Bács-Bodrog vármegye, illetőleg Szabadka sz. kir. város térképe - az első tekintetre - feltünteti azt a maga nemében páratlanul álló visszás helyzetet, mely ezen város és Sándor község között a földrajzi fekvés és a közigazgatási beosztás tekintetében fennáll. Sándor község ugyanis Szabadka sz. kir. város belterületének tőszomszédságában és külterületének közepén - mint egy sziget - fekszik úgy, hogy e közegek határa egy ponton sem találkozik Bács-Bodrog vármegye területével. melyhez pedig közigazgatásilag tartozik. E sajátságos helyzet létesülésének magyarázatát a község keletkezésének története adja meg. A város területén telepítés folytán a város jövő fejlődése elé gördülő akadályok előérzetében, Szabadka város közönsége a 18-ik század végén 26 évig állt perlekedésben a vármegyével és küzdött Sándor község megtelepítése ellen. Végre azonban a helytartótanácsnak 1799. évi november hó 12-én kelt utasító határozata folytán kénytelen volt engedni és mint földesuraság a hozzá úri jogon tartozó Sándor-telep közönségével - „60 egész úrbéri teleknek benépesítése és egy rendes községgé leendő átalakítása czéljából” - örökös úrbéri szerződést kötött. Azoknak az aggodalmaknak az alaposságát, melyek az önálló Sándor község létesítését késleltették, egyfelől a tapasztalati tények, másfelől a városnak és a községeknek jól felfogott érdeke igazolják. Szabadka város közönsége az általa telepített Sándor község közigazgatási átkebelezésére vonatkozó óhajtását - kérvény alakjában - 1874. évben a belügyministerium, 1875-ben a képviselőház és 1888-ban újból a belügyministerium elé terjesztette. A benyujtott kérvények alapján megindított tárgyalások azonban az önállóságára féltékeny község s az ennek merev álláspontját támogató Bács-Bodrog vármegye ellenzése miatt eredményre nem vezettek. Ezeknek a történeti előzményeknek az ismertetése után áttérek annak az oknak a fejtegetésére, mely Sándor község átkebelezésének a kérdését újból felszinre hozta.
Azokhoz az alább részletezendő indokokhoz ugyanis, melyek Sándor községnek Szabadka várossal leendő egyesítése mellett szólnak, a legújabban hozzájárult még egy igen fontos körülmény, mely az említett átkebelezést állategészségügyi és állatforgalmi szempontból feltétlenül szükségessé teszi.
Az állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak Ausztria és Magyarország közötti kölcsönös forgalmának szabályozása czéljából létrejött megállapodás értelmében ugyanis a 350 négyszögkilométer, vagy ennél nagyobb határral biró községek az állatforgalom zavartalanabb lebonyolítása végett kisebb állategészségügyi kerületekre oszthatók fel. Az említett megállapodás, illetőleg a földmívelésügyi minister úrnak azzal kapcsolatban kibocsátott körrendelete alapján Szabadka város közönsége olyan tervezetet készített, melynek értelmében a kiterjedt határral és állattenyésztéssel biró város területe 7 kisebb állategészségügyi kerületre osztatnék fel. Ennek a tervezetnek gyakorlati megvalósítását azonban lehetetlenné teszi Sándor községnek a földrajzi fekvéssel ellentétes mai közigazgatási beosztása. Ha Sándor község mostani közigazgatási beosztása továbbra is fenntartanék, akkor Szabadka város állategészségügyi kerület felosztása lehetetlenné válnék, s ez a város, - melynek állattenyésztése és állatforgalma országos szempontból is számot tesz, - az érdekelt Sándor községgel együtt elesnék a felosztással kapcsolatos kiváló előnyöktől, sőt - közvetlen és közvetett indokokból - az egész határára kiterjedő zárlatok gyakorlati alkalmazása miatt úgy a város, mint az ennek határa által körülvett Sándor község igen súlyos károkat lenne kénytelen elszenvedni.
A fentiekben említett s ennek a törvényjavaslatnak elkészítésére közvetlenül ható állategészségügyi és állatforgalmi szempontokon kívül még különösen a következő okok teszik szükségessé Sándor község átkebelezését. Sándor község ugyanis - a mint ezt már megemlítettem - Szabadka város határában fekszik úgy, hogy a város külterülete teljesen körülveszi. A község a város belterületének végső pontjaitól alig egy kilométernyi, ellenben járási székhelyétől, Topolyától több mint 30 kilométernyi távolságra esik. Ebből önként következik, hogy a községnek az illetékes vármegyétől teljesen elszigetelt helyzete az útépítésre és fentartásra, a rendészetre és általában a közigazgatás menetére többé-kevésbbé zavarólag és bénítólag hat. A községi lakosok az illetékes járásbiróságot, a kir. törvényszéket, az adóhivatalt, az utolsó távirdaállomást, a szükségleti czikkek beszerzésére és az áruk értékesítésére szolgáló igazi kereskedelmi piaczot Szabadkán találják, s úgy - ha a helyi természetszerűleg szűkebb látókörön felülemelkedve (a község igazi érdekét magasabb szempontból nézzük, azt kell konstatálnunk, hogy a községet a saját jólétével összefort összes forgalmi és egyéb életviszonyok egyenesen Szabadkához kötik. Hogy az átcsatolás folytán a községre háruló előnyök tudata a községi lakosok egy részét is áthatja, ezt igazolják azok a száznál több sándori lakos által aláírt kérvények, melyek az említett községnek Szabadka várossal leendő egyesítésére vonatkoznak.
A mi az egyesítés után előálló közterheket illeti, ezek nagyságának helyes megitélésénél két körülményt kell figyelembe venni. Az 1901. évi költségvetések adatain alapuló számítás szerint Szabadka városban az állami egyenes adók után 40% városi, Sándor községben 33-34% községi pótadó van kivetve, vagyis az átkebelezés után a jelenlegi sándori lakosok pótadója körülbelül 6-7%-kal magasabb lesz. Mivel azonban a mostani 33-40% községi pótadóhoz hozzá kell még számítani a vármegyei útadót és a többi vármegyei pótadót is, azért az egyesítés után előálló pótadóemelkedés csak látszólagos s a községi lakosok tényleges megterheltetése a reájuk háramló kiváló előnyök daczára a jelenleginél nagyobb nem lesz. A fenforgó és fentebbiekben ismertetett körülmények gondos mérlegelése vezetett ennek a törvényjavaslatnak az elkészítésére, melynek tulajdonképeni czélja az, hogy Sándor község Szabadka városhoz közigazgatásilag átkebeleztessék és ezen átkebelezés folytán azzal egyesítessék. (1. §) Sándor község és Szabadka város egyesítésének szükségszerű folyománya az országgyülési képviselő-választókerületi átcsatolás (2. §), mert semmivel sem lenne indokolható, hogy Szabadka város választó-közönségének egy része a maga választói jogát ne helyben, hanem a 30 klm távolságra fekvő Ó-Kanizsán gyakorolja. Törvényeink, különösen az 1877. évi X. tc. 3. §-a értelmében az országgyülési-képviselő-választókerületi beosztás bármilyen megváltoztatását csak a törvényhozás rendelheti el. Midőn közigazgatási átcsatolás kormányhatósági úton létesül, a törvényhozás számára fentartott választókerüketi beosztás-változás természetesen csak utólag történhetik meg, a mint ezt a legutóbb alkotott 1900:XIV. tc. is igazolja. Midőn azonban a közigazgatási átkebelezést a törvényhozás foganatosította, az illető törvény a választókerületi beosztás-változtatásról is mindenkor intézkedett. Ezek szerint tehát csak az eddigi törvényes gyakorlatnak és a czélszerűségi követelményeknek teszek eleget akkor, midőn a közigazgatási és a választókerületi összhangzó átcsatolást együttesen és egyidejűleg hozom javaslatba.
A választókerületi átcsatolásra vonatkozó intézkedést czélszerűen és zavar nélkül csak az év elején lehet életbe léptetni, mert a választói jog tényleges gyakorolhatásának alapját képező névjegyzék egy-egy naptári évre szóló hatálylyal évenkint kiigazítatik. A választókerületi beosztásnál azért hozom javaslatba a szabadkai II-ik választókerületet, mert a Sándor községet körülvevő ugarok és puszták is a II-ik választókerülethez tartoznak, és mert a II-ik választókerületben valamivel kevesebb választó van, mint az I. választókerületben. Végül a teljesség kedvéért tisztelettel megemlítemi, hogy az 1513 lakossal, illetőleg - az 1901. évi állandó névjegyzék adatait tartva szem előtt - 94 országos képviselőválasztóval biró Sándor község átkebelezése sem az érdekelt törvényhatóságok lakosságának, sem az érdekelt választókerületek választóinak számarányában lényeges változást nem fog előidézni.
