A budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság tulajdonát képező budapest-czinkota-kerepesi helyi érdekü vasút mentén fekvő Czinkota, Csömör, Kistarcsa, Csiktarcsa és Kerepes községek érdekeltsége az 1900. év folyamán mozgalmat indított meg az iránt, hogy ezekből a községekből a magyar királyi államvasutak vonalaira irányuló, illetve viszont mozgó árúforgalomnak (mezőgazdasági és kertészeti czikkek, élelmi szerek, építő anyagok stb.) a közforgalom érdekeinek megfelelő lebonyolítása czéljából, a budapesti helyi érdekű vasutak budapest-czinkota-kerepesi vonala a magyar királyi államvasutakkal, illetve azoknak Kőbánya alsópályaudvar állomásával sínösszeköttetésbe hozassék. Az érdekeltségnek ez a kívánata szempontjából méltánylandónak találtatván, a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság ezen összeköttetés tanulmányozására felhivatott s az e részben foganatosított tanulmányok eredményeként bemutatott tervek alapján az összekötő helyi érdekü vasut közigazgatási bejárása 1902. évi február hó 19-ik napján megtartatott. Miután ezen a bejáráson, melynek keretébe egyébiránt a budapesti helyi érdekü vasutak „Ferencz József laktanya” állomásán, ezen állomás tartozékaként, az ott fel- és lerakandó szállítmányok részére szükséges csonka vágány és rakodó terület is bevonatott, a tervezett létesítmények műszaki kivitele tekintetében általában megfelelő megállapodások jöttek létre, az engedélyezési tárgyalás 1902. évi junius hó 20-ik napján megtartatott, a mely alkalommal az engedélyezési feltételek tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém ismertetni: A budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság budapest-czinkota-kerepesi vonalának kiegészítő részeként szabványos nyomtávval létesítendő s a § alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett összekötő vasút a törzsvonal 22/23. szelvényei közül kiágazólag a magyar királyi államvasutak budapest-kőbányai vonalának 2730/2732 szelvényei közti szakaszáig vezetne, s hossza 0.458 kilométert tenne ki.
A „Ferencz József laktanya” állomástartozékaként létesítendő csonka vágány hossza 0.09 kilométer. Az összekötő vasuton a kiágazástól a magyar királyi államvasutak állomási csonka vágányához való csatlakozásig folyóméterenkint 23.6 kilogramm súlyú sínrendszernek megfelelő felépítményi anyag alkalmazandó. Az ezen csatlakozási ponton túl a Kőbánya alsópályaudvar felé eső vonalrészen szükségessé váló új, vagy kicserélendő régi vágányokban folyóméterenként 34.5 kilogramm súlyú sínrendszernek megfelelő felépítményi anyagok használandók. Az összekötő vasútnak 100 méteres félátmérőjű ívben tervezett részén lapos, felfutó sínekkel ellátott felépítmény lenne alkalmazandó. A személyforgalom az összekötő vasuton ki volna zárva, mihez képest ezen a vonalon kizárólag a nyilvános árúforgalom lenne közvetíthető. Az összekötő vasút megépítését a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság, a kiadandó engedélyokirat-függelék keltétől számított hat hónap alatt befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni tartoznék. Az összekötő helyi érdekü vasut, valamint a csonka vágány megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tőke együttesen 116.000 koronában állapíttatnék meg és pedig az összekötő vasút költségei 64.600, a csonka vágány költségei pedig 51.400 koronában. Az összekötő vasút költségeinek magassága arra vezethető vissza, hogy az útmunkák, a csatornázás és vízlevezetés mintegy 9.000 korona költséget igényelnek, továbbá, hogy a helyi érdekü vasut törzsvonalán egy vágányösszeköttetés, a magyar királyi államvasutak Kőbánya alsópályaudvar állomásán pedig egy kezelési vágány létesítendő, végül emeli a költséget a fentebb már említett felfutó sínekből készített felépítményen kívül az is, hogy az államvasuti vonal biztosítására megfelelő létesítmények lesznek előállítandók. A csonka vágány költségeinek magassága pedig abban találja indokolását, hogy ez a vágány idegen telken, tehát kisajátítandó területen épül, mely telek, tekintve, hogy az rakodó területül is fog szolgálni, egymagában 30.150 korona kisajátítási költséget igényel, s hogy e kisajátítandó telek egészben feltöltendő, s a kocsiközlekedés czéljaira kőalappal és kavicsolással, illetve kövezéssel látandó el.
A szóban levő létesítmények építési tőkéje - a tisztelettel előadottak értelmében - 116.000 koronában állapíttatván meg, a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság vonalainak építési és üzletberendezési tényleges össztőkéje az 1895. évi XXI. törvénybe beczikkelyezett egyesített engedélyokirat és az ahhoz 1899. évi julius hó 31-én kiadott függelék 6. §-ában megállapított 4,034.800 forint, vagyis 8,069.600 koronányi tényleges tőke beszámításával 8,135.600 koronára felemeltetnék. Megengedtetnék egyúttal, hogy az engedélyes társaság engedélyokiratának 6. §-a értelmében megszabott és 4 1/2% osztalékra jogosító részvényekből álló alaptőkéjét 116.000 koronával felemelhesse s ez összeg erejéig szintén 4 1/2% osztalékra jogosító, egyenként 200 koronáról szóló egynemű részvényeket bocsáthasson ki. Az összekötő helyi érdekű vasút engedélyének tartama a tisztelettel említett I. függelék keltének napjától, vagyis 1899. évi julius hó 31-étől számítandó, egymásután következő 90 esztendőben állapíttatnék meg; mi mellett azonban kikötötték, hogy a mennyiben a kereskedelemügyi minister a társaság meghallgatása után az összekötő vasútvonalat közérdekben áthelyezendőnek, átépítendőnek, vagy eltávolítandónak találná, saját költségén köteles lesz a vonalat átépíteni, vagy e vágányokat e vonalon eltávolítani és az elfoglalt területet a korábbi állapotba helyezni. Az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikkek által biztosított adózási kedvezmények az összekötő vasutra nézve a fentebb idézett 1-ső engedélyokirat-függelék keltétől számítandó törvényes határidőben járnának le. A többször említett I. függelék építési és üzletberendezési feltételei egyebekben az engedélyezni szándékolt létesítményekre nézve is érvényesíttetnének.
Miután a budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság a 10.000 koronában megszabott engedélyezési biztosítékot letette, és a összekötő vasút létesítése iránt kötelezettséget vállalt: e vasút kiépítése biztosítottnak tekinthető.
