1. § A vármegyei tisztviselők (tiszti-, segéd- és kezelő-személyzet) - a gyakornokok kivételével - fizetés és lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkre nézve megállapitott VI-XI. fizetési osztályokba soroztatnak, úgy, a mint ezt a törvény kiegészitő részét alkotó kimutatás feltünteti, s ugyanazon illetményekben részesülnek, melyek az állami tisztviselők megfelelő fizetési osztályaira nézve törvényben vagy törvényes felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletben meg vannak állapitva.
2. § Az aljegyzők - ideértve az árvaszéki jegyzőket is - mint első, második, illetőleg harmadik osztályú aljegyzők a VIII-X. fizetési osztályokba soroztatnak. Minden vármegyében rendszerint egy, oly vármegyékben azonban, melyekben jelenleg összesen ötnél több aljegyzői (árvaszéki jegyzői állás van rendszeresitve, két aljegyző soroztatik a VIII. fizetési osztályba. A többi aljegyzői állások a IX. és X. fizetési osztályok között egyenlően osztatnak meg. Ha azonban az aljegyzői állásoknak (az első osztályú aljegyzői állások kivételével) összes száma egyenlően fel nem osztható: a fölös számú állást a IX. fizetési osztályba kell sorozni.
Ugy a fizetési osztályokba, mint a fizetési fokozatokba való első beosztásnál elsősorban a jelenlegi elnevezési sorrend (I., II., III., IV., V. stb. aljegyző), másodsorban a jelenlegi illetmények, harmadsorban az ugyanazon fizetési osztályba sorozott bármely vármegyei tisztviselői állásban eltöltött szolgálati idő irányadó.
3. § A szolgabirói állások (mint első, illetőleg második osztályu szolgabirói állások) a IX. és X. fizetési osztályok között vármegyénkint egyenlően osztatnak meg.
Ha azonban a szolgabirói állások összes száma egyenlően fel nem osztható: a fölösszámú állást a IX. fizetési osztályba kell sorozni.
Az első beosztásnál az ugyanazon fizetési osztályba sorozott bármely vármegyei tisztviselői állásban eltöltött szolgálati idő irányadó.
4. § Ugy az aljegyzők, mint a szolgabirák az egyik fizetési osztályból a másikba választás útján lépnek.
5. § Azon főszolgabirákat, a kik legalább 15 évi főszolgabirói müködésük ideje alatt a közigazgatás terén kiváló érdemeket szereztek: a vármegyei közgyülés a VII. fizetési osztályba léptetheti elő, a mennyiben az így felmerülő többszükségletnek a vármegyei költségvetésbe való beállitását a belügyminister jóváhagyja.
6. § A tiszteletbeli tisztviselő csak akkor lép az illető állással egybekötött illetmények élvezetébe, ha erre az állásra megválasztatik, illetőleg valósággal kineveztetik.
A tiszteletbeli állásban eltöltött szolgálati idő a magasabb fizetési fokozatba, illetőleg fizetési osztályba való előlépés szempontjából sem jön figyelembe.
7. § A közigazgatási gyakornokok vármegyei tisztviselők. Fizetés természetével biró évi segélydijuk 1000, 1300, 1600 korona összegben állapittatik meg, mely összegbe az egyes vármegyékben megállapitott lakáspénzek beszámittatnak.
A gyakornoki állások a megállapitott segélydij-fokozatok között vármegyénkint egyenlően osztatnak meg. Ha azonban gyakornoki állások összes száma egyenlően fel nem osztható: a fölös számu állásokat arányosan, a magasabb segélydij-fokozatokba kell sorozni.
Az első beosztás alkalmával a gyakornoki minőségben eltöltött szolgálati idő irányadó.
A gyakornokok a magasabb segélydij-fokozatokban előállott üresedéshez képest lépnek elő.
8. § A vármegyei szolgaszemélyzet tagjainak (házfelügyelők, kapusok, huszárok, hajduk, tiszti szolgák, hivatalszolgák stb.) fizetése és lakáspénze az állami altisztek és szolgák illetményeinek megfelelő összegben állapittatik meg.
A belügyminister felhatalmaztatik, hogy ezen személyzetnek a fizetési fokozatokba való beosztását a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendeleti úton foganatositsa.
9. § A vármegyei alkalmazottaknak járó fizetések és lakáspénzek a vármegyék költségvetéseibe az ezen törvény alapján megállapitott összegekben állittatnak be és az 1886:XXI. tc. 47. § i) pontjának ezzel ellenkező intézkedései hatályukat vesztik.
10. § Azok a jelenlegi vármegyei alkalmazottak, a kiknek az e törvény szerint járó fizetés és lakáspénz-illetményeknél magasabb javadalmazásuk van, a többletnek mint személyi pótléknak az eddigi hatálylyal továbbra is élvezetében maradnak. E személyi pótlék ott, a hol a vármegyei alkalmazottak javadalmazásánál eddig vármegyei pótadó vagy vármegyei alapok is igénybe vétettek, ezen fedezeti forrásokat terheli.
A személyi pótlék a fizetés, illetőleg lakáspénz emelkedése esetén a fizetési, illetőleg lakáspénz-többlet erejéig beszüntettetik.
A törvény életbelépte után a vármegyei alkalmazottaknak nyugdijba is beszámitható személyi pótlék nem nyujtható; különös méltánylást igénylő okokból azonban, és a mennyiben ezek fedezetéről a vármegye saját bevételeiből gondoskodik, a törvényhatósági bizottsági közgyülés, a belügyminiszter jóváhagyása mellett, a nyugdijba beszámitható működési pótlékot állapithat meg egyes tisztviselői állásokra nézve.
11. § Vármegyékben új hivatali állások ezentul csak a VI. -XI. fizetési osztályok valamelyikére megállapitott javadalmazással rendszeresithetők.
12. § E törvény rendelkezései a vármegyei alkalmazottak részére a fizetésen és lakáspénzen kívül megállapitott egyéb illetményeket (uti-, irodai-, ruhaátalányt stb.) nem érintik.
13. § E törvény rendelkezései 1904. évi január hó 1-től számitott joghatálylyal érvényesek.
Az ezen törvény hatálybaléptéig eltöltött szolgálati időt az igények egyénenkénti megállapitásánál úgy kell számbavenni, mintha az e törvény hatályának tartama alatt telt volna el.
Az ezen törvény alapján járó magasabb fizetést 1904. évi január hó 1-től kezdve, a lakáspénztöbbletet azonban ott, a hol a lakásbérnegyed január hó 1-ével nem esik össze, az emlitett napot követő lakásbérnegyedtől kezdve kell kiutalványozni.
14. § A vármegyei alkalmazottak illetményeinek e törvény által történt rendezése folytán 1904. évben előállott többszükségletet a belügyi tárcza 1904. évi kezelésében az átmeneti kiadások megfelelő czimének külön rovata alatt kell elszámolni.
Az 1905. évtől kezdve a vármegyék közigazgatási, árva- és gyámhatósági kiadásait az ezen törvény szerint megállapitott illetmények számbavételével kell a belügyi tárcza kölségvetésébe beállitani.
15. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe. Végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg és egyuttal utasittatnak, hogy az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek intézkedéseit a vármegyei alkalmazottakra megfelelően kiterjeszszék.
VI. fizetési osztály: Alispán.
VII. fizetési osztály: Főjegyző, árvaszéki elnök, főügyész, főszolgabiró.
VIII. fizetési osztály: Főorvos, I. osztályú aljegyző, főszolgabiró, árvaszéki ülnök (elnökhelyettes, tanácsvezető).
IX. fizetési osztály: Alügyész (árvaszéki ügyész), II. osztályú aljegyző, I. osztályú szolgabiró, levéltárnok, irodaigazgató.
X. fizetési osztály: III. osztályu aljegyző, II. osztályu szolgabiró, árvaszéki fogalmazó, vármegyei alorvos, járási orvos, allevéltárnok (levéltári segéd), közgyám, irodatiszt, nyilvántartó, iktató, kiadó, irattárnok, (árvaszéki levéltárnok), sortárnok.
XI. fizetési osztály: Irnok, lajstromozó, segédnyilvántartó, segédiktató, segédkiadó, segédirattárnok (irattári segéd), segédgyám, várnagy, laktanyafelügyelő, kőnyomdavezető.
