1. § A jegyzők (nagyközségi jegyző, nagyközségi főjegyző, körjegyző) javadalmazása a község (községek) által természetben nyujtott lakáson vagy megfelelő lakáspénzen felül 1600 koronánál, a rendszeresitett állásra élethossziglan megválasztott segédjegyzők (jegyzősegédek, aljegyzők) javadalmazása pedig 1000 koronánál kevesebb nem lehet.
2. § Az e törvény életbeléptéig rendszeresitett jegyzői állások javadalmazását oly helyeken, hol ez az 1600 koronát el nem éri, az állam ezen összeg erejéig az 5-8. §-ok értelmében kiegésziti.
Uj jegyzői állások 1600 koronánál alacsonyabb fizetéssel nem rendszeresithetők.
3. § Rendszeresitett állásra e törvény életbeléptéig élethossziglan megválasztott segédjegyzők fizetését az állam 1000 korona erejéig az 5-8. §-ok értelmében kiegészíti.
Ugyanazon nagyközségben, vagy körjegyzőségben rendszerint csak egy segédjegyzői állás részesül fizetés-kiegészitésben.
A belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy indokolt esetben ugyanazon községben vagy körjegyzőségben több segédjegyző fizetésének állami kiegészitését is engedélyezhesse.
Uj segédjegyzői állások 1000 koronánál alacsonyabb fizetéssel nem rendszeresithetők.
Rendszeresitett segédjegyzői állásra - e törvény életbeléptetése után - az 1900:XX. t. -czikk 3. §-ában megszabott jegyzői minősítéssel nem biró egyén csak ideiglenesen és csakis azon időig alkalmazható, a míg az állásra törvényszerű minősitéssel biró, megfelelő pályázó nem jelentkezik. Ily minősités hiánya miatt csak ideiglenesen alkalmazott segédjegyző fizetésének kiegészitésére állami segély nem igényelhető.
4. § Ott, a hol a községi pótadó utolsó 3 évi átlaga 20%-on alul marad, a jegyző, illetőleg segédjegyző javadalmazásának kiegészitését (2. és 3. §) azon határig, a meddig az a pótadónak 20%-on felül való felemelése nélkül lehetséges, a község (községek) köteles foganatositani. Ily helyeken az állami hozzájárulás csak ezen felemelt öszegnek 1600, illetőleg 1000 koronáig való kiegészitésére terjed ki. Az egyszer megállapitott állami hozzájárulási összeg csak az állás megszünése esetén vonható el a községtől.
A községi kiegészités kérdésében a vármegyei közgyülés belügyminiszteri jóváhagyás mellett határoz.
A mennyiben ily község jegyzője, illetőleg segédjegyzője anyakönyvvezetői, illetőleg anyakönyvvezető helyettesi tiszteletdijban, vagy a község anyakönyvvezetés czímén államsegélyben részesült volna; a község ez összeg azon részének megfelelő államsegélyben részesíttetik, melynek betudásával a jegyzői, illetőleg segédjegyzői fizetés 1600, illetőleg 1000 koronát meg nem halad, míg az eddig élvezett tiszteletdijnak és államsegélynek ezt meghaladó részére nézve a 6. és 9. § rendelkezései irányadók.
5. § A jegyzők és a segédjegyzők javadalmazásának állami kiegészitésénél számitásba vétetnek:
a) a községek által adott készpénz-fizetés az esetleges személyi pótlékkal együtt;
b) a községi vagyont képező ingatlanok haszonélvezetének pénzbeli egyenértéke (7. és 8. §);
c) a községek által nyujtott terményjárandóságoknak pénzbeli egyenértéke (7. és 8. §).
6. § A jegyzők és segédjegyzők jelenlegi anyakönyvvezetői és anyakönyvvezetőhelyettesi tíszteletdija az anyakönyvvezetés czimén esetleg engedélyezett államsegélylyel együtt e törvény életbeléptével megszünik, illetőleg a javadalmazás kiegészitésére szolgáló államsegélybe olvad be.
Azon jegyzők és segédjegyzők azonban, kiknek mostani javadalmazása az anyakönyvvezetői tiszteletdijjal s az esetleges államsegélylyel együtt az e törvény 1. §-ában megállapitott 1600, illetőleg 1000 K összegnél többet tesz ki; az eddig élvezett tiszteletdijat és az esetleges államsegélyt, illetőleg ezeknek azt a részét, mely az e törvény 1. §-ában megállapitott összeget meghaladja, személyi pótlékként mindaddig megtartják, mig jelenlegi állásukat töltik be.
A mennyiben azonban a jegyzőnek korpótlékra is igénye van (9. §), személyi pótléka csak azon összeg erejéig jár, melylyel ez a korpótlék összegét is meghaladja.
7. § A jegyzői, illetőleg segédjegyzői javadalmazás esetleges kiegészitő részét alkotó községi ingatlan haszonélvezetének pénzbeli egyenértékét - nem értve ide a természetben nyujtott lakás és házi kert haszonélvezetét - községenkint külön-külön meg kell állapitani.
E megállapitás alapját - az összes adók levonásával - az ugyanazon községben hasonló minőségü ingatlan után elérhető haszonbér képezi, melyhez hozzá kell adni a községi lakosok által az ingatlan megművelése körül netalán teljesitett szolgálmányok pénzbeli értékét.
Ugyancsak községenkint az utolsó három év (1901-1903.) átlagárai alapján meg kell állapitani a jegyző, illetőleg segédjegyző által élvezett terményjárandóságot (életnemüek, fa, jószágtartás stb.) pénzbeli egyenértékét is.
Terményjárandóságban a jegyző, illetőleg segédjegyző csak a községtől részesülhet.
8. § A 7. §-ban emlitett becslési munkálatok foganatositása czéljából a főszolgabiró elnöklete alatt járási bizottságot kell alakitani, melybe két tagot a vármegyei közgyülés választ, két tagot pedig a főispán nevez ki.
Az egyenértéket a járási bizottság javaslata alapján a vármegyei közgyülés belügyministeri jóváhagyás mellett állapitja meg.
Ez a megállapitás a törvény életbeléptétől számitott 10 éven belül nem esik változás alá. Ezen idő eltelte után ott, ahol a földek haszonélvezeti értékében lényeges változás állott be, a vármegyei közgyülés a község, vagy a jegyző indokolt kérelmére a becslési munkálatnak ujból való foganatositását elrendelheti.
9. § A jegyzők ily minőségben egyfolytában eltöltött szolgálatuk után az állam részéről öt évenkint 100 korona korpótlékban részesülnek, mely 400 koronáig emelkedhetik.
A korpótlék összegének megállapitásánál az e törvény életbelépését megelőző szolgálat is számitásba esik.
Nem részesülnek korpótlékban azok, kiknek a községtől (községektől) élvezett javadalmazása (5. §) eléri vagy meghaladja az e törvény 1. §-ában megállapitott legkisebb jegyzői javadalmazásnak és a megfelelő időre eső korpótléknak együttes összegét.
Azok a jegyzők, kiknek a községtől (községektől) élvezett javadalmazása a legkisebb jegyzői javadalmazást meghaladja ugyan, de nem éri el ennek s a megfelelő időre eső korpótléknak együttes összegét: a korpótlékra a különbözet erejéig tarthatnak igényt.
10. § A jegyzők és segédjegyzők javadalmazásának kiegészitéséhez szükséges államsegély a személyi és kórpótlékokkal (6. és 9. §) együtt 1904. évtől kezdve a belügyi tárcza költségvetésébe állittatik be s ezt a belügyminister a vármegyéknek egy összegben bocsátja rendelkezésére.
11. § Az államsegély a nyugdijigény kiszámitásánál, a községi alkalmazottak nyugdijügyének végleges rendezéséig, csak abban az esetben vétetik figyelembe, ha az erre vonatkozó vármegyei szabályrendelet megfelelőleg módosittatik, illetőleg a vármegye közönsége az ez által előálló magasabb nyugdijak megfelelő fedezéséről gondoskodik.
12. § E törvény rendelkezései a jegyzők által végezhető magánmunkálatokért, továbbá némely hivatalos müködésükért engedélyezett szabályszerü dijfelszámitást, valamint a különféle (irodai, fütési és világitási, uti, segéderőtartási stb.) átalányokat nem érintik.
13. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe.
A jegyzői és segédjegyzői javadalmazás kiegészitésére, valamint a korpótlékra vonatkozó rendelkezések 1904. január 1-től számitott joghatálylyal érvényesek.
E törvény végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg.
