A pénz-, anyag- vagy egyéb értékek kezelésével s a kezelés közvetlen ellenőrzésével megbízott állami közegeknek korábbi időkből eredő rendeleteken alapuló az a kötelezettsége, hogy a számadásaikból származható térítmények fedezésére szolgálati biztosítékot tartoznak letenni, legutóbb az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvénycikk 53-ik és a következő szakaszaiban, valamint e törvénycikk végrehajtása iránt kiadott utasítás ide vonatkozó részében nyert részletes szabályozást. A szolgálati biztosíték a most idézett törvényes határozatok szerint, az illető tisztviselő mindenkori fizetéseinek 2/3-ában van megállapítva és a szolgálat megkezdése előtt készpénzben teendő le: indokolt kérelem esetén azonban havi részletekben is lefizethető. Az ekként letett biztosítékokat az állam készpénzbiztosítéki alap elnevezés alatt kezeli, azok gyümölcsöztetéséről gondoskodik, s a letevőknek kamatot fizet; a kamatláb az 1893. év julius hó 1-je óta 4%. A készpénzbiztosítéki alap állaga, melyben az állammal szerződéses viszonyban álló postamesterek, postaszállítók, gyűjtők és ügynökök biztosítékai, valamint a hirlapbiztosítékok is benfoglaltatnak. 1902. év végén 9.523,329 K 74 f volt; ebből az összegből a pénz-, anyag- vagy egyéb értékek kezelésével megbízott tisztviselők biztosítékára kerek összegben 6.300,000 K esik.
A szolgálati biztosítékok rendeltetése mindenkor főleg az volt, hogy az állami vagyon kezelésével megbizott állami közegeknek - tévedéseiből vagy rosszhiszemű eljárásából eredő hiányok megtérítése czéljából, oly vagyon álljon rendelkezésre, a melylyel szemben a kincstár kártérítési igényeit, minden különleges eljárás mellőzésével - érvényesíthesse és kielégíthesse. A pénz- és értékforgalom állandó növekedése, valamint az a körülmény, hogy az egyes tisztviselők által letett biztosíték összege az általuk kezelt állami vagyon értékével arányban nem áll, továbbá az utolsó tíz év adataival igazolt az a tapasztalat, hogy az állami vagyonrészek kezelésével megbizott tisztviselők biztosítékaival szemben átlag évenkint csak 11,000 K erejéig érvényesítetett a megtérítési kötelezettség; végül az a körülmény, hogy az érvényben lévő szolgálati szabályok ide vonatkozó rendelkezései alapján, a szolgálati viszonyból származó kincstári követelések biztosítása és behajtása végett az államtisztviselők fizetéséből az illető közigazgatási hatóság által, birósági eljárás nélkül levonások eszközölhetők: a szolgálati biztositékok eredeti jelentőségének értékét mindinkább leszállítják és az azok megszüntetését czélzó kivánságokat támogatják.
A jelen törvényjavaslatban tervezett megszüntetésből az államkincstárra káros következmények alig keletkezhetnek, mert, miként a fentiekben jeleztetett, a szolgálati biztosíték követelése az államkincstárra nézve anyagi jelentőséggel már alig bír, viszont a letevő tisztviselővel szemben annak erkölcsi hatása nem olyan mérvű, mely a további fentartást indokolttá tenné.
Az állami értékek kezelésével megbizott tisztviselők eddigi működéséből, valamint a tudomásra jutott hűtlen kezelési esetek körülményeinek mérlegeléséből ugyanis arra az eredményre jutunk, hogy a biztosíték letételének kötelezettsége egymagában az államkincstár érdekeinek megóvására nem elegendő, továbbá, hogy a biztosíték letételének tulajdonított az a hatás, hogy a biztosíték elvesztésének lehetősége az illető tisztviselőket nagyobb éberségre és gondosságra serkenti és a hűtlen kezelés eseteit is csökkentené vagy megakadályozná, a gyakorlatban beigazolást nem nyert. Még inkább csökkentette a biztosítékoknak ezt a jelentőségét, az utóbbi időkben mind gyakoribbá vált az az eljárás, mely szerint a követelt biztosítékot nem maga az illető tisztviselő, hanem helyette - a tőke tulajdon- és a kamatélvezeti jog fentartásával - egy pénzintézet teszi le, s így a biztosíték elvesztésének az esélye magára az illető tisztviselőre nézve közvetlenül nem is bírhat oly befolyással, mintha a biztosíték saját tulajdonát képezné. Sokkal hathatósabb eszközök állanak rendelkezésre a hűtlen kezelés megakadályozására a tisztviselők felelősség- és kötelességérzetének az ellenőrzés minél gyakoribb és beható gyakorlása útján való fejlesztésében, valamint azokban a joghátrányokban, melyek a hűtlen kezelésben bűnösnek talált tisztviselőt és hozzátartozóit az érvényben lévő törvények rendelkezései értelmében az állami ellátás szempontjából érhetik. Az államkincstár szempontjából még bátorkodom arra a körülményre is utalni, hogy az ez idő szerint letett biztosítékok kezelése, az azok után félévenkint kifizetendő kamatok megállapítása, a benyujtott nyugták számfejtése stb. a pénzügyminiszterium számvevőségénél állandóan 5, a magyar kir. központi állampénztárnál 1 tisztviselőt foglalkoztat, a kiknek évi illetményei meghaladják azt az összeget, mely eddig a fent ismertetett adatok szerint évi átlagban a felmerült károk fedezésére a letett biztositékokból levonatott.
A törvényjavaslat törvényerőre emelkedése és teljes végrehajtása után, ez a munka megszünvén, az emlitett állások előreláthatólag megszüntethetők lesznek; ezenfelül bizonyos mérvű munkakönnyebbülés fog a külső hatóságoknál is mutatkozni, a hol a biztositékoknak a zár alóli feloldásával járó s többnyire évekig elhúzódó tárgyalások meg fognak szünni. Végül az érdekelt tisztviselők szempontjából tekintve a biztosíték letételének kötelezettségét, nem szenved kétséget, hogy az különösen a szolgálat megkezdésének időpontjában, midőn a biztosíték összege aránylag legnagyobb, s azokra a tisztviselőkre, kik e czélra felhasználható magánvagyonnal nem rendelkeznek, súlyos teherként nehezedik; de ezenkívül a szolgálat további folyamán, a magasabb fizetésbe jutás eseteiben ez a kötelezettség legalább is egy év tartamára a fizetéstöbblet tényleges élvezetét kizárja, mert a mindenkori többlet 1/3-ad része szolgálati díj czímén vonatik le, 2/3-ad része pedig a biztosíték megfelelő kiegészitésére fordítandó. A szolgálati biztosíték letételének megszüntetésével ez utóbbi levonás szüksége nem fog beállni, az ebbe az ágazatba tartozó tisztviselők, már kinevezést vagy előléptetést követő évben a mindenkori többlet 2/3-ának élvezetébe jutnak, s így a tervezett intézkedés az állami tisztviselők jelentékeny számának anyagi helyzetét az eddigi állapottal szemközt érezhetően megjavítaná.
Mindezeknek a körülményeknek mérlegelése után, valamint figyelembe véve azt is, hogy a legtöbb európai állam ez utóbbi időben a szolgálati biztosíték letételének kötelezettségét megszüntette, s hogy Ausztriában az erre vonatkozó törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett már benyujtatott, a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy nálunk a szolgálati biztosíték további fentartására különleges okok nem forognak fenn, s ehhez képest bátorkodom jelen törvényjavaslatot előterjeszteni.
A 2. §-hoz.
A javaslat 2-ik §-a kivételes intézkedéseket tartalmaz, a mennyiben a m. kir. zálogházaknál alkalmazott becsüsök biztosíték-kötelezettségét továbbra is fentartja, mely kivételes intézkedés az említett alkalmazottak különleges szolgálati viszonyaiban találja indokolását.
A zálogházi becsüsök által leteendő biztosíték mérve jelenleg is a többi tisztviselőkre nézve kötelező szabályoktól eltérőleg van megállapítva, a mennyiben évi fizetésüknek nem 2/3-ad részét, hanem fizetésüknek kétszeresét teszik le biztosítékképen. Oka ennek az, hogy a becsüsök hivatásuk teljesítése közben leginkább vannak tévedéseknek kitéve, a mennyiben ők állapítják meg az elzálogosítandó tárgyak becsértékét, illetve azt, hogy mily összegű kölcsönt lehet az illető tárgyra adni. Minthogy pedig gyakoriak az oly esetek, hogy az elzálogosított tárgy nem váltatik ki, s ennek következtében árverésen értékesítendő, gondoskodni kell arról, hogy a helytelen vagy túlmagas becslésből az intézetet károsodás ne érhesse. Erre a czélra szolgál a becsüsök biztosítéka, melyből az árverésen befolyt vételár és kölcsönösség között netán mutatkozó különbözet megtéríttetik s mely biztosítéknak megszüntetése a most ismertetett különleges viszonyokat figyelembe véve, nem volna indokolt.
A 4. §-hoz.
A 4-ik §-ban elősorolt építkezések az ú. n. készpénzbiztosítéki alapból adott kölcsönök útján létesítettek, mely kölcsönök 50 év alatt az állami költségvetésbe felveendő kamat- és tőketörlesztési részletekkel visszafizetendők. A törvényhozási úton engedélyezett kölcsönök összege 14.508,599 K 66 f-t tett, minthogy azonban a készpénzbiztosítéki alap állaga ennél az összegnél kisebb volt, a még szükséges összegek az alapnak a pénztári készletekből előlegeztettek, mely előlegek után az alap a pénztári készleteknek ugyanoly kamatot fizet, mint a milyen őt a kölcsönökre nézve megállapított törlesztési terv szerint megilleti. Az alap ily természetű tartozása az 1902. év végén 3.520,000 K-t tett. Minthogy a javaslat törvényerőre emelkedése esetén, a letett biztosítékok a zár alul feloldandók és visszafizetendők, egyúttal gondoskodni kell arról is, hogy ez e czélra szükséges összegek az elrendelt visszafizetések arányában készpénzben rendelkezésre is álljanak, mivel pedig az építkezési kölcsönökbe fektetett összegeknek egyszerre, vagy a biztosítékok visszafizetésére meghatározott s aránylag rövid időn belül való törlesztésre, csak az állami költségvetésnek jelentékeny megterheltetésével volna keresztülvezethető, felhatalmazást kérek arra, hogy az említett kölcsönöknek a törvény életbelépte napján törlesztetlenül maradt részeit a kormány kezelése alatt álló valamelyik más alapra engedményezhessem, mely felhatalmazás megadása esetén lehetővé fog válni egyfelől az, hogy a készpénzbiztosíték alap lekötött vagyona ismét folyóvá lesz, másfelől, hogy az átvevő alapra utalt kölcsönmaradványok az eredetileg megállapított törlesztési feltételek mellett - tehát az állami költségvetés újabb megterheltetése nélkül - törlesztessenek.
Felhatalmazást kérek továbbá arra is, hogy a tervezett engedményezéssel kapcsolatos további intézkedéseket is megtehessem. Ez a felhatalmazás azért szükséges, mert számolnom kell azzal az eshetőséggel is, hogy az átvevő alap az átvétel idejében a szükséges készpénzzel nem rendelkezik, s hogy annak beszerzése végett az illető alap értékpapirjainak értékesítése fog szükségessé válni. Minthogy pedig az ilyen nagyobb mérvű értékesítésnél a pénzpiacz mindenkori helyzete figyelmen kívül nem hagyható, de azt is kerülendőnek tartanám, hogy az illető alapot az értékesítés alkalmából árfolyamveszteség érje, az említett felhatalmazás főleg arra terjed, hogy oly esetekben, midőn az átvevő alap értékpapírjainak értékesítése bármily oknál fogva időszerűtlennek mutatkoznék, az illető alapnak a pénztári készletekből időlegesen szintén oly előleget bocsáthassak rendelkezésre, miként az a multban a készpénzbiztosítéki alapnál is történt. Szükségesnek tartom még megjegyezni, hogy előreláthatólag nem lesz szükséges az említett kölcsönök összes maradványait engedmény útján átruházni, mert a nem állami alkalmazottak biztosítékai és a hirlapbiztosítékok összege kereken 3.200,000 K-t tesz, mely összeg továbbra is amortisationális kölcsön útján gyümölcsöztethető. A javaslat indokolásának általános részében már felemlítettem, hogy a letett biztosítékok gyümölcsöztetéséről az államkincstár gondoskodik; ez a gyümölcsöztetés addig, míg a készpénzbiztosítéki alap vagyona a fennemlített építési kölcsönökbe nem fektettett, főleg értékpapirok vásárlása útján történt.
A régebben vásárolt értékpapirok conversiója alkalmával elért tőkenyereség, valamint az alap tulajdonában volt értékpapirok eladása alkalmával jelentkezett árfolyamnyereség ezt eredményezi, hogy az alap vagyonállaga a befektetett biztosítékok összegét mintegy 1.900,000 K-val meghaladja, mely összeg az összes jelen törvény alapján visszafizetendő biztosítékok tényleges kifizetése után szabad rendelkezésre fog állani. Minthogy ez a fölösleg kisebb javadalmazású tisztviselők által legtöbb esetben nélkülözések árán letett biztosítékok előnyös és kedvező kezeléséből keletkezett. legmegfelelőbbnek tartanám, ha ez az összeg oly czélra vétetnék igénybe, mely az alap megalkotóinak vagyis a tisztviselőknek érdekeit előmozdítani volna hivatva. Ezeket szem előtt tartva, a javaslat 5-ik §-a oly értelmű rendelkezést tartalmaz, mely szerint úgy ez a fölösleg valamint az elévülési határidőn belül fel nem vett biztosítéki tőkék és kamatok a vezetésem alatt lévő miniszterium által kezelt s ú. n. vagyontalan hivatalnokok özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap vagyonának gyarapítására lennének fordítandók.
