Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb udvartartásának költségei, melyek a mai összegükben vagyis 4.650,000 forintban, azaz: 9.300,000 koronában legelőször az 1873:III. törvénycikkel állapíttattak meg, 30 év óta változatlanul hagyattak, holott a pénz értéke folyamatosan csökkent s a megváltozott életviszonyok s felfogások következtében a szükségletek azóta nagy mérvben emelkedtek, a mint ez az állam minden igazgatási ágánál is tapasztalható s azok költségeinek folytonos nagymérvű emelkedése mutatja. Az alkalmazottak fizetései azon fizetésemelések folytán, a melyek az állami szolgálat különböző ágainál az évek hosszú során ismételve történtek, jelentékeny emelkedést vontak maguk után, a míg ugyanis a javaslatba hozott emelés az eddigi megállapított összegnek 22%-át teszi, addig például az udvari alkalmazottak járandóságainak és fizetéseinek összege, a fizetéseknek az életviszonyok változása által megkivánt ismételt emelése következtében a lefolyt 30 év alatt 38%-kal, a nyugdíjszükséglet 47%-kal, az udvarnál alkalmazásban levő katonai személyek illetményei 33%-kal, a testőrségek illetményei 36%-kal, az épületeknek, kerteknek stb. és a vadászatnak költségei 30%-kal, a főlovászmesteri hivatal szükségletei 41%-kal, végre az előre nem látott kiadások csoportja, melybe az idegen uralkodók látogatásainak s a monarchián belül utazásainak. Ő Felsége külföldön való képviselésének stb. soroztatnak, 51%-kal emelkedtek.
Már az eddig felsorolt adatok is indokolták a legfelsőbb udvartartás költségeinek emelését; de időközben keletkeztek oly újabb viszonyok, melyeknek következtében a jövőben az udvartartás költségei természetszerüleg még inkább növekedni fognak. A budapesti királyi vár a magyar király magas méltóságának megfelelő kiterjedésben és fénynyel kiépíttetett s az építkezés előreláthatólag a jövő évben teljesen be is fog fejeztetni. Ezen építkezések költségei a legfelsőbb udvartartás költségeiből e czélra évenkint visszatartott összegekből képződött építési alapból fedeztettek; azonban a felgyűlt alap s a legfelsőbb udvartartásnak évi hozzájárulásai korántsem voltak elégségesek arra, hogy az építési költségek fedeztessenek s a hiányt előlegképen az állampénztárból kellett fedezni. Az eddig adott előlegek már 18 millió koronát meghaladnak. Hogy ezen és még ezentúl folyósítandó előleg törleszthető legyen, szükséges a legfelsőbb udvartartásnak a magyar királyi várak fentartására szolgáló évi járulékát tetemesen felemelni, sőt megkétszerezni és az udvartartási költségekből e czélra az eddiginél sokkal többet elvonni. De a budapesti királyi vár nagymérvű kibővítése következtében a felsőbb udvartartás még közvetlenebbül is újabb tetemes kiadásokkal fog megterheltetni; mert nemcsak a személyzetet kell jóval megszaporítani, s a rendes fentartási költségekre nagyobb összegeket fordítani, hanem a legfelsőbb udvar itteni időzése alkalmával az udvartartás és a rendezni szokott ünnepélyek is költségesebbekké fognak válni. Ezenkívül még több oly intézkedés is történt, a mely a költségeket és az udvartartás állandó terhét jelentékenyen növeli. A fennebb előadottaknál fogva indokolt, hogy a legfelsőbb udvartartásnak költségei Magyarországot illetőleg már az 1902. év elejétől kezdve a következő 10 évre évi 2 millió koronával felemeltessenek, megjegyezvén, hogy hasonló összegű emelés Ő Felsége többi királyságai és országaiban is javaslatba hozatott.
