Az 1884:IV. tc. 3. §-a által Szeged sz. kir. városban, a város tervszerű további kiépítésének biztosítása czéljából, a törvényben meghatározott teendők végzésére, ideiglenesen az 1893. év végeig „középítészeti tanács” állíttatott fel, s az 1894. évi II. tc. által ezen tanács további tíz évre vagyis 1903. év végeig fentartatott. E tanács működése tehát 1903. év végével megszünnék. Az az indok, mely ezen középítészeti tanács létesítésének alapjául szolgált, az 1894. évi II. tc. létrejötte alkalmával már ismételten kifejtetvén, nem foroghat fenn szüksége annak, hogy azt ez alkalomból is részletesen feltárjam, hanem elegendőnek vélem amaz okoknak felsorolását, a melyeknél fogva szükségesnek látom, hogy a szegedi középítészeti tanács hatásköre ujabb tíz évre meghosszabbittassék. Az ujabb tapasztalat is csak azt mutatja, hogy ez a tanács nemcsak az eredetileg elébe tűzött feladatnak felelt meg helyesen, de működése a most lefolyt tíz év alatt is a város fejlődésére minden irányban üdvös volt. Tevékenysége az utóbbi tíz év alatt, az előbbihez viszonyítva, még számszerűleg sem csökkent, mert a középítészeti tanács elintézése alá esett ügyek száma évente 800-1,500 között váltakozott s az évi átlag a 900-at meghaladja, mely forgalom már önmagában is ezen közigazgatási szerv további szükségessége mellett szól.
A középítészeti tanács czélszerű alakulási módozatai s tagjainak éveken keresztül történt állandó megmaradása által az építési ügyek ellátásánál biztosított s a rendes ügykezelési úton ily mérvben alig elérhető gyorsaság és egyöntetűség, a megszilárdult gyakorlat következtében, az utolsó évtizedben még teljesebbé lett. Habár csekélyebb mérvben, mindazonáltal még jelenleg is fennáll az építési alap és az építési telkek kezelése kérdésének jelentősége. Az 1884:IV. tc. 12. §-a által létesített építési alap és a tanácsnak adott ama felhatalmazás, hogy az alapnak folyóvá tehető részéből, a belügyminiszter által jóváhagyott összeg erejéig, időről-időre a város közönségének város-szabályozási munkálatokra segélyt nyujthat, az utóbb lefolyt tíz év alatt is jelentékenyen előmozdította a város további fejlődését, mit igazolhat azon körülmény, hogy az 1894-1902. években kövezési, feltöltési és csatornázási, továbbá város-rendezési czélokra közel 450,000 korona bocsáttatott az építési alapból a város rendelkezésére. Ennek daczára az alap (mai állapotában) még mindig 150,000 koronát meghaladó folyósítható pénzzel rendelkezik. Ezen pénzalapnak ily irányban való tervszerű felhasználása még ez idő szerint is czélszerübben történhetik egy külön, a várossal nem azonos szerv kezelése mellett, mely szervnek felügyeleti és ellenőrzési hatáskörére, a város jelen fejlődési szakában különben is szükség van az építkezési rendszabályoknak úgy köz-, mint magánépítkezéseknél való pontos megtartása körül.
Az 1884:IV. tc. 14. §-a által a középítészeti tanácsnak adott ama felhatalmazás, hogy a miniszterium jóváhagyásának fentartásával határozhatott az építési alap még rendelkezésre álló telkeinek építési czélokra való átengedése iránt, - mely eljárás a maga egyszerűségével és gyors eljárást biztosító módozatával az egyes concrét esetekben a felkért telkeknek az azokat venni szándékozók birtokába azonnal való bocsátását és ezzel kapcsolatosan az építkezés azonnali megkezdését tette lehetővé, a mely eljárás sok telek kiépítését s ezzel a város fejlődését nagyban előmozdította - még ma sem nélkülöz minden jelentőséget, mert még ez idő szerint is az építési alap tulajdonát képező 69 telek közel 300,000 korona értékben áll a középítészeti tanács kezelése alatt illetőleg rendelkezésére. Végül hivatkozhatom a középítészeti tanácsnak kivétele hatáskörével való további ideiglenes fentartása indokolásaként arra is, hogy a város törvényhatósága és középítészeti tanácsa között, úgy mint előbb nem, az utóbbi tíz éven belül sem fordult elő semminemű véleménykülönbség sem s ennélfogva a kérdés eldöntése végett az 1884:IV. tc. 9. §-a értelmében a felsőbb hatósághoz ez ideig egy esetben sem kellett fordulni, mi ismételt bizonyíték a mellett, hogy a törvényhatóság kebelében működő hatóságok között fenforgó összhangot a középítészeti tanács kivételes hatásköre egyáltalán nem zavarja - és kellő biztosíték arra nézve, hogy az összhang megzavarásától a jövőben sem lehet tartani. A középítészeti tanács hatáskörének újabb tiz évre való meghosszabbítása a sok tekintetben még mindig kivételes viszonyok közt élő Szeged város kivánatos további-fejlődésére és emelésére s fentebb előadottak szerint kétségtelenül üdvös hatással leend; - bátorkodom ennélfogva a t. országgyűléstől a bemutatott törvényjavaslatnak elfogadását tiszteletteljesen kérni.
