A czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezése iránt általam alkotmányos tárgyalás végett egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslat elfogadása esetén a czukoradóról szóló 1899. évi törvénycikk némely határozmányai módosításra, illetve kiegészítésre szorulnak.
E módosítások és kiegészítések három csoportba oszthatók. Egy részük olyan, a melyek a bruxellesi egyezmény elfogadása esetén az egyezmény rendelkezéseiből önként következnek. Másik részük olyan, a melyek ugyan nem következnek szükségszerűen a bruxellesi egyezmény rendelkezéseiből, de a melyek a bruxellesi egyezményben elismert azt az elvet vannak hivatva tényleges viszonyainkhoz alkalmazkodva megvalósítani, hogy a czukrot termelő államok belső piacza az illető államok czukortermelése részére biztosíttassék. Végre a harmadik csoportba azok az intézkedések tartoznak, a melyek a bruxellesi egyezmény elfogadása által az eddigielé élvezett nagymérvű állami támogatásból megfosztandó czukortermelésünket vannak hivatva legalább az adóztatás keresztülvitele szempontjából, az egyezmény által megengedett korlátokon belül oly helyzetbe juttatni, a minőben más államok czukortermelése van.
E módosítások és kiegészítések képezik a tárgyát a jelen törvényjavaslatnak, a mely e szerint a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény beczikkelyezéséről szóló és általam alkotmányos tárgyalás végett egyidejűleg előterjesztett törvényjavaslattal szoros összefüggésben van, annyira, hogy a kormány, a czukortermelés felvirágzása által nagymértékben befolyásolt közgazdasági fejlődésünk érdekeinek megóvása iránti felelőssége tudatában, nem járulhatna hozzá a bruxellesi egyezménynek elfogadásához az esetben, ha a jelen törvényjavaslatban tervezett rendelkezések is törvényerőre nem emeltetnének.
Habár a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában Bruxellesben 1902. évi márczius hó 5-én kötött nemzetközi egyezmény rendelkezéseiből és szelleméből szükségképen nem következik a czukoradó leszállítása, mégis alapos megfontolás tárgyává tette a kormány, vajjon czukortermelésünk létérdekeinek megóvása és versenyképességének előmozdítása érdekében nem-e volna leszállítandó a czukoradó tétele.
És ha a jelen törvényjavaslatban tervezett rendelkezések között a czukoradó tételének leszállítása nem szerepel, daczára annak, hogy a czukoregyezményben résztvevő más államok czukoradójukat leszállították, úgy kötelességemnek tartom mindenekelőtt röviden kifejteni azokat az okokat, a melyek a kormányt arra indították, hogy ne kövesse e tekintetben a többi államok példáját.
Ez okok részben eddigi törvényhozásukban rejlenek. Míg az egyezményben résztvevő többi államokban, főként Francziaországban és Belgiumban, a czukor termelését és kivitelét előmozdító jutalmak az államkincstárra nagymérvű terheket róttak, hazánkban az egy-egy évben kifizethető czukorkiviteli jutalmak összegének korlátozása folytán jóval csekélyebb volt az államkincstárra háruló teher, s így jóval kisebb az az összeg, a melyet az államkincstár a kivitelei jutalmak eltörlése folytán megtakarít.
Másrészt a most említett körülmény idézte elő nálunk azt, hogy a czukorgyárak, a más államok által nyujtott jelentékenyebb czukortermelési és kiviteli jutalmakkal szemben, létérdekeik és versenyképességük megóvása érdekében, kartellben egyesültek.
Ez a kartell, a mely a belföldi czukorárakat jelentékenyen emelte, csak a magas vám védelme mellett volt lehetséges; s miután a bruxellesi egyezmény elfogadása esetén a vámvédelem tetemesen csökkenni fog, a kartell mai alakjában tovább fentartható nem lesz. A kartell megszünése következtében tehát lényegesen csökkenni fog hazánkban a czukor ára, úgy hogy azt a hatást, a melyet más államok a bruxellesi egyezménynyel kapcsolatban csak a czukoradó tételének leszállítása által érhetnek el, mi magával az egyezmény elfogadásával is biztosíthatjuk.
E mellett nem téveszthető szem elől, hogy hazánkban a czukor árának csökkenésétől nem várható olyan hatás, mint az egyezményben résztvevő többi államokban. Míg a többi államokban számítani lehet arra, hogy az adótétel leszállítása által olcsóbbá váló czukor fogyasztása oly mérveket fog ölteni, hogy a kisebb adótétel mellett is lesz az államkincstárnak a czukoradóból annyi vagy több jövedelme, mint eddig volt, addig hazai viszonyaink mellett erre számítani nem lehet.
A czukor túlnyomó részben nem képez önálló fogyasztási czikket, hanem a hazánk lakossága zöménél nem megszokott fogyasztási czikkeket képező kávéval, teával és különbözőképen befőzött gyümölcsökkel, meg édes tésztákkal együtt szokták fogyasztani. Addig, míg hazánk népessége túlnyomó részének életmódja teljesen meg nem változik, nem várható tehát a czukor fogyasztásának nagymérvű emelkedése, még akkor sem, ha a czukrot teljesen mentesítenők az adó alól. De épen azért, mert nálunk a czukor általánosságban csak a tehetősebb néposztályoknak képezi a megszokott fogyasztási czikkét, nem volna helyes fogyasztási adópolitika az, a mely a czukoradónak mérséklése által a tehetősebb néposztályok terhein könnyítene akkor, a mikor az állam pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy más, a szegényebb néposztályok fogyasztási czikkeit terhelő fogyasztási adóink tételeit csökkenthessük. Ha összehasonlítjuk a húst, bort és sört terhelő fogyasztási adóinkat amaz államok hasonló fogyasztási adóival, a melyek a bruxellesi czukoregyezmény elfogadása alkalmából czukoradójuk tételeit csökkentették, úgy kétségtelenné válik, hogy nekünk, ha az állam pénzügyi helyzete megengedné, ez alkalomból nem a czukoradónak, hanem az előbb említett többi adóknak tételeit kellene csökkentenünk.
De mint fentebb már említettem, a czukorbehozatali vám leszállításától is már a belföldi czukorárak oly tetemes csökkenése várható, hogy ha az árcsökkenésnek, a czukorfogyasztás emelkedésére hazánkban is lehet lényegesen befolyása: már ez az árcsökkenés is tetemesen kell, hogy emelje a fogyasztást. S ha e tekintetben kedvező tapasztalatokat teszünk, nem fog elzárkózni a kormány annak a megfontolása elől, miképen lehetne a czukoradó tételének mérséklése által a czukorfogyasztást a szegényebb néprétegek által is megkedveltetni és ezáltal a belföldi czukorfogyasztás emelkedését előmozdítani.
Az 1. § rendelkezése a czukorvámot, a Bruxellesben a czukorra vonatkozó törvényhozás tárgyában kötött egyezmény tartamára az egyezmény által megengedett legmagasabb mérvben állapítja meg s aligha szorul bővebb indokolásra az, hogy a kormány a hazai czukortermelés érdekeinek szem előtt tartása mellett, nem hozhat javaslatba alacsonyabb behozatali vámot, mint a minőt az egyezmény megenged. A származási bizonyítványok követelése a czukornak a vámvonalon át való behozatala esetén szükségképeni következménye a bruxellesi egyezménynek, csak ily módon levén megállapítható, hogy nem származik-e a czukor olyan államból, a mely jutalmakat ad.
A 2. § a bruxellesi egyezmény határozmányainak megfelelően a jelenlegi czukorkiviteli jutalmaknak 1903. évi augusztus hó 31. napjával való megszünését mondja ki.
A 3. § arra való tekintettel, hogy a bruxellesi egyezmény 1903. évi szeptember hó 1-én lép életbe és hogy az egyezményben résztvevő legtöbb államban is a czukortermelési időszak az év szeptember havának 1-ével kezdődik, hogy továbbá nálunk is a többi fogyasztási adók tekintetében a termelési időszak az év szeptember havának 1-ével veszi kezdetét: az egyöntetűség kedvéért úgy intézkedik, hogy a czukortermelési időszak is a jövőben, az év szeptember havának 1-én kezdődjék és a közvetlen reá következő év augusztus havának 31-én végződjék. Minthogy pedig eddig a termelési időszak a czukorra nézve az év augusztus havának 1. napján kezdődött, ennek megfelelően ki volt mondandó, hogy az 1902. évi augusztus hó 1-én kezdődött 1902/903-iki termelési időszak 1903. évi augusztus hó 31-éig fog tartani. E § azonkívül az átmeneti időszakra nézve felhatalmazza a pénzügyministert, hogy a rendeleti úton megállapítandó feltételek mellett megengedhesse, hogy a czukorkiviteli jutalmak oly czukor után is megadassanak, a melyek nyilvános raktárakban vagy magánraktárakban hivatalos ellenzár mellett beraktároztattak. Önként értetik, hogy az így beraktározott czukor a vámvonalon át a külföldre kiszállítandó és hogy ha ettől eltérőleg belföldi fogyasztásra fordíttatnék, előbb az élvezett czukorkiviteli jutalom visszatérítendő.
Hasonló intézkedés már régóta fennáll a német birodalomban, és most, a midőn a czukor termelését és kivitelét előmozdító jutalmak egyöntetű eltörlése által czukoriparunk versenyfeltételei a német czukoriparéval szemben mindenképen egyenlősíttetnek, nem lenne indokolt, hogy megfosszuk czukoriparunkat attól az előnytől, a melyet a jutalomban részesült czukornak belföldi raktárakban való elhelyezése nyujthat, és a melyet a német czukoripar is élvez.
Szükségesnek látszik ily intézkedés azért is, mert a czukorkiviteli jutalmak küszöbön álló eltörlése ily intézkedés nélkül kétségtelenül arra indítaná czukoriparunkat, hogy egész czukorkészletét még a bruxellesi egyezmény életbelépte előtt a vámvonalon kiléptesse, hogy az így kiléptetett czukor után jutalomban részesülhessen. Ennek pedig két káros következménye lehetne. Egyrészt a folyó termelési időszak végén külföldi eladásra sürgősen kinált czukormennyiségek nagyon lenyomhatnák a czukor világpiaczi árát, másrészt bekövetkezthetnék, hogy a kiviteli jutalomban való részesedés kedveért, a belföldi czukorgyártelepeinken és szabadraktárainkban készletben levő összes czukormennyiségek kiszállítatnának a vámvonalon, úgy hogy nem maradna elég czukor az országban az 1903/1904-iki termelésidőszak első hónapjai czukorszükségletének fedezésére, és mindjárt a bruxellesi egyezmény hatálybaléptének első hónapjaiban czukorbehozatalra szorulnánk. Az ezen két irányban bekövetkezhető káros következményeknek azonban elejét veszszük, ha lehetővé teszszük, hogy a jutalomban részesített czukor időlegesen az ország területén legyen beraktározható, és hogy az így beraktározott czukor az élvezett jutalom és a czukorfogyasztási adó lefizetése után a belföldi szabadforgalomba átmehessen. Akár foganatosíttatnék ily intézkedés, akár sem, kétségtelen, hogy a czukorkivitel az 1902/1903-iki termelési időszakban magasabb lesz aránylag, mint más években volt. Nemcsak azért, mert a jelen törvényjavaslatban tervezett rendelkezések szerint ez az 1902/1903-iki termelési időszak nem egy évig, hanem 13 hónapig fog tartani, de főként azért, mert kétségtelen, hogy a czukorkiviteli jutalmak megszünése következtében, e termelési időszak folyamán a belföldi fogyasztásra nem szükségelt összes rendelkezésre álló készletek, a jutalom igénybevétele mellett el fognak szállíttatni. Míg más években a termelési időszak végén mindig jelentékeny mennyiségű czukormennyiségek maradtak vissza a czukorgyártelepeken és szabadraktárakban, addig a folyó termelési időszak végén e készletek előreláthatólag a lehető legkisebb mértékre fognak csökkenni, viszont ezzel arányban fognak emelkedni a külföldre kiszállított czukormennyiségek.
Minthogy pedig a kiviteli jutalmak összegének korlátolt voltánál fogva egy-egy métermázsa külföldre kiszállított czukorra hazánkban annál kisebb kiviteli jutalom esik, minél nagyobb a kiszállított összmennyiség, kétségtelen, hogy az egy-egy termelési időszak folyamán kifizethető kiviteli jutalmak összegének az 1902/1903. évre való változatlan fentartása esetén, czukorkivitelünk az 1902/1903. évi termelési időszakban jóval kisebb kivitelei jutalomban részesülne, mint az előző termelési időszakokban. A kiviteli jutalmak eltörlését közvetlenül megelőzőleg nem gyengíthetjük azonban czukortermelésünk helyzetét a világpiaczon kifejtendő versenyben az által, hogy csökkentsük a kivitelt támogató jutalmat. Sőt ellenkezőleg az volna a kívánatos, hogy az átmeneti időszakban czukorkivitelünk legalább olyan támogatásban részesüljön, mint legerősebb versenytársa, a német czukorkivitele. Ámde e czél megvalósítása iránti óhajától a kormány két okból eltekintett. Első sorban azért, mert ez a czukor kivitelét támogató jutalmak tényleges felemelését vonta volna maga után, a mi nem ütköznék ugyan a bruxellesi egyezmény rendelkezéseibe, de mégis a látszatát is kerülni akarja a kormány annak, hogy a czukor termelési és kiviteli jutalmaknak nemzetközi egyöntetű megszüntetését közvetlenűl megelőzőleg a nálunk a kiviteli jutalmak emeltettek. Másodsorban azért, mert a külföldre leendő kiszállításra a folyó termelési időszak folyamán rendelkezésre álló jelentékeny czukormennyiségnek, a német birodalom által adott czukorkiviteli jutalomnak megfelelő jutalomban való részesítése, igen tetemes terhet róna az államkincstárra.
E körülményekre való tekintettel, a kormány csak annak biztosítására kíván szorítkozni, hogy a kifizethető kiviteli jutalmak összegének arány az 1902/1903-iki termelési időszak folyamán kiviteli jutalomra való igény mellett előreláthatólag hivatalos eljárás alá vonandó czukormennyiségekhez olyan legyen, mint volt az 1900/1901-iki termelési időszakban a kifizetett czukorkiviteli jutalmak összegének aránya, a kiviteli jutalom igénybevétele mellett a vámvonalon át kiszállított czukormennyiségekhez.
A 4. § szerint az osztrák-magyar vámterületen az 1902/1903-iki meghosszabbított termelési időszak folyamán kifizethető czukorkiviteli jutalmak legnagyobb összege felemeltetik 21 millió koronára, ez lévén - a min. indokolás szerint - azaz összeg, a melyből a termelési időszak kezdetén meglevő készleteknek és az eddig ismert termelési eredmények alapján meglehetős pontossággal megállapítható idei czukortermelésnek, továbbá az előrelátható belföldi fogyasztás részére szükségelt czukormennyiségeknek számbavétele mellett, a kivitel czéljaira rendelkezésre álló czukor minden métermázsájára annyi kiviteli jutalom fog esni, mint az 1900/1901-iki termelési időszakban. Az 1900/1901-iki termelési időszakban az osztrák-magyar vámterületről a vámvonalon tényleg kilépett 5,447.089.21 mm. fogyasztási czukor és 902.176.40 mm, nyersczukor, úgy hogy a 18 millió korona összes kiviteli jutalomból esett kerekszámban egy-egy métermázsa fogyasztási czukorra 2 K 96 fillér és egy-egy métermázsa nyersczukorra 2 K 06 fillér. Az 1902/1903-iki termelési időszak folyamán a kiviteli czéljaira rendelkezésre álló czukormennyiség a következőképpen állapítható meg: A termelési időszak elején készletben maradt 1,203.937 mm. fogyasztási czukor és 1,263.938 mm. nyersczukor; előrelátható termelés nyersczukor-értékben 10,100.000 mm. A fogyasztás szükséglete 1902 augusztus hó 1-től 1903. évi szeptember hó végéig, a míg az új idényben előállított czukor a piaczra hozható, 4,554.373 mm. nyersczukor-értékben s marad a kivitel számára az 1900/1901-iki termelési időszak aránya szerint felosztva 6,381. 243 mm. fogyasztási czukor és 1,057.002 mm. nyersczukor. Ahhoz tehát, hogy a fogyasztási czukor minden métermázsájára 2 korona 96 fillér s a nyersczukor minden métermázsájára 2 K 06 fillér kiviteli jutalom essék, 21,065.903 K lenne szükséges.
A törvényjavaslat 5. §-a, a közös vámterület tényleges fennállásának tekintetbevételével, a bruxellesi egyezmény 3. §-ához tartozó zárójegyzőkönyvben lefektetett azt az elvet van hivatva megvalósítani, hogy az egyezményben résztvevő minden czukortermelő állam belső piaczának ellátása az illető állam czukortermelését illeti meg. E czél megvalósítására a törvényjavaslat a közös vámterület tényleges állapotára való tekintettel azt az eszközt választotta, a mely fogyasztási adó törvényhozásunkban már ismeretes, t. i. a belföldi fogyasztás részére átengedhető, azaz megadóztatható mennyiségek kontingentálását. A szeszadó terén 1888 óta fennálló és azóta a kitűzött czélnak megfelelő irányban működő kontingentálás, a kontingenseknek a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a tényleges fogyasztásnak arányában való megosztása által biztosítani fogja azt a czélt, hogy mindegyik állam fogyasztásának ellátása saját termelése számára biztosíttassék. Magának a kontingentálásnak keresztülvitele eltérő kell, hogy legyen a szeszre vonatkozó kontingentálástól, azért, mert míg a szesznél kétféle adótétel volt alkalmazható s e kétféle adótétel minden további intézkedés nélkül lehetővé teszi a megadózásra kerülő mennyiségeknek a tényleges fogyasztás szükségleteihez való alkalmazkodását, addig a bruxellesi egyezmény a kétféle adótétel alkalmazását kizárja, mert a kétféle adótétel könnyen működhetnék termelési jutalom gyanánt. Gondoskodni kell tehát arról, hogy a kontingens mérvének a tényleges fogyasztás szükségleteihez való alkalmazkodása kormányhatósági intézkedések által legyen biztosítható. Ugyancsak ebből az okból a kontingens mérve a törvényben csak az első termelési időszakra nézve állapítható meg számszerűen, a többi évekre nézve pedig csak amaz alapelvek foglalhatók a törvénybe, a melyeknek alapján a kontingens kormányhatóságilag évről-évre számszerűen meg lesz állapítandó. A kontingens mérve az 1903/1904-iki termelési időszakra, az egész osztrák-magyar vámterületen, az 1900/1901-iki termelési időszakban 3,431.833 mm. fogyasztási czukrot, az 1901/1902-iki termelési időszakban pedig 3,513.373 mm. fogyasztási czukrot tevő czukorfogyasztás átlagának alapul vétele mellett 5%-ot némi csekélységgel meghaladó fogyasztásemelkedés számbavételével lett megállapítva, úgy hogy az egész osztrák-magyar vámterületre 3,660.000 mm. fogyasztási czukor essék, annak figyelembevételével, hogy a fogyasztás tényleges emelkedése az utolsó termelési időszakban 2.37%-ot tett ki. Az egész osztrák-magyar vámterületre ily módon eső mennyiségből kihasíttatott 26.000 mm. fogyasztási czukor, az utolsó termelési időszakok tényleges megadóztatásának megfelelően Bosznia és Herczegovina számára s a maradvány a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között az 1900/1901. évi termelési időszak fogyasztása alapján osztatott meg.
A magyar korona országainak czukorfogyasztása volt az 1900/1901-iki termelési időszakban fogyasztási czukorértékben 802,878.56 mMT i. megadóztatva a czukorgyárakból és czukor tartására rendelt szabadraktárakból elszállíttatott 550.875.75 mm. fogyasztási czukor és 3.461.39 mm. nyersczukor. A birodalmi tanácsban képviselt királyságokból és országokból beszereztetett 360,155.48 mm. fogyasztási czukor és 3,376.54 mm. nyersczukor. Bosznia-Herczegovinából beszereztetett 4,079.03 mm. fogyasztási czukor, a vámvonalon át pedig behozatott 313 mm. fogyasztási czukor. Ezzel szemben a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok részére pedig átengedett 92.194.43 mm. fogyasztási czukor és 0.20 mm. nyersczukor. Bosznia és Herczegovina részére pedig átengedtetett 26.486.23 mm. fogyasztási czukor. Ugyanezen termelési időszak alatt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén meg lett adóztatva 2,821.398.37 mm. fogyasztási czukor és 33. 176. 95 mm. nyersczukor. A magyar korona országai területéről beszereztetett 92.194.43 mm. fogyasztási czukor és 0.20 mm. nyersczukor. Bosznia és Herczegovina területéről beszereztetett 14.30 mm. fogyasztási czukor, a vámvonalon át pedig bevitetett 190.27 mm. fogyasztási és 410.73 mm. nyersczukor. Ezzel szemben a magyar korona országai részére átengedett 360.155.48 mm. fogyasztási czukor és 3.376.54 mm nyersczukor; Bosznia és Herczegovina számára pedig átengedtetett 5.449.69 mm. fogyasztási czukor; úgy, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok czukorfogyasztása fogyasztási czukorértékben a 2,575.382. 41 métermázsát tett ki. A fent említett 3,660.000 mm. fogyasztási czukorból a Bosznia és Herczegovina részére kihasított 26.000 mm. levonása után fenmaradó 3.634.000 mm. az 1900/1901-iki fogyasztás alapján, azaz 802.878.56 és 2,575.382.41 arányában feloszlatván a magyar korona országaira 868.657.58, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokra pedig 2,770.342.42 esik, s ennek megfelelően lett a magyar korona országainak kontingense, kikerekítve, 863,660 mm. fogyasztási czukorban megállapítva.
A törvényjavaslat 6. §-a a czukoradóhitelt négy hónapról hat hónapra terjeszti ki, ezzel szemben azonban a készpénzben befizetett czukoradó után eddigelé engedélyezett kamatleszámítolást, a mely esetleg a bruxellesi egyezmény alapján kifogásolható lenne, elejti.
A 7. §-ban foglalt rendelkezések a czukor fogyasztását vannak hivatva előmozdítani, az által, hogy adómentességet biztosítanak az olyan czukornak, a mely állatok takarmányozására vagy fogyasztási czikkeket nem képező gyártmányok előállítására használtatik fel.
