A kaposvár-mocsoládi helyi érdekű vasut Mocsolád állomásából kiágazólag Tab és Adánd községek irányában a cs. kir. szabadalmazott déli vaspályatársaság Siófok állomásáig vezetendő helyi érdekű vasut létesítése ügyében már hivatali elődeim által folyamatba tett tárgyalások eredményeként az 1904. év folyamán az építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételek tekintetében megfelelő megállapodások jöttek létre és ezek alapján a mocsolád-siófoki helyi érdekű vasut tervezőinek jogutódja Pallós Ignácz építési vállalkozó az engedélyezési biztosíték letétele mellett a vasut megépítésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt. Ilykép a vasut megépitése biztosítottnak volt ugyan tekinthető, az annak engedélyezéséhez az 1880. évi XXXI. törvénycikk 1. §-ában előírt törvényhozási felhatalmazás azonban a törvényhozás működésének szünetelése folytán kieszközölhető nem volt.
Hivatali elődöm az akkori minisztertanács hozzájárulásával és a törvényhozás elhatározásának fentartásával engedélyt adott arra, hogy ezen munkálatok még a vasut engedélyezéséről szóló törvényjavaslat törvényerőre való emelkedése s az engedélyokiratnak ez alapon leendő kiadása előtt ugyan, azonban engedélyt kérő veszélyére és koczkázatára, valamint a magánjogok sérelmének kizárásával ideiglenesen megkezdhetők legyenek. Ezen engedély alapján a helyi érdekü vasut építése meg is kezdetett s ez idő szerint már a befejezéshez közeledik. Erre való tekintettel ezen vasutnak végleges engedélyezését indokoltnak tartom s midőn a kérdéses vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot tisztelettel benyújtom, egyúttal a már 1904. évben megállapított engedélyezési feltételek lényegesebb határozmányait a következőkben bátorkodom ismertetni.
A ·/· alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett, 75 kilométer hosszú és szabványos nyomtávval építendő helyi érdekü vasut gőz- és motorüzemre akként rendezendő be, hogy azon a gőzmozdonynyal vontatott vonatok óránkint 40, a gőzmotoros vonatok pedig 50 km. legnagyobb menetsebeséggel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15‰-ben, a kanyarulatok legkisebb félátmérője pedig a nyilt pályán 250 méterben állapíttatnék meg. A folyóméterenkint legalább 23.6 kgr. sulyú aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5000 kgr. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1000 kgr-ot meg ne haladjon. A cs. kir. szab. déli vaspálya társaság Siófok, a kaposvár-mocsoládi, helyi érdekü vasut Mocsolád, valamint a m. kir. államvasutak Kaposvár állomása az új helyi érdekű vasut létesítése és csatlakozása folytán előálló szükséghez képest megfelelően átalakítandók és kibővitendők s ezenfelül a pályán a következők új állomások létesítendők: 1. Kisbér rakodó állomás 200 m. hosszban, 2. Bonnya rakodó állomás 200 m, hosszban, 3. Toldi Andocs rakodó állomás 200 m. hosszban, 4. Karád vizállomás 305 m. hosszban, 5. Csicsal rakodó állomás 200 m. hosszban, 6. Kapoly rakodó állomás 200 m. hosszban, 7. Tab vizállomás 305 m. hosszban, 8. Bábony-Megyer rakodó állomás 200 m. hosszban 9. Som-Berény rakodó állomás 200 m. hosszban, 10. Ádánd állomás 290 m. hosszban, 11. Juth rakodó állomás 200 m. hosszban.
A helyi érdekű vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje pályakilométerenkint 72.876 korona, összesen tehát 5,320.000 koronában állapíttatnék meg; mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 360.000 korona, rendes tartalékalap képezésére 50.000 korona, a hóvédművek előállítására szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 25.000 korona fordítandó; megjegyezvén, hogy a 25.000 koronányi külön tartalékalap készpénzből, az 50.000 koronányi rendes tartalékalap pedig 78%-os kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvényekből oly kötelezettség mellett alkottatnék meg, hogy e tartalékalap igénybevétele esetén az elsőbbségi részvények kibocsátási árfolyam szerinti átvételeért, illetve értékesitéseért az építési vállalat szavatol. Az 5,320,000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35%-a, számszerint 1,862.000 K törzsrészvények 65%-a vagyis 3,458000 K pedig 78%-os kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvények kibocsátása utján fognak fedeztetni. Az 1.862.000 korona törzsrészvénytőke fedezetére megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében az érdekelt községek részéről pedig összesen 196.000 K hozzájárulás biztosíttatott.
Továbbá az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosíttattak: a) postaszállítási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő 19.950 K, tőkeértékben 399,000 K; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési külön adományból ugyancsak 50 éven át fizetendő évi 26.000 korona, tőkeértékben 532.000 K oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben vagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósítható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőkének 7.5, illetve 10%-át, vagyis együtt 17.5%-át teszik s így az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10, vagyis összesen 20%-os maximumon alul maradnak. Az érdekeltségi és állami hozzájárulásoknak 896.000+399.000+532.000=1,827.000 K összesen felül, a fenti 1,862.000 K törzsrészvénytőkéből még mindig hiányzó 35.000 K fedezését, engedélyt kérő vállalata magára. A helyi érdekű vasut üzletét a m. kir. államvasutak a bruttó bevételek feles megosztása alapján fognák kezelni. A helyi érdekű vasut létesítésének előmozdítása czéljából részére is kilátásba helyeztettek azon díjszabási könnyítések, melyek a m. kir. államvasutak által hasonló feltételek mellett kezelt helyi érdekű vasutak részére engedélyeztetni szoktak. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben kiköttetni szokott építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel.
