1906. évi II. törvénycikk

az államháztartás ideiglenes vitelére vonatkozó felhatalmazásról * 

1. § A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes - jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó - törvényeket, azok időközben bekövetkezhető módositásainak figyelembevételével, az 1906. évi julius hó végéig érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókról és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse.

2. § A kiadásokra nézve az 1904. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi XXI. törvénycikk határozatai irányadók; felhatalmaztatik azonban a kormány, hogy a jelen törvény hatályának tartama alatt oly kiadásokat is fedezhessen, a melyek időközben alkotott külön törvények vagy törvényes intézkedések folytán fedezendők.

A jelen törvénynyel adott felhatalmazás alapján az 1906. évi kezelést terhelő minden kiadás az 1906. évi költségvetés keretébe lesz beillesztendő.

3. § Az 1905. évi kezelésben tényleg előirt, valamint a tényleg befolyt bevételek utalványozott, valamint a tényleg teljesitett kiadások az 1904. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi XXI. törvénycikkben megállapitott fejezetek, czimek és rovatok szerint számolandók el, s 1905. évi költségvetés hiányában az állami zárszámadásban az 1870. évi XVIII. törvénycikk 22. §-ában és az 1880. évi LXVI. törvénycikkben foglalt rendelkezésektől eltérőleg előirányzati tételekkel nem hasonlitandók össze. A mennyiben egyes kiadási vagy bevételi tételek tényleg az 1904. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi XXI. törvényczikben megállapitott beosztástól eltérőleg könyveltettek; ezek ama fejezetek, czimek és rovatok alatt számolandók el, a melyek alatt tényleg könyvelve lettek, de oly esetekben az eltérés minden egyes esetben indokoltan kimutatandó.

Ezen rendelkezés az 1905-iki kezelésre vonatkozó felmentést nem foglalja magában.

4. § Az 1905-ik évre az országos betegápolási pótadó kulcsa 5%-ban s az adóköteles jövedelmek után fizetendő általános jövedelmi pótadó az 1883. évi XLVI. t-cz. 9., 10. és 11. §-aiban előirt százalékokban állapittatik meg.

5. § Az 1905-ik évből származó, valamint az 1906. év I. negyedéből származó közadótartozások befizetésére következő határozatok irányadók:

1. 1905. január 1-jétől az 1906. évi junius 15-éig késedelmi kamat számitásának helye nincs.

2. A jelen adótartozások két egyenlő részletben, még pedig az első részlet 1906. október végeig, a második részlet 1907. végéig fizethető.

3. Az ekkép elhalasztott adótartozások után, olyan adózóknál, a kiknek évi tartozása 200 koronát nem ér el, késedelmi kamat felszámitásának helye nincs.

4. Ezen kivül felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy egyes adózóknak indokolt kérelmére a fennebbiekben megállapitott határidőn tul terjedő halasztást engedélyezhessen, sőt a késedelmi kamatot, tekintet nélkül az adótartozás nagyságára, méltányos elbiráslást igénylő esetekben, elengedhesse.

5. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy az illetéktartozások befizetésére nézve, a fizetésre kötelezettek helyzetének méltányos figyelembevételével, szintén messzebb menő halasztásokat engedélyezhessen s indokolt kérelmükre a késedelmi kamatokat is elengedhesse.

6. § A magyarországi városok és községek fogyasztási adótermészetü jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899. évi VI. törvénycikk hatályának meghosszabbitásáról szóló 1901. évi XVIII. törvénycikk hatálya 1905. évi január hó 1-től a törvényhozás további intézkedéseig meghosszabbitatik.

7. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe, de az abban foglalt felhatalmazás hatálya 1905. évi január hó 1-től veszi kezdetét. Az 1. és 2. §-oknak az 1906. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével érvényöket vesztik.

Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.