1. § Minden nagyközség és minden körjegyzőség egy-egy anyakönyvi kerületet alkot, melynek székhelye a község (kör-) jegyző székhelye.
Kivételes esetekben a belügyminister eltérőleg intézkedhetik.
2. § Községi anyakönyvi kerületekben a községi (kör-) jegyző az anyakönyvvezető s a rendszeresitett álláson alkalmazott segédjegyző (jegyzősegéd, aljegyző) az anyakönyvvezető-helyettes.
Oly községben, a melyben több önálló hatáskörrel biró jegyzői állás van rendszeresitve, ezek közül az anyakönyvvezetőt a község szervezeti szabályrendelete jelöli meg.
Ott, hol több önálló hatáskörü jegyzői vagy több segédjegyzői (jegyzősegédi, aljegyzői) állás van rendszeresitve, a szükséghez képest több anyakönyvvezető-helyettes is lehet. Ily helyeken, azt, hogy a jelzett községi tisztviselők közül ki, vagy kik legyenek az anyakönyvvezető-helyettesek, a képviselőtestület, illetőleg körjegyzőségekben a szövetkezett községek képviselőtestületeinek egyeteme határozza meg.
3. § Ott, hol a 2. § szerint az anyakönyvvezető helyettesitésére hivatott községi tisztviselő nincsen, a szükséghez képest a belügyminister előzetes engedélye mellett anyakönyvvezető-helyettes alkalmazható, a kit a főispán nevez ki.
Ily anyakönyvvezető-helyettesek részére a belügyminister az államkincstár terhére tiszteletdíjat állapit meg.
A kinevezés erkölcsi megbizhatóság hiánya, továbbá hanyagság vagy rendetlenség miatt, nemkülönben szervezeti változás esetén is bármikor visszavonható.
4. § Községi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető-helyettessé csak az nevezhető ki, a ki:
a) magyar állampolgár;
b) legalább 20 éves;
c) a gymnasium, reál- vagy polgári iskola hat osztályát elvégezte, avagy egyenrendü katonai tanfolyamot vagy kereskedelmi iskolát végzett, vagy tanitói oklevéllel bir;
d) bűntett vagy vétség miatt vád alá helyezve, vagy általában szabadságvesztés-büntetés alatt nincs, nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elitélve nem volt, hivatalvesztésre szóló itélet hatálya alatt nem áll s erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik;
e) csőd vagy gondnokság alatt nem áll és kiskorusága nincs meghosszabbitva.
A belügyminister szükség esetén a c) pontban megszabott kellék alól felmentést adhat.
5. § Az anyakönyvvezető hatásköre ugy a városi, mint a községi anyakönyvi kerületekben a házasságkötéseknél polgári tisztviselői minőségben való közreműködésre és a házassági anyakönyv vezetésére is kiterjed.
Községi anyakönyvi kerületekben ez a hatáskör az anyakönyvvezető-helyettest csak az esetben illeti meg, ha legalább 24 éves. Ezen életkoron alul az anyakönyvvezető-helyettes csak a születési és halotti anyakönyvek vezetésére jogosult mindaddig, mig 24. életévét be nem tölti.
6. § Azok a városi anyakönyvvezetők s mindazon anyakönyvvezető-helyettesek, kik nem viselnek egyidejüleg más közhivatalt is, működésük megkezdésekor az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság előtt esküt, illetőleg ünnepélyes fogadalmat tesznek.
Mindezek a hatáskörükbe tartozó teendőkre nézve közhivatalnokoknak tekintetnek.
7. § Az 1894:XXXIII. t. -czikknek, valamint a jelen törvénynek az anyakönyvvezetőre vonatkozó rendelkezései a jelen törvényben tett kivételekkel az anyakönyvvezető-helyettesre is kiterjednek.
8. § Az 1894:XXXIII. tc. 15-ik §-a alapján szervezett anyakönyvi felügyelői állások megszüntettetnek.
9. § A születési anyakönyv rovataiba be kell jegyezni:
1. a bejegyzés idejét (év, hó és nap);
2. a gyermek születésének idejét (év, hó és nap);
3. a gyermek utónevét, nemét és vallását (a vallást az 1894:XXXIII. tc. 87. §-a értelmében);
4. a szülőknek, illetőleg a törvénytelen gyermek anyjának családi és utónevét, állását (foglalkozását), lakhelyét, vallását, életkorát;
5. a gyermek születésének helyét.
Törvénytelen gyermek természetes atyjára nézve a 4. pont alatti adatok bejegyzésének csak az 1894:XXXIII. tc. 41. §-ában meghatározott korlátok között van helye.
Ikreknél a bejegyzés mindegyik gyermekre nézve külön, a születés sorrendje szerint történik.
10. § A házassági anyakönyv rovataiba be kell jegyezni:
1. a házasságkötés helyét és idejét (év, hó és nap);
2. a házasulók családi és utónevét, állását (foglalkozását), vallását, életkorát, lakhelyét;
3. ugyanazok szüleinek családi és utónevét;
4. a házasságkötési tanuk családi és utónevét, úgyszintén lakhelyét;
5. a házasulók s a polgári tisztviselő házasságkötési kijelentéseit;
6. a polgári tisztviselő nevét és hivatalos minőségének megjelölését.
11. § A halotti anyakönyv rovataiba be kell jegyezni:
1. a bejegyzés idejét (év, hó és nap);
2. a haláleset idejét (év, hó, nap és óra);
3. az elhalt családi és utónevét, állását (foglalkozását), lakhelyét, vallását, életkorát;
4. az elhalt élő, elhunyt vagy elvált házastársának családi és utónevét;
5. az elhalt szüleinek családi és utónevét;
6. a haláleset helyét,
7. a halál okát.
12. § Az anyakönyvi bejegyzést a megjelentek előtt fel kell olvasni s az azok által értett nyelven meg kell magyarázni.
A születési és halotti anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető és a bejelentő, a házasságit az anyakönyvvezető, a házasuló felek s a tanuk aláirják.
Ha a most említett felek irni nem tudnak vagy nem képesek, aláirás helyett kézjegyet tesznek.
Ha ugyanezek a bejegyzés aláirását megtagadják, ez megjegyzésképen a bejegyzésben megemlítendő.
Irásbeli bejelentés, jegyzőkönyv, hivatalos közlés vagy hatósági meghagyás alapján történő bejegyzésnek az anyakönyvezés tárgyát képező adatokon kívül tartalmaznia kell:
a) a bejegyzés idejét;
b) a bejegyzés alapját képező iratra való hivatkozást;
c) az eljáró anyakönyvvezető aláirását.
13. § A bejegyzés az anyakönyv első példányában folyószám alatt történik. A megengedhető szokásos röviditések rendeletileg állapíttatnak meg. Az üresen hagyott rovatokban az adatok helyét át kell húzni.
A bejegyzés aláirása előtt a szükséges helyesbítést a megjegyzés rovatban kell megtenni. A helyesbítés törlés, vakarás, felülirás vagy a rovatok közé való beékelés által nem történhetik. Az utólagos bejegyzések, valamint a kiigazítások (18. §) az erre rendelt rovatba vezettetnek be.
14. § Minden bejegyzést az anyakönyv másodpéldányába is be kell jegyezni.
Az anyakönyvvezető az év végén az anyakönyvek első és másodpéldányát az azokban foglalt alapbejegyzések számának feltüntetése mellett lezárja, a másodpéldányt hitelesíti s ezt az 1894:XXXIII. tc. 14. §-ában megjelölt közvetlen felügyelő hatóságnak átvizsgálás végett legkésőbb a következő év január hó 15-ig bemutatja.
Az átvizsgált másodpéldány a törvényhatóság levéltárába helyeztetik el.
15. § Minden oly bejegyzésről, mely az anyakönyv első példányában a másodpéldány beszolgáltatása után történik, hiteles másolatot kell készíteni s azt megőrzés végett a törvényhatóság levéltárába beszolgáltatni.
16. § Az anyakönyvi kivonatnak tartalmilag egyeznie kell az anyakönyvi bejegyzéssel. A kiigazított anyakönyvi bejegyzésről készített kivonat a kiigazított tartalmat tünteti fel.
A kiigazított vagy utólagos bejegyzéssel kiegészített anyakönyvi bejegyzésről a kivonat - kivánatra - szó szerinti szövegben adandó ki.
Anyakönyvi kivonatok rendszerint csak az anyakönyvvezető állíthat ki.
Kivételesen, ha az anyakönyv első példánya elvész vagy használhatatlanná válik; addig, mig ez a hiány az 1894:XXXIII. tc. 27. §-ának rendelkezéseihez képest pótolva nincs, a törvényhatósági levéltárnok is állíthat ki anyakönyvi kivonatokat.
Az anyakönyvi bejegyzés kiigazításának a fél birtokában levő anyakönyvi kivonatra való utólagos rávezetése bélyegmentes. E rendelkezés nem terjed ki az anyakönyvi kivonatnak az anyakönyvbe történt utólagos bejegyzéssel való kiegészítésére.
17. § Ha az anyakönyvvezető az 1894:XXXIII. tc. 60. §-ában foglalt eseteken kivül a hatáskörébe tartozó valamely cselekményt megtagad, az érdekelt fél akár közvetlenül, akár az anyakönyvvezető útján az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóságnál (polgármester, főszolgabiró) panaszt tehet.
A felügyelő hatóság határozata ellen fokozatos felebbvitelnek van helye.
18. § Az anyakönyvvezető aláirásával lezárt anyakönyvi bejegyzés kiigazítását az anyakönyvi felügyelő hatóság rendeli el.
Az eljárás hivatalból vagy az érdekelt fél kérelmére indittatik meg.
Az érdekeltek a másodfokú felügyelő hatóság határozata után a királyi járásbirósághoz fordulhatnak.
A közigazgatási hatóság által követendő eljárást a belügyminister, a birósági eljárást az igazságügyminister rendeleti úton szabályozza.
19. § Ha valamely gyermek leszármazása csak a születés bejegyzése után állapíttatik meg, vagy a családi állapotból származó jogok királyi leirattal való törvényesítés, vagy örökbefogadás által változást szenvednek; ez a körülmény az anyakönyvbe az illetékes hatóság hivatalos megkeresésére, vagy az ez által közölt itélet vagy hivatalos irat alapján hivatalból feljegyzendő.
Ha a törvénytelen gyermek anyja és természetes atyja házasságra lépnek, ez a körülmény, a mennyiben közokirattal igazoltatik, bármely érdekelt kérelmére a születési anyakönyvbe feljegyzendő; de csak akkor, ha a természetes atya által való elismerés az 1894:XXXIII. törvénycikk 41. §-a szerint már fel van jegyezve, vagy ugyanezen § szerint egyidejűleg feljegyezhető.
A felügyelő hatóság bármely érdekelt kérelmére megelőző vizsgálat alapján elrendelheti, hogy az utólagos házasság bejegyezése után, vagy azzal egyidejűleg az anyakönyvben a törvényesítés is feljegyeztessék.
Az eljárást a belügyminister az igazgságügyministerrel egyetértőleg rendeleti úton szabályozza.
20. § Halva szülöttek és szülés közben elhaltak legkésőbb a születést követő legközelebbi hétköznapon jelentendők be.
Ezen esetek csak a születési anyakönyvbe jegyzendők be.
21. § Az anyakönyvi felügyelő hatóság megfelelő bizonyítékok alapján magyar állampolgár külföldön történt, de külföldi anyakönyvi kivonattal nem igazolt születési esetnek bejegyzését is megengedheti.
22. § Az anyakönyvbe az anyakönyvvezető felügyelete alatt bárki díjtalanul betekinthet.
Az anyakönyvi kivonatokért járó díjakat a belügyminister állapitja meg. A kivonati díjak a községet (várost) illetik.
Az érdekeltek igazolt szegénysége esetén, valamint hivatalok megkeresésére közérdekben, végül ha a díjmentességet külön szabály állapítja meg, az anyakönyvi kivonatok és egyéb anyakönyvi bizonylatok díjtalanul állíttatnak ki.
23. § Azon községi anyakönyvi kerületekben, melyekben a törvény életbeléptekor nem községi (kör-) jegyző az anyakönyvvezető, vagy nem az ott esetleg rendszeresítve lévő segédjegyzői (jegyzősegédi, aljegyzői) álláson alkalmazott egyén az anyakönyvvezető-helyettes, a tiszteletdíj mellett alkalmazott anyakönyvvezetők és helyettesek alkalmaztatásukban eddigi tiszteletdijuk fentartása mellett átmenetileg kivételesen meghagyhatók.
24. § Oly községi anyakönyvi kerületeket, melyek nem alkotnak egyúttal jegyzőséget, a szomszédos anyakönyvi kerületbe vagy kerületekbe kell beolvasztani, illetőleg - a mennyiben úgy a községi, mint az anyakönyvi igazgatás szempontjából kivánatosnak mutatkoznék - nagyközséggé vagy körjegyzőséggé kell átalakitani.
Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy az utóbbi esetben az átalalkulást államsegélylyel is előmozdíthassa.
25. § Az állami anyakönyvi felügyelők rendelkezési állapotba helyeztetnek s az esetre, ha 1905. évi augusztus hó 31-ig más megfelelő álláson alkalmazhatók nem lennének, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. tc. rendelkezései alá esnek.
26. § A 3. § első bekezdésében jelzett anyakönyvi kerületekben a jelen törvény életbeléptekor alkalmazva levő anyakönyvvezető-helyettesek megbizatása és tiszteletdíja a 3. § utolsó bekezdésében megjelölt korlátok között érintetlenül marad.
27. § Az 1894:XXXIII. tc. 5., 12., 15., 19., 21., 22., 24., 26., 29., 33., 38., 39., 43., 64., 71., 75. és 76. §-ai, valamint ugyanezen törvény 4. §-ának utolsó bekezdése hatályon kivül helyeztetnek.
Hatályukat vesztik továbbá ugyancsak az idézett törvény 2., 3., 6., 7., 8. és 11. §-ai a községi anyakönyvvezetőségekre vonatkozó részben.
28. § Az 1894:XXXIII. tc. 20. §-ában idézett 5. § helyébe a jelen törvény 5. §-a, valamint ugyanazon törvény 35. és 80. §-aiban idézett 39. § helyébe a jelen törvény 20. §-a lép.
29. § E törvény életbelépési időpontjának meghatározásával és a törvény végrehajtásával a belügyminister és az igazságügyminister bizatnak meg.
