Győrsziget és Révfalupataház községek közigazgatásilag Győr vármegye területéhez tartoznak, de egyrészt Győr sz. kir. városnak, e két községnek fokozatos fejlődése és terjeszkedése folytán lassankint egészen egybeépültek az önálló törvényhatóságot képező Győr sz. kir. várossal. Igy egybeépülve, közigazgatásilag külön testet alkotnak, de tényleg Győrnek valóságos külvárosai. Nem igényel bővebb indokolást, hogy mennyire szükséges az, hogy az egy tömegben megtelepült lakosság ugyanazon közigazgatási hatóságnak egységes vezetése és felügyelete alatt álljon. Nagy városokban, mint a milyen Győr is, a hol nagyobb néptömegek élnek aránylag kisebb területen, közbiztonsági szempontból sokkal szigorúbb és behatóbb felügyeletet kell gyakorolni a lakosság s az átmenetileg ott tartózkodók felett, mint a községekben, a hol a népesség kisebb számánál s a foglalkozási viszonyoknál fogva az ellenőrzés könnyebb, s azért egyszerűbb lehet. A nagy városoknak a közbiztonságra irányuló intézkedését könnyen meghiusíthatja, s a közbiztonsági állapotokat ennélfogva alaposan veszélyezteti az a helyzet, ha az összefüggő területek egyes részei az illető város rendőri hatósága alól ki vannak véve. Tényleg ez a helyzet az olyan városokban, melyekkel más törvényhatóság területéhez tartozó községek egybe vannak épülve. Az ilyen községekben meghuzódó, a közrend és közerkölcsiség tekintetében gyakran veszélyes egyének ép oly közel vannak a városhoz, tehát ép oly könnyen férhetnek hozzá a városi lakossághoz, mintha a város területén tartózkodnának és a város rendőrségének még sem áll módjában ezeket kellőképen megfigyelni és ellenőrizni. A nagy városok egészségügyi közigazgatása is olyan intézmények létesítését igényli, melyek kisebb községi szervezetben meg nem valósíthatók, s a melyek eredménye csak akkor vezethetnek, ha azon intézményeknek az egy tömegben élő lakosság minden egyes tagja alája van vetve. Hozzájárul ehhez, hogy az összeépült helyiségekben, de közigazgatásilag széttagolt területen élő lakosság folytonos hullámzása az adóügyi, katonaügyi stb. nyilvántartások pontos vezetését és az ezekkel kapcsolatos munkálatokat is rendkívül megnehezíti. Általában véve az a körülmény, hogy összeépült helyiségek különböző törvényhatóság alá tartoznak, a közigazgatás minden ágazatában érezteti hátrányos következményeit.
A teljes egyesülés szükségességét úgy Győr sz. kir. város, mint az említett két község már régóta érzi. Mutatja ezt, hogy az egyesülés óhaja már a XVIII. században is megnyilvánult. A helyzet visszásságát azonban különösen Győr sz. kir. város érzi, s azért sürgősen kéri Győrsziget és Révfalupataház községeknek közigazgatásilag mielőbb a város területéhez való átcsatolását. Mivel pedig az érdekelt két (vármegyei és városi) törvényhatóság az átcsatolás kérdésére nézve egyetértésre nem jutott; Győr város az átcsatolás elrendelését az 1886. évi XXII. törvénycikk 163. §-a értelmében magától a törvényhozástól várja. Az átcsatolás Győr város háztartását alig érinti. Győr vármegye közönsége ellenzi az átcsatolást s annak még csak általános tárgyalásába sem bocsátkozott. A vármegye elutasító magatartásának azonban alig van egyéb oka, mint az, hogy saját területének csonkítását előmozdítani nem kivánja. De ez az érzelmi jellegű érv nem jöhet figyelembe azon másik, sokkal fontosabb, reális természetű érvvel szemben, mely szerint a két községnek Győr várossal való teljes egyesítése a mainál sokkal természetesebb helyzetet teremtene, s egy virágzó nagy városnak érdekeit nagyban előmozdítaná.
Győrsziget község átkebelezése ellen egyáltalán semmi érv sem szól, mert az átcsatolás kérdését maguk a győrszigeti lakosok kedvezményezték, s a község képviselőtestülete az átcsatolás mellett egyértelműleg határozott. A község terhei sem növekednek az átkebelezés által, mert a Győr városban jelenleg kivetett 58% pótadó nem haladja meg Győrsziget községnek mintegy 54-55% pótadóját s a vármegyei pótadót és útadót együttvéve. Révfalupataház községben szintén sok hive van az átkebelezésnek.
Maga a képviselőtestület ingadozó állást foglalt el az átcsatolás kérdésében, a mennyiben 1902. évi április 27-én tartott közgyűlésében a Győr várossal való egyesüléshez 30 szavazattal 3 szavazat ellenében elvben hozzájárult, később azonban 1902. évi julius hó 27-én tartott közgyűlésében az egyesülést minden indokolás nélkül nem czélszerűnek jelentette ki s a kérdést a napirendről levette. A községi pótadó Révfalupataház községben legutóbb 17% volt. Hozzászámítva ehhez a vármegyei pótadót és az útadót, az egyesülés által a révfalupataházi lakosok pótadója mintegy 30%-kal emelkednék. Ezen jelentékenynek látszó megterhelés súlyát azonban csökkenti egyfelől az a körülmény, hogy Révfalupataház község pótadója - főleg az árvízvédelem miatt - a közel jövőben előreláthatólag emelkednék, másfelől pedig az előnyöknek az a sorozata, melyet közegészségügyi, közművelődési és főleg közgazdasági szempontból a városi élet fejlettsége nyujt. E mellett figyelembe kell venni még azt is, hogy egyesülés esetén a Győr városra utalt Révfalupataház község lakosai biztosítva lennének Györ város részéről tehető olyan intézkedések ellen, melyek Győr város érdekeit esetleg a szomszéd községek rovására előmozdítanák (pl. hidvám, kövezetvám). A főérv az egyesítés mellett minden esetre Győr városnak érdeke, a melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. A nagy városok mindenütt fontos közigazgatási és nálunk különösen kiváló culturális hivatást teljesítenek. A városok fejlesztése tehát egyúttal a cultura haladását is jelenti. A városok ereje a lakosság számával együtt, tehát a születés és bevándorlás útjára való szaporodáson kívül a szomszéd-községek beolvasztása által is növekedik. Győr város lakosainak száma jelenleg mintegy 29.000. Győrsziget és Révfalupataház lakossága pedig együttvéve mintegy 8500 lélek. E törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén tehát Győr város lakossága mintegy 29-30%-kal fog gyarapodni, a mely gyarapodás Győr várost egyszerre legnépesebb vidéki városaink sorába emeli.
Győrsziget és Révfalupataház községeknek Győr városba való bekebelezése szükségképen maga után vonja az országgyülési képviselő-választókerületi átcsatolást, továbbá a győrszigeti választókerület székhelyének és nevének megváltoztatását. Győrsziget és Révfalupataház községek jelenleg a győrszigeti választókerülethez tartoznak, de Győr várossal való közigazgatási egyesítések után semmivel sem lenne indokolható, hogy Győr város választó közönségének egy része választói jogát más törvényhatóság területéhez tartozó községek választó közönségével együtt gyakorolja. Akadálya lenne ennek a központi választmányoknak törvényhatóságonkint való szervezése is. Ezek folytán - az eddigi törvényes gyakorlatnak is megfelelően - a közigazgatási és a választókerületi összhangzó átcsatolást együttesen és egyidejűleg hozom javaslatba. A győrszigeti választókerületben továbbra is megmaradó 34 község közül legközpontiasabb fekvése Zsámoly községnek van; ezért a választókerület régi székhelyének Győr várossal való egyesítése folytán Zámoly község önként kinálkozik a választókerület új székhelyéül. Zámoly mellett legfeljebb még Öttevény község jöhetne szóba uj székhelyül. De Zámoly község ezzel szemben is előnyben van, a mennyiben a mellékelt kimutatás adatai szerint a községnek távolságát a mai helyzettel összehasonlítva, Öttevényre mint székhelyre 20 község 1090 választóval hosszabb és 14 község 864 választóval rövidebb utat tenne, ellenben Zámolyra 16 község 801 választóval hosszabb és 18 község 1153 választóval rövidebb utat tenne. A székhelynek Győrszigetről Zámolyra való áthelyezése folytán az eddigi győrszigeti választókerületet zámolyi választókerületnek kellene nevezni.
A választókerületi átcsatolást és ezzel kapcsolatban a választókerületi székhely-áthelyezést azért lenne indokolt csupán 1906. évi január 1-én kezdődő joghatálylyal léptetni életbe, mert az 1905. évi választó névjegyzék kiigazítási munkálatai már folyamatban vannak, s így a névjegyzék ujabb kiigazítása csak külön törvényhozási rendlekezés alapján történhetnék meg. Ily értelmű rendelkezést pedig nem tartottam czélszerűnek fölvenni e törvényjavaslatba, mert az ujabb kiigazítás jelentékeny munkát s a határidők eltolása mellett valószínüleg zavart és késedelmet okozna. Az 1905. évben a győrszigeti és révfalupataházi választók fognak összeiratni s Győr város 1906. évre érvényes állandó névjegyzékébe fölvétetni. Az átcsatolás a választók számarányában - az országos átlagot és az 1904. évi állandó névjegyzékek adatait tekintve - nem fog lényegesebb aránytalanságot előidézni, a mennyiben a régi győrszigeti választókerület 2379 választója helyett, az új zámolyi választókerületben még mindig 1954 választó marad, Győr város választóinak száma pedig 2571 lesz.
