Azon előnyös befolyás, melyet az alföldi első gazdasági vasut részvénytársaság által létesített kovácsháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekű vasut a pálya mentén elterülő vidék mezőgazdasági viszonyainak fellendítésére, valamint a belterjesebb gazdasági művelésre való átmenet szempontjából gyakorolt, élénk ösztönzésül szolgált a Békés-Csaba és Vésztő községek között elterülő, igen termékeny, azonban megfelelő utak hiányában szükölködő vidék érdekeltségének arra, hogy egy hasonló jellegű, s főleg a mezőgazdaság érdekeit szolgáló olcsó helyi érdekű vasút létesítésére útján, a fentebb jelzett előnyöket a maga részére is biztosítsa s ily módon egyébként kedvező gazdasági helyzetét minden irányban kifejleszthesse. Ezen törekvés megvalósítása érdekében a helyi érdekeltség az alföldi első gazdasági vasut részvénytársasággal karöltve járt el, a mennyiben a nevezett vasut-részvénytársaság az 1901. évi julius hó folyamán engedélyt kért és nyert a tulajdonában levő kovácsháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekű vasut „Csabaközraktár” állomásától Békés-Csaba, Békés és Vésztő községeken át, a márta-kőrösvidéki egyesült helyi érdekű vasut „Vésztő” állomásáig vezetendő keskenyvágányú helyi érdekű vasut előmunkálataira. Előmunkálati engedélyes társaság a terveket elkészítvén, azok alapul vétele mellett a közigazgatási bejárás 1901. évi november hó 19-én és a következő napokon, illetve a helyi érdekeltség kivánalmai alapján időközben tervbe vett vonalváltozásokra nézve 1901. évi szeptember hó 10-én megtartatott. A közigazgatási bejárás alkalmával úgy a vonal vezetése, mint az eszközlendő építkezési munkálatok tekintetében általában megfelelő megállapodások jövén létre, engedélyt kérő társaság a tervezett vasut költségvetését kidolgozta, mire a tervezett vasut engedélyezési tárgyalása az 1901. évi április hó 30-án megtartatott. Ezen tárgyalás, valamint azt követőleg a fentjelzett vonalváltozásokra való tekintettel a mult évi november hó 4-én megtartott pótengedélyezési tárgyalás alkalmával a pálya engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém ismertetni: A% alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett kereken 39 kilométer hosszú helyi érdekű vasut az alföldi első gazdasági vasutrészvénytársaság tulajdonában levő kovácsháza-csabai keskenyvágányú helyi érdekü vasut „Csaba-közraktár” állomásából kiágazólag Békés-Csaba, Békés és Vésztő községeken át a mátra-kőrösvidéki egyesült helyi érdekű vasutak „Vésztő” állomásáig fognak vezettetni.
A pálya a kovácsháza-csabai, már forgalomban levő vasuthoz hasonlóan keskeny (0.76 méter) nyomtávval létesíttetnék. A vonatok legnagyobb óránkénti menetsebessége, a tervbe vett motoros üzemre való tekintettel, a műtanrendőri bejárás alkalmával a helyi viszonyoknak és egyéb mérvadó körülményeknek megfelelően állapíttatnék meg. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 10 o/oo-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője a nyilt pályán 50 méterben szabatnék meg. A községek utczáin, közutakon és hidakon átvezetendő pályán alkalmazandó különböző fajú és súlyú sinek, függő sinkötés alkalmazása mellett, oly sűrűen rakott talpfákon volnának elhelyezendők, hogy igénybevételük a vonalon használható legnagyobb járműveknek megterhelt állapotban való legnagyobb keréknyomása alatt négyzetczentiméterenkint 1.000 kg-ot meg ne haladjon. A vasuton Csaba közraktár, Békés és Vésztő csatlakozó állomásokon kívül 8 kitérő, illetve megálló lenne létesítendő. A vasut építési munkálatai a kovácsháza-csabai helyi érdekű vasut engedélyokiratának II-ik függelékeként kiadandó engedélyokirat keltétől számított egy év alatt lennének befejezendők, illetve a pálya a közforgalomnak átadandó. A tényleges építési és üzletberendezési költség pályakilométerenkint 19.103 koronában, vagyis összesen 745.000 koronában állapíttatnék meg. E tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 183.400 korona, tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne fordítandó.
Az építési tőkének ily, a pálya keskenyvágányú jellegét tekintve is, felette alacsony összegben történt megállapítása csakis a helyi érdekű vasút építési módja és üzleti berendezése tekintetében támasztott követelményeknek a forgalom biztonsága és a vasut czélja által megengedett határig történt mérséklésével, másrészt pedig annak következtében vált lehetségessé, hogy a kisajátítási költségek az igénybe veendő területek részbeni ingyenes átengedése következtében aránylag csekélyek s az építési munkáknak a legmesszebbmenő takarékosság szem előtt tartásával, olcsó házi kezelésben, vagy kis szakmányban végzése vétetett kilátásba. Örvendetes körülményként említhetem fel, hogy az egész építési és üzletberendezési tőkét az állami hozzájárulások és a külföldi tőke mellőzésével maga az érdekeltség gyüjtötte egybe, a mennyiben a vasut építési költségeihez Békés vármegye 140.000 koronával, Békés-Csaba község 100.000 koronával, Békés község 60.000 koronával és Vésztő község 30.000 koronával járult hozzá, a fenmaradó 415.000 koronát pedig a magánérdekeltek teljes mérvben fedezték. A tervezett vasut tehát teljesen az érdekelt községek és magánosok önerejéből jönne létre, s miután az építési tőke beszerzése czéljából egynemű részvények bocsáttatnak ki, a hozzájáruló községek és magánosok egyaránt fognának részesedni a tervezett vasut jövedelmezőségében. Valamint az építésnél, úgy az üzemnél is a legnagyobb takarékosság vétetett kilátásba, minélfogva a tervezett helyi érdekű vasuton a külföldön már több helyen kedvező eredménynyel alkalmazott motoros üzem fogna életbe léptettetni.
Ezen motoros üzem alkalmazása folytán az üzletrendtartás egynémely rendezéseivel szemközt engedélyezendő könnyítések, a rendeleti úton kiadandó üzemszabályokban fognának megállapíttatni. Annak előrebocsátása mellett, hogy egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szokott hasonló feltételekkel, tisztelettel megjegyzem, hogy, miután a tervező alföldi első gazdasági vasut-részvénytársaság a helyi érdekű vasut létesítése iránt feltétlen kötelezettséget vállalt, a vasut kiépítése biztosítottnak tekinthető. A tisztelettel előadottak kapcsán van szerencsém egyúttal bejelenteni, hogy, miután a vasut építési munkálatainak azonnal való megkezdhetése a keresetben szűkölködő mezei munkásoknak foglalkoztatása szempontjából közérdeket képezett, a helyi érdekeltség e részben elém terjesztett kérelme alapján megengedtem, hogy a vasut építési munkái még a tisztelettel benyujtott törvényjavaslat törvényerőre emelkedése és az engedélyokiratnak ez alapon leendő kiadása előtt ugyan, de kizárólag engedélyt kérő társaság felelősségére, illetve kárára és veszélyére, valamint a magánjogok sérelmének kizárásával, megkezdhetők legyenek. Ehhez képest annak tisztelettel való felemlítése mellett, hogy a jelzett megállapodások útján egy oly vasút megépítését sikerült biztosítanom, mely a tervbe vett motoros üzemre való tekintettel hazánkban úttörő vállalatok tekinthető, s mely egyszersmind követendő például szolgálhat arra, hogy ily kizárólag a helyi érdekek szolgálatára hivatott vasut az alárendeltebb jellegű forgalom igényeihez mért okszerű építési és üzemi berendezkedés mellett, tisztán a helyi érdekeltség önerejéből s minden állami hozzájárulás igénybevétele nélkül miként létesíthető, a vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel van szerencsém a tisztelt képviselőházhoz benyujtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék.
