A véderőről szóló 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-a a közös hadsereg és haditengerészet fentartására szükséges évi ujonczjutalékot 103.110 főben és a honvédségről szóló 1890. évi V. törvénycikk 3. §-a, - a most említett törvénycikk 14. §-ával megegyezőleg - a magyar korona országai honvédségének fentartására szükséges évi ujonczjutalékot 12,500 főben állapította meg. Ezen ujonczlétszámok az 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-a értelmében 10 évre voltak érvényesek, mely határidő az 1898. évben lejárván, minthogy a viszonyok az 1899., 1900., 1901. és 1902. években sem változtak, a fennebb említett törvénynyel megállapított ujonczlétszámok az 1899. évi II., 1900. évi I., 1901. évi I. és az 1902. évi I. törvénycikkek által évről évre változatlanul fentartattak. Minthogy az 1902. évi I. törvénycikk 2. §-a értelmében a fennebb említett és már megállapított ujonczjutalékoknak változatlanul hagyására, vagy megváltoztatására czélzó javaslatok alkotmányos úton leendő újabb megegyezés végett, az 1902. év s ebből folyólag az 1904. évet illetőleg az 1903. év lefolyása előtt terjesztendők a törvényhozás elé, azok a viszonyok pedig, a melyek az ujonczjutalékoknak ujonnan 10 évi érvénynyel való megállapítását eddig is gátolnák, - még most is fennállanak: újabb törvényt szükséges alkotni, - a mely ismét egy évre, azaz az 1904. év végéig meghosszabbítja, illetőleg fentartja az 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-ának, valamint az 1890. évi V. törvénycikk 3. §-ának az ujonczlétszám megállapítására vonatkozó azon rendelkezéseit, melyek szerint a közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására szükséges ujonczjutalék az Ő Felsége uralkodása alatt álló mindkét állam részéről együttvéve 103,100 főben, a magyar korona országai honvédségének fentartására szükséges ujonczjutalék pedig 12,500 főben állapíttatott meg.
Minthogy azonban az 1889. évi VI. törvénycikk 14. §-ának 1-ső bekezdése értelmében a közös hadsereg és haditengerészet fentartására szükséges és 103,110 főben megállapított ujonczjutaék a magyar korona országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok között másfelől, a népesség számaránya szerint és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján osztandó fel, az 1900. évi deczember hó 31-én foganatosított utolsó népszámlálás eredményei pedig ez idő szerint már ismeretesek, a magyar korona országait terhelő ujonczjutalék ehhez képest újra volt megállapítandó. A magyar korona országainak jogi népessége a megszállott tartományokban és egyéb külföldön távollevő és biztosan meg nem állapítható polgári egyének számításon kivül hagyásával, ezen népszámlálás hivatalos adatai szerint 19.307,128 főben s a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok jogi népessége pedig 25.855,289 főben, a két állam együttes népessége tehát: 45.162,417 főben állapíttatott meg, mihez képest a magyar korona országait terhelő évi unonczjutalék az eddigi 43,889 fő helyett 44,076 főben volt megállapítandó. A honvédség ujonczjutalékának megállapítása azonban a népszámlálás eredményével összefüggésben nem áll és így a magyar korona országai honvédségének ujonczjutaléka ezután is az előző törvényekben már megállapított 12,500 fő marad. Ezen most említett ujonczjutalékoknak megállapítását olyképen kérem, hogy azok mennyiségének további fentartása, vagy megváltoztatása iránt a javaslatok a jövő 1904. év végét megelőzőleg legyenek a törvényhozás elé terjesztendők.
