1. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a Rába-szabályozó társulat árterületén az 1885. évi XV. törvénycikk 1-ső §-ában elrendelt munkákon felül a szabályozás befejezésére, nevezetesen: a Rába, a mosoni Duna, a Lajta, a Rábcza, a Répcze, a Marczal és az ártérbe szakadó patakok mentén az ármentesités kiegészitésére és hátra levő részének végrehajtására, nemkülönben az ármentesítéssel kapcsolatos belvizlevezetésre szükséges munkálatokat 1905. évi január hó 1-től számitott öt év alatt a Rábaszabályozó társulat által elvégeztesse.
2. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister arra is, hogy a Kis-Rába mentén régi jogon gyakorolt vizhasználatok, főként öntözések czéljából szükséges Rábaviz kivezetésének további biztositása végett a Rába-szabályozó társulatot a Kis-Rába toroki Rábagátnak megépitésére és jövőben való fentartására, a Hanság területén régi jogon gyakorolt öntözések további biztositása végett pedig, a Répcze medrében a Répcze árapasztó alatt a szükséges mederrendezési munkálatoknak végrehajtására és fenntartására kötelezze.
3. § Az 1. §-ban körülirt munkáknak összesen 8,354.528 K 71 fillérre előirányzott költségéből a Rába-szabályozó társulati régi árterületet 8,301.528 korona 71 fillér, a kapcsolt Kis-Duna-Lajta árterületet pedig, az ezt is érdeklő ármentesitő munkák költsége fejében, 53.000 korona terheli.
4. § Az első szakaszban körülirt munkálatoknak a 3. szakasz szerint 8,354.528 K 71 fillérrel előirányzott költségei a következőképen fedezendők:
1. A pénzügyminister által a Rába-szabályozó társulat részére az 1881:XLII. és 1889:XXIX. tc. alapján 1896. évi január hó 1-én kezdődő hatálylyal ujabban megállapitott, ez idő szerint évi 89.025 K 73 fillért tevő adóvisszatéritésnek 1896-1904. évekre folyósitandó 801.231 K 57 fillér összegéből.
2. Abból a törlesztéses kölcsönből, mely az előző bekezdésben megjelölt adóvisszatérités czimén a további évekre folyósitandó összegek lekötése mellett a társulat által olyan névértékkel leszen felveendő, hogy az tisztán 1,780.000 K készpénzt eredményezzen.
3. A jelen törvény 6. §-a értelmében felveendő kölcsönből.
4. Az államkincstár által a 10-ik § szerint nyujtandó 500.000 K segélyből.
Arra az esetre, ha a társulat a jelen szakasz 2-ik pontjában körülírt kölcsönt legkésőbben 1905. év végéig fel nem venné, felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azt - legalább 50 év alatt törlesztendő kölcsön alakjában - a társulat terhére felvegye.
5. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azon 5,273.297 K 14 fillér ideiglenes fedezése czéljából, a mely összeg az 1. szakaszban körülirt munkálatoknak a 3. szakasz szerint 8,354.528 K 71 fillérrel előirányzott költségeiből az előző 4-ik szakasz 1., 2. és 4. pontjában, illetőleg az ugyanezen szakasz utolsó bekezdésében megjelölt módon fedezetet nem talál; az 1907-1909. években - a munka előre haladásához mért, lehetőleg egyenlő évi részletekben - legfeljebb 5,273.297 koronát kamatmentes állami előlegként bocsásson a társulat rendelkezésére.
6. § A Rába-szabályozó társulat köteles legkésőbben az 1910. évi január hó 1-ig megfelelő összegü törlesztéses kölcsön felvétele utján kamatmentesen visszatériteni.
1. az előző öt szakasz értelmében nyert állami előlegeket;
2. a társulatnak a pénzügyminister által már korábban adott 520.000 K állami előleget;
3. azt a 160. 000 koronát, mely 1900. évben az ártéri járulékok rovására bocsáttatott nevezett minister által a társulat rendelkezésére és végül
4. azokat az összegeket, melyek a kölcsön felvétele napjáig a m. jelzáloghitelbanktól az 1885:XV. tc. alapján beszerzett kölcsön kamat- és tőketörlesztési évjáradékainak fedezésére az állam által előlegeztettek; valamint azokat az összegeket is, melyek ugyancsak a jelen szakasz első bekezdésében jelzett kölcsön felvétele napjáig a jövedéki birságalapból az 1895:XIII. tc. alapján engedélyezett kölcsön kamat- és tőketörlesztési évjáradékainak fedezésére, az utóbbi kölcsön biztositéki alapjából igénybe vétettek. Ezeknek az összegeknek számszerü megállapitása alkalmával azonban a társulat javára betudandók: egyfelől a jelen szakasz 3-ik pontja szerint visszatérülő 160.000 korona és másfelől azok az ártéri járulékok, melyek a kölcsön felvétele napján az ártérbirtokosokkal szemben hátralékként mutatkoznak.
Arra az esetre, ha a társulat a jelen szakasz 1-4. pontjában felsorolt összegek visszatéritése czéljából szükséges törlesztéses kölcsönt legkésőbben 1909. évi második felében fel nem venné; felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a társulat terhére olyan névértékü, legalább 50 év alatt törlesztendő kölcsönt vegyen fel, a melynek tényleges eredményéből a jelen szakasz 1-4. pontja alatt felsorolt összegek 1910. évi január hó 1-től a kölcsön felvétele napjáig számitott évi 4%-os kamataikkal együtt visszatérithetők legyenek; és másfelől, hogy ezen kölcsön kamat- és tőketörlesztési évjáradékainak azt a részét, a mely a 7-ik szakasz szerint folyósitandó évi adóvisszatéritésben fedezetet nem talál, 1910. évi január hó 1-től kezdve a társulati érdekeltekre kivethesse.
7. § A Rába-szabályozó társulat az 1881. évi XLII. és 1889. évi XXIX. törvénycikk alapján 1897. év végéig megejtett liquidatio óta 1909. évi deczember hó 31-ig befektetett, államilag felülvizsgált s liquidatio tárgyát még nem képezett munkálatoknak az idézett törvénycikkek értelmében megállapitandó költségei után, adóvisszatéritésben részesitendő.
Ez az adóvisszatérités a társulatnak 1910. évi január hó 1-ső napjától kezdve teendő folyóvá.
8. § A jelen törvény 4-ik §-ának 2. pontja és az ugyenezen törvény 6-ik §-a értelmében felveendő kölcsönök kamat- és tőketörlesztési járulékainak fedezésére első sorban a társulatot a 4-ik § 2. pontja szerint 1905. évtől megillető, valamint az előző szakasz alapján 1910. évi január hó 1-től kezdve megállapitandó adóvisszatérités összege forditandó. Az adóvisszatérités összegében fedezetet nem találó kamat- és tőketörlesztési évjáradékok összege a társulati árterületet a hozzájárulási kulcs arányában terhelik.
9. § Az ezen törvény 4-ik §-ának 2. pontja és ugyanezen törvény 6-ik §-a értelmében felveendő kölcsönök után az 1885. évi XXIII. törvénycikk 123-ik § d) pontjában körülirt tartalékalap csak oly összeggel létesitendő, a mely összeg a kölcsönök évjáradékaiból a 6. és 8. § szerint a társulati árterületre a hozzájárulási kulcs arányában kivetendő.
10. § A társulat részére a 4-ik §-ban emlitett rendeltetéssel 500.000 korona állami segély engedélyeztetik.
Ezen segélyösszeg 1907. évtől kezdve 3 évi egyenlő részletben lesz folyósitandó. A segély évi összege a földmivelésügyi ministerium 1907-1919. évi költségvetésében vizi beruházások czime alatt veendő fel.
11. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy a 2-ik §-ban emlitett munkák költségeinek fedezésére a társulatnak legfeljebb 250. 000 K-ig terjedhető segélyt nyujtson és a tényleg engedélyezett segélyösszeget az 1900. évi XXX. törvénycikk 28-ik § értelmében rendelkezésére bocsátandó hitelek terhére 1905-1909. években egyenlő évi részletekben kifizethesse.
12. § Ha a társulat a magyar jelzáloghitelbankkal (1885:XV. tc.) és a jövedéki birságalappal (1895:XIII. tc.) szemben fennálló két törlesztéses kölcsönének kamat- és tőketörlesztési évjáradékait, az 1907. évtől kezdve, valamelyik évben a társulati érdekeltekre nem vetné ki teljes összegükben: utasittatik a földmivelésügyi minister, hogy azt a különbözetet, mely a társulat által e czimen kivetett összeg és az évi kamat- és tőketörlesztési szükséglet között egyik, vagy másik évben mutatkozik, a társulati érdekeltekre pótlólag kivesse.
13. § Az első szakaszban körülirt munkálatok végrehajtásával a Rába-szabályozó társulat területén befejeztetvén a szabályozásnak azon hátralévő része is, a mely az 1885. évi XV. törvénycikknek tárgyát nem képezte; a társulati árterületnek az 1885. évi XXIII. tc. 107. és következő szakaszaiban körülirt eljárás szerinti osztályozása foganatositandó oly módon, hogy a társulati járulékoknak a megállapitandú új osztályozás és kivetési kulcs alapján való kivetése az 1910. évi január hó 1-én foganatba vehető legyen.
14. § Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a földmivelésügyi és pénzügyminister bizatik meg.
