Az 1899. évi XI. törvénycikk 1. §-ában nyert felhatalmazás alapján, a kőrös-belovári helyi érdekű vasut Belovár állomásától Pitomaca község érintésével a barcs-pakráczi helyi érdekű vasut Verőcze állomásáig vezető fővonalból, továbbá az „Eduárd” illetve a „József” tárnákhoz és a belovári gőzmalomhoz vezető szárnyvonalakból álló belovár-verőzcei helyi érdekű vasut építésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat 1899. évi június hó 20-án a kőrös-belovári helyi érdekű vasut részvénytársaságnak, mint engedélyesnek kiadatván, a társaság ez alapon alapszabályainak kormányhatóságilag jóváhagyott módosításával kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekű vasut részvénytársasággá alakult át, és mint ilyen az iránt folyamodott, hogy a tulajdonában egyesített s a csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett kőrös-belovári, illetve belovár-verőczei helyi érdekű vasutak engedélyezésére vonatkozó okiratok, nevezetesen az előbb idézett engedélyokirat, továbbá a kőrös-belovári helyi érdekű vasut építésére és üzletére 1893. évi április hó 12-én kiadott engedélyokirat, melyekben az egyes vasutvonalak engedélyidejének tartama, - valamint a biztosított adózási kedvezmények az egyéb mentességek lejárati idői tekintetében különböző megállapítások foglaltatnak, hatályon kívül helyeztessék és a társaság összes kiépített vonalaira egységes engedélyokirat adassék ki. A végből tehát, hogy a különböző időkben engedélyezett egyes vasut-vonalak engedélyokiratszerű jogviszonyai egymással összhangzásba hozassanak s az engedélyidő tartamok megváltási és háramlási határidők, valamint a biztosított adozási és egyéb kedvezmények lejárati idői egységes alapokra legyenek fektethetők, - továbbá, hogy a helyi érdekű vasut részvénytársaság egységes alaptőkéjének törlesztési terve megállapítható legyen, - tényleg szüksége merült fel annak, hogy az utóbbi időben általánosan követett gyakorlatnak megfelelően, a kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekű vasut részvénytásaság vasutvonalaira a szerzett jogok és a vállalt kötelezettségek figyelembe vételével egységes engedélyokirat adassék ki.
Ezen körülményekre való tekintettel az engedélyokiratok egyesítésére vonatkozó tárgyalások a kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekű vasut részvénytásasággal megindíttattak, - mely tárgyalások keretébe bevonatott a társaságnak azon kérelme is, hogy a Belovár állomástól a belovári gőzmalomig vezetni szándékolt, de változott viszonyok folytán szükségtelenné vált és így még meg sem épített szárnyvágány kiépítésének kötelezettsége alól a társaság véglegesen felmentessék, s az ezen szárnyvágány 165. 000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének megfelelő - 78%-os árfolyammal számított - elsőbbségi részvényeknek a tartalékalapba leendő helyezhetése engedélyeztessék, mely tartalékalap csakis a pálya jövedelmezőségét fokozó hasznos beruházásokra fordíttatnék. A kőrös-belovár-verőzce-barcsi helyi érdekű vasut részvénytásasággal folyamatba tett tárgyalások során sikerülvén a kiadandó egységes engedélyokirat szövegét, valamint a különböző engedélyokirati határidők egyesítését illető egyetértő megállapodásokat létrehozni, ezen a társaság által jogérvényesen elfogadott megállapodásokat, illetve a megalkotandó törvény kiegészítő részét képező egységes engedélyokirat lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém tisztelettel ismertetni:
Az egységes engedélyokirat kiadásával egyidejűleg a kőrös-belovári és belovár-verőzcei vonalakra korábban kiadott engedélyokiratok hatályukat vesztik. A társaság a belovári gőzmalomhoz tervezett szárnyvágány megépítése alól felmentetik, mert maga a gyártulajdonos társaság is a vágány elhagyását kérelmezte, a vágány megépítése körül a gyár tulajdonosán kívül más érdekelve nincs, és annak felhagyása a helyi érdekű vasut üzletét kezelő magyar királyi államvasutak szempontjából is a vágányon eszközlendő külön menetek üzemi költségeinek megtakaríthatására való tekintettel kivánatos.
A társaság egyéb vasutvonalai már kiépítve és forgalomban lévén, különleges építési és üzletberendezési feltételek helyett az egységes engedélyokirat 3. §-ában azon megállapítás vétetett fel, hogy a vasutvonalak jelenlegi építési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő. Kiköttetett továbbá, hogy ezen építkezések mérve, illetőleg minősége a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye nélkül le nem szállítható, - ép úgy az építkezések minden megváltoztatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kikérendő. A szerzett jogok és a vállalt kötelezettségek változatlan fentartására való tekintettel az egységes engedélyokirat 5. és 20. §-aiba szó szerint átvétettek a kőrös-belovári, illetve a belovár-verőczei helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratban foglalt azon határozmányok, a melyek az átmeneti, különösen pedig a fiumei kikötő felé és viszont irányuló forgalom szempontjából kívánatos barcs-belovár-gradeczi összeköttetés jövőbeni létesíthetése érdekében a kőrös-belovári, illetve belovár-verőzcei vasutvonalak egyes részeinek majdani együttes használatára, elsőrangúsítására, illetve különvaló állami megválthatására vonatkoznak. A kőrös-belovár-verőcze-barcsi h. érd. vasut részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építési és üzletberendezés tényleges tőkéi az egységes engedélyokirat 1. §-ában fölsorolt engedélyokiratok értelmében, annak idején a következő összegekben állapíttattak meg: kőrös-belovári vonal 2. 300.000 K belovár-verőczei fővonal és az Eduárd és József tárnákhoz, valamint a belovári gőzmalomhoz vezető szárnyvonalak 5. 792.400 korona, összesen: 8,092.400 korona. Ebből az összegből az eredetileg a belovári gőzmalomhoz vezető szárnyvonal költségeire előirányzott 165.000 korona, valamint a már eredetileg a tartalékalapra szánt 100.000 korona, tehát összesen 265.000 korona fogja a csak további hasznos beruházásokra felhasználható tartalékalapot képezni.
Az egységes engedélyokirat-tervezet 20. és 21. §-aiban a társaság vasutvonalainak egységes engedélytartama, a megválthatás egységes időpontja és a biztosított adózási kedvezmények egységes lejárati ideje átlag számítással állapíttatott meg, tehát úgy, mint az a korábbi egyesítéseknél is történt.
Ehhez képest a kőrös-verőcze-barcsi helyi érdekű vasut engedélytartamának lejárata 1987. évi július hó 31-ében, az állami megváltási jognak az 1880. évi XXXI. törvénycikk 2. § második bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése ellenében való gyakorlására a határidő 1907. évi július hó 31-ében, az 1888. évi IV. törvénycikk 2. §-ának c) pontja szerinti megváltási jog gyakorlásának kezdőpontja pedig 1927. évi július 31-ében állapíttatnék meg. Az egységes engedélyokirat-tervezet 21. §-a értelmében pedig az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség (kereset és jövedelmi adó) törvény szerint 30 évi tartama 1927. évi július hó 31-én, az idézett törvénycikk 6. §-a szerinti szállítási adómentesség pedig 1907. évi július hó 31-én, járna le. Az egységes engedélyokirat 21. §-ában biztosíttatnék még az engedélyes társaság részére az 1880. évi XXXI. törvénycikk 5. §-a szerinti bélyeg- és illetékmentesség, a társaság eddigi czímletei kicserélése czéjából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek után is. Az egységes engedélyokirat határozmányai egyebekben teljesen azonosak a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratok szabványos határozmányaival. Az előadottak alapján van szerencsém a kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekű vasut ezen egységes engedélyokiratának beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot azzal a kéréssel a Tisztelt Házhoz benyujtani, hogy azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a Főrendiházhoz átküldeni méltóztassék.
