1. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy:
1. az ungvölgyi helyi érdekü vasut Nagyberezna állomásából az Ung folyó völgyében Sztavnán át az Uzsok melletti magyar-gács határszélig vezetendő gőzmozdonyu vasutvonalat;
2. az 1985. évi VII. törvénycikkel elrendelt székely vasuti hálózat szászrégen-déda-gyergyószentmiklós-mádéfalvi ki nem épitett vonalát;
3. a magyar királyi államvasutak Érsekujvár és Komárom állomásait egymással a Duna áthidalásával összekötő vasuti vonalat és az ezzel kapcsolatos Dunahidat;
4. a magyar királyi államvasutak Baja és Báttaszék állomásait egymással a Duna áthidalásával összekötő vasuti vonalat és az ezzel kapcsolatos Dunahidat;
5. végül a magyar királyi államvasutak Gombos és Erdőd állomásai közötti vasutvonal átépitésével kapcsolatosan a komp helyett létesitendő Dunahidat államköltségen kiépittethesse.
A nagyberezna-határszéli vonal és a székely vasutak megépitendő vonalai a másodrangu főpályák szabványai szerint lesznek megépitendők és berendezendők s ugyanily módon lesznek e vonalaknak hátmögötti pályái is átalakitandók.
Az érsekujvár-komáromi, baja-báttaszéki és gombos-erdődi vasutvonalak és Dunahidak az elsőrangu főpályák szabványai szerint épitendők és rendezendők be.
2. § Felhatalmaztatik a kormány arra, hogy az ungvölgyi helyi érdekü vasut vonalát az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. törvénycikk alapján az állam részére megválthassa, vagy ennek a vasuti vonalnak bérbevétele és államvasutak üzemébe való átvétele iránt az ungvölgyi helyi érdekü vasut részvénytársasággal az állam nevében olyan szerződést köthessen, melyben a bérbe vett vasut esetleges megváltására az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. §-ában felállitott elvektől eltérő azon módozat állapitható meg, mely szerint a bérbe vett vasut, tekintet nélkül a megváltás időpontjára, az engedélyidő első harmincz évén belül is bármikor a bérösszegnek megfelelő évi járadék alapján megváltható.
Ha a kormány ezzel az utóbbi felhatalmazással él és a bérbevétel iránt a szerződést megköti, e jogügylet és az arról kiállitott okirat, valamint a bérösszegek felvételéről nyugtatványok után járó bélyeg és illeték, nemkülönben a bérjáradék után fizetendő minden adó alól való mentesség biztosittatik.
Felhatalmaztatik továbbá a kormány arra is, hogy a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekü vasutvonalat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikk alapján, esetleg az ezekben a törvénycikkekben felállitott elvektől eltérőleg az elsőbbségi részvényeknek évi járadék alapján, a törzsrészvényeknek pedig névértékben való beváltása utján az állam részére megválthassa.
3. § Utasittatik a kormány, hogy:
1. az ungvölgyi helyi érdekü vasút vonalának mádosrangu főpályává államköltségen való átalakitása iránt az intézkedéseket megtegye, vagy az ungvölgyi helyi érdekü vasut vonalának másodrangu főpályává leendő átalakitása és az e czélra szükséges tőke beszerzése iránt a helyi érdekü vasut részvénytársasággal a társasági vonal állami bérbevételére vonatkozó szerződés keretében megállapodásokat létesitsen;
2. a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekü vasutvonalnak másodrangu főpályává államköltségen való átalakitása iránt az intézkedéseket megtegye;
3. az előző 1. és 2. §-okban megállapitott épitkezésekkel egyidejüleg a magyar királyi államvasutak csap-ungvári és kocsárd-marosvásárhelyi vonalainak másodrangu főpályákká leendő átépitése, valamint a csap-nyiregyházai vonal teljesitőképességének emelése és Mádéfalva állomás bővitése czéljából szükséges kiegészitési munkálatokat végrehajtsa.
4. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a jelen törvény 1. §-a szerint Nagy-Bereznától az Uzsok melletti magyar-gács határig épitendő vasutvonalnak az osztrák területen Turkán és Samboron át Lembergig tervezett állami vasuthoz való csatlakozása, valamint az ezzel összefüggő üzleti és forgalmi kérdések rendezése iránt a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő megállapodásokat létesitsen.
5. § Felhatalmaztatik végül a kormány, hogy a m. kir. államvasutak Ogulin állomásából kiágazólag a boszniai határig Bihács irányában vezetendő gőzmozdonyu vasut terveit államköltségen elkészittethesse és a vonal épitésének biztositása iránt a 6. szakasz 11. pontjában megállapitott hitel keretén belül intézkedhessék.
6. § Az előző szakaszokban meghatározott és alább felsorolt építkezésekre, átalakításokra és kiegészítésekre mindössze 153. 040,000 K hitel engedélyeztetik a következő czimeken:
1. A nagyberezna-országhatárszéli vonal megépitésére és felszerelésére, a csap-ungvári államvasuti vonalnak másodrangú főpályává leendő átalakitására, végül a nyiregyháza-csapi államvasuti vonal teljesítőképességének fokozására összesen 25. 300,000 K.
2. A székely vasutak szászrégen-dédai, déda-gyergyószentmiklósi és gyergyószentmiklós-mádéfalvai részvonalainak kiépitésére, Mádéfalva állomás bővitésére, úgy a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekű vasutvonalnak, mint a kocsárd-marosvásárhely államvasuti vonalnak másodrangú főpályává leendő átépitésére mindössze 32. 840,000 K.
3. Az érsekujvár-komáromi elsőrangú államvasuti fővonal és Dunahid megépitésére 13. 400,000 K.
4. A baja-báttaszéki elsőrangú államvasuti fővonal és Dunahid építésére 8. 000,000 K.
5. A gombos-erdődi államvasuti vonalnak átépítésére és a dunai gőzkomp helyett létesitendő Dunahid épitésére együtt 7. 000,000 K.
6. A galánta-zsolnai államvasuti vonalon fektetendő második vágányra 18. 000,000 K.
7. A fiumei kikötőnek vasuti berendezésekkel leendő kiegészitésére 5. 200,000 K.
8. Egyes állomások teljesítőképességének fokozására 5,000. 000 K.
9. Mozdonyoknak, illetve mótorkocsiknak az államvasuti vonalak részére való beszerzésére 7. 000,000 K.
10. Az 1897. évi XXX. tc. -ben megállapitott államvasuti beruházások befejezésére és hasznositására, valamint egyes elmaradt sürgős munkák végrehajtására 21. 300,000 K.
11. Az Ogulintól a határig Bihács irányában vezetendő vasuti vonal tervezési és épitési költségeire 10. 000,000 K.
A fönnebbi 153.040,000 K összhitelen felül további 4.080,000 K az ungvölgyi helyi érdekü vasut megváltására és 2.440,000 K a helyi érdekü vasut vonalának másodrangú főpályává való átalakitására, úgyszintén 1,460.000 K a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekü vasut állami megváltására veheti igénybe, ha jelen törvény 2. és 3. §-ában megállapitott felhatalmazások foganatositásánál ezeknek az intézkedéseknek a szüksége felmerül.
7. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy az 1890. évi I. tc. 10. §-a szerint megállapitott közuti hálózatból még kiépitetlen vármegyei közuti szakaszoknak, valamint az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok azon kiépítetlen törvényhatósági közuti szakaszainak kiépítésére, a melyek valamely szomszédos vármegye területén levő vármegyei közutnak képezik folytatását, a szükséghez mért évi részletekben és az alábbi szakaszokban foglalt határozatok szerint 43. 000,000 koronát bocsásson a törvényhatóságok rendelkezésére.
8. § Az előző §-ban megállapitott összegből csak azok a törvényhatóságok segélyezhetők, a melyek az 1890. évi I. törvénycikk 23. §-a szerint megállapítható közuti adót 10%-kal már kivetették és zárszámadásukkal igazolják, hogy daczára ennek közuti alapjokból nem képesek a törvényhatósági közutjaiknak 1909. év végéig leendő kiépitésére szükséges kölcsön törlesztési és kamatszükségletét fedezni.
9. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azon törvényhatóságoktól, a melyek a rendelkezésre álló fedezeti források felhasználásával és az utadónak 10%-kal való kivetésével sem képesek kiépitetlen törvényhatósági közutjaik kiépítését végrehajtani, a törvényhatósági közuti alapjuk birtokában levő, ez idő szerint még nem jövedelmező helyi érdekü vasuti törzsrészvényeket a 43.000,000 K keretén belül összesen 14.201,300 K erejéig az 1905-1909. évig terjedő idő alatt évenkint megállapítandó részletekben megszerezhesse és az állam ingó vagyona részére történt átvétel alkalmával, azoknak névértékét a törvényhatóság közuti alapja javára kifizethesse.
10. § A helyi érdekü vasuti törzsrészvények névértékben való megszerzése fejében a 9. § szerint kifizetett összegek kizárólag törvényhatósági közutak kiépítésére fordítandók.
E részben a törvényhatóság vagyoni felelősséggel tartozik és köteles lesz az útalapba bevételezett összeget mindaddig gyümölcsözőleg elhelyezni, a míg ezen összegnek a meghatározott utépités czéljára való tényleges igénybevétele, illetve annak időpontja a megállapított utépitési programm szerint be nem következik.
Ugy ezen összegről, valamint annak időközi kamatairól számadás vezetendő és a kereskedelemügyi minsiterhez évenkint felterjesztendő.
11. § A kiépitendő törvényhatósági közutí szakaszok kijelölése, valamint a törvényhatóság közuti alapjának rendelkezésére álló és számba vehető fedezetnek, útadójövedelemnek zárszámadásilag leendő megállapitása iránt első sorban a törvényhatóság közgyűlése határoz, mely határozat a törvényszerü kihirdetés megtörténte után felülbirálás és jóváhagyás, valamint az épités sorrendjének, a nyujtandó államsegély mérvének megállapitása végett a kereskedelemügyi ministerhez felterjesztendő.
A kiépitendő törvényhatósági közutak kijelölésére vonatkozó elhatározásnak, az épitési tervezetnek, az épités sorrendjének indokolt esetekben szükségessé válható módositása, megváltoztatása szintén a kereskedelemügyi minister hatáskörébe tartozik.
A kereskedelemügyi minister a végrehajtandó útépítésekről, az illető évben teljesítendő munkaprogrammról és az arra fordítandó költségekről a törvényhozásnak évenkint jelentést tenni tartozik.
12. § Mindazon esetekben, a midőn az épitési költségekre állami segély engedélyeztetik: a törvényhatósági közuti épitések tervezése, az épitési munka végrehajtása, ellenőrzése, felügyelete és felülvizsgálata körüli összes intézkedések a kereskedelemügyi ministernek tartanak fenn.
13. § A jelen törvény I. és II. fejezetében megállapitottakon felül a következő beruházások foganatositása elrendeltetik és azok czéljaira az alább meghatározott hitelösszegek engedélyeztetnek:
1. a belügyi tárcza körében:
a) egy coloniális rendszerű elmegyógyintézet létesitésére 2. 000,000 korona;
b) a pozsonyi állami kórház kibővitésére 300,000 K;
c) az Ő Felsége a király védnöksége alatt álló szegénysorsú tüdőbetegek szanatorium-egyesülete részére a fogházi és tolonczházi alapból adott kamatmentes kölcsönnek ez alap javára megtéritésére 500. 000 K;
d) a székesfővárosi állami rendőrség főkapitányságának elhelyezésére szolgáló épület megszerzésére, az ezzel kapcsolatos átalakitási és tatarozási munkálatokra és felszerelésekre 1.320,000 K;
2. a pénzügyi tárcza körében:
a) épitkezésekre a dohányjövedéknél 6. 820,000 K;
b) fémbányászati beruházásokra 2. 106,000 K;
c) az állami vasgyárak berendezéseinek tökéletesbitésére és kiegészitésére 14.000,000 K;
3. a kereskedelemügyi tárcza körében:
a) hidak épitésére és átépitésére állami közutakon 7.500,000 K;
b) a fiumei kikötő bővitésére és egy uj uszódokk berendezésére 6.750,000 korona;
c) az ipari alap gyarapitására 15.750,000 K;
4. a földmivelésügyi tárcza körében:
a) a Temes-Bégavölgy ármentesitési munkálataihoz az 1902. évi XXII. törvénycikk 2. §-a szerint az államkincstár által fedezendő hozzájárulásra 4.900,000 K (1902. évi XXII. törvénycikk 9. §-a) és a Béga csatornának Nagybecskerektől Temesvárig hajózhatóvá tételére 3.722,000 K, összesen 8.622,000 K;
b) némely város árvédelme szempontjából szükséges szabályozási és partbiztositási munkálatokra, valamint egyes társulatok segélyezésére 4.060,000 K;
c) állami kezelés alatt nem álló folyók szabályozására, valamint vizmosások megkötésére 1.000,000 K;
d) téli kikötők és rakodó partok létesitésére 1.200,000 K;
e) a soroksári Dunaág rendezésére és hajózhatóvá tételére 5.000,000 K;
f) a Drávának Barcstól Gyékényesig való szabályozására 1.000,000 K;
g) a Szávának a torkolattól Caprakig való szabályozására 1.000,000 K;
h) a Vág folyó szabályozására 300.000 K;
i) a szarvasmarha-tenyésztési alap gyarapitására 3.500,000 K;
j) erdei vasutak épitésére 3.150,000 K;
k) a gazdasági szakoktatási intézményeknél szükséges új építkezésekre, valamint ingatlanok vásárlására 300.000 K;
l) az országos közgazdasági alap gyarapításáre és az állampénztári készletekkel szemközt fennálló tartozásainak kiegyenlitésére 15.000,000 K;
m) az erdővásárlási alap gyarapítására 5.000,000 K;
5. a vallás- és közoktatásügyi tárcza körében:
a) a ministerium elhelyezésére szolgáló épület emelésére 3. 000,000 K;
b) a budapesti királyi egyetem orvosi kara mellett létesítendő egyetemi közkórház építésére 5. 000,000 K;
c) a kolozsvári Karolina országos kórház telepén apáczalak, üdülők és tüdővészesek pavillonjának épitésére 300,000 K;
d) az országos szinművészeti akadémia elhelyezésére szolgáló épület megszerzésére 1. 000,000 K;
6. az igazságügyi tárcza körében:
törvénykezési épületek és fogházak épitésére 9. 400,000 K.
14. § Az előző § 4. l) pontja szerint az országos közgazdasági alap gyarpítására és az állampénztárral szemben fennálló tartozásának kiegyenlítésére engedélyezett 15. 000,000 koronából, a kender- és lentermelés felkarolására és a tejgazdasági szövetkezetek támogatására szolgáló 6. 000,000 korona terhére az 1889:XXXI. t. -czikk 10. §-ának határozatától eltérően segélyek kisgazdáknak vagy kisgazdákból alakult szövetkezeteknek kivételesen a visszatérités kötelességének fentartása nélkül is adhatók.
15. § Az 1904. év végéig terjedő időre a jelen törvény I., II. és III. fejezetében meghatározott összes szükségletből 77. 435,000 K hitel engedélyeztetik.
Az ebből a hitelből az egyes munkálatokra eső részeket a kormány rendeleti uton állapitja meg.
A kormánynak a felsorolt munkálatok végrehajtása és beszerzések foganatositása érdekében eddig tett intézkedései és a fönnebb megállapitott hitel keretén belül eszközölt kiadásai ezennel jóváhagyatnak.
16. § Az 1904. évet követő időszak további éveiben végrehajtandó munkálatok és beszerzések idő- és sorrendjét az illető minister a pénzügyministerrel egyetértőleg állapitja meg és a törvényhozásnak a mindenkori költségvetés benyujtása alkalmával az illető évben a jelen törvény alapján végrehajtandó beruházásokról jelentést tesz. Ugyanakkor jelentés teendő az előző évben foganatositott munkálatokról és beszerzésekről is.
17. § A jelen törvény 6. és 13. §-aiban megállapitott czimeken engedélyezett hitelösszegek között átruházásnak helye nincs.
Az egyes évekre engedélyezett hitelösszegekből az illető számadási évben fel nem használt összes hitelmaradványok a következő években való felhasználhatása tekintetében az 1897. évi XX. törvénycikk 27. §-ának az épitkezési, valamint épitkezésügyi jelleggel biró átalakitási és felszerelési hitelekre vonatkozó határozatai irányadók.
18. § Az egyes években végrehajtandó beruházások hitelösszegei és azok fedezete (19. §) is az illető évekre vonatkozó állami költségvetésbe külön fejezetek alatt felveendők. Úgy a teljesitett kiadások, mint azok fedezete az állami zárszámadásban az államháztartás egyéb eredményeitől külön tüntetendők ki.
19. § A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény alapján úgy az 1904. év végéig terjedő időre engedélyezett, mint a további egyes évekre az állami költségvetésben megállapitandó beruházási szükséglet fedezése végett koronaértékre és 4%-nál nem magasabb kamatra szóló adómentes járadékkötvényeket bocsásson ki.
Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az 1897:XXX. törvénycikkel elrendelt beruházások szükségletének eddig még nem fedezett, mindössze 24.604,000 koronát tevő utolsó részletét ugyanily járadékkibocsátás utján fedezhesse.
20. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és annak végrehajtásával a pénzügyi, belügyi, kereskedelemügyi, földmivelésügyi, vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi ministerek bizatnak meg.
