Az esztergom-almásfüzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság, a budapest-esztergomi helyi érdekű vasut engedélyeseivel az 1897. évi márczius hó 6-án szerződést kötött, melynek értelmében a budapest-esztergomi helyi érdekű vasut építésére és üzletére kiadott engedélyokirat, és az azon alapuló összes jogok és vállalt kötelezettségek az esztergom-almásfüzitői helyi érdekű vasut részvénytársaságra ruháztatott át. Tekintettel azon tetemes előnyökre, melyekkel a két helyi érdekű vasut egyesítése a megszakítás nélküli egységes díjszámítás, és így a vasut díjszabási erejének fokozása, valamint az igazgatási költségek apasztása szempontjából, úgy a közforgalom, mint a társaság gazdasági érdekeire birt, ezen szerződés kormányhatóságilag jóváhagyatott, mihez képest az időközben budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársasággá (esztergomi szénvasut) alakult társaság tulajdonába kerültek; 1. az 1890. évi XXXIV. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján 1890. évi julius hó 1-én 39.749. szám alatt kiadott engedélyokmánynyal engedélyezett és Esztergomtól a m. kir. államvasutak almásfüzitői állomásáig vezető helyi érdekű gőzmozdonyú vasut; 2. az elébb idézett engedélyokmányhoz 1901. évi november hó 23-án 75.466. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett s az esztergom-almásfüzitői vasutvonal Tokod állomásából kiágazólag - az Annavölgy torkolatáig (Pálinkaházig) vezető szárnyvonal; 3. ugyancsak a fentebb idézett engedélyokmányhoz az 1894. évi szeptember hó 14-én 63.911. szám alatt kiadott II. Függelék értelmében, a tokodi állomás közelében, a nyilt pályából kiágazólag, az észak-magyarországi egyesült kőszénbánya és ipar-vállalat tokodi szénaknájához létesített vontató vágány; 4. az 1893. évi XL. törvénycikk 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, 1894. évi január hó 16-án 97.881/93. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett, s a m. kir. államvasutak budapest-angyalföldi állomásából kiágazólag, Tokod, illetve Kenyérmező állomásokig vezető helyi érdekű gőzmozdonyú vasut, és végül: 5. a most említett engedélyokirathoz 1896. évi augusztus hó 22-én 54.072. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett, és Dorogh állomásból kiágazólag a doroghi Drasche-féle kőszénbánya-telepig vezető szárnyvonal.
A részvénytársaság tulajdonában egyesült és a csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett ezen vasutvonalak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok, illetve függelékek azonban egyidejűleg nem egyesíttetvén, hatályukban továbbra is fenmaradtak, minek következtében az egyes vasutvonalak engedélyidejének tartama, valamint a biztosított adózási kedvezmények és egyéb mentességek lejárati ideje is, mindegyik vasutvonalnál különböző időpontokra esik. A végből tehát, hogy az egyesült vasut részvénytársaság tulajdonába jutott s különböző időkben engedélyezett egyes vasutvonalak engedélyokiratszerű jogviszonyai egymással összhangban hozassanak, - s az engedély-időtartamok megváltási és háramlási határidők, valamint a biztosított adózási kedvezmények lejárati idejei - egységes alapokra legyenek fektethetők - továbbá, hogy a helyi érdekű vasut részvénytársaság egységes alaptőkéjének törlesztési terve megállapítható legyen, - szüksége merült fel annak, hogy a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársaság vasutvonalaira a szerzett jogok és a vállalt kötelezettségek figyelembevételével egységes engedélyokirat adassék ki. Ezen az utóbbi időben általánosan követett gyakorlatnak megfelelő álláspontból kifolyólag, hivatali elődöm a kiadott engedélyokiratok és engedélyokirati függelékek egyesítése érdekében a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársasággal tárgyalásokat indított meg, - mely tárgyalások keretébe bevonatott a helyi érdekü vasut részvénytársaságnak azon kérelme is, hogy a vasut vonalain részint már foganatosított, részint pedig a közel jövőben felmerülő nagyobb beruházások költségeinek fedezése czéljából, továbbá tartalékalapjának megfelelő emelése érdekében vasutvonalai tényleges építési és üzletberendezési tőkéke 900.000 koronával felemeltessék.
Az 1901. évi január hó 30-án megtartott értekezleten, valamint az azt követő tárgyalások során létrejött megállapodásokat, illetve a társasággal egyetértőleg megállapított s általa jogérvényesen elfogadott s az alkotandó törvény kiegészítő részét képező egységes engedélyokirat lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém tisztelettel ismertetni: Az egységes engedélyokirat kiadásával egyidejűleg a budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársaság vonalaira korábban kiadott engedélyokiratok és azok függelékei, hatályukat vesztik. A szerzett jogok fentartásával az egységes engedélyokirat 2. §-ába változatlanul átvétetett a budapest-esztergomi h. é. vasut engedélyokiratában foglalt azon biztosítás, mely szerint a budapest-esztergomi h. é. vasutvonal megnyitásától számított 10 év tartamára, vagyis 1905. évi november 17-ik napjáig egyenlő feltételek alatt előjog illeti meg a nevezett vasutvonal engedélyesét minden oly vasutvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket akár önállóan, akár már létező vasutvonalakhoz való csatlakozással Budapest irányában összeköttetésbe hozná. A budapest-esztergom-füzitői helyi érdekű vasut részvénytársaság vasutvonalai már kiépítve és forgalomban lévén, különleges építési és üzletberendezési feltételek helyett az egységes engedélyokirat 4. §-ába azon megállapítás vétetett fel, hogy a vasutvonalak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő. - Kiköttetett továbbá, hogy ezen építkezések és berendezések mérve, illetőleg minősége a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye nélkül le nem szállítható, - épúgy az építkezések minden megváltoztatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kikérendő. Ugyancsak a szerzett jogok megóvására és a vállalt kötelezettségek változatlan fentartására való tekintettel az egységes engedélyokirat 6. és 12. §-aiba átvétettek a budapest-esztergomi helyi érdekű vasut engedélyokiratából egyrészt az ó-budai Dunahid ingyenes használatára vonatkozó és az ezzel kapcsolatos rendelkezések, másrészt pedig a szabványos határozmányoktól eltérő díjszabási intézkedések. A helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építési és üzletberendezési tényleges tőkéi az egységes engedélyokirat 1. §-ában felsorolt engedélyokiratok, illetve azok függelékei értelmében annak idején a következő összegekben állapíttatnak meg: Esztergom-almásfüzitői vonal 3,960.000 K.
Ezen vonal tokod-annavölgyi szárnyvonala 630.000 K. Az észak-magyarországi egyesült kőszénbánya és iparvállalat tokodi szénaknájához vezető vontató vágány 111.400 K. A budapest-esztergomi vonal 12,500.000 K. Ennek Dorogh állomásától a Drasche-féle kőszénbánya-telepig vezető szárnyvonal 182.000 K. Ezen tőkerészletek összege képezi a helyi érdekű vasut egységes tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjét, a mely e szerint összesen 17,383.400 koronára rúg. Az egységes engedélyokirat 8. §-a értelmében azonban ezen tényleges tőkeösszeg beruházási czélokra még további 900.000 koronával felemeltetnék, és ehhez képest az egész vasuthálózat egységes tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 18,283.400 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 729.800 korona fordíttatott. A beruházási czélokra szolgáló 900.000 koronányi tőkefelemelés szükségét a következő körülmények indokolják. A helyi érdekű vasut forgalmának emelkedése folytán a budapest-doroghi vonalrészek az éjjeli forgalomra való berendezése, továbbá Pilis, Vörösvár, Tokod, Annavölgy és Sárisáp állomásoknak megfelelő kibővítése vált szükségessé.
Ezen az építési tőkeszámla terhére eső létesítmények és berendezések költsége 465.000 koronára rúg. Ezenfelül azonban a forgalom fejlődése folytán a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség megállapításai szerint már a legközelebbi időben még a következő további kibővítések és pótépítkezések lesznek szükségesek, illetve elkerülhetetlenek: Solymár állomáson: Vízállomás, víztartány, szivattyúőri lakás és szénfészer 30.000 K. Egy átmenő vágány 12.000 K. Lábatlan állomáson: Vízvezeték a Dunából, szivattyútelep, és vízállomás-bővítés 50.000 K. Süttő állomáson: Rakodó-vágány meghosszabbítás 5000 K. Duna-Almás megállóhely mellett: Kitérő rakodó-vágány 24.000 K. Esztergom állomáson: Hidmérleg 7000 K. Felvételi épület-kibővítés 8000 K. Fűtőháznak két mozdonyállással való kibővítése 10.000 K. H-ik víztartány 8000 K. Víztisztító berendezés 2000 K. Fűtőházi iroda és pincze 6500 K. Nyerges-Ujfalu állomáson: Hidmérleg 7000 K. Almásfüzitői-esztergomi vonalon 12 drb védjelző 7200 K. Dorogh állomáson: Mozdonyszín-kibővítés 6 állással 36.000 K. Szénfészer-kibővítés 4000 K. Második viztartány 10.000 K. Fűtőházi iroda 10.500 K. Szertár-épület 6000 K. Szertár-iroda 3000 K. Lakó-tanyák bővítése 3000 K. Olajpincze 3000 K. Műhelyi berendezésekre 1500 K. Egy homok-vágány építése az állomás előtt 5000 K. Táth községnél: Megállóhely létesítése 6000 K. Pilis-Vörösváron: Hidmérleg 7000 K. Almásfüzitő állomáson: Laktanya építése 19.000 K. Pilis-Csaba állomáson: Hidmérleg 6000 K. Összesen: 296.700 K. Ezen 296.700 K és a fenti 465.000 K, összesen tehát 761.700 K szükséglettel szemben a társaság tartalékalapjában csupán 113.000 K áll rendelkezésre, úgy, hogy a fedezetet igénylő szükséglet 648.700 K-ra rúg.
Minthogy azonban ezenfelül a későbbi években bekövetkezhető, és így ma még előre nem látható további hasznos beruházások költségeinek fedezetéről egy megfelelő összegű tartalékalap alkotása által a társaság fejlődésképes vasuti vállalatánál szintén gondoskodni kell, ennélfogva a 648.700 K tényleges szükségleten kívül, a jövőre való tekintettel még 151.300 K a tartalékalap javadalmazására is felveendő volt, mihez képest a vasutvállalat fejlődés-képessége által igényelt tőkefelemelés tényleg 900.000 K-ra rúg. Ezen 900.000 K tényleges tőketöbblet beszerzése czéljából a társaság elsőbbségi részvényeket 80%-os árfolyamon bocsátana ki. A társaság az elsőbbségi részvényei után 1899. évben 4.5%, az 1900. évben 4.25% osztalékot fizetett; a jelenlegi pénzviszonyok mellett tehát a 80%-os kibocsátási árfolyamnál magasabb nem követelhető. A helyi érdekű vasut részvénytársaság alaptőkéje a budapest-esztergomi h. é. vasut megszerzése alkalmával, ezen vasut tényleges tőkéjének beszerzésére való tekintettel, a társasági alapszabályok értelmében 21,313.600 koronában állapíttatott meg, mely összeg 15,229.600 K elsőbbségi és 6,084.000 K törzsrészvény-tőkére van felosztva. Az elsőbbségi részvénytőkének a 900.000 K tőkeemelés beszerzésére szükséges 1,125.000 K névértékű új kibocsátású elsőbbségi részvényekkel leendő felemelése folytán a társaság alaptőkéje 22,438.600 K-ra fog rúgni.
Az 1,125.000 K névértékű elsőbbségi részvények egyelőre a társaság tartalékalapjában helyeztetnének el, és rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesülnének. A tartalékalap csak a kereskedelemügyi minister engedélyével vehető igénybe, mely kikötés által a tartalékalap értékeinek a megfelelő beruházási czélokra való fordítása biztosítva van. Az egységes engedélyokirat-tervezet 22. és 23. §-aiban a részvénytársaság vasutvonalainak egységes engedélytartama, a megválthatásuk egységes időpontja, és a biztosított adózási kedvezmények egységes lejárati ideje átlag számítással, tehát úgy, mint a korábbi egyesítéseknél is történt, szigorúan mathematikai alapon állapíttatott meg. Ehhez képest a budapest-esztergom-füzitői h. é. vasut engedélytartamának lejárata 1982. évi augusztus hó 31-ében, az állami megváltási jognak az 1880. évi XXX. törvénycikk 2. § második bekezdése értelmében való gyakorlására a határidő 1982. évi augusztus hó 31-ében, az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontja szerinti megváltási jog gyakorlásának kezdőpontja pedig 1922. évi augusztus hó 31-ében állapíttatnék meg. Az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség (kereset- és jövedelmi adó) törvény szerint 30 évi tartama 1922. évi augusztus hó 31-én, az idézett törvénycikk 6. §-a szerinti szállítási adómentesség pedig 1902. évi augusztus hó 31-én járna le. Az egységes engedélyokirat határozmányai egyebekben teljesen azonosak a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratok szabványos határozmányaival.
