1906. évi VII. törvénycikk indokolása

a Svájczczal 1906. évi márczius hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés és az ennek életbeléptetésére vonatkozó „Nyilatkozat” beczikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Svájczhoz való kereskedelmi viszonyaink legutóbb az 1891. évi deczember hó 10-én kötött és az 1892:VII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi szerződés által voltak szabályozva. E szerződés tarifaszerződés volt és a Németbirodalommal, Olaszországgal és Belgiummal kötött tarifaszerződéseinkkel egyidejűleg, 1892. évi február 1-én lépett életbe s lejárati ideje, úgy mint a többi középeurópai államoknak velük és egymás között kötött szerződéseié is, 1903. évi deczember 31-ikében volt megállapítva. Minthogy azonban az illető államok vámpolitikai előkészületeiben beállott késedelem következtében a Németbirodalom, valamint az általa inaugurált új középeurópai vámrendszerhez csatlakozott többi államok új autonom vámtarifái és új kereskedelmi és vámszerződései csak 1906. évi márczius 1-én léptek életbe, a szóban levő korábbi alapvető szerződések legnagyobb része hallgatólag meghosszabbíttatott s azok fentemlített lejárati határideje 1906. évi február hó 28-ig további folyt. Ugyanezen időpontban jártak le a Németbirodalommal fennállott kereskedelmi szerződésünkön kívül az általunk felmondott belga, orosz és szerb szerződéseink is. Az olasztól eltekintve, melynek érvénye az 1904:XXXVIII. törvénycikkbe iktatott nyilatkozat által (a borvámzáradék kivételével) az új kereskedelmi szerződés életbeléptéig 1905 deczember 31-én túl hat havi felmondás mellett fentartatott, alapvető tarifaszerződéseink közt a lejárati idő egybeesését illetőleg csupán a svájczi képezett kivételt, miután a Svájczi részéről 1905. évi szeptember hó 19-ikére mondatott fel. Midőn a svájczi kormány 1904. szeptember 19-én kereskedelmi szerződésünket 1905 szeptember 19-én kereskedelmi szerződésünket 1905 szeptember 19-ikére felmondotta, azon kivánságának adott kifejezést, hogy a szerződéses viszony megujítása végett a bizottsági tárgyalások mielőbb megindíttassanak. Az akkori kormány eleintén vonakodott ugyan tárgyalásokba bocsátkozni, később azonban mégis hozzájárult azokhoz, daczára az 1899. évi XXX. tc. rendelkezéseinek és így indultak meg a tárgyalások új szerződés kötése iránt. 1906 január 1-én két havi provisórium jött létre Svájczczal, majd ennek tartama alatt maga a szerződés, melyet van szerencsém ezennel bemutatni.

Úgy a szerződés, mint mellékletei, valamint az egyidejűleg megállapított állategészségügyi egyezmény, mely csak a kereskedelmi szerződés végleges hatálybaléptével egyidejűleg válik érvényessé, úgyszintén a vasuti forgalomban való vámkezelésről szóló egyezmény magyar és német nyelvű eredeti szövegben állapíttattak meg és irattak alá. E szerződésre nézve ki kell jelentenem, hogy ez az 1899. évi XXX. tc. határozott rendelkezései ellenére jött létre, a mennyiben az idézett törvény értelmében mindaddig, míg az új vámtarifa megalkotva nincs, kereskedelmi szerződés külállammal nem lett volna köthető. De egyébként is beleütközik ez a szerződés az 1899. évi XXX. törvénycikkbe, a mennyiben nem tesz eleget az idézett tc. 1. §-a azon rendelkezésnek, mely szerint - a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt fenforgó vám- és kereskedelmi viszonyok az 1907. év végéig terjedő időtartamra az 1867. évi XII. tc. 68. §-ában az országnak fentartott önálló rendelkezési jog alapján szabályozván - az ezen idő alatt esetleg kötendő kereskedelmi szerződések, a melyek az 1899. évi XXX. tc. 4. §-a értelmében az 1907. éven túl terjedő időre nem lettek volna köthetők, - a két állam nevében kötendők. A bevégzett ténynyel szemben, midőn e szerződést a szerződő külállam már szószerint törvényerőre emelte, arra lehet csak szorítkoznunk, hogy a fentebbi fentartásnak kifejezést adjunk. Mielőtt az ekkép létrejött és ezennel alkotmányos tárgyalás végett bemutatott kereskedelmi szerződés ismertetésére áttérnék, szükségesnek vélem a Svájczczal való kereskedelmi viszonyaink és árúforgalmunk jelentőségére nézve a következőkben foglalt legfontosabb statisztikai adatokat előrebocsátani.

Svájcz külkereskedelmi forgalma az 1891-től 1904-ig terjedő időszak alatt jelentékeny fejlődést mutat. Svájcz összes bevitelének értéke ugyanis ezen idő alatt 914 millió frankról 1200 millió frankra, összes kivitelének értéke pedig 666 millió frankról 883 millió frankra emelkedett. A % a kimutatásból látható, hogy Svájcz összes bevitelének értéke évről-évre fölülmulja az onnan kivitt árúk összértékét, vagyis Svájcz is azon államok közé tartozik, melyek kereskedelmi mérlege állandóan passziv. A beviteli többlet minden évben igen jelentékeny, a legnagyobb 331, illetve 323 millió frank az 1899. és 1904. évben volt. Svájcz kereskedelmi mérlege a fentebbi táblázatban foglalt adatok szerint a vámterülettel szemben is passziv. A vámterület kiviteli többlete azonban tetemesen csökken, míg ugyanis 1891-ben 50 millió frank volt, 1904-ben már csak 29 millió frankot tett. Míg a vámterületről a Svájczba bevitt árúk értéke 70-86 millió frank közt ingadozva inkább csökkenő irányzatot mutat, addig Svájcznak a vámterületre irányuló kivitele folytonos emelkedést mutat s 1891-ben még csak 36 millió frankot tett, 1904-ben ellenben már 52 millió frankra emelkedett. A százalékos arány szerint azonban a vámterületnek Svájcz forgalmában való részesedése mindkét irányban folytonos csökkenést mutat. Az 1891. évben ugyanis a vámterület bevitele Svájcz összes bevitelében 1891-ben 86.7 millió frankkal, 9.5%-kal részesedett, 1804-ben ellenben részesedése 81.8 millió frankra, 6.8%-ra szállott alá. Épúgy hanyatlik a százalékarány szerint Svájcznak a vámterületre irányuló kivitele is, mert bár a kivitel értéke abszolut számokban a szóban levő időszak alatt 36.2 millió frankról 52.4 millió frankra emelkedett, azonban a százalékarány 1904-ben csak 5% volt az 1891. évi 5.4% részesedéssel szemben.

Adataink szerint Svájcz külkereskedelmi forgalmában a legjelentékenyebb szerep azon négy vámterületnek jut, melyek a svájczi vámterületet határolják. Ezeken kívül még csak Nagybritannia és az Északamerikai Egyesült-Államok azok, a melyek a svájczi ipar termékeinek állandó és elég jelentékeny piaczot nyújtanak. A vámterületről, valamint a Német-, Franczia- és Olaszországból Svájczba bevitt árúk értéke állandóan majdnem 70%-át teszi Svájcz összes bevitelének s a svájczi kivitelben is körülbelül 48%-kal részesedik e négy vámterület. Úgy a be-, mint a kivitelben a legjelentékenyebb szerep a Németbirodalomnak jut, a mely 1891-ben 293 millió frank értékű árút helyezett el a svájczi piaczokon s kivitele azóta folyton emelkedve, 1904-ben már a 376 millió frankot is meghaladta, Svájcz kivitele a Németbirodalomba ugyanezen időszakban nem mutat ily nagy fejlődést, 1891-ben 164 millió frank volt s 1904-ben 211 millió frankra emelkedett ugyan, de a százalékos arány szerint stagnáczió mutatkozik.

Németország után Francziaországból szerzi be Svájcz külföldi szükségletének legnagyobb részét. Svájcz bevitele Francziaországból 1904-ben 238 millió frank volt szemben az 1891. évi 214 millió frankkal, Svájcz Francziaországba való kivitele jóval csekélyebb, mint onnan való bevitele s a kivitelben határozott hanyatlás észlelhető, mely 1891-ben 124 millió, 1904-ben pedig 107 millió frank értéket képviselt. Százalék szerint még nagyobb a csökkenés, ugyanis míg 1891-ben a Francziaországba kivitt árúk a svájczi kivitel 18.6%-át tették, addig 1904-ben már csak 12.1%-át. Olaszország Svájczba az 1891. évben 136 millió, 1904-ben 169 millió frank értékű árút vitt, Svájcznak Olaszországba irányuló kivitele jóval csekélyebb értékű és hosszabb stagnálás után csak az utóbbi években vett nagyobb lendületet.

A vámterület és Svájcz közt való összes árúforgalom értéke a fent kimutatott évek (1891-1904) mindenikében meghaladta a 100 millió koronát. A magyar árúforgalmi statisztika szerint Svájcz árúforgalmából a magyar korona országainak csak csekély rész jut és 10-12 millió korona közt mozog. Megjegyzendő azonban, hogy e számok tulajdonképen nem adják hű képét a Magyarország és Svájcz közt való árúforgalomnak, mert hazánk és Svájcz között az árúcsere nem mindig közvetlen, hanem úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél osztrák kereskedők közvetítik azt, úgy, hogy tényleges forgalmunk Svájczczal valószinűleg jóval nagyobb az itt kimutatott közvetlen árúforgalomnál. Az összes be- és kiviteli forgalomnak túlnyomó része, mind a három statisztika szerint, úgy Magyarországnál, mint a vámterületnél, a Svájczba irányuló kivitelre esik.

Svájcz bevitelében a nyersanyagok állanak első helyen, melyeknek beviteli értéke a szóban levő időszak alatt 310 millió frankról 469 millió frankra emelkedett. A gyártmányok beviteli értéke az abszolut számokban ugyan szintén növekedett (251 millió frankról 389 millió frankra), de az arányszámok irányzata (1891-ben 32.8% és 1904-ben 31.4%) inkább arra mutat, hogy Svájcz ipara fejlődése folytán aránylag mind kisebb mértékben szorul a külföldi iparczikkekre. Az élelmiszerek beviteli értéke 264 millió frankról 381 millió frankra emelkedett, e csoport részesedése azonban az arányszámok szerint (32.1%-30.7%) csökkenést mutat. A bevitt nyersanyagok közül évről-évre nagy túlsúlylyal emelkednek ki a textilipar nyers anyagai. Nagy számokkal szerepel a gyáripar fejlődésével kapcsolatosan a kőszén bevitele is. Az élelmezési czikkek közt legnagyobb a búza és bor bevitele, jelentékeny még a vágómarha és sertés bevitele s állandóan emelkedik a hús- és tojásbevitel. Magyarország és a vámterület legerősebben az élelmiszerek csoportjánál van érdekelve, így különösen az ökör-, tojás- és borbevitel évenkint meghaladja külön-külön a két millió frankot, a vaj- és húsbevitel egyenkint egy millió frank körül mozog, a hüvelyesek és a sertések bevitele meghaladja külön-külön a fél millió frankot. Svájcz kivitelénél a gyártmányok részesedése túlnyomó (75%), a mi a svájczi ipar fejlettségének kétségtelen bizonyitéka. A gyártmányok kiviteli értékben csaknem állandó a növekedés, a mennyiben az az 1891. évben 511.5 millió frankról 1904. évben 673.4 millió frankra emelkedett. A gyártmányok kivitelének mintegy 2/3 része a textilipar termékeire esik. A pamutiparnál a pamuthimzések, ezen specialis svájczi gyártmányok emelkednek ki főleg az utóbbi években hatalmas növekedéssel; az egyes nyers pamutfonalak kivitele ellenben állandó csökkenést mutat fel. A selyemszövetek, valamint a festett selyem kivitele óriási emelkedést tanusit. Legfőbb kiviteli czikke Svájcznak a zsebórák; azonban csak az aranyórák kivitele emelkedett, míg az ezüstórák kiviteli forgalma tetemesen hanyatlott. A vegyészeti ipar termékei közül különösen a festékek örvendenek a külföldi piaczokon nagy kelendőségnek. Az élelmi czikkek kiviteléből 2/3 rész a sajtokra esik. Az utóbbi években még rohamosan emelkedik a sűrített tej és csokoládé kivitele. A vámterületnek Svájczból eredő behozatalában, a sajt kivitelével, csaknem csupa gyártmányok és félgyártmányok szerepelnek legnagyobb összegekkel. Így a tiszta selyemszövetek, zsebórák és festett selyem behozatala Svájczból évenkint a nyolcz millió koronát meghaladja; a floretselyem, pamutfonál és himzett pamutszövetek behozatala pedig az egy millió koronát. A vámterületnek Svájczczal való árúforgalmából Magyarországnak csak csekély rész jut. Igaz, hogy Magyarország forgalmának egy részét osztrák kereskedők közvetítik és így az a kimutatottnál tényleg nagyobb, de kivitelünk Svájczba mégis csökkenő, behozatalunk pedig emelkedő irányzatot tüntet fel. A míg ugyanis Magyarország 1901-ben a vámterület Svájczba irányuló kivitelében 24%-kal részesedett, addig ez az arányszám 1904. évben 14%-ra szállott le.

A vámterületnek gabonaneműekből Svájczba való kivitele, mely még 1891-ben 32 millió frankra rúgott s melylyel régebben uralta a svájczi piaczokat, rohamosan csökken évről-évre s 1905-ben már a fél millió frankot is alig haladta meg. Helyünket a svájczi piaczoknak gabonaneműekkel való ellátásában Oroszország, Rumánia és Északamerika foglalták el. Az állatokból a vámterületnek Svájczba való kivitele még 1890-ben is meghaladta a 20 millió frank értékét s gyakran felülmulta még a faárúkból való bevitel értékét is. Most már e kivitel Olaszország növekvő versenye következtében átlag mintegy csak hat millió frankot képvisel évenkint. A vámterület Svájczba való borbevitele is a korábbi évekkel szemben, főleg az olasz és spanyol verseny következtében mintegy felére csökkent s átlag már csak mintegy három millió frankot tesz évenkint.

A búzabevitel, mely még a kilenczvenes évek elején számottevő értéket képviselt, az utolsó években teljesen jelentéktelenné törpült. A szárnyasok bevitele emelkedőben van, a tojás- és vajkivitel meglehetősen állandó; maláta-, czukor- és szeszkivitele emelkedőben van, hasonlóképen a fáé is. Azonkívül kiviszünk még faanyagot, papirost, sört, benzolt, kőolajat, czipész- és apróárut, üveget, porczellánt és kőedényt, vasat és vasárút.

A) Tarifa

(Vámok a Svájczba való bevitelnél)

A szerződési tárgyalásoknak az 1902 október 10-iki új svájczi autonom vámtarifa képezte alapját, mely 1906 január 1-én lépett életbe. Ezen tarifa által a korábbi (1891 április 10-iki) svájczi autonom vámtarifa legtöbb tétele tetemesen felemeltetett s épen azon mező- és erdőgazdasági termékek vámjai emeltettek leginkább, a melyek Svájczba irányuló kivitelünknek zömét képezik. Az új szerződéses A) tarifa egyes tételei közül Magyarország kiviteli érdekei szempontjából a következők emelendők ki:

A megkötésektől eltekintve, az élelmiszerek és élvezeti czikkek gabona és hüvelyesek alosztályába Svájcz vámmérsékléseket a rizsen kívül csak a malátára (a velünk kötött új szerződésében) és a tésztaneműekre (Olaszországgal kötött új szerződésében) engedélyezett. Ez osztálynál, a rizsdara vámjának kivételével, az új vámtarifában fentartatott a status quo. Gabonában és hüvelyesekben való kivitelünk Svájczba az utóbbi évtized alatt jelentőségéből nagyon veszített. Búzakivitelünk 1905-ben már csak 28 ezer korona értéknek felelt meg, holott a kilenczvenes években még a magyar búzának jutott kivitelükben a legelőkelőbb szerep.

A magyar búzának Svájczba való kivitele az 1890. évtől kezdve állandóan csökken, sőt 1899. évben Svájczba Magyarországból egyáltalán nem szállítottak búzát. A magyar korona országai kivitelében beállott nagy csökkenéssel párhuzamosan haladt természetesen a vámterület búzakivitelének csökkenése is. A mily mértékben mi háttérbe szorultunk búzakivitelünket illetőleg és a mily mértékben emelkedett Svájcz fogyasztása, épen oly mértékben foglalt tért a svájczi piaczokon különösen az orosz és az Északamerikai Egyesült-Államokból származó búza. Rozsot számottevő mennyiségben ma már közvetlenül Magyarországból nem viszünk ki Svájczba. A zab vámja, mely az új svájczi autonom vámtarifában 0.30 frankkal meghagyatott. Svájcznak úgy a Németbirodalommal, mint velünk kötött új szerződésében egyszerűen csak megköttetett. Zabkivitelünk az utóbbi években nagyon változó képet mutat fel s egészen a termési viszonyokhoz idomult.

Az árpa vámja, mely Svájcz részéről az új autonom vámtarifában változatlanul meghagyott 0.30 frankkal új szerződésünkben megköttetett, vagyis a korábbi szerződéses status quo változatlanul fentartatott. Árpakivitelünk általában véve szintén csökkenő irányzatot mutat. Tengeri kivitelünk az utóbbi években nagymérvű ingadozásoknak volt alávetve, de e termény kivitelében is a csökkenő irányzat félreismerhetetlen. A vámterület kivitele szintén ily képet mutat fel s ha tekintetbe vesszük, hogy a köztársaság tengeri bevitele a legutóbbi években meglehetősen emelkedett, a vámterület bevitelében bekövetkezett csökkenés még szembeötlőbb. Babkivitelünkben sem tapasztalható emelkedés. Borsó- és lencsekivitelünk alig tesz számot és a legutóbbi években sok esetben teljesen szünetelt. Az a körülmény, hogy gabona- és hüvelyes kivitelünk Svájczba az utóbbi évtized alatt jelentőségéből nagyon veszített, első sorban arra vezethető vissza, hogy a vámterület, eltekintve az árpától, mely árú mint ilyen különösen Németország felé irányuló kivitelünkben és maláta alakjában Svájczba való kivitelünkben is még mindig jelentős szerepet játszik, a belfogyasztás emelkedése folytán nem rendelkezhetik oly nagy felesleggel, mint évekkel ezelőtt, másrészt azonban kétségtelen az is, hogy az orosz, amerikai és rumán gabonaneműek versenye is hozzájárult ahhoz, hogy a svájczi piaczot nagy részben elvesztettük.

A maláta vámja, mely az új svájczi autonom vámtarifában 1.50 frankkal változatlanul meghagyatott, a velünk kötött szerződésben 0.80 frankra mérsékeltetett, a mi a korábbi 1 frank szerződéses status quo javulását jelenti. Malátakivitelünk Svájczba az utóbbi években rohamosan emelkedett. (1905-ben 34.891 mm.) A Svájczba való malátakivitel emelkedése egyrészt az ottani söripar fejlődésében, másrészt pedig abban a körülményben találja magyarázatát, hogy a svájczi söripar nem foglalkozik oly mértékben a malátakészitéssel, mint azelőtt, mint bizonyít az is, hogy Svájcz árpabevitele a sörfogyasztás fokozódása, illetve a sörgyártás emelkedése daczára évről-évre állandóan csökken. Ennek viszont az a magyarázata, hogy a svájczi söriparra nézve sok esetben előnyösebbnek mutatkozik kész malátát vásárolni, mint a malátát árpából előállítani.

Magyarország őrleményekben való kivitele Svájczba 1891-ben 60.698 mm. volt, mely összeggel szemben 1905-ben a kivitelünk csupán 1000 mm.-t tett. A vámterületről Svájczba kivitt mennyiség csaknem egészen tőlünk származik. Lisztkivitelünk rohamos hanyatlása első sorban a franczia liszt térfoglalására vezethető vissza. Francziaországban épen úgy mint Németországban a vámvisszatérítéssel járó kedvezmények kiviteli praemiumokként hatnak és a franczia malomiparnak a svájczi piaczokon való előnyomulását nagy mértékben elősegítették. Ehhez járul még az a körülmény, hogy a franczia liszt csekélyebb minőségének megfelelően jóval olcsóbb, mint más származású liszt. A magyar liszt kivitelére hátrányos hatással van továbbá az orosz bevitel is s végül magának a svájczi malomiparnak fejlődése.

A gyümölcs és élvezhető bogyók alosztály több tételénél, nevezetesen a gyümölcstermelés érdekében a vám emeltetett. Svájcz maga is nagymennyiségű gyümölcsöt termel és tekintélyes mennyiségben visz ki főleg Németországba. Másrészt pedig Svájcz gyümölcsben és főzelékben való szükségletét Francziaország és Olaszország közeli piaczairól is fedezi. Jelentősebb kivitelünk csupán aszalt szilvában van, azonban a svájczi fogyasztás e czikkben is csak alárendelt mértékben támaszkodik a magyarországi termelésre, kitűnik ez abból is, hogy statisztikánk a legutóbbi három évben, mely években kiküszöbölte a behozatalból és kivitelből azon szilvaküldemények mennyiségét, melyek külföldről az ország területére érkeztek és raktározás után ismét külföldre szállíttattak, alig számbavehető kivitt mennyiséget mutat ki. Egyébiránt ez árút az új tarifa magasabb tételei nem érintik. Ezen alosztályban a megkötésektől eltekintve, Svájcz új szerződései által a következő, Magyarország kivitelét érdeklő tételek mérsékeltettek. Friss gyümölcs más csomagolásban, mely a korábbi autonom tarifa szerint vámmentes volt, az új autonom tarifában pedig 3 frank vám alá vettetett, újra osztályoztatott s az alma, körte és kajszin baraczk vámja 1 frankra szállíttatott le, a másféle pedig vámmentes lett. Az aszalt vagy szárított gyümölcs között a csontárgyümölcs vámja a velünk kötött szerződésben 3 frankra szállítatott le. A magjától meg nem fosztott gyümölcs vámja 10 frankról 5 frankra mérsékeltetett. A szőlő részint vámmentes lett, részint pedig a 10 frank vám 2.50 és 5 frankra szállíttatott le. A friss főzelék vámmentes lett. A konzervált szárított főzelék vámja 10 frankról 5 frankra szállíttatott le. Az edényekben konzervált főzelék vámja az olasz-svájczi szerződésben 30 frankról 27.50 frankra mérsékeltetett. Az olasz-svájczi szerződésben a paradicsomkonzerv vámja 40 frankról 10 frankra, az 5 kg-nál kisebb sulyú másféle vámja pedig 40 frankról 35 frankra szállíttatott le. A burgonya vámmentessége megköttetett.

Gyarmatárúk és rokontermények. E csoportnál vámemeléssel csupán a pörköltkávé és a süvegczukor tételénél találkozunk. Svájcz czukorszükségletét csaknem teljesen külföldről, nevezetesen a vámterületről, Németországból és Francziaországból fedezi. Svájcz területén van ugyan egy czukorgyár, mely egynehány évvel ezelőtt létesült, de állandóan ez nem láthatja el a szükségletet. A svájczi szövetségtanács a czukorvámok felemelését azzal indokolta, hogy e vámok révén a szerződő külállamok részéről nyujtandó engedményeket szándékozik kieszközölni és a szövetségtanács javaslatával szemben a svájczi törvényhozás csupán a süvegczukor vámjának egy frankkal, vagyis 9 frankról 10 frankra való emeléséhez adta hozzájárulását. A velünk kötött szerződésben azonban a 9 frank helyreállíttatott, a nyers- és kristályczukor vámja pedig 7.50 frankkal megköttetett.

Állati élelmiszerek. A svájczi agráriusok törekvései e csoport vámtételeinél teljes mértékben érvényre emelkedtek. Csaknem mindenik nagyobb jelentőséggel biró vámtétel felemeltetett. Némely tételnél, mint pl. a friss húsnál, élő szárnyasoknál a felemelés oly nagymérvű a régi vámokkal szemben, hogy félreismerhetetlenül domborodik ki az a kettős czél, melyet a svájczi törvényhozás e szokatlanul nagy felemelésekkel elérni kivánt, mely szerint ezen, valamint az élő állatokra vonatkozó tételek hivatása egyrészt más államok részéről nyujtandó esetleges kedvezményekkel szemben kompenzáczióul szolgálni, másrészt pedig a mezőgazdasági termelésnek fokozottabb védelmet nyújtani. A friss hús vámja, mely korábban szerződés szerint 4.50 frank volt s az új autonom vámtarifában 6 frankról 17 frankra emeltetett fel, a következőkép mérsékeltetett: az olasz-svájczi szerződés szerint a borjuhúsra 15 frank, a sertéshúsra és másfélére 10 frank, a mi velünk kötött szerződés szerint pedig a borjuhús kivételével a frissen vágott húsra 10 frank állapíttatott meg. A hús vámtételei szoros összefüggésben állanak az élő állatok vámtételeivel. Egyébiránt friss és elkészített hús, valamint leölt állatokban való kivitelünk mind ez ideig nagyobb mérvet ölteni nem volt képes.

A vámterület friss húsban való kivitele Svájczban már jóval nagyobb mérvű és emelkedő irányt mutat. A kolbászárúk vámja 35 frankról a szalámira stb., a svájczi-olasz és a velünk kötött szerződésben 25 frankra mérsékeltetett. A vad és szárnyas vad vámja a szerződéses status quónak megfelelően 15 frankról 10 frankra szállíttatott le. Nagymérvű vámemelések vannak e csoportban a szárnyasok vámtételeinél. Eddig ugyanis a szerződéses status quo az élő szárnyasra 4 frank, a leölt szárnyasra 6 frank volt. Az előbbire nézve a status quo fentartatott, a leöltre nézve pedig annyiban megjavíttatott, hogy az új vám szintén 4 frankban állapíttatott meg. Magyarországnak úgy leölt szárnyasokban, mint élő szárnyasokban való kivitele örvendetes fejlődésnek indult. Svájcznak szárnyasokban való szükséglete az utóbbi években rohamosan emelkedett. E nagymérvű fogyasztás mellett a vámterület bevitele meglehetősen csekély a franczia és olasz bevitelhez képest.

Kiváló jelentőséggel bir mezőgazdaságunkra nézve a tojás vámtétele is, melyre nézve az eddigi 1 frank szerződéses status quo az új svájczi autonom vámtarifában 5 frankra felemelt vámmal szemben úgy a velünk kötött, mint a német és olasz-svájczi szerződésben fentartatott.

Magyarország tojáskivitele Svájczba a magyar statisztika szerint 1905-ban 10,526 mm. volt. Tojáskivitelünknél tehát örvendetes fejlődés konstatálható, habár ez nem is áll arányban a svájczi fogyasztás s különösen Olaszország bevitelének emelkedésével.

Nagymérvű vámemelést tapasztalunk a vajnál, melynek eddigi 8 frank vámja 15 frankra emeltetett fel. Az eddigi 7 frankos szerződéses status quo azonban fentartatott. Svájcznak négy millió frankot meghaladó vajbevitele van, ez azonban a fogyasztásnak csupán 1/5-ét teheti, a másik 4/5-öt a belföldi termelés fedezi. E körülmény alapul szolgált arra a feltevésre, hogy a svájczi mezőgazdaság megfelelő vámvédelem mellett rövid idő alatt a termelést oly mértékben fokozhatná, hogy képes lenne a fogyasztást teljesen fedezni. A vámemelésnek tehát határozott védelmi jellege is volt.

Italok. Ezen alosztályban csaknem mindenik tételnél vámemeléssel találkozunk. A sörnél a korábbi szerződéses status quo részben visszaszállíttatott a velünk és a Németországgal kötött szerződéses útján. Jóval nagyobb jelentőséggel birnak ránk nézve azok a vámtételek, melyek a borra vonatkoznak. A hordóbor vámja az új svájczi vámtarifában 6 frankról 20 frankra emeltetett fel, a velünk és Olaszországgal kötött szerződésben a korábbi 3.50 frank szerződéses vám helyett 8 frank állapíttatott meg. A palaczkboroknál a korábbi szerződéses status quo (25 frank) fentartatott. Svájczot, habár magának is jelentékeny bortermelése van, Spanyolország, Olaszország, Francziaország különösen az utóbbi évek kedvező termelésének hatása alatt elárasztotta borral. Svájcz ez idő szerint körülbelül 32.000 ha. bortermő felület felett rendelkezik.

A kimutatások szerint úgy a vámterület, mint Magyarország kivitele, eltekintve egy-két évtől, állandóan csökkent. (1905-ben 4033 mm.) Magyarország borkivitelében azonban a csökkenés aránylag jóval nagyobb, mint a vámterület kivitelében. A vámterület két millió frankot meghaladó borkivitele Svájczba nagy részben Tirolból ered és a mi közvetlen vagy Ausztria közvetítésével Svájczba kerülő boraink legnagyobb részét a jobb minőségű borok teszik, melyeknek piaczképességénél az ár mindenesetre lényeges tényező, de nem a leglényegesebb, mert a minőség játsza a főszerepet.

Állatok, állati nyers anyagok, trágya és állati hulladékok. A mezőgazdasági érdekek szolgálatában álló védvámos politikai irányzat a legélesebb körvonalakban az új vámtarifa ezen alosztályainak tételeinél lép előtérbe és e tételek közül nemcsak közvetlen, hanem Ausztria útján lebonyolított vágómarhakereskedelmünk folytán kiváló jelentőséggel birnak ránk nézve azok, melyek a vágóállatokra állapíttattak meg.

A szövetségtanács a vágómarhának jelenleg érvényben levő 30 frankos vámját (szerződéses 15 frank), minthogy az élelmiszerek túlságos megdrágítását kerülni akarta, csupán 5 frankkal emelte, a nemzeti és rendi tanács azonban főleg a svájczi mezőgazdák szövetsége által kezdeményezett mozgalom hatása alatt a vámot 50 frankra emelte és ehhez képest módosította a többi e tétellel kapcsolatos vámtételeket is.

Ez alosztály tételei közül Magyarország forgalmát főleg az ökör és sertés tételei érintik. Svájczczal való állatforgalmunk legnagyobb részét e két árú teszi. (Vágóökör 1905-ban 3451 darab, sertés 1904-ban 187 darab.)

A ló vámja - kizárólag pénzügyi vám jellegével biró, alacsony, 10 frankos tétel lévén - a szerződésben csak megköttetett. Az ökör vámja 50 frkról 32 frkra, a bika és tehén vámja 50 frkról 30 frkra, a borju vámja 15, 20 és 25 frkról 10, 15 és 20 frkra, a sertés vámja 15 és 20 frkról 10 frkra és a juh vámja 2 frkról 0.50 frkra szállíttatott le úgy a velünk, mint a Német-, illetve Olaszországgal kötött szerződésben.

A méhkas vámja méhestül a velünk kötött szerződésben 2 frkról 0.40 frkra szállíttatott le, mely bár a korábbi 0.20 frk szerződéses vámnak kétszeresét teszi, a kivitelt súlyosan nem terheli.

Állati nyersanyagok és máshol meg nem nevezett hasonló termények. Ez alosztálynál az ágytoll és pehely tételeinél találkozunk oly vámemeléssel, mely Svájczczal való árúforgalmunkra (kivitelünk 1905-ben 6 mm.) nézve jelentőséggel bir. A velünk kötött szerződésben a nyers ágytoll vámja 15 frkról 1 frkra, a tisztitott pehelyé 70 frkról 10 frkra, a nyers pehely vámja 70 frkról 1 frkra és p német-svájcz szerződésben a tisztított ágytoll vámja 15 frkról 10 frkra szállíttatott le.

Bőr és bőrárúk, czipőárúk. Ez alosztálynál csaknem mindenik tételnél módosítással találkozunk. Első sorban magasabb vámvédelme van a timáriparnak, czipésziparnak, másodsorban pedig vagy egyáltalán nem módosítja vagy pedig csak mérsékelten emeli azokat a tételeket, melyek nyers anyagokra vagy oly félgyártmányokra vonatkoznak, melyek Svájcz területén megfelelő mennyiségben vagy minőségben nem állíttatnak elő. Magyarország iparát és kereskedelmét közvetlen a vámemelések alig érintik.

Fa. Svájczczal való kereskedelmünknek az élelmiszereken kívül a legfontosabb tétele a fa. E czikk úgy közvetlen, mint Ausztria útján lebonyolított kivitelünkben jelentős szerepet játszik és jelentős szerepre számíthat jövőben is. Ez árúban való kivitelünk Svájczba az utolsó évtized alatt, eltekintve a legutóbbi években beállott csökkentéstől, fokozatos és nagy lépésekben előrehaladó emelkedést mutat. Kivitelük megközelítette Németország bevitelét, mely eltekintve egynehány évtől, állandóan nagyobb számokkal szerepelt Svájcz fabevitelében, mint a vámterület és messze túlszárnyaltuk Francziaországot. A legutóbbi évtized alatt sem Németország, sem Francziaország oly nagy mértékben, mint a vámterület nem volt képes bevitelét fokozni és Svájczi faszükségletének nagymérvű emelkedése javarészben a vámterület hasznára vált. Svájcz a legutóbbi időben nagy gondot fordít az erősítésekre, minek nagy jelentősége, tekintve azt, hogy Svájcznak még két évtizeddel ezelőtt a fában való kivitele jóval nagyobb volt, mint a bevitele s tekintve a bevitel rohamos emelkedését, kétségbe nem vonható s bizonyára befolyással is lesz Svájcznak ez árúban való külkereskedelmére. Mindennek daczára azonban a viszonyok megváltozása egyhamar nem várható és Svájcz nemcsak az új kereskedelmi szerződések ideje alatt, hanem még a későbbi évtizedekben is nagymérvű fabevitelre lesz utalva. Magyarország kivitelét, a svájczi vámtarifa sorrendjét követve, első helyen a faszén vámtétele érdekli, melyre nézve a status quo fentartatott. Kivitelünk ez árúban fokozatosan és állandóan emelkedett s már is szép fejlődésnek indult; falepárló iparunknak kiváló érdekében áll s különösen bükkerdőink értékesíthetésének további fejlődése czéljából is szükséges volt a szerződéses status quo fentartása.

Faszénkivitelünk Svájczba 1905-ben 30,845 mm. volt.

Másodsorban jelentőséggel bir ránk nézve a kemény épület- és műfa vámtétele, a legnagyobb horderővel birnak azonban a fűrészelt faárúk és a donga vámtételei. Ez utóbbi árúkban kivitelünk Svájczba 1905. évben 151,762 mm. volt.

Kivitelünk tekintélyes részét a kemény fából való árúk teszik. Magyarország dongakivitele Svájczba 1905-ben 13,512 mm. és darab volt.

Más faárúk közül csupán hajlított bútorokból szállítunk Svájczba egynehány kocsirakományt. Kiviteli fakereskedelmünk nagy részben Ausztria útján bonyolíttatik le, másrészt pedig azokhoz a fél- vagy teljesen kész gyártmányokhoz, melyeket a vámterületről Svájczba kivisznek, mi szolgáltatjuk a nyers anyag egy jó részét és iparunk, kereskedelmünk fejlődésével ez árúknak közvetlen szállítói is lehetünk.

A nyers épület- és műfa vámját illetőleg kiemelendő, hogy a lombfára és tűlevelű fára a szerződéses status quo (0.15 frk) fentartatott. A fejszével megmunkált épület- és műfára az eddigi 0.15 frk szerződéses vám helyett 0.20 frkban állapított meg az új szerződéses vám, mely tehát az új autonom tételnél (0.25 frk) 5 centime-mal alacsonyabb. A fűrészelt épület- és műfát illetőleg megjegyzendő, hogy a talpfára tölgyfából 0.45 frk szerződéses vám állapíttatott meg a mi szerződésünkben, a svájczi autonom tarifa 0.60 frank vámjával szemben, vagyis az új szerződéses tétel csak 5 centime-mal magasabb a korábbi 0.40 frk szerződéses vámnál. A másféle talpfa szerződéses vámja, melyet a németek 1 frkkal csak megkötöttek, a mi szerződésünkben 0.80 frkra mérsékeltetett, úgy hogy az új szerződéses vám csupán 10 centime-mal magasabb a korábbi 0.70 frk szerződéses vámnál. Minden másféle vámja pedig tölgyfából 1 frkról 0.50 frakra és másféle lombfából és tűlevelű fából 1.50 frkról 0.80 frkra szállíttatott le, mely mérséklés a Svájcz részéről ugyanezen czikkekre adott engedményeket (0.60 illetve 1 frk) túlhaladja. A hordófára az új 0.60 frk autonom és a régi 0.15 frk szerződéses vámmal szemben vámmentesség biztosíttatott. A kötésre előkészített épület- és műfának 1.50 frkról 2.50 frkra emelt vámja 1.40 frankra van szerződésileg mérsékelve. A parketteknek való részek vámja 8 és 14 frkról a mi szerződésünkben 5, illetve 8 frkra szállíttatott le. A gyufadobozok vámja 8 frkról 6 frkra mérsékeltetett. A kerékagyak és keréktalpak vámja, mely a svájczi német szerződésben 1.50 frkkal csupán megköttetett, a mi szerződéses A) tarifánkban 1 frkra szállíttatott le. Végül a hajlított fából való ülőbútorokra egységesen 15 frk kedvezményes vám biztosíttatott.

Papiros és grafikai készítmény. Svájcznak papirosban és papirosárúkban élénk forgalma van a külfölddel. Bevitele az utóbbi években 6 millió frankról fokozatosan 9 millió frankon felül emelkedett, mivel szemben kivitele inkább csökkenő irányzatot követve, a 3 millió frank körül ingadozott. A svájczi papiros- és sokszorosítóipar ez idő szerint körülbelül 500 ipartelepet számlál, melyek összesen közel 14.000 munkást foglalkoztatnak. Számottevő kivitelünk Svájczba csakis papirosanyagban van, mi az utóbbi években a 2500 mm.-t meghaladta. A kivitelnek tekintélyes részét a cellulose és cellulosepép teszi, miért is az ezen árúra vonatkozó tétel, mely 1.25 frankról 3, illetve 3.50 frankra emeltetett fel, szerződésileg 1.75, illetve 2.25 frankra szállíttatott le. Papirosanyagból Ausztriába is tekintélyes, az osztrák behozatalnak kétszeresét is meghaladó mennyiségeket szállítunk és ebből kifolyólag az osztrák kivitelnek is valószinűség szerint egy nagy része a mi javunkra esik. Erre való tekintettel a mechanikai úton előállított fapép vámja 2 frankról 1.50 frankra szállíttatott le. Nedves papirosanyagot csak kivételesen és akkor is csak alárendelt mennyiségben szállítottunk Svájczba. A papirosanyagban való kivitelnél azonban jelentékenyebb a vámterület papiros- és papirosárúkivitele Svájczba, mely nagy emelkedést mutat. Svájcz bevitelének nagy része a vámterület javára esik. Azt azonban megállapítani, hogy ezen főosztály alosztályainak tételeinél eszközölt vámemelések az egyes tételekre vonatkoztatva mily mértékben érintik a kiviteli kereskedelmet, nagy nehézségekbe ütközik. A míg ugyanis a régi svájczi vámtarifa az összes idevágó árúkat egynéhány tételbe fogta össze, melyeket természetesen a svájczi árúforgalmi statisztika is követett, addig az új vámtarifában az idetartozó árúk nemcsak számos tételbe soroltattak, hanem osztályozásuk is egészen új elvek szerint történt. Annyi azonban kétségtelen, hogy a vámterület kivitelében a papirosanyagon kívül különösen a durva papiroslemez játsza a főszerepet. Ez árúból Svájczba 1905-ben 17,505 mm-át vittünk ki.

Fonásra való anyag; ruházat. A vámtarifa e részében is tetemes vámemelések történtek, habár a svájczi textilipar több ágazata nem annyira a belföldi, mint inkább a külföldi fogyasztásra támaszkodik. A svájczi szövetfestő-, szövetnyomó- és himzőiparnak határozott exportipar jellege van. A magyar ipart és kereskedelmet e vámemelések, miután nekünk pamutárúban kivitelünk Svájczba nincs, nem érintik. A szerződéses A) tarifában ezen alosztályba tartozó árúk közül csupán a könyvkötővászonra eszközöltetett ki részben a németeknek tett engedményt túlhaladó vámmérséklés. A kivitelnek közel egyharmadát a pamuthulladék teszi ki, mi eddig 0.30 frank vámot fizetett, az új tarifában azonban vámmentes. Ezenkívül nagyobb kivitele van a vámterületnek tarkán szőtt pamutszövetekben (évenkint körülbelül 150 mm), mintázott pamutszövetekben és végül viaszos vászonban, mely utóbbiból a kivitel évenkint megközelíti a 200 métermázsát.

Len, kender, juta, rámia stb. Az ezen alcsoport tételein eszközölt módosítások Magyarország közvetlen kereskedelmére és iparára nincsenek kihatással. Mi csupán feldolgozásra szolgáló kendert szállítunk Svájczba évenkint mintegy 1000 mm.-t meghaladó mennyiségben, továbbá kiviszünk egynéhány száz mm. kenderből és lenből való kóczot és szöszt. Mindezek az anyagok az új vámtarifában vámmentesek.

Gyapjú. Magyarországból Svájczba csakis gyapjút szállítanak ki. Miután ez árú mint nyersanyag vámmentes, mely vámmentesség szerződésünkben megköttetett, azok a módosítások, melyekkel ez alcsoport tételeinél találkozunk, közvetlen sem mezőgazdasági termelésünket, sem pedig iparunkat nem érintik.

Szalma, nád, háncs, kötőfüz, faforgács és eféle. Ezen alcsoport tételei Magyarország közvetlen kivitelét nem érintik. Oly árút, mely már bizonyos mértékben ipari feldolgozáson ment keresztül, nem szállítunk Svájczba és a nyersanyagul szolgáló árúk az új vámtarifában vámmentesekké tétettek. Máskülönben is ez alcsoportnál a legtöbb tételnél vámmérsékléssel találkozunk.

Ruházat és divatczikk. Magyarország iparára és kereskedelmére a vámemelések közvetlen befolyással nincsenek, miután ruházati, divatczikkeket Svájczba nem szállítunk.

Ásványi anyagok. E csoport árúi közül Magyarországból csupán malomkövet szállítanak Svájczba. Ebből a kivitelünk 1902-ben 130 mm. volt. A malomkövek vámja a szerződés A) tarifájában 0.50 frankkal megköttetett.

Fazekasárú, porczellánárú stb. üveg, vas- és vasárúkivitelünk nincs Svájczba.

Réz. Az ezen alosztályba tartozó árúk közül Magyarországot csak a kábelek vámja érdekli, a mely szerződésileg 15 frankról 12 frankra mérsékeltetett.

Magyarországnak évenkint fél millió koronát tevő kábelkivitele van, melyben némely évben Svájcz 240-245 mm.-val részesül.

Gyógy- és drogériaárú; illatszer. A gyógyfüvek vámja szerződésileg 3 frankról 0.50 frankra szállíttatott le. Magyarországnak gondozást érdemlő kivitele van gyógyfüvekben, mely némely évben az egy millió koronát is meghaladja és ez árúban való kereskedelmünk 1902-ben a svájczi piaczokat is felkereste mintegy 5000 korona értéket képviselő árúval. Egy másik tétel, mely Magyarországot közvetlenül érinti, a természetes ásványvizek vámtétele, mely 3 frankról 1.50 frankra szállíttatott le, vagyis a szerződéses status quo fentartatott. Magyarország kivitele ez árúban csökkenőben van; míg a kilenczvenes évek elején kivitelünk a 6000 mm.-t is meghaladta, addig az utóbbi években csupán 2000 mm.-t tettek ki.

Vegyészeti anyag ipari czélra. A vámterületnek ipari czélokra szolgáló vegyészeti anyagokban Svájcz területére tekintélyes kivitele van, mely inkább emelkedő irányzatot mutat. Az új vámtarifa e része általában véve a védvámos politikai irányzatnak csak kis mértékben hódol, sőt több tételnél a vámok megszüntetésével találkozunk. Magyarországnak csupán a következő vegyészeti anyagokban van számottevő kivitele Svájczba, a melyekre nézve nemcsak iparunkat, hanem mezőgazdaságunkat is közelebbről érdeklő engedmények biztosíttattak. 1895-ben és az ezt követő másik két esztendőben 300-600 mm. trágyasót szállítottunk ki, állandó, egynéhány száz mm.-t tevő kivitelünk van timföldben, kénsavas és sósavas agyagföldben, némely esztendőben kiviszünk 200-500 mm.-t tevő faeczetet, faszeszt, faecetsavat mely utóbbi vámja szerződésileg 1 frankról 0.30 frankra szállíttatott le. Nagyobb mennyiségben és állandóan szállítunk ki csirizt, melynek vámja szerződésileg 7 frankról 6 frankra mérsékeltetett. Ez árúban a kivitel némely esztendőben meghaladta az ezer mm.-t. Még tekintélyesebb és nagyobb jelentőséggel biró kivitelünk van keményítőben, mely egyes években megközelítette a 3000 mm.-t. A keményítőnél részben a status quónál alacsonyabb, részben pedig a status quónak megfelelő vámok állapíttattak meg szerződésileg. Végül némely évben 5000 mm.-t is meghaladó kivitelünk van tölgyfakivonatból, melyre nézve szerződésileg a vámmentesség biztosíttatott, míg azt eddig magas vám terhelte.

Összefoglalás. Svájcz beviteli vámjai a status quón alul mérsékeltek a malátánál (1904. évi bevitelük értéke 10.600,000 frank), hordófánál (385,000 frank), cserhejnél (202,000 frank), gyapjúnál (341,000 frank), benzinnél (892,000 frank), olajos magvaknál (40.000 frank), eczetsav, eczetszesznél (72.000 frank), len és kendernél (600,000 frank). Svájcz új szerződéses vámjai magasabbak a korábbi szerződéses vámoknál, a bornál (1904. évi bevitelünk értéke 4 millió frank), szőlőnél (181,000 frank), állatoknál (6.922,000 frank), húsnál (1.512,000 frank), kolbászárúknál (62,000 frank), a fűrészelt fánál [10 centime-mal] (1 millió q), hajlított fából való ülőbútoroknál (394,000 frank), papirosanyagnál (694,000 frank), fapépnél (299,000 frank). A status quo fentartatott a czukornál (1904. évi bevitelünk értéke 12.300,000 frank), a tojásnál (2.900,000 frank), sörnél (600,000 frank), nyers építő- és műfánál (1.200,000 frank), vajnál (539,000 frank), vadnál (412,000 frank), árpa és zabnál (374,000 frank), friss gyümölcsnél (124,000 frank), friss főzeléknél (141,000 frank), fű- és heremagnál (304,000 frank), ásványvíznél (138,000 frank), gabona és hüvelyeseknél (560,000 frank). Általában azon árúink értéke, melyeknek vámjai a Svájczba való bevitelnél a korábbi szerződéses vámoknál magasabbak, mintegy 30 millió frankot tesz. Azon árúink értéke ellenben, a melyeknek vámjai a Svájczba való bevitelnél Svájcz új szerződéses tarifájában a korábbi szerződéses vámoknál alacsonyabbak, mintegy 20 millió frankot képvisel, mely árúkból csupán a malátára 10.6 millió frank esik. Végül mintegy 26 millió frankot tesz azon árúink értéke, a melyekre nézve a Svájczba való bevitelnél a régi szerződéses vámok változatlanul fentartattak.

B) Tarifa

(Vámok a vámterületre való bevitelnél)

A Svájcznak hozzánk való behozatalára nézve létrejött megállapodások közül a következő fontosabb tételek emelendők ki:

Az almára, körtére és birsalmára nézve Svájcznak is megköttettek az olasz szerződésben tett engedmények. Svájcz kiváló gondot kezd fordítani gyümölcsének értékesítésére.

A tehén, növendékmarha, borjú és kecske általános vámjai csak megköttettek.

A svájczi különlegességet képező czukrozott tésztaneműekre a 150 K általános vámmal szemben 85 K kedvezményes vám engedélyetetett.

A Svájcz egyik legfontosabb kivételét képező sajtnál (behozatal Magyarországba 1905-ben 5704 mm.) a következő engedmények tétettek: a Sbrinz-sajt vámja 12 K-ban állapíttatott meg az autonom 60 K-val szemben; a keménysajtra, malomkőalakú darabokban (ementáli sajt) darabonkint egészen kizárólag 50 kg súlyig 100 kgkint 14 K, 50 súlyú vagy nehezebb darabokra 100 kgkint az eddigi szerződéses 12 K vám engedélyeztetett az autonom 50 K vámmal szemben.

A csokoládé és csokoládégyártmányok 200 K vámja 125 K-ra szállíttatott le a korábbi 107 K szerződéses vámmal szemben; a 10%-nál nem nagyobb kakaótartalommal biró folyékony tejcsokoládé vámja pedig 25 K-ban állapíttatott meg.

A 131. sz. a. tartozó kondenzált tej, czukor hozzáadása nélkül és a 132. sz. a. tartozó tej legalább 10 kg súlyú tömbökben 10, illetve 35 K vám alá esik az autonom 120 K és a korábbi szerződéses 83 K vámmal szemben.

A 131. és 132. sz. a. tartozó gyermeklisztre 48 K, a leves- és ételkivonatra (Maggi-kivonat) 36 K szerződéses vám állapíttatott meg a 129 K autonom és a korábbi 47, illetve 71 K szerződéses vámmal szemben.

A gubacs- és szömörczekivonat 8 K autonom vámja a szerződéses status quónak megfelelően 3.60 K-ra mérsékeltetett, mely vám a gesztenyefa- és szömörczekivonatra Olaszországnak is megadatott.

A festőanyag-kivonatok szintén 8 K autonom vámja a korábbi 3.57 K szerződéses vámmal szemben, úgy mint a Németbirodalommal kötött szerződésünkben is, 4.25 K-ra mérsékeltetett.

Az aszfaltbitumen 5 K autonom vámja a korábbi 2.38 K szerződéses vámmal szemben, úgy mint a Németbirodalommal kötött szerződésünkben, 2.50 K-ra mérsékeltetett.

Igen részletes határozatok állapíttattak meg a textilipari czikkek elvámolására nézve. A Svájcznak tett külön engedményeink a következők: az egyes, nyers pamutfonalak 50-70. számig 38 K és 70-80-ig 43 K-ban megállapított autonom vámja megköttetett, a 89-90. számoké 43 K-ról 33 K-ra és a 90-110. számúaké 43 K-ról 28 K-ra leszállíttatott, a 110. számon felüliek pedig vámmentesek lettek. A fent említett pamutfonalaknak általános forgalmára vonatkozó ezen megállapodásokon kívül az engedélyjegy melletti forgalom számára a jegyzetekben még messzebbmenő külön kedvezmények állapíttattak meg, úgyszintén a pamuthimzésre vonatkozó vámokkal kapcsolatban a szerződéses tarifában felsorolt többi pamutfonalakra és az illető pamutszövetekre is, az ugyanott megjelölt feltételek mellett. A lapostöltésű szövetekre pedig az autonom 167,238 és 333 K vám helyett egységesen 260 K vám állapíttatott meg.

A himzések vámjai az új szerződésben akkép szabályoztattak, hogy a léghimzések pamutból (kiétetett árúk) és a himzett tüllök (az autonom 750 K helyett) 660 K szerződéses vám alá esnek; a borításcsíkokra megadatott a 480 K status quo, a függönyárúkra és láncztöltésű himzésekre szintén az eddig 350 K. Az étetett himzéshez való alapszövet, gyapjú- és selyemszövet, léghimzések előállítására az engedélyjegy melleti eljárásban külön 100, illetve 200 K kedvezményes vámokban részesülnek. A gyapjúra selyemmel himzett himzések 600 K, a gyapjúra más anyagokkal himzettek 500 K vámot fizetnek, vagyis ezekre nézve az új autonom vám csak megköttetett. A tiszta selyemárúk himezve és léghimzések selyemből 1100 K, a félselyemárúk himezve 1000 K vám alá esnek, az autonom 1400, illetve 1350 és 1200 K vámmal szemben.

A Svájczra nézve nagy fontossággal biró selyemszövetek tételeinél a 250. sz. alá tartozó külön meg nem nevezett tiszta selyemszövetek közül az a) 1. és 2. sz. alá eső simák (nem mintázva [nem faconnirozva]) eddig 1190.48 K általános és 476.20 K szerződéses vám alá estek, az új vámtarifában két részre osztattak, ú. m. nem festve vagy feketére festve 1200 K vámmal és más szinüre festve, színnyomatosan, tarkán szőve 1300 K vámmal, mely vámok az olasz szerződésben 480 és 530 K-ra szállíttattak le. A svájczi szerződésben e megkülönböztetés elejtett és a korábbi szerződéses status quo helyreállításával egységesen 480 K vám állapíttatott meg.

A 250 b) sz. a. tartozó mintázott (faconnirozott), külön meg nem nevezett tiszta selyemszövetek, melyek eddig 1190.48 K általános és 952.38 K szerződéses vám alá estek, az új autonom vámtarifában szintén két részre osztattak, ú. m.

nem festve vagy feketére festve 1250 K-val és más szinűre festve, színnyomatosan tarkánszőve 1350 K-val, mely tételekre úgy az olasz mint a svájczi szerződésünkben egységesen 950 K vám állapíttatott meg.

A tiszta selyem szalagárúk c) pontja alatt foglalt másféle (mint himzett vagy bársony) szalagok eddig egységesen 1190.48 K általános és 952.38 K szerződéses vám alá estek. Az új autonom vámtarifában a nem mintázottak 1300 K, a mintázottak 1490 K vám alá vettettek, mely vámok a német szerződésben 1100, illetve 1200 K-ra szállíttattak le. A svájczi szerződésben továbbmenő mérséklések engedélyeztettek, ú. m. a nem mintázottak vámja a korábbi szerződéses status quónak megfelelően 950 K-ra szállíttatott le, a mintázottak vámja pedig három újonnan felállított kategoria szerint, ú. m. moirészalagokra 1050 K, chinészalagokra 575 K. minden egyéb szalagra 950 K-ra mérsékeltetett.

Igen részletes határozatok állapíttattak meg egyúttal nagyban és egészben a Németbirodalommal kötött szerződésünk illető határozataival megegyezőleg, a himzések és kötszövöttárúk elvámolására nézve.

Az egészségi kreppből való alsó ruhára, az anyag minősége (pamut, gyapjú, selyem) szerint 180-750 K-ig terjedő mérsékelt vámok állapíttattak meg.

Az ide tartozó kalapfonadékok vámja 120 K-ról 60 K-ra szállíttatott le.

A gépek vámjait illetőleg megjegyzendő, hogy csupán néhány, Svájcz különleges czikkeit képező gépre nézve tétetett némi engedményt, melyek között a fontosabbak a következők:

A vizturbinák (darabonkint 50-1000 q súlyúak) vámja 26, illetve 22 K-ról 19 K-ra szállíttatott le, az 538. sz. a. hengerszékeké 18 K-ra, a (100 kg-nál nagyobb súlyú) hütőgépeké 16 K-ra.

A dynamógépek, elektoromotorok és transformatorokra 2-5 q darabsúlyúakra 32 K, az 5-30 q darabsúlyúakra 27 K, a 30-80 1 darabsúlyúakra 25 K, a 80 q-nál nagyobb súlyúakra 20 K vám engedélyeztetett, az autonom 50, 43, 36 és 24 K vámmal szemben.

A villamos készülékek és elektrotechnikai berendezések darabonkint 10 kg vagy ennél kisebb súlyúak 120 K, 10-25 kg súlyúak 80 K, 25 kg-2 q súlyúak 45 K, a 2 q-nál nagyobb súlyúak 30 K vám alá fognak szerződésszerűleg esni, az új autonom vámtarifa 120 K vámjával szemben.

Az aranylánczok vámja 30 K-ról 24 K-ra szállíttatott le.

A zsebóráknál a szerződésben tett engedmények a következők: Zsebórák aranytokkal darabonkint 2 K (új autonom tétel 2.40 K), csak kisebb részben aranytokkal 1.60 K (2.40 K), ezüsttokkal 1.20 K (1.20 K), másféle tokokkal 0.60 K (0.70 K).

Az 586. sz. alá tartozó zsebóratokok autonom 1.70, 0.50 és 0.25 K vámja szintén mérsékeltetett, illetve részben megköttetett.

A kátrányfestőanyagokra nézve a Németbirodalommal kötött szerződésünken tett engedményeken kívül a svájczi szerződésben még a következő módosítások állapíttattak meg: Alizarinfestékek vámmentesek lettek; azo- és kénfestékek az érték után 12% vám alá esnek akként, hogy az értékvám 100 kg-kint 45 K-t meg nem haladhat. Másféle kátrányfestőanyagok az érték után 12% vámot fizetnek, de az értékvám 100 kg-kint 25 K-kint 25 K-t meg nem haladhat.

A könyveknek már a német szerződésben megkötött vámmentessége a svájczi szerződésben is megköttetett, azonkívül az utóbbiban megállapíttatott, hogy csupán a szállítás alatt védelemre szolgáló borítások nyers papiroslemezből a vámkezelésnél figyelmen kívül hagyatnak.

Összefoglalás. Svájcz behozatala javára az eddigi vámjaink mérsékeltettek a következő árúknál: órák, pamutfonalak a félselyemszövéshez, kötszövöttárúk, egészségi kreppből való alsóruhák, kalapfonatok, selyem szitaszövet, selyem chinészalagok, színnyomatos selyemszövetek. Azonkívül még a következő árúkra vonatkozó vámjaink mérsékeltettek: pamutfonásra és czérnázásra való gépek, villamos készülékek festékanyag-kivonatok, palalapok, Sbrinz-sajt, folyékony tejcsokoládé, sterilizált tej és kondenzált tej, czukor hozzáadása nélkül.

A status quo fentartatott a következő svájczi árúkra nézve: sajt, selyemszövetek, himzések, szövőszékek kötszövéshez is, selyemszövéshez való segédgépek, kötszövőgépek, papirosgépek, tésztagépek, a 12-50. sz. egyes pamutfonalak, nyers selyem, festékselyem és florettselyem, friss gyümölcs.

Új szerződéses vámjaink magasabbak a korábbi szerződéses vámoknál a következő svájczi árúknál: félselyem, szövetek, léghimzések és selyemhimzések, laposöltésű himzésszövetek, viziturbinák, dynamogépek, az 50-90. sz. pamutfonalak, állatok.

Általában Svájcznak a vámterületre irányuló, mintegy 51 millió frankot képviselő kiviteli értékéből oly árúkra, melyeknek vámja a korábbi szerződéses status quóval szemben mérsékeltetett, mintegy 11 millió frank esik (ebből mintegy 9 millió frank az órákra); a status quo mintegy 29 millió frankot képviselő árúmennyiségre tartatik fenn; oly árúkra pedig, a melyeknek vámja a korábbi szerződéses vámnál magasabb, mintegy 11 millió frank esik.