A Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó 1906. évi junius hó 28-án kelt „Nyilatkozat” ezennel az ország törvényei közé iktattatik azzal, hogy az ezen szerződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar autonom vámtarifa alatt az 1906. évi III. tc. 2. § 1. pontja alapján életbeléptetett, s a magyar korona országaira érvényes autonom vámtarifát kell érteni, a mely a szerződés megkötésénél alapul vett vámtarifával ugy tételeiben, mint rendelkezéseiben megegyező; továbbá, hogy az ezen szerződésben és mellékleteiben előforduló osztrák-magyar vámterület vagy ezzel hasonló jelentésü kifejezések alatt azok a területeket kell érteni, a melyekre nézve az 1899. évi XXX. tc. az önálló vámterület jogállapotából kifolyólag az 1897. évi XII. t.-cz 68. §-a alapján az 1899. évi XXX. tc. 1. §-ában emlitett határozatoknak és törvényeknek megfelelő állapotokat a viszonosság feltétele mellett fentartotta.
Ezen szerződés magyar nyelvü eredeti szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről,
és
a Svájczi Szövetség szövetségtanácsa másrészről
azon óhajtól vezéreltetve, hogy a mindkét részbeli területeik között fennálló kereskedelmi összeköttetést kölcsönösen könnyitsék és kiterjeszszék; elhatározták, hogy e czélból szerződést kötnek és meghatalmazottjaikká kinevezték, még pedig:
[Következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik, miután meghatalmazásaikat jó és kellő alakban kiállitottaknak találták, a következő czikkekben állapodtak meg s azokat megkötötték:
A beviteli és kiviteli illetékeknek összegére, biztositására és beszedésére, valamint az átvitelre nézve a szerződő felek egyikének sem szabad harmadik államokat kedvezőbb bánásmódban részesitenie, mint a másik felet. Ennek folytán más államoknak e tekintetben utóbb nyujtott minden kedvezmény vagy mentesség a másik szerződő félre azonnal, ellenszolgáltatás nélkül kiterjesztendő.
Az imént emlitett rendelkezések mindazonáltal ki nem terjednek:
1. azon kedvezményekre, melyek valamely szomszéd államnak a határszéli forgalom könnyitésére ez idő szerint engedélyezve vannak, vagy utóbb engedélyeztetni fognak, sem azon vámmérséklésekre vagy vámmentességekre, melyek csak bizonyos határvonalakra nézve vagy csak bizonyos kerületek lakosai számára érvényesek;
2. azon kötelezettségekre, melyeket az egyik szerződő fél már létesitett vagy jövőben létesitendő vámegylet alapján elvállalt.
A szerződő felek kötelezik magukat továbbá, hogy területeik között a kölcsönös forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye csupán:
a) a jelenleg fennálló vagy jövőben netán létesitendő állami egyedáruságok tárgyainál;
b) közbiztonsági, köz- és állategészségrendőri tekintetekből, különösen a közegészségügy érdekében és az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelőlen;
c) hadi szükségleteknél rendkivüli körülmények közt lehet.
Az előbbi b) kikezdésben tett fentartás kiterjed azon óvrendszabályokra is, melyek a mezőgazdaság védelme érdekében, a kártékony rovarok és szervezetek elterjedésének meggátlása céljából foganatosittatnak.
A szerződő felek a közegészség- vagy állategészségrendőri szempontból elrendelt valamennyi forgalmi korlátozást kölcsönösen közölni fogják egymással.
Az A) mellékletben megjelölt, osztrák és magyar származásu vagy osztrák és magyar gyártásu áruk a Svájczba való bevitelüknél az ezen tarifában megállapitott feltételek alatt fognak bebocsáttatni.
A B) mellékletben megjelölt svájczi származásu vagy svájczi gyártásu áruk az osztrák-magyar vámterületre való bevitelüknél az ezen tarifa által megállapitott feltételek alatt fognak bebocsáttatni.
A szerződő felek valamelyikének ipari készitményeit megillető elbánásból az annak területein külföldi anyagoknak feldolgozásával a vámkedvezményes kikészitési forgalomban előállitott tárgyak nincsenek kizárva.
A végből, hogy valamely áru a szerződésszerü elbánásban részesüljön, annak származása az árunyilatkozatban megjelölendő.
A svájczi, valamint az osztrák vagy magyar áruk bevivői kölcsönösen rendszerint fel lesznek mentve azon kötelezettség alól, hogy származási bizonyitványokat mutassanak elő.
A mennyiben azonban az Auszria-Magyarországba vagy a Svájczba való bevitelnél a vámok magasságában az áruk származásához képest különbség tétetnék, származási bizonyitványok felmutatása kivételesen követelhető.
Ily bizonyitvány kiállitható vagy az elküldési hely helyhatósága, vagy az illetékes kereskedelmi és iparkamara, vagy a kiviteli eljárást teljesitő - akár az ország belsejében, akár a határon levő - vámhivatal által, vagy végre konzuli hivatal által; szükség esetén ez okiratot az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elengedőnek találják.
A helyhatóságok, kereskedelmi és iparkamarák, vagy a vámhivatalok által kiállitott származási bizonyitványok konzuli láttamozást nem igényelnek. De ha ily látamozás történik, akkor az, szintugy, mint a szóban levő bizonyitvány kiállitása, dijmentes.
Egyetértés forog fenn az iránt, hogy a czukortörvényhozás tekintetében a jelen szerződés határozatai a szerődő felek egyikét sem akadályozhatják az 1902. évi márczius hó 5-én kötött bruxellesi egyezményből folyó kötelezettségeinek teljesitésében.
Mindazon áruk, a melyek az egyik fél területein át a másik szerződő fél területeiből kivitetnek, vagy azokba bevitetnek, minden átviteli illeték alól mentesek lesznek; történjék az átvitel akár közvetetlenül, akár lerakás, berakás és ismét felrakás után.
I. A szomszédterületek közt kifejlett külön forgalom előmozditása czéljából, az alább felsorolt áruk, a visszaszállitás feltétele mellett és a szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitandó vámrendszabályoknak megfelelően, a bevitelnél és kivitelnél időleges vámmentességet fognak élvezni:
a) mindazon áruk (a fogyasztási czikkek kivételével), melyek az egyik szerződő fél területeinek szabad forgalmából a másik szerődő fél területeinek sokadalmaira vagy vásáraira vitetnek, vagy a sokadalmi és vásári forgalmon kivül is bizonytalan eladásra a másik fél területeire szállittatnak, valamint az osztrák, magyar, illetőleg svájczi kereskedők utazói által kölcsönösen bevitt mustrák, ha előre meghatározandó idő alatt a nélkül, hogy eladattak volna, visszavitetnek;
használatban volt mindennenű üres, jegyes zsákok és üres, jegyes hordók, melyek a másik szerződő fél területeiből behozatnak, hogy megtöltve visszavitessenek, vagy a melyek visszahozatnak, mielőtt előbb megtöltött állapotban kivitettek volt, a mennyiben ezen tartályok tizenkét hónapon belül vitetnek, illetőleg hozatnak vissza;
b) az egyik fél területeiről a másikéira, munkára, vásárokra, telelésre, takarmányozásra, hizlalásra vagy legelőre hajtott állatok;
c) kijavitásra küldött tárgyak.
Ezen esetekben a kivitt és ismét visszahozott tárgyak azonos volta igazolandó, és az illetékes hatóságok ezen czélból fel lesznek jogositva arra, hogy ezen tárgyakat, az érdekelt fél költségére, bizonyos ismertető jelekkel elláthassák.
II. A himzéseknek mindeddig Vorarlberg és Liechtenstein herczegség részére nyujtott kikészitési eljárása, a jelen szerződés tartamára, a jelenlegi terjedelemben fenn fog tartani s a lánczöltésü himzések tekintetében Tirolra kiterjesztetik. Ezen himzési kikészitési eljárás alá csak a Tirolban, Vorarlbergben és Liechtenstein herczegségben kikészitett áru esik.
Ezen kedvezményt a Svájczban és a Tirolban, Vorarlbergben és Liechtenstein herczegségben teleppel biró vagy székelő czégek és személyek a teljes egyenlőség alapján élvezik; a nélkül, hogy átalában avagy különösen a vámhivatali bevalláshoz való bocsátás tekintetében különbség volna tehető; nevezetesen a szerint, a mint az illető egyén az egyik vagy a másik szerződő fél alattvalója vagy a szerint, a mint a Svájczban, vagy Tirolban, Vorarlbergben és Liechtenstein herczegségben levő megbizó képviselője gyanánt jár el.
A kikészitési eljárás alapján himzés czéljából Svájczból kivitt és felhasználatlanul visszahozott fonalak a svájczi vámhivataloknál vámmentesen bocsáttatnak be. Himzéshez való fonalakból külön pótszállitmányok vámmentes behozatala szükség esetén mindkét fél részéről meg van engedve.
A himzésre rendelt egész vagy fél szövetdarabok („coupon”-ok), melyek a munka hibás kivitele következtében ujrahimzés végett ujból Tirolba, Vorarlbergbe vagy Liechtenstein herczegségbe küldetnek, ezen kikészitési eljárásból kizárva nincsenek.
A szövetek himzéséhez szükséges és az ezen kikészitési forgalomban behozott és ismét kivitt mintalapok (cartonok) kölcsönös vámmentességben részesülnek.
A kisérő jegy melletti eljárás alá eső árukra vonatkozólag akként fog kölcsönösen forgalmi könnyebbség nyujtatni, hogy ha az ily áruk a szerződő felek egyikének területeiről a másik fél területeire közvetlenül átmennek; záraik nem fognak levétetni vagy másokkal helyettesittetni és az áruk nem fognak kirakatni, föltéve, hogy az e tekintetben megállapitott szabályoknak elég tétetett.
Általában, a mennyire lehet, a vámügyi szolgálat alakszerüségei egyszerüsittetni fognak és a vámkezelés gyorsittatni fog.
Az előzőkben megállapitott könnyitések a következő feltételekhez vannak kötve:
a) az áruk a beviteli vámhivatalnál, továbbutalás végett, kisérvényi jegyen bevallandók, ehhez hivatalos bizonylat csatolandó, mely az áruknak az elküldés helyén a vámhivatal által történt zárolását s a zárolás módját igazolja;
b) a vizsgálatnál megállapitandó, vajjon ezen elzárolások sértetlenek maradtak-e és vajjon elégséges biztonságot nyujtanak-e;
c) a bevallásnak szabályszerüen kell történnie, mellőzvén minden oly szabálytalanságot vagy mulasztást, a mely a küldemény részletes megvizsgálását tenné szükségessé, vagy csalárdsági kisérletek gyanujára okul szolgálhatna.
Az áruk lerakása és megmázsálása mellőzhető, ha lerakás nélkül is határozottan kivehető, hogy a másik félnél alkalmazott zárolás sértetlen, és elégséges biztositékot nyujt.
Azon belső adók, melyek akár az állam, akár a kantonok, tartományok, községek és testületek javára, az ország termékeinek előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy terhelni fogják, semmi ürügy alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem sulyosabb módon a másik fél területeiről származó hasonló termékeket.
A szerződő felek egyike sem sujthatja, belső adó ürügye alatt, a bevitelnél, uj vagy magasabb vámmal azokat az árukat, a melyek magában az országban nem termeltetnek és a melyek a jelen szerződéshez tartozó tarifákban felsorolva vannak.
Ha a szerződő felek egyike szükségesnek találná azt, hogy a jelen szerződéshez csatolt tarifákban foglalt valamely belföldi termelésü vagy gyártásu árura uj belső fogyasztási adó vagy adópótlék vettessék, a hasonló külföldi áru a bevitelnél azonnal egyenlő adóval vagy adópótlékkal terhelhető.
Oly termékek, melyek az egyik szerződő fél területén állami egyedáruság tárgyát képezik, valamint oly tárgyak, melyek ilyen egyedárusági czikkek előállitására szolgálnak; az egyedáruság biztositása czéljából a bevitelnél pótilletékkel terhelhetők, még abban az esetben is, ha a hasonló belföldi termékek vagy tárgyak ily illetéknek nincsenek alávetve.
A szerződő felek fentartják maguknak a jogot, hogy azon termékek után, melyek előállitására szesz használtatott - a jelen czikk első bekezdésében foglalt elv érintetlen fentartása mellett - a bevitel alkalmával, a tarifa szerint netán esedékes vámon kivül még olyan illetéket is szedhessenek, a mely felhasznált szeszre nehezedő belföldi pénzügyi megterheltetésnek megfelel.
Azon kereskedők, gyárosok vagy más iparosok, kik országuk illetékes hatósága által kiállitott iparigazolványnyal bizonyitják, hogy a szerződő felek egyikének területein, hol állandóan tartózkodnak, iparuk gyakorlására jogositva vannak, és hogy ott ezért a törvényes adókat és illetékeket fizetik; jogosultak arra, hogy a másik szerződő fél területein akár személyesen, akár pedig szolgálatukban álló utazó ügynökök utján, kereskedőknél, eladási helyiségekben vagy termelőknél is bevásárlásokat tehessenek és olyan kereskedőknél vagy más személyeknél, kiknek iparában a felajánlott áruk alkalmazást nyernek - mustrák felmutatása mellett is - megrendeléseket gyüjthessenek, a nélkül, hogy e czimen bárminő további adókat tartoznának fizetni.
Iparigazolványnyal ellátott iparosoknak (utazó ügynököknek) csak árumintákat szabad magukkal vinniök, nem pedig árukat is.
Ez iparigazolványok a C) alatt mellékelt minta szerint állitandók ki.
A szerződő felek kölcsönösen közölni fogják egymással azt, hogy mely hatóságaik jogositvák az iparigazolványok kiszolgáltatására, és hogy ezen igazolványok birtokosainak iparuk gyakorlásában minő szabályokhoz kelend alkalmazkodniok.
A szerződő felek alattvalói, kik kereskedésük üzése és saját termékeik elárusitása végett az egyik fél területéről a másikéra vásárokra és sokadalmakra mennek, ott ugyanazon bánásmód alá esnek és nem vethetők alá a vásár- és sokadalmi forgalom után magasabb illetékeknek, mint a saját alattvalók.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a két részbeli területek különböző helyei közt fuvarozást (ide számitva a szárazföldi utakon való személyszállitást is) vagy hajózást üznek, ezen iparuk üzéseért a másik fél területein semmiféle iparadó alá nem vethetők.
A vándoripar tekintetében, ideértve a házalást és a nem iparosoknál való megrendelésgyüjtést, a legnagyobb kedvezmény elvének sérelme nélkül fentartják maguknak a szerződő felek törvényhozási teljes szabadságukat.
Részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társaságok, ideértve a biztositó társaságokat is, melyek székhelye a szerződő felek egyikének területein van és ennek törvényei értelmében jogszerüen fennállanak; a másik fél területein is az ott érvényben levő idevágó törvények és rendeletek szem előtt tartása mellett minden jogukat érvényesithetik és nevezetesen a biróság előtt mint fel- vagy alperesek pert viselhetnek. Azon kérdés, vajjon az ily társaságok szerezhetnek-e és mennyiben a másik szerződő fél területein ingatlant és egyéb vagyont, az ezen területeken érvényes törvények szerint döntendő el. Üzletüknek a másik fél területein való folytathatására vonatkozólag az ott érvényben levő törvényes és rendeleti intézkedések nyernek alkalmazást.
A szóban levő társaságok a másik fél területein minden esetre ugyanazon jogokat fogják élvezni, melyek valamely harmadik állam jogszerüen fennállónak elismert hasonnemű társaságait megilletik vagy jövőben megilletni fogják.
A szerződő felek alattvalóinak találmányai, kereskedelmi és gyári jegyei, mustrái vagy mintái, nevei és czégei kölcsönös védelmének szabályozása külön egyezménynek tartatik fenn.
Ily egyezmény létrejöttéig az ezen jogok kölcsönös védelmére eddig mérvadó rendelkezések (1885. évi junius hó 22-ikén kötött egyezmény) maradnak érvényben.
Árumegállitás és átrakás czimén a szerződő felek területein dijak nem szedhetők, és egy áruszállitó sem kényszerithető arra, hogy bizonyos helyen megállapodjék és hogy áruit ki- vagy átrakja; mindazonáltal épségben maradván az egészségrendőri, a hajózási és az illetékek beszedésének biztositására megkivántató szabályok.
A szerződő felek területein levő minden természetes és mesterséges vizi uton a hajózás az azok egyikéhez tartozó hajósoknak és jármüveknek ugyanazon feltételek alatt s a hajó vagy rakománytól fizetendő ugyanazon illetékek fizetése mellett fog megengedtetni, mint a hogy az a saját hajósoknak és jármüveknek van megengedve.
Az országos és egyéb közutak, csatornáknak, zsilipek, kompok, hidak és hidnyilások, kikötők és kiszálló-helyeknek, a hajóztató viz megjelölésének és világitásának, a révkalauzolásnak, a darucsigák és mérlegintézeteknek, a lerakóhelyeknek, a hajóáruk megmentésére és biztonságba helyezésére szolgáló intézeteknek s több efféléknek használata, a menynyiben az épitmények vagy intézetek közforgalomra szánvák, és kezeltessenek azok akár az állam, akár magánjogositottak által; a másik szerződő fél alattvalóinak is ugyanazon feltételek és illetékek mellett lesz megengedendő, mint a belföldieknek.
Illetékek - tengervilágitás és hajókalauzolásnál megengedhető eltérő határozatok fentartása mellett - csak az ily épitmények vagy intézetek valóságos használatáért lesznek szedhetők.
Az ország határain áthaladó forgalomra vetett uti vámok oly állami közutakon, melyek közvetlenül vagy közvetve a szerződő felek területeinek egymásközti, vagy azoknak a külfölddel való összeköttetésére szolgálnak, az ut hosszához mérve, a saját állami területre szoritkozó forgalom után szedett vámokat meg nem haladhatják.
Az egyik fél területeiről a másik fél területeire átmenő, vagy utóbbiakon keresztülmenő áruk kezelését és szállitását illetőleg, a mennyiben azok az utóbbi területeken hajózási vállalatok által folyókon vagy csatornákon továbbittatnak, és ezeknek a vállalatoknak azon viteldijait illetőleg, melyek bizonyos árukra nézve állami rendelkezés folytán léptettetnek életbe; a szerződő felek arra kötelezik magukat, hogy nem fognak oly intézkedéseket tenni, melyek által az ilynemű kedvezményeknek a másik fél áruira való alkalmazása kizáratik.
A szerződő felek ott, hol határszéleiken közvetlen sinösszeköttetések léteznek és a szállitó eszközök átmenete történik, azon árukat, melyek szabályszerüen lezárható kocsiban vitetnek be és ugyanazon kocsikon az ország belsejében oly helyre szállittatnak, hol az elintézésre jogositott vám- vagy adóhivatal létezik; a határszélen való bevallástól, lerakástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól felmentendik, a mennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által bevitelre bejelentetnek.
Oly áruk, melyek szabályszerüleg lezárható kocsikon valamelyik szerődő fél területén át a másiknak területéből ki, vagy oda be, átrakodás nélkül vitetnek; az árubevallástól, lerakodástól és átvizsgálástól, mint szintén a csomózártól, ugy az ország belsejében, mint a határszéleken menten hagyandók, a mennyiben azok a rakjegyzékek és fuvarlevelek átadása által átvitelre bejelentetnek.
A fentebbi határozmányok foganatositása azonban attól feltételeztetik, hogy az érdekelt vasuti igazgatóságok a kocsiknak az ország belsejében levő elintéző hivatalnál vagy a kimeneti hivatalnál sértetlen zárral és kellő időben való megérkezése iránt kötelezettséget vállalnak.
A kölcsönös vasuti forgalomban való vámkezelésre nézve az ez iránt külön megállapittott határozatok érvényesek.
A mennyiben a szerződő felek egyike a vámkezelés tekintetében más államokkal az itt emlitetteknél nagyobb könnyitéseket állapitott volna meg, e könnyitések a másik féllel való forgalomnál is, a kölcsönösség feltétele mellett, alkalmazást találnak.
A szerződő feleknek jogukban áll, hogy a másik fél területein való székhelylyel főkonzulokat, konzulokat, alkonzulokat vagy konzuli ügynököket kinevezhessenek. Mielőtt azonban valamely konzuli tisztviselő e minőségében müködését megkezdhetné; szükséges, hogy azon fél részéről, a melynek területére kineveztetett, szokásos módon elismertessék és elfogadtassék.
A szerződő felek egyikének konzuli hivatalnokai a másik fél területein ugyanazon kedvezményeket, jogositványokat és mentességeket élvezendik, a melyekkel ott a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet hasonló jellegü és rangu konzulai birnak vagy birni fognak.
Egyetértés forog fenn az iránt, hogy a szerződő felek egyikének területén a hivatásos konzulok részére esetleg megadott adómentesség a tiszteletbeli konzulok által nem vehetők igénybe.
A szerződő felek mindegyikének jogában áll azon helyeket kijelölni, a hol a konzuli hivatalnokok müködését nem akarja megengedni; ezen megszoritás azonban a szerződő felek valamelyikére csak akkor alkalmazható, ha az valamennyi más állam irányában egyaránt alkalmaztatik.
Ha a szerződő felek közt a jelen szerződés tarifáinak (A és B melléklet) és az ezen tarifákra vonatkozó póthatározmányoknak értelmezése vagy alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben levő egyéb szerződéses tarifák tényleges kezelése tekintetében való alkalmazása körül nézeteltérés merül fel; ez a felek bármelyikének kivánságára választott biróság döntése által intézendő el.
A választott biróság minden esetre akként alakítattik meg, hogy mindegyik fél saját alattvalói közül két alkalmas egyént rendel ki választott biróul, és hogy a két fél elnökének egy baráti viszonyban álló harmadik állam alattvalóját választja meg. A szerződő felek fentartják maguknak, hogy az adott esetben kinevezendő elnök személyére vonatkozólag egymással előre és bizonyos időtartamra megállapodjanak.
Adott esetben és külön megállapodás fentartása mellett a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag az 1. bekezdésben megjelölt nézeteltéréseken kivül egyéb nézeteltérések elintézését is választott biróságra fogják bizni.
A jelen szerződés, az 1. czikk 2. száma alatt foglalt határozat fentartásával, Liechtenstein herczegségre (az Ausztria-Magyarország és Liechtenstein közt 1876. évi deczember 3-án kötött vám- és adóegyesülési szerződés XXVII. czikke értelmében), valamint általában azon országokra és országrészekre is kiterjed, melyek a szerződő felek vámterületeivel jelenleg egyesitve vannak, vagy jövőben egyesitve lesznek.
Jelen szerződés a jóváhagyási okmányok kicserélésének napján, melynek legkésőbb 1906. évi julius 1-én kell megtörténnie, lép életbe, és 1917. évi deczember hó 31-ig marad érvényben.
A szerződő felek mindegyike azonban fentartja magának azt a jogot, hogy a szerződést tizenkét hónappal 1915. évi deczember hó 31-ike előtt felmondja azzal az érvénynyel, hogy az ezen időponttal hatályon kivül lépjen.
Ha a felek egyike sem él ezen joggal és tizenkét hónappal 1917. évi deczember hó 31-ike előtt sem nyilvánitja a szerződés hatályának ezen nappal való megszüntetése iránti szándékát; a szerződés 1917. deczember hó 31-én túl érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számitva, melyen azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja.
Jelen szerződés jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok minél előbb kicserélendők.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
az Ausztria-Magyarország és a Svájczi Szövetség közt 1906. évi márczius 9-én kötött kereskedelmi szerződés 16-ik czikkének módositása tárgyában.
Alulirottak az Ausztria-Magyarország és a Svájczi Szövetség közt 1906. évi márczius 9-én kötött kereskedelmi szerződés 16-ik czikkének első bekezdésében foglalt határozat módositásával a szerződő felek nevében a következőkben állapodtak meg:
Az emlitett szerződés életbelépésének időpontjául az 1906. julius 1-eje helyett az 1906. évi augusztus 1-eje állapittatik meg.
A jelen nyilatkozat jóváhagyandó és a jóváhagyási okmányok az emlitett szerződésre vonatkozókkal egyidejüleg cserélendők ki.
[Aláírások]
Hogy a határkerületek számára a mindennapi forgalom szükségletei által igényelt könnyitések nyujtassanak, a szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. Mind a beviteli és kiviteli vám, mind a vámnyugtáért járó bélyegilleték alól mentesek lesznek az osztrák-svájczi határon való bevitelnél és kivitelnél a következő czikkek:
a) mindazon árumennyiségek, melyek után a beszedendő illetékek összege 10 fillérnél vagy 10 centime-nál kevesebb;
b) fü, széna, szalma, alom, moh, takarmánynövények, káka és közönséges nád, élő növények (sima és gyökeres szőlővesszők), gabona kalászokban, hüvelyesek szárastul, töretlen kender és len, friss gyümölcs (friss csemegeszőlő is legfeljebb 10 kg sulyu csomagokban), friss főzelék és burgonya;
c) állatok vére;
d) mindenféle tojás;
e) friss és aludt tej (turó);
f) erdei nyerstermékek, fa, faszén, kőszén, barnaszén, turfa és turfaszén;
g) építő- és bányakő, kövező-kő és természetes malomkő, salak, kavics, homok, mész és gipsz, márga, agyag és általában tégla és fazekak, pipák és konyhaedények készitésére való mindenféle közönséges agyag;
h) közönséges téglák és fedélcserepek (a hornyolt fedélcserepek kivételével), azonban csak a határkerületek lakóinak szükségletére;
i) korpa, sansa (kisajtolt, egészen száraz olajbogyóhéj), olajpogácsa és kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos magvak másféle hulladékai:
k) kilugozott növényi hamu és kőszénhamu, trágya (ideértve a guanót és a mesterséges trágyát is), moslék, sepredék, kő- és agyagcserepek, arany- és ezüsttajt, iszap;
l) azzal a fentartással, hogy olyanokkal szemben, kik ezzel visszaéléseket követnének el, a kedvezményes eljárás megszüntethető vagy korlátozható legyen:
kenyér és liszt, legfeljebb 10 kg mennyiségben.
friss hus, legfeljebb 4 kg mennyiségben,
sajt, legfeljebb 2 kg mennyiségben,
friss vaj, legfeljebb 2 kg mennyiségben, a mennyiben ezek a czikkek a határmenti kerületek lakói számára nem postán vitetnek be.
Az itt elősorolt mentességek nem terjednek ki oly czikkekre, a melyek a szerződő felek egyikének területein állami egyedáruság tárgyát képezik, vagy monopolizált termékek előállitására szánvák; e czikkekre nézve a reájok vonatkozó külön intézkedések tartatnak fenn.
2. A beviteli és kiviteli vám alól szintén mentesek lesznek és a vámutakon kivül is szabadon szállithatók: az igásmarha, a mezőgadasági eszközök, ideszámitva a mezőgazdasági gépeket is; azon házi szerek és másféle holmi, melyeket a határszélen lakó földmivelők mezei munkájuk végett, vagy lakhelyük változtatása folytán, a vámhatáron át behoznak vagy kivisznek.
A szerződő felek azon alattvalói, a kik az osztrák vagy liechtensteini, illetőleg a svájczi területen földbirtokkal birnak és mezei munkájuk végett azokra átmennek, saját maguk és munkásaik számára a személyek és napok számához mért mennyiségü élelmi szert és italt a határon át vámmentesen magukkal vihetik.
Vámmentesek továbbá a Svájczba való bevitelnél és az osztrák területre való viszahozatalnál azon állatok (ökrök, tehenek és fiatal marhák), melyek egy megszabott, az érdekelt fél által megállapitandó határidőn belül, mely két évet meg nem haladhat, osztrák területről a samnauni és a Münster-völgybe munkára leendő használat czéljából vitetnek.
3. A visszahozatal feltétele és a szerződő felek által közös egyetértéssel megállapitandó vámszabályok megtartása mellett, a beviteli és kiviteli vám alól ideiglenesen mentesek lesznek: fa, cser (kéreg), gabona, olajmagvak, kender, len és más efféle mezőgazdasági termékek, melyek őrlés, felapritás, zuzás, reszelés stb. végett az egyik vámterületről a másikra bevitetnek és őrlött, felapritott, zuzott, reszelt stb. állapotban ismét visszahozatnak. Ugyszintén harangok és betük átöntésre, szalma fonásra, viasz fehéritésre, selyemhulladékok gyaratolásra (fésülésre); továbbá az Engadinból, a samnauni és Münstervölgyből származó nyersbőrök Ausztria területén leendő cserzésre bevive.
A 3. alatt emlitett esetekben a súly a kikészitési eljárással járó súlyveszteség figyelembevételével lesz megállapitandó.
A szerződő felek fentartják maguknak, hogy a 3. pontban emlitett feldolgozási forgalomat a határkerületekben az előálló tényleges szükséglet mérvéhez képest kibővitsék.
4. Azon őstermények, melyek a szerződő felek alattvalóinak a határ által lakházaiktól vagy gazdasági épületeiktől elválasztott birtokain nyeretnek; mind a beviteli, mind a kiviteli vám alól mentesek lesznek, ha ezen lakásokba vagy gazdasági épületekbe vitetnek.
5. Az 1., 2., 3. és 4. szám alatt foglalt kedvezmények azonban azon határmenti öv lakóira és termékeire szoritkoznak, a mely Ausztriában és Liechtenstein herczegségben a határterületet foglalja magában, Svájczban a határtól 15 kilométernél messzebbre nem terjed.
Megegyezés létesült az iránt, hogy az egész Münstervölgy, Cierfs községgel együtt, ezen határövhöz tartozik.
A szerződő felek meg fognak egyezni azon rendszabályok iránt, melyek mellett bizonyos vidékeken, a hol szükségesnek fog találtatni, Ausztria-Magyarországban és Svájczban mind a bevitelnél, mind a kivitelnél vámmentes áruk a határon, a vámutakon kivül is, esetről-esetre átbocsáthatók lesznek.
6. Tiroli durva harisnyaáruk (harisnyák, félharisnyák, keztyük és egyéb ilynemü czikkek) a montafoni, paznauni és stansi völgyből és a loden név alatt ismert, Tirolban előállitott kelmék, ha az ezen árukból mustrákkal ellátott st.-margaretheni, buchsi és martinsbrucki vámhivatalokon át az előállitási hely hatósága által kiállitott származási bizonylattal Svájczba hozatnak be, határszéli kedvezmény czime alatt az alább jelzett korlátolt mennyiségek erejéig a következő mérsékelt vámok mellett bocsáttatnak be: a harisnyakötőáruk 100 kg-kint 30 frank és a „loden” - kelmék 100 kg-kint 45 frank vám mellett. Az évenkinti 250 métermázsával megállapitott összes mennyiségből a st.-margaretheni és a buchsi vámhivatalok mindegyike 57 métermázsa harisnyaárut és 57 métermázsa „lodent”, a martinsbrucki vámhivatal pedig 11 métermázsa harisnyaárut és 11 métermázsa „lodent” fognak bebocsáthatni. Ha kereskedők vagy házalók hozzák magukkal az emlitett árukat, akkor a mindenkor bevitt mennyiség részére külön származási bizonyitvány nem fog követeltetni. Az áruk jellemző sajátságainak a vámhivatalnál elhelyezett mustrákkal való megegyezése esetén, a kereskedő vagy házaló által az előállitási helyekről hozott áruk összmenyiségének a helyhatóság részéről történt igazolása elégségesnek fog tekintetni.
A Svájczba való bevitelnél a szembenfekvő osztrák határkerületből és Liechtensteinből, ezen származásuk igazolása mellett, be fognak bocsáttatni:
a svájczi vámtarifa 237. száma alá tartozó tülevelü fákból való fürészáruk évi legfeljebb 80. 000 métermázsa mennyiségben, 100 kg-kint 70 centime vám mellett;
kész padlórészek parkettás munkák számára, enyvezetlen állapotban a svájczi vámtarifa 242. száma szerint, évi legfeljebb 2500 métermázsa mennyiségben, 100 kg-kint 3 frank vám mellett.
7. Az összes rajnai hidak a személyforgalom részére szakadatlanul nyitva tartanak; a személyforgalom a rajnai kompokon, valamint a vámköteles áruk vámkezelése azonban csak az e czélra megállapitott órákban történik.
8. Az állatok és áruk átvitele Ausztriából svájczi területen keresztül a samnaumi völgyön át a patznauni völgybe és megforditott irányban is meg van engedve. Hasonlóképen meg van engedve úgy a martinsbrucki és spissermühli, mint a schalkelhofi vámhivatalon át Spissermühl felé svájczi állatoknak és áruknak, osztrák területen keresztül a samnauni völgyből átvitelre és viszont.
A Svájczból osztrák területen át a samnaumi völgybe vagy megforditott irányban való átviteli engedély következtében, mely a spissermühli, mint a schalkelhofi osztrák vámhivatal szakadatlan fennállásának biztositását föltételezi, a svájczi határtól, az altfinstermünzi régi hidnál elinduló és Schalkelhofon (Schergenhofon) keresztül Samnaun határához közel Spissermühlig vezető utnak az osztrák-svájczi határkijelölésre vonatkozó, 1868. julius 14-én kelt szerződés IV. czikkében kikötött semleges területté nyilvánitása (l. a szerződés II. czikk b) betüjét) oly értelemben fog korlátoztatni; hogy ezen ut - a mennyiben osztrák területen huzódik - osztrák vámellenőrzésnek és az osztrák-magyar vámterületen érvényben levő vámügyi szabályoknak lesz alávetve. Kivétel tétetik azonban a hivatalos járatban levő, svájczi hivatalos egyének, a határőrségi alkalmazottak, rendőrségi közegek, és szolgálati egyenruhát viselő, fegyveres vagy fegyvertelen katonák javára.
Egyebekben a határkijelölésre vonatkozó szerződés IV. czikkének az emlitett uton való szabad forgalmat illető határozmányai nem érintetnek.
A jelen szerződés megszüntével az 1868. julius 14-iki határkijelölési szerződés intézkedései egész terjedelmükben ujra visszanyerik hatályukat abban az esetben, hogyha ezen pótczikk jelen határozmányának megujitása iránt nem jönne létre egyetértő megállapodás.
A vámvizsgálattól való mentesség, mely az egyenruhában levő, fegyveres vagy fegyvertelen svájczi katonák részére az alt-finstermünzi régi hidtól, Schalkelhofon vagy Schergenhofon át Spissermühlig vezető utnak osztrák területen fekvő vonalán való áthaladás alkalmára biztosittatott; attól a föltételtől van függővé téve, hogy az illetők a sprissermühli vagy schalkelhofi osztrák vámhivatalnál erre illetékes svájczi hatóság által kiállitott bizonyitványnyal igazolják azt, hogy Svájczban teljesitendő katonai szolgálatra vannak behiva, vagy pedig, hogy onnan térnek vissza lakóhelyükre.
A svájczi kormány közölni fogja az osztrák kormánynyal azt, hogy mely svájczi hatóságok lesznek megbizva az emlitett bizonyitványok kiállitásával.
9. A taufersi, martinsbrucki, schalkelhofi, spissermühli és ischgli oszrák vámhivatalok mindennemü árura és állatra nézve átviteli vámkezelésre felhatalmaztatnak.
10. Azon feltétel, alatt, hogy Tauters ne érintessék, a Münstervölgy és Alsó-Engadin közt az Avigna-völgyön át való közlekedés árukra ép úgy, mint állatokra nézve meg van engedve. Ahhoz, hogy Taufers helység érintethessék, minden egyes esetben az ottani osztrák cs. kir. vámhivatal külön engedélye szükséges.
11. A martinsbrucki I. osztályu osztrák mellékvámhivatal, mely II. osztályu fővámhivatal jogositványaival van felruházva, ezen tényleges jogositványaiban a jelen szerződés tartama alatt nem fog korlátoztatni.
12. Az 1885. évi október 29-iki egyezmény szerint a határkerületekben gyógykezelésre jogosult személyek által, az illető kerületben érvényben álló egészségügyi szabályokban foglalt engedélyhez képest, magukkal hozott, vagy betegeiknek magángyógyszertákból, rendelvényekkel együtt kiszolgáltatott gyógyszerek, a beviteli vám alól mentesek.
[Aláírások]
Az Ausztria-Magyarország és a Svájczi-Szövetség közt a mai napon kötött kereskedelmi szerződésnek aláirása alkalmával megegyezés jött létre az alább következő határozmányokra nézve, melyek jegyzőkönyvbe vétettek s magának a szerződésnek kiegészitő részét képezik.
Beviteli és kiviteli vámtól az egyik fél területeiről a másikéira való áthaladásnál kölcsönösen teljesen mentesek maradnak:
1. Mütárgyak, melyek nyilvános müintézetekbe és gyüjteményekbe mennek.
2. Mustralapok és mustrák oly darabokban vagy próbákban, melyek csak mint ilyenek használhatók, azonban kivételével az élelmi és élvezeti tárgyak próbáinak.
3. Bevándorlóknak saját használatra, szolgáló már használt állapotban levő holmijai. A kiviteli és beviteli vám alóli mentesség áll olyan, megannyi részében már használt gépekre is, melyek az egyik fél területein felállítandó vagy tovább kibővítendő fiókipartelep czéljaira leendő használatra a másik fél területein levő főipartelepről hozatnak; s a mennyiben ezzel egyidejüleg akár a gyártulajdonosnak, akár a tulajdonosok csupán egyikének avagy az üzletvezetőknek átköltözködéseis helyt fog. A vámmentesség engedélyezése ily gépek számára azonban csakis a főhatóság (Ausztria-Magyarországban a pénzügyminiszteriumok) részéről esetenkint történhetik.
Továbbá külön engedély mellett a kiházasitási tárgyak s nászajándékok gyanánt beérkező ujdon dolgok is, a mennyiben az egyik szerződő fél állampolgárainak vannak szánva, a kik a másik fél területein lakó személylyel való házasságuk alkalmából lakhelyüket a másik fél területeire teszik át.
4. Használt dolgok, melyek beigazolhatólag mint örökölt tárgyak érkeznek, külön engedély mellett.
A 3. és 4. pont alatti vámmentességből kizárvák élelmi és élvezeti czikkek, fel nem dolgozott fonadékok és fonadékáruk, nemkülönben egyéb, további feldolgozásra való készítmények, mindenféle nyersanyagok és az állatok.
5. Mindennemű használati tárgyak, ujak is, melyeket utazók - beleértve a fuvarosokat, hajósokat és hajólegénységet - személyes használatra vagy hivatásuk teljesitésére az utazáson magukkal hordanak, vagy e végből eléjük küldettek, vagy utánuk küldetnek; épp úgy élő állatok, melyek utazó müvészek részéről hivatásuk gyakorlásánál, avagy mutatványhoz használtatnak.
Továbbá a külföldről visszérkező használt bőröndök, utitáskák s egyéb utazási felszerelés, ha bennök utazási használati czikkek vitettek volt külföldre.
Továbbá az utazók által - beleértve a fuvarosokat - az utazás közben leendő saját használatra magukkal vitt fogyasztási czikkek, ugyszintén a hajósok és hajólegénység szükséglete, de ezek számára legfeljebb két napi időtartamra számitott mennyiségben.
6. Mindennemű szállítási eszközök a hozzájuk tartozó felszerelési tárgyakkal együtt, a melyek a vámhatáron való átlépésnél személyek vagy áruk továbbitására szolgálnak, és csak épen ezen okból hozatnak be, vagy a melyek a külföldről visszajönnek, miután a kilépésnél ennek a czélnak szolgáltak; oly jármüvek is, melyek arra rendelvék, hogy személyeket vagy árukat a külföldre vigyenek.
Lovak és más állatok, a szerszámaikkal és takaróikkal együtt, ha lovaglásra, mindennemű jármüvek vontatására vagy áruczipelésre szolgálnak és csakis ezen okból lépik át a határt, vagy ha a külföldről visszajönnek, miután a kilépésnél a jelzett módon használtatnak; oly lovak és egyéb állatok is, melyek arra rendelvék, hogy személyeket, jármüveket vagy árukat a külföldre vigyenek.
Utazóknak mindennemű járművei és lovai, valamint egyéb állatai abban az esetben is, ha a behozatal időpontjában nem szolgálnak is közlekedési eszközül, azonban beigazolhatólag azelőtt már birtokosaik használatában voltak s azok további használatára vannak szánva.
Hogyha a jelzett esetekben jármüvek vagy állatok huzamosan a belföldön maradnak, beáll a vámkötelezettség.
Takarmány, mely a 2. és 3. bekezdésben emlitett állatok uti táplálékául egyuttal behozatik, az állatok számához s az előrelátható - de legfeljebb két napra terjedő - utazási időtartamhoz viszonyitott megfelelő mennyiségben.
Megállapodás létesült az iránt, hogy a forgalomnak a 4. czikk értelmében nyujtandó könnyitésre vonatkozó feltételek és alakszerüségek az érdekelt kormányok közt váltandó közvetlen levelezés utján fognak megállapittatni; e részben, a mennyiben a szerződő felek bármelyike saját szántából nagyobb könnyitéseket nem engedélyezne, a következő elvek lesznek mérvadók:
1. § Azon tárgyak, melyekért vámmentesség véteti igénybe, a vámhivataloknál nem és mennyiség szerint bevallandók és vizsgálat alá bocsátandók.
2. § A kivitt és ismét behozott, valamint a behozott és ismét kivitt tárgyaknak vámkezelése rendszerint ugyanazon vámhivataloknál eszközlendő, akár a határon, akár az ország belsejében legyenek is azok.
3. § Az ismét való kivitel s az ismét való behozatal kellő határidőhöz köthető, melynek meg nem tartása esetében a törvényes vámok beszedhetők.
4. § A vámösszeg biztositása akár a vámösszeg letétbe helyezése utján, akár alkalmas módon követelhető.
5. § Sulykülönbségek, melyek a tárgyak kijavitása vagy megmunkálása által keletkeznek, méltányosság szerint tekintetbe veendők és csekély különbségek vámfizetést nem vonnak maguk után.
6. § A szerződő felek gondoskodni fognak arról, hogy a vámkezelés minél kevésbé terhes legyen.
7. § A szerződő felek mindegyike megjelölendi a maga területein azon vámhivatalokat, melyek a kereskedelmi utazók által mintaképen behozott vámköteles tárgyak vámhivatali kezelésére, a behozatalnál és a kivitelnél jogositvák.
A kereskedelmi utazók mintáinak, nemkülönben a használt tartályoknak ismét való kivitele más vámhivatalnál is történhetik, mint a melynél a behozatal eszközöltetett.
A behozatal alkalmával a minták után járó vám megállapittatik, és ezen összeg a kereskedelmi utazó által az eljáró vámhivatalnál vagy készpénzben letétbe helyezendő, vagy teljesen biztositandó. Az azonosság kellő igazolhatása végett a minták a lehetőség szerint rányomott bélyeggel, vagy ráfüggesztett ólomjegygyel vagy pecséttel, és pedig dijmentesen kellőkép megjelölendők.
Az ezen mintákról felvett vámkezelési jegyzék, melyre nézve a közelebbi utasitások a szerződő felek mindegyike által külön fognak kiadatni, magában kell, hogy foglalja:
a) a bevitt minták jegyzékét, melyben az áruk neme, és oly ismérvek vannak közölve, melyek az azonoságuk megállapitására alkalmasak:
b) a minták után járó behozatali vámot, annak megemlitése mellet, hogy a vámösszeg készpénzben letétbe helyeztetett vagy biztosittatott;
c) megjelölését annak, mily módon jeleztettek meg a minták;
d) azon határidőt, melynek elteltével a kincstár az előre fizetett vámot végkép megtartja, vagy az esetleg letett biztositékból magát kielégiti, hacsak a mintáknak ismét való kivitele vagy közraktárban történt elhelyezése előbb nem igazoltatik.
Ezen határidő egy esztendőnél hosszabb nem lehet.
e) ha a kiszabott határidő d) eltelte előtt a minták az elintézésre illetékes hivatalnál ismét való kivitel vagy közraktárakban való elhelyezés végett felmutattatnak; ezen hivatal meggyőződést szerez magának arról, hogy a kiviendő tárgyak csakugyan ugyanazok, melyek a behozatalnál fel lettek mutatva. Ha e részben aggály fenn nem forog, a hivatal bizonyitni fogja a kivitelt vagy a közraktárban történt elhelyezést, és a behozatalkor készpénzben letett behozatali vámot vissza fogja adni, vagy a biztositék kiadása végett a szükséges lépéseket meg fogja tenni.
8. § Oly czélból, hogy állatoknak legeltetés, teleltetés, takarmányozás vagy hizlalás czéljából, továbbá munkára való használat vagy vásárokra való hajtás végett a határon át való forgalma lehetőleg megkönnyittessék, a szerződő felek a következő határozmányokban állapodtak meg:
I. A vásárra, legelőre, munkákra, teleltetésre, takarmányozásra vagy hizlalásra szánt állatoknak a határon való állategészségrendőri kezelése azon állam saját törvényeinek határozmányai szerint történik, a melybe a legelőre, munkára, teleltetésre, takarmányozásra, hizlalásra vagy vásárokra való bevitel foganatosittatik, a mennyiben erre nézve valamely különleges megállapodás nem történt.
Ezen feltétel alatt és a mennyiben ezzel korlátozások nem járnak, a vásárra, legelőre, munkára, teleltetésre, takarmányozásra vagy hizlalásra szánt állatok a vámvonal mentén minden vámhivatalon át beléphetnek.
II. Ha a legelőre és munkára szánt állatoknak a határvámhivatalhoz való elővezetése helyi okoknál fogva nem vihető keresztül a felek nagy megterheltetése nélkül; megengedhető, hogy a belépésre vagy kilépésre nézve csak az előzetes bejelentés történjék a határvámhivatalnál, ellenben a belépésre vagy kilépésre való felügyelet a pénzügyőrség vagy határőrség közegei által a határvámhivataloknál nyert bevallások alapján teljesittessék.
A bevallásokat a pénzügyőri szakasz lássa el a leletigazolással és a határvámhivatalhoz juttassa vissza.
III. Ha a határvámhivatalnak a legelőre vagy munkára szánt állatok belépési vagy kilépési helyétől való igen nagy távolságánál fogva vagy utösszeköttetés hiánya miatt a II. alatt megjelölt bejelentés is nehezen volna keresztülvihető; akkor a belépési vagy kilépési bevallásokat e czélból a határra, az állatok átkelési helyére kiküldött pénzügyőri közegnek lehet átadni, a mely közeg tartozand az előjegyzési jegyzékeket vezetni.
Az osztrák vagy svájczi vámhivatal részéről a belépési vagy kilépési bevallások átvétele és a hivatalos székhelyükön kivül fekvő valamely helyen leendő megszemlélése czéljából kiküldött alkalmazottak csupán a szabályszerü utiilletményeik vagy a saját szolgálati szabályzataikban megállapitott kártalanitásra tarthatnak igényt és tekintet nélkül a bevallások vagy az állatok számára, egy napra csupán egyszer fizettetnek.
Ezek az alkalmazottak a bevallás bemutatójának átvételi elismervényt kötelesek adni.
Ha több tulajdonos az állatait együttes vizsgálat végett egyesitette, az emlietett alkalmazottak ezt az átvételi elismervényt azok egyikének adják át.
IV. Olyan állatok, a melyek közel fekvő legelőhelyekre vagy munkákra való használat czéljából a vámhatáron áthozatnak és még ugyanazon napon visszavitetnek, nem esnek vámhivatali eljárás alá, azonban ezt a forgalmat visszaélések megelőzése czéljából megfelelő módon ellenőrizni kell.
V. Ha az állatok a vámhatáron át ismét visszahozatnak, azoknak azonosságát és darabszámát meg kell állapitani. Ha az állatok minőságáre nézve eltérés van, az ujból való kilépéskor az elő nem állitott állatért az ujból való belépéskor a hiányzó állatért a tarifaszerü beviteli vám beszedendő.
Ha az állatok darabszámában van különbözet, akkor a beviteli vámok az ujból való kilépéskor a hiányzó és az ujból való belépéskor a számfeletti állatokért fognak beszedetni.
Azonban, ha az állatoknak ujból való elővezetése alkalmából a hiány kellően kiderül és hivatalos igazolás utján megállapittatik, hogy a hiányt balesetek okozták, akkor a hiányzó állatok után vám nem szedetik.
VI. Ha az állatok már csak a kilépés vagy belépési bevallás alkalmával megállapitott határidő letelte után lépnek be vagy ki a vámvonalon át; akkor a belépésre nézve a vámtörvények szerint kell eljárni, hacsak a késedelmet rendkivüli körülmények nem mentik, a mi az illetékes községi hatóság által igazolandó.
VII. Az V. és VI. alatt foglalt határozmányok a határkerületekből vásárokra hajtott, ugyszintén a teleltetés, takarmányozás vagy hizlalás czéljából a határon áthozott állatokra is alkalmazandók.
VIII. A legeltetésre, munkára, vásárra vagy teleltetésre, takarmányozásra avagy hizlalásra szánt állatoknak a határon való átkelésre nézve biztositott vámmentesség az ezen állatoktól nyert termények megfelelő mennyiségére is alkalmazandó.
Ehhez képest vámmentesen kezeltetnek:
a) a legelőre, munkára, vásárokra, teleltetésre, takarmányozásra vagy hizlalásra kihajtott tehenek, kecskék, juhok és kanczák borjai, gödölyéi és bárányai, valamint csikai és pedig annyi darab, a hány hasas állat a kihajtáskor előjegyzésbe vétetett tekintetbe véve azt az időt, a melyet az anyaállatok a vámterületen kivül töltöttek;
b) a legelőről, teleltetésről, takarmányozásról vagy hizlalásról visszaérkezett állatoktól nyert sajt és vaj és pedig egy-egy napra számitva:
sajt minden tehén után 0. 3 kilogramm,
minden kecske után 0. 06 kilogramm,
minden juh után 0. 03 kilogramm,
vaj minden tehén után 0. 2 kilogramm,
minden kecske után 0. 04 kilogramm.
A legelő,- áttelelő-, takarmányozott- vagy hizlalt állatok után a másik vámterületen való tartózkodásuk ideje alatt visszatérésük napjáig nyert sajt- és vajmennyiségek még a visszatérés napjától számitott 14 napi határidőn belül vámmentesen behozhatók.
IX. A határvámtisztviselők és a pénzügyőri alkalmazottak kötelesek azokat a feleket, a kik a legelőre, munkára, vásárra, áttelelésre, takarmányozásra vagy hizlalásra szánt állatokat a szomszédos határkerületbe való átkelésnél a határon átvezetik, arra figyelmeztetni; hogy a bevallási vagy előjegyzési jegyzék nekik átadott másodlatát, valamint a hitelezett vám fejében letett biztositékokról szóló bárczákat jól megőrizzék, miután ezen okiratok az állatok visszahajtásakor ismét felmutatandók; úgyszintén kötelesek őket a csalárd eljárás következményeire figyelmeztetni.
X. Az állatok egészségi állapotáról vagy azon körülményről netán megkivántató bizonyitványok, hogy a határkerületek minden ragadós betegségtől teljesen mentesek, csak eredeti nyelven kiállitva, nem pedig forditásban fognak követeltetni.
I. A czukorfogyasztási adónak mérséklése esetében a szerződés tartamára a B. mellékletben 127., 131. és 132. szakaszok alatt névszerint felsorolt czikkekre nézve a czukortartalom százalékának mérve szerint, mely az előállitásukhoz felhasználtatik, vámmérséklés fog adatni.
Hasonló módon le fog szállittatni a kakaóvám mérséklésének esetére a B. mellékletben 127. sz. alatt felsorolt czikkeknek szerződéses vámja a százalékos kakaótartalmuk arányában.
II. A 6. czikk 4. bekezdése értelmében az állami egyedáruságok biztositása végett beszedetni fentartott behozatali pótilleték az esetben vissza fog térittetni; ha ennek lefizetésétől számitott két hónapon belül beigazoltatik, hogy ezen nyersanyagok nem egyedárusági áruk előállitására használtattak.
III. Megegyezés jött létre arra nézve is, hogy a 6. czikk negyedik bekezdésében foglalt rendelkezés csak a betaposott vagy töpedt szőlőre, szőlőtörkölyre, borseprüre, zuzott gyümölcsre és gyümölcshulladékra, borókabogyókra, enczián-gyökérre, déli gyümölcsökre és ezekhez hasonló anyagokra nézve lesz alkalmazható.
IV. Megegyezés jött létre az iránt, hogy a szesz hozzáadása nélkül előállitott, tehát egyedárusági illeték czimén pótvám alá nem eső glycerinszappanok tekintetében, ezen szappanok ilyetén előállitására vonatkozólag a bécsi vagy a budapesti müegyetem, vagy a bécsi cs. kir. mezőgazdasági vegykisérleti állomás, vagy pedig a budapesti országos kémiai intézet és központi vegykisérleti állomás által kiállitott bizonyitványok a svájczi vámhivatalok által - kivéve az alapos kételyek esetét - figyelembe veendők lesznek. Mindazonáltal ezen határozat nem érinti a svájczi vámhivataloknak azon jogát, hogy a bevitelre kerülő szappanok vegyelemzését felülvizsgálják.
A 7. czikk utolsó bekezdésében emlitett fuvarozási ipar alatt áruknak és személyeknek közutakon - a vasutak kivételével - való iparszerü szállitása értendő. Ipari adó alatt az iparüzésnek mindennemű megadóztatása értendő, beleértve az abból származó jövedelem megadóztatását is, tekintet nélkül arra, hogy az adó az állam vagy a községek stb. részére vettetik ki.
A mennyiben az iparüző a másik szerződő fél területein fekvő egyes helyek közt közvetiti a szállitást, az illető országok törvényei szerint esik megadóztatás alá. Ha az iparüző a másik szerződő fél területein fuvarozási vagy hajózási iparon kivül egy önálló, ezen iparok üzése által nem közvetlenül feltételezett mellékipart üz, vagy ingatlan birtokában van, ezek tekintetében szintén minden korlátozás nélkül az illető országok törvényei szerint való megadóztatás alá esik.
A hajózási iparnál nem tekintendő önálló mellékipar üzésének az, ha az iparüző a másik fél területein fekvő állomásokon a hazájából saját szállitási eszközein érkező árukat az illető állomásokon lakó czimzettekhez közvetlenül, vagy azokon kivül lakó czimzettekhez a vasutak stb. közvetitésével továbbitja és megforditva, ha a szállitási eszközeivel továbbitandó árukat magán az állomáson átvételi és szállitási eszközeire átrakatja; ép oly kevéssé tekintendő ilyen iparüzésnek az, ha az iprüző egy a másik fél területein letelepedett önálló szállitóval állandó üzleti összeköttetést tart fenn.
Oly esetekben való eljárást illetőleg, a melyekben a 14. czikk alapján választott birósági döntésnek van helye, a szerződő felek között következőkben történik megállapodás:
Az első vitás esetben a választott biróság a panaszolt szerződő fél területén ül össze; a második esetben a másik fél területén és igy tovább váltakozva, mindkét fél területein oly városban, a mely az illető szerződő fél által kijelöltetik. Ezen fél tartozik a biróság müködéséhez szükséges helyiséget, valamint irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. Az elnök vezetője a választott biróságnak, mely szótöbbséggel határoz.
A szerződő felek esetenkint vagy egyszersmindenkorra meg fognak egyezni a választott biróság eljárására nézve. Ily megegyezés hiányában az eljárást maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárást irásbeli lehet, ha a szerződő felek egyike sem tesz kifogást; ez esetben az előző bekezdés határozmányától el lehet térni.
A tanuk és szakértők idézése és kihallgatása tekintetében a szerződő felek mindegyikének hatóságai a választott biróságnak az illetékes kormányhoz intézendő megkeresésére ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkereséseire.
A jelen jegyzőkönyv, mely minden egyéb külön jóváhagyás nélkül a szerződő felek által jóváhagyottnak és megerősitettnek fog tekintetni azon puszta tény folytán, hogy kicseréltettek azon szerződésnek jóváhagyási okmányai, a melyre vonatkozik, - 1906. márczius 9-én Wienben kettős kiállitásban aláiratott.
[Aláírások]
