Az 1889. évi XL. törvénycikkben foglalt pénzügyi egyezmény tartama, valamint az a határidő, a melyre ezt az egyezményt az 1897. évi XLII., az 1899. évi V., az 1899. évi XLVII., az 1900. évi XXXII., az 1901. évi XXIX. és az 1902. évi XXV. törvénycikk ideiglenesen meghosszabbitotta, lejárván: egyrészről Magyarország országgyülése, másrészt Horvát-Szlavon és Dalmátországok országgyülése között az 1868:XXX. törvénycikk 70. §-ában rendelt módon közös megállapodással uj pénzügyi egyezmény jött létre. Ezen egyezmény Ő császári és apostoli királyi Felsége által is jóváhagyatva, megerősitve és szentesitve, mint Magyarország és Horvát-Szlavon és Dalmátországok közös alaptörvénye ezennel törvénybe igtattatik, mint következik:
1. § Mindazok a követelések, illetőleg tartozások, melyek egyfelől Magyarország részéről Horvát-Szlavonországok irányában, másfelől Horvát-Szlavonországok részéről Magyarország irányában a multra nézve, az 1903. évet is beleértve, az 1903. évi deczember utolsó napjáig bármi czimen fennállottak, kölcsönösen kiegyenlitetteknek tekintendők; úgy, hogy az 1904 január 1-ét megelőzött időből Magyarország és Horvát-Szlavonországok közt semmi néven nevezendő követelés, illetőleg tartozás nem létezik.
2. § Az 1868:XXX. törvénycikk 11. §-ában Horvát-Szlavon és Dalmátországok részéről elismert azon elv szerint, hogy ezen országok azon költségeihez, melyeket egyfelől a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt közösöknek ismert, másfelől maguk a magyar korona összes országai közt az idézett 1868:XXX. törvénycikkben közösöknek jelölt ügyek igényelnek, adóképességük arányában volnának kötelesek járulni: ezen adóképességi arány a Magyarországban egyrészt és Horvát-Szlavonországokban, másrészt az 1893-1902. évek folyamán az egyenes adókból (hadmentességi díj és szállitási adó nélkül), bélyeg- és jogilletékekből, végre a dohány- és sójövedékből befolyt nyers bevételek arányában az 1904. év január 1-étől 1913. év végeig Magyarországra nézve 91,873%-ban, Horvát-Szlavonországokra nézve pedig 8,127%-ban állapittatik meg.
3. § Az 1868:XXX. törvénycikk 13. §-ában megjelölt tekintetek azonban még jelenben is fennállván, Magyarország ezuttal is készségesen beleegyezik, hogy Horvát-Szlavonországok jövedelmeiből mindenekelőtt bizonyos rész, mely ez országok beligazgatási költségeire a jelen egyezményben ennek tartamára megállapittatik, vonassék le és a beligazgatási szükséglet fedezése után fenmaradt összeg fordittassék a közös ügyek által igényelt költségekre.
4. § A megelőző szakaszokban kifejtett elvek alapján egyrészről Magyarország, másrészről Horvát és Szlavonországok közt a következő pénzügyi egyezség jött létre:
5. § Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete az 1904. évi január hó 1-től 1913. év végéig Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek, - a mennyiben azok nem esnek a jelen törvény 6. §-ának határozmányai alá, - az alábbiak szerint megállapítandó részével fedeztetik, vagyis azon országok tiszta közjövedelmeiből az alábbiak szerint megállapitandó rész szolgáltatik be azon horvát-szlavon országos vagy törvényhatósági pénztárba, a hova a társországok törvényhozása vagy kormánya kivánni fogja.
Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek többi része a közös költségekre való quotaszerű hozzájárulás (1868. évi XXX. tc. 12. és 27. §-ai) fedezésére a közös kincstárba szolgáltatandó be.
Horvát-Szlavonországok tiszta közjövedelmeinek kiszámitása végett különbség teendő:
1. ama jövedelmi források között, a melyekre nézve Horvát-Szlavonországoknak ezekből a forrásokból származó összes közjövedelmei, mint ilyenek, kétségtelenül megállapithatók;
2. ama jövedelmi források között, a melyekre nézve Horvát-Szlavonországoknak ezekből a forrásokból származó összes közjövedelmei, mint ilyenek, nem állapithatók meg kétségtelenül.
Horvát-Szlavonországoknak az 1. pont alá eső jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelme akként számittatik ki, hogy Horvát-Szlavonországok itt tekintetbe jövő összes egyenes és közvetett adóiból, a Horvát-Szlavonországokban fekvő államjavak jövedelmeiből s egyéb közjövedelmekből, a mennyiben azok nem esnek a jelen törvény 6. §-ának határozmányai alá, csak azok a kiadások vonatnak le, a melyek ez adók kivetésével és behajtásával - a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide nem értve - az államjavak kezelésével és a többi közjövedelmek előállitásával és közvetlen kezelésével járnak.
Horvát-Szlavonországoknak a 2. pont alá eső jövedelmi forrásokból eredő jövedelmei, nevezetesen az 1875:XX. törvénycikken alapuló szállitási adóból, az összes jelenlevő létező fogyasztási és italadókból, továbbá a lottójövedékből, úgyszintén netalán a jövőben nyitandó és a 2 pont alá eső forrásokból eredő jövedelmei akként számittatnak ki, hogy a magyar korona országainak e czimekben elért összes nyers bevételeiből levonatnak az ezen bevételek előállitásával és közvetlen kezelésével járó összes kiadások - a közös pénzügyi igazgatás költségeit ide nem értve, - s a magyar korona országainak így mutatkozó évi tiszta jövedelméből az adóképességi aránynak megfelelő 8,127% vétetik számba Horvát-Szlavonországoknak ezekből a jövedelmi forrásokból eredő jövedelme gyanánt.
Horvát-Szlavonországok fentiek szerint megállapitandó összes tiszta közjövedelmeinek 44%-a képezi azt a részt, a mely a jelen § első bekezdésének rendelkezései szerint Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségleteinek fedezésére forditandó; mindazonáltal azzal a megszoritással, hogy a 2. pont alá eső tiszta közjövedelmeknek 44%-os hányada nem haladhatja meg azt az összeget, a melyet kitenne, ha e közjövedelemnek 1905-től kezdve évről-évre az előző évi jövedelmek 5%-ával emelkedtek volna. Az ezen utóbbi összeget meghaladó rész, ha a Horvát-Szlavonországok területén fekvő állami erdőkből eredő tiszta jövedelem az 1902. évben elért jövedelem alá szállana, vagy ha az 1. pont alá eső valamely forrásból eredő jövedelem törvénybeli intézkedés utján teljesen megszünnék, avagy oly módosulást szenvedne, hogy ez a jövedelem az 1902. évben elért jövedelem alá szállana a nélkül, hogy a csökkenés az 1. pont alá eső valamely más jövedelmi forrásra irányuló törvénybeli intézkedések folytán pótoltatnék, - első sorban e csökkenések pótlására forditandó; az ekkép igénybe nem vett összeg pedig Horvát-Szlavonországok fentiek szerint kiszámitott tiszta közjövedelmeinek 56%-ával együtt a közös kincstárba szolgáltatandó be.
6. § Az 1868:XXX. tc. 18. §-a akként módosittatik, hogy azon jövedelmek közül, a melyek a jelen törvény 5. §-a szerint Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükséglete és a közös ügyek költségei között megosztandók, kivétetnek:
a) a határvám jövedelmei, a melyek továbbra is a magyar korona országai és Ő Felsége többi országai közt közöseknek ismert ügyek költségeinek fedezésére számolandók el;
b) a bor és husfogyasztási adók a melyek Horvát-Szlavonországokban továbbra is a községi kiadások fedezésére fordittatnak;
c) a Belovár megye katholikus lakossága által fizetett lelkészi illeték, mely szintén Horvát-Szlavonországok autonom költségeinek fedezésére forditható;
d) az 1880:XXVII. törvénycikken alapuló hadmentességi díj, mely, mint különleges czélra szánt jövedelem, a megosztás tárgyát nem képezheti.
7. § A Magyarország és Horvát-Szlavonországok közötti évenkénti leszámolás oly módon ejtendő meg, a mint az eddig az 1889. évi XL. törvénycikk 5. §-ának alkalmazása mellett kifejlődött, a következő módositásokkal:
I. Az 1875. évi XX. törvénycikken alapuló szállitási adót, a fogyasztási és italadókat és a lottójövedéket illetőleg, az e czimeken Horvát-Szlavonországokban tényleg befolyt bevételek és tényleg felmerült kiadások a leszámolásból kihagyandók; e helyett Horvát-Szlavonországoknak a kérdéses jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelmei akként állapitandók meg, hogy számbavétetik az állami zárszámadás szerint az 1875. évi XX. törvénycikken alapuló szállitási adóból, az összes fogyasztási és italadókból és a lottójövedékből a magyar korona országai egész területére nézve kimutatott összes tényleges bevétel, és ebből az összegből leüttetnek az illető évben:
1. az 1875. évi XX. törvénycikken alapuló szállitási adó kezelésével járó és az állami zárszámadás egyenes adók és földtehermentesitési pótlékok czíme alatt esetleg ily elnevezés alatt a magyar korona országai egész területére nézve külön kitüntetett összes tényleges kiadások.
2. A fogyasztási és italadók kezelésével járó és az állami zárszámadás fogyasztási és italadók czime alatt kimutatott a magyar korona országai egész területén felmerült összes tényleges kiadások, kivéve
a) a zárt városokat, valamint a nyilt községeket az 1899. évi VI. tc. 1. §-a, illetőleg az 1901. évi XVIII. tc. 1. §-a alapján megillető részesedési jutalék czímén a magyar korona országai egész területén felmerült tényleges kiadásokat;
b) a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanitási tőkék törlesztésére és kamataira az 1888. évi XXXV. tc. alapján felmerült tényleges kiadásokat.
3. A magyarországi husfogyasztási adó czímén elért összes tényleges bevételek.
4. A magyarországi boritaladó czímén elért tényleges bevételeknek az a része, a mely az 1887. évi XLVII. tc. által szabályozott borfogyasztási adóra esik.
5. A lottójövedék kezelésével járó és az állami zárszámadás lottójövedék czíme alatt kimutatott, a magyar korona országai egész területén felmerült összes tényleges kiadások.
A magyar korona országai területére nézve ily módon nyert jövedelmek 8,127%-a veendő Horvát-Szlavonországoknak a kérdéses jövedelmi forrásokból eredő jövedelme gyanánt és Horvát-Szlavonországoknak ebből a jövedelméből fedezendő az 1888. évi XXXV. tc. 50. §-a alapján a horvát-szlavonországi italmérési jogok után adott kártalanitási tőkék törlesztései és kamatai czímén felmerült kiadás; úgy, hogy az ezen kiadások fedezése után fenmaradt összeg képezi Horvát-Szlavonországoknak a fent megnevezett jövedelmi forrásokból eredő tiszta közjövedelmét.
II. Horvát-Szlavonországoknak az 1868. évi XXIII. tc. szerint a vasuti és gőzhajózási vállalatoktól szedett bélyegilletékekből eredő közjövedelmei gyanánt az az összeg veendő számba, a mely ilyen czímen a horvát-szlavonországi állami pénztáraknál és adóhivataloknál tényleg befolyt.
III. Magyarország és Horvát-Szlavonországok közötti közös kiadásokként azok a kiadások számolandók el, a melyek az 1868. évi XXX. tc. 5-10. §-ai szerint Magyarország és Horvát-Szlavon-Dalmátországokra nézve közöseknek elismert ügyek ellátására fordittattak.
Ehhez képest az évenkint teljesitendő leszámolásoknak eddig gyakorlatban volt módjától eltérőleg
1. nem tekintendők közös kiadásoknak:
a) az ipari és kereskedelmi szakoktatás költségei;
b) a földmivelési tárcza mezőgazdasági statisztikai költségei;
c) az 1904. évi XIV. tc. alapján felvett vagy a jövőben felveendő államkölcsön ama tőkerészletének kamatjaira és esetleges törlesztésére eső szükséglet, a mely tőkerészlet olyan beruházásokra fordittatik, a melyek az 1868. évi XXX. tc. 5-10. §-ai értelmében közöseknek nem tekinthetők.
2. A földmivelésügyi ministerium központi igazgatása czímén felmerült kiadásoknak pedig csak olyan százaléka tekintendő Magyarország és Horvát-Szlavonországok közös kiadásának, mint a milyen százalékát teszi a földmivelési tárcza többi összes kiadásainak a Magyarországot és Horvát-Szlavonországokat közösen terhelő kiadások.
8. § Az 1868:XXX. tc. és 1873:XXXIV. törvénycikknek a jelen törvény által nem módositott pontjai változatlanul fentartatnak.
