1903. évi I. törvénycikk

a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről * 

A czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius 5-én kötött nemzetközi egyezmény és annak záró-jegyzőkönyve ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Egyezmény a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában

Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a német birodalom nevében; Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. stb. és Magyarország apostoli királya; Ő Felsége a belgák királya; Ő Felsége Spanyolország királya és az ő nevében Ő Felsége a királyság regens királynéja; a franczia köztársaság elnöke; Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon Egyesült Királyság és a tengerentuli brit birtokok királya, India császárja; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő Felsége Svéd- és Norvégországok királya,

Attól az óhajtól vezérelve, hogy egyrészt a különböző származásu répaczukor és nádczukor közötti verseny feltételei egyenlővé tétessenek, és hogy másrészt a czukor fogyasztása előmozdíttassék;

Tekintve, hogy ez a kettős eredmény csak a jutalmak eltörlése és a surtaxe korlátozása által érhető el;

Elhatározták, hogy e végből egyezményt kössenek és meghatalmazottaikul kinevezték:

[Következik a meghatalmazottak megnevezése.]

Kik is, miután jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat egymással közölték volna, a következő czikkekben egyeztek meg:

1. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezmény hatályba léptének napjától fogva eltörlik a czukortermelésnek vagy kivitelnek nyujtott közvetlen és közvetett jutalmakat és hogy az egyezmény egész tartama alatt ilyen jutalmakat be nem hoznak. E határozmány szempontjából a czukorral egy tekintet alá esnek a czukrot tartalmazó termékek, ugy mint czukrászáruk, csokoládé, kétszersültek, süritett tej és minden más hasonló termék, a mely jelentékeny arányban tartalmaz mesterségesen hozzáadott czukrot.

Az előbbi bekezdés rendelkezései alá esnek mindazok az előnyök, a melyek az állam pénzügyi törvényhozásából közvetlenül vagy közvetve a termelők különböző osztályaira hárulnak, nevezetesen:

a) a kivitel esetén nyujtott közvetlen jutalmak;

b) a termelés részére nyujtott közvetlen jutalmak;

c) a teljes vagy részleges adómentességek, a melyeket a termelt mennyiségek egy része élvez;

d) a nyeredéktöbbletekből eredő kedvezmények;

e) azok a kedvezmények, a melyek a tulmagas adó- és vámvisszatéritésekből erednek;

f) azok az előnyök, a melyek a 3. czikkben meghatározott mérvet meghaladó surtaxeból erednek.

2. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a czukorgyárakat és czukorfinomitó vállalatokat, valamint azokat a vállalatokat, a melyek melasseból választanak ki czukrot, a pénzügyi közegek állandó nappali és éjjeli felügyelete mellett a szabadraktár-rendszernek vetik alá.

E czélból a gyártelepek úgy lesznek felszerelendők, hogy minden biztositék meg legyen arra, hogy czukor belőlük titkos uton eltávolitható ne legyen, és a pénzügyi közegek részére biztositandó a jog, hogy a gyártelepek minden helyiségébe behatolhassanak.

A gyártási müvelet egy vagy több szakáról ellenőrzési könyvek lesznek vezetendők és a kész czukortermelvények oly külön raktárakba lesznek elhelyezendők, a melyek a megkivánható legteljesebb biztonságot nyujtják.

3. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a finomitott vagy a finomitottal egy tekintet alá vonható czukor után 100 kilogrammonkint legfeljebb 6 frankra, másnemü czukor után pedig 100 kilogrammonkint legfeljebb 5. 50 frankra korlátozzák a surtaxeot, azaz azt a különbözetet, a mely a külföldi származásu czukrok után fizetendő vámok vagy adók tétele és a honi czukrok után fizetendő vámok vagy adók tétele között fennáll.

Ez a rendelkezés nem érinti a behozatali vám tételét azokban az államokban, a melyek nem termelnek czukrot; ugyszintén nem alkalmazandó az a czukorgyártás és finomitás melléktermékeire sem.

4. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a területükre való behozatal alkalmával külön vámmal sujtják az olyan országokból származó czukrot, a mely országok termelési vagy kiviteli jutalmakat nyujtanak.

Ez a külön vám nem lehet alacsonyabb a származási országban nyujtott közvetlen vagy közvetett jutalmak mérvénél; a magas felek mindegyike fentartja magának a jogot, hogy a maga részéről megtiltsa jutalmazott czukornak a behozatalát.

Az I. czikk f) pontja alatt említett surtaxeból eredhető előnyök mérvének megállapitása czéljából, levonandó ebből a surtaxeból a 3. czikkben meghatározott összeg és a különbségnek a fele tekintendő jutalom gyanánt, jogában állván a 7. czikk szerint szervezendő állandó bizottságnak, hogy egy szerződő állam kivánságára, az igy megállapitott összeget felülvizsgálja.

5. CZIKK

A magas szerződő felek kölcsönösen kötelezik magukat, hogy behozatali vámtarifájuk legkisebb tétele mellett engedik meg a czukor behozatalát ugy a szerződő államokból, mint azoknak ama gyarmataiból és birtokaiból, a melyek nem nyujtanak jutalmakat és a melyekre a 8. czikkben foglalt kötelezettségek kiterjednek.

A nádczukor és a répaczukor nem lesz különböző vámmal terhelhető.

6. CZIKK

Spanyolország, Olaszország és Svédország mindaddig fel vannak mentve az 1., 2. és 3. czikkek tárgyát képező kötelezettségek alól, a mig nem lesz czukorkivitelük.

Ezek az államok kötelezik magukat, hogy attól az időponttól számitva, melyben az állandó bizottság megállapitotta, hogy a fent körülirt feltétel megszünt, egy év alatt - vagy ha lehetséges, rövidebb idő alatt is - a czukorra vonatkozó törvényhozásukat a jelen egyezmény rendelkezéseivel összhangba hozzák.

7. CZIKK

A magas szerződő felek megállapodnak abban, hogy egy állandó bizottságot létesitenek, a melynek feladata lesz, hogy a jelen egyezmény rendelkezéseinek végrehajtására felügyeljen.

Ez a bizottság az egyes szerződő államok kiküldöttjeiből fog állani és egy állandó iroda lesz mellette rendszeresitve. A bizottság maga választja elnökét; Bruxellesben fog ülésezni és az elnök összehivására fog összeülni.

A kiküldöttek feladata lesz:

a) annak megállapitása, hogy a szerződő államokban nem nyujtatik-e semmiféle közvetlen vagy közvetett jutalom a czukortermelés vagy kivitel számára;

b) annak megállapitása, hogy a 6. czikkben emlitett államok alkalmazkodnak-e folytonosan az emlitett czikkben foglalt külön feltételhez;

c) annak megállapitása, hogy az egyezményt alá nem iró államokban jutalmak léteznek-e és e jutalmak mérvének megállapitása a 4. czikk alkalmazása tekintetében;

d) véleménynyilvánítás a vitás kérdések tekintetében;

e) a jelen egyezményben részt nem vevő államok részéről az egyezményhez való csatlakozás iránt tett ajánlatok megvizsgálása.

Az állandó iroda feladata lesz összegyüjteni, leforditani, összeállitani és közzétenni azokat a különböző természetü adatokat, a melyek nemcsak a szerződő államokban, hanem a többi államokban is, a czukor iránti törvényhozásra és statisztikára vonatkoznak.

Az előző rendelkezések végrehajtásának biztositása érdekében a magas szerződő felek diplomatiai uton közölni fogják a belga kormánynyal, a bizottsághoz leendő juttatás végett azokat a törvényeket, rendeleteket és szabályzatokat, a melyek a czukor megadóztatására nézve országaikban érvényben vannak vagy érvényben lesznek, valamint azokat a statisztikai adatokat is, a melyek a jelen egyezmény tárgyára vonatkoznak.

A magas szerződő felek mindegyike egy kiküldöttel vagy egy kiküldöttel és melléje rendelt segédekkel lehet képviselve a bizottságban.

Ausztria és Magyarország külön szerződő feleknek fognak tekintetni.

A bizottság először Bruxellesben fog összeülni a belga kormány kezdeményezésére, legalább három hónappal a jelen egyezmény hatályba lépte előtt.

A bizottság hivatása csak a tényállás megállapitása és megvizsgálása lesz. Mindazokra a kérdésekre nézve, a melyek eléje terjesztetnek, jelentést fog tenni, mely a belga kormányhoz lesz intézendő s melyet az utóbbi fog közölni az érdekelt államokkal. A magas szerződő felek egyikének kivánságára a belga kormány conferentia összejövetelét fogja kieszközölni, a mely a körülmények folytán szükségelt határozatok és intézkedések tekintetében dönteni fog.

Mindazonáltal a b) és c) pontok szerinti megállapitások és kiszámitások a szerződő államokra nézve kötelező jellegüek; ezekre nézve a bizottság szótöbbséggel határoz, minden szerződő államnak egy szavazata lévén és e határozatok legkésőbb két havi határidő elteltével hatályba lépnek. Abban az esetben, ha a szerződő államok valamelyike a bizottság valamely határozata ellen felszólalni kiván; tartozik a kérdéses határozatnak vele leendő közlésétől számitott 8 nap alatt uj bizottsági döntést javaslatba hozni. A bizottság sürgősen fog összeülni és végérvényesen fog határozni a felszólalástól számitott egy havi határidő eltelte alatt. Az uj határozat legkésőbb a keltétől számitott két hónap alatt jogerőssé válik. Hasonló eljárás követendő a csatlakozási ajánlatoknak az e) pont szerint leendő megvizsgálása tekintetében.

Az állandó iroda és a bizottság szervezésével és működésével járó költségek - kivéve a kiküldött illetményeit vagy javasalmazását, melyeket kinek-kinek saját országa fizet - az összes szerződő államok által együttesen lesznek viselendők és a bizottság által megállapitandó módon lesznek közöttük megosztandók.

8. CZIKK

A magas szerződő felek kötelezik magukat saját magukra nézve és Nagy-Britannia autonom gyarmatainak és brit Kelet-Indiának kivételével, gyarmataikra és birtokaikra nézve is, hogy megteendik a szükséges intézkedéseket annak a megakadályozására, hogy olyan jutalmazott czukor, a mely átvitelben érintette valamely szerződő állam területét, ne élvezze a rendeltetési piaczon az egyezmény előnyeit. Az állandó bizottság erre nézve megteendi a szükséges javaslatokat.

9. CZIKK

Azok az államok, a melyek a jelen egyezményben részt nem vettek, ahhoz kivánságuk alapján az állandó bizottság hozzájárulása mellett csatlakozhatnak.

Az ajánlat diplomtiai uton a belga kormányhoz intézendő, a mely magára vállalja, hogy adott esetben közölje a csatlakozást az összes többi kormányokkal. A csatlakozás teljes joghatálylyal maga után vonja a jelen egyezmény összes terheiben való részvételt és az abban meghatározott összes előnyökben való részesedést és hatálya a belga kormány által a többi szerződő államokhoz intézendő értesités elküldése után következő szeptember hó 1-étől fog kezdődni.

10. CZIKK

A jelen egyezmény 1903. évi szeptember hó 1-én lép hatályba.

E naptól számitva öt év tartama alatt marad érvényben és abban az esetben, ha ezen 5 évi időszaknak letelte előtt 12 hónappal a magas szerződő felek egyike sem közölte volna a belga kormánynyal az iránti szándékát, hogy az egyezmény hatályát megszüntesse: még egy további évre érvényben marad és igy tovább érvől-évre.

Az esetben, ha a szerződő államok egyike felmondaná az egyezményt, ez a felmondás csak ő reá nézve bir hatálylyal; a többi államoknak joguk van a felmondás évének október hó 31-ig közölni az iránti szándékukat, hogy a következő év szeptember hó 1-ével szintén visszavonuljanak. Ha ez utóbbi államok valamelyike jónak látná, hogy ezzel a jogával éljen; a belga kormány ki fogja eszközölni, hogy 3 hónap alatt conferentia üljön össze Bruxellesben, a mely a teendő intézkedések iránt határozni fog.

11. CZIKK

A jelen egyezmény határozmányai kiterjednek a magas szerződő felek tengerentuli tartományaira, gyarmataira és külhoni birtokaira. Kivétetnek mindazonáltal a brit és a németalföldi gyarmatok és birtokok, fentartásával ama rendelkezéseknek, a melyek az 5. és 8. czikkek tárgyát képezik.

A brit és a németalföldi gyarmatok és birtokok helyzete ezenfelül a zárójégyzőkönyvben foglalt nyilatkozatok által van körülirva.

12. CZIKK

A jelen egyezményben foglalt kölcsönös kötelezettségek végrehajtása, a mennyiben szükséges, alá van rendelve az egyes szerződő államok alkotmánya által megkivánt alakiságok és szabályok teljesitésének.

A jelen egyezmény megerősitendő és a megerősitő okiratok 1903. évi február hó 1-én, vagy ha lehetséges korábban, Bruxellesben a külügyministeriumban letéteményezendők.

Megállapittatik, hogy a jelen egyezmény csak akkor válik jogerőssé, ha legalább is mindama szerződő államok által megerősittetik, a melyekre nem vonatkozik a 6. czikk kivételes rendelkezése. Abban az esetben, ha az emlitett államok közül egy vagy több megerősitő okiratát az előirt határidőben nem téteményezte volna le, a belga kormány azonnal ki fogja eszközölni a többi szerződő államok határozatát arra nézve, hogy a jelen egyezményt maguk között hatályba léptessék-e.

A minek hitelére az illető meghatalmazottak aláirták a jelen egyezményt.

Zárójegyzőkönyv

A mai napon Németország, Ausztria és Magyarország, Belgium, Spanyolország, Francziaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Németalföld és Svédország kormányai között a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában kötött egyezmény aláirását közvetlenül megelőzőleg az alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:

A 3. czikkhez

Tekintettel arra, hogy a surtaxenak czélja az, hogy hathatósan védje a termelő országok belső piaczát; a magas szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy mindegyik saját magát illetőleg javaslatba hozhassa a surtaxe felemelését abban az esetben, ha hozzá valamely szerződő államból származó czukor jelentékeny mennyiségben hatolna be; ez a felemelés csak az illető államból származó czukrot sujthatja.

A javaslat az állandó bizottsághoz intézendő, a mely rövid határidő alatt szótöbbséggel fog határozni a javaslatba hozott rendszabály indokolt volta, alkalmazásának tartama és a felemelés tétele tekintetében; utóbbi 100 kilogrammonkint egy francot meg nem haladhat.

A bizottság hozzájárulása csak abban az esetben lesz megadható, ha a tekintetbe jövő piacz elárasztása tényleges gazdasági inferioritásnak és nem a termelők közötti egyetértés által előidézett mesterséges áremelésnek lenne a következménye.

A 11. czikkhez

A) 1. Nagy-Britannia kormánya kijelenti, hogy az egyezmény tartama alatt a koronagyarmatok czukrának semmi közvetlen vagy közvetett jutalom nem fog nyujtatni.

2. Kijelenti, mint kivételes rendszabályt és fentartva elvben teljes cselekvési szabadságát az Egyesült Királyság és gyarmatai és birtokai közötti pénzügyi viszonyokat illetőleg, azt is; hogy az egyezmény tartama alatt az Egyesült Királyságban semmi előny sem fog nyujtatni a gyarmat-czukornak a szerződő államokból származó czukorral szemben.

3. Végre kijelenti, hogy az egyezményt közölni fogja az autonom gyarmatokkal és Kelet-Indiával, hogy ezeknek módjukban legyen, hogy ahhoz csatlakozhassanak.

Megállapittatik, hogy Ő brit Felsége kormányának joga van ahhoz, hogy a korona gyarmatai nevében csatlakozzék az egyezményhez.

B) Németalföld kormánya kijelenti, hogy az egyezmény tartama alatt a németalföldi gyarmatok czukrának semmi közvetlen vagy közvetett jutalom nem fog nyujtatni és hogy az ilyen czukor Németalföldre nem lesz behozható kedvezőbb tarifa mellett, mint a minő a szerződő államokból származó czukorral szemben alkalmaztatni fog.

A jelen záró-jegyzőkönyv, a mely a mai napon kelt egyezménynyel egyidejüleg lesz megerősitendő; ugy fog tekintetni, mint az egyezmény kiegészitő része s ugyanaz lesz az ereje, hatálya és tartama.

Minek hitelére az alulirt meghatalmazottak felvették a jelen jegyzőkönyvet.