1904. évi XIII. törvénycikk indokolása

gróf Wimpffen Siegfriednek, gróf Wimpffen Simonnak és báró Trauttenberg Frigyesnek az örökös főrendiházi tagság jogával való felruházásáról * 

Általános indokolás

Gróf Wimpffen Siegfried és gróf Wimpffen Simon földbirtokosok azon vágytól vezéreltetve, hogy annak az országnak legyenek törvény szerint is honpolgárai, melyben birtokaik is vannak és a melynek néhai édes anyjuk, hodosi és kizdiai Sina Anasztázia bárónő volt honleánya, 1898., illetőleg 1900. évben kiléptek az osztrák állampolgári kötelékből, és az 1879:L. tc. 6. § értelmében, az 1898. évi január hó 29-én, illetőleg 1900. évi ápril hó 6-án kelt honossági okiratok szerint megszerezték a magyar állampolgárságot s 1898. évi június hó 20-án, illetőleg 1900. évi ápril hó 28-án le is tették az állampolgári esküt. Ugyanilyen érzelem vezérelte báró Trauttenberg Frigyes földbirtokost, midőn az 1879:L. tc. életbeléptetése idején nem tartotta fenn osztrák állampolgárságát, hanem azzal, hogy állandóan itt lakott, a hol birtokai is vannak, s a hová a Lamberg és Festetich grófi családok révén vérrokonsági kötelék is fűzi, s magát az adózók lajstromába felvétette, az 1879:L. tc. 48. §-a értelmében megszerezte a magyar állampolgárságot. Mind a háromnak hő óhajtása volna azonban, ha úgy maguk, mint utódaik számára, új hazájukban is megszerezhetnék és családjuk számára biztosíthatnák azon előjogot, melyet grófi, illetőleg bárói rangjuknál fogva előbbi hazájukban gyakorolhattak volna - nehogy később esetben valamely utódnak oka lehessen, talán mégis vágyva visszatekinteni abba az országba, a hol mint grófi, illetőleg bárói méltóság birtokosa, nemcsak a rangnak kötelességeit tartoznék viselni, hanem módjában állana annak előjogait is gyakorolni.

Gróf Wimpffen Siegfried a fehérmegyei Ercsi községben 19,000 kataszteri hold, a temesmegyei Máslak községben pedig 18,000 kataszteri hold kiterjedésű uradalmak tulajdonosa. Gróf Wimpffen Simonnak Tolna vármegye Simontornya, Kisszékely, Nagyszékely és Udvari községeiben. Fehérvármegye Érd községében és Torontál vármegye Ó-Béba községében feküsznek a kiterjedt uradalmai, a melyek után összesen 63,611 korona földadót fizet. Báró Trauttenberg Frigyesnek Fehérvármegye Moór községében van egy 6,000 holdnyi kiterjedésű földbirtoka, mely után a főrendiházi tagság gyakorlásához szükséges 3,000 forintnyi egyenes állami földadónál tetemesebben többet fizet. Ezenkívül neje, mint idősbb gróf Almássy Kálmán leánya, örökrészként nagyobb értékű vagyonnal bir, s így örökösei, még ha többen lennének is, tekintélyes vagyonnal fognak rendelkezni. Mindhármunknak az a törekvésük, hogy új hazájukat mentől több téren hőn szolgálhassák, - de nem vitatható el az az érdemük sem, hogy már eddigelé is buzgón működtek a közügyek terén. A két Wimpffen gróf az ő nagykiterjedésü birtokaik mintaszerű kezelésével és a közjótékonyság terén kifejtett tevékenységük, anyai nagyatyjuknak, Sina Simonnak, a szintén magyar bárónak és magyar főrendiházi tagnak nyomdokaiba léptek. Báró Trauttenberg Frigyes pedig különösen a lótenyésztés emelése és Móor vidékének magyarosítása körül szerzett magának valóban figyelemre méltó érdemeket. Mindezeknél fogva indokolt volna, hogy nevezettek most, a midőn Ő cs. és ap. kir. Felsége nekik a magyar grófi, illetőleg magyar bárói méltóságot legkegyelmesebben adómányozni méltóztatott, az ország született törvényhozói sorába is felvétessenek.

Gátolja azonban ezen előjognak fejedelmi kegy útján való megadását az 1885:VII. tc. 2. § C) pontja második bekezdésének az a rendelkezése, miszerint a nem leszármazás útján állampolgárok a főrendiházi tagság jogával a minisztertanács előterjesztésére, csak törvényhozás útján ruházhatók fel. Ezt czélozza a minisztertanács nevében most tisztelettel előterjesztett törvényjavaslat, mely szerint a hasonló tárgyú korábbi törvények módjára, gróf Wimpffen Siegfried, gróf Wimpffen Simon és báró Tranttenberg Frigyes törvényes maradékaikkal együtt az ország honfiusított nemesei közé bevétetnék s nekik és törvényes fiutódaiknak az örökös főrendiházi tagsági jog adományoztatnék.