1906. évi XIV. törvénycikk indokolása

a zombor-óbecsei h. é. vasut engedélyezése tárgyában * 

Általános indokolás

A m. kir. államvasutak Zombor állomásából kiágazólag a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekü vasutnak Ó-Becse állomásáig vezetendő helyi érdekű vasut létesítése ügyében már az előző kormányok alatt tárgyalások folytak, melyeknek eredményeként az 1905. év folyamán a tervezett helyi érdekű vasutépítési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei tekintetében oly megállapodások jöttek létre, a melyek alapján a vasut létesitésére vállalkozó tervezőknek a jogutódja, Pallós Armin építési vállalkozó, az engedélyezési biztosíték egyidejű letétele mellett a vasut megépítésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt. A helyi érdekű vasut megépitése ilykép biztosítottnak volt tekinthető, minthogy azonban annak engedélyezéséhez az 1880. évi XXXI. tc. 1. §-a szerint a törvényhozás felhatalmazására is szükség volt, az engedélyokirat kiadása a törvényhozás működésének szünetelése folytán mindezideig meg nem történhetett. Hivatali elődöm 1905-ben a minisztertanács felhatalmazásával engedélyt adott arra, hogy az építési munkálatok még a vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedése s az engedélyokiratnak ez alapon való kiadása előtt engedélykérő veszélyére és kárára, valamint a szerzett jogok sérelmének kizárásával megkezdhetők legyenek. Ezen engedély alapján a vasut építési munkálatai megindíttattak és azok ez idő szerint még folyamatban vannak. Erre való tekintettel most a végleges engedély lenne kiadandó. Midőn tehát a helyi érdekű vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot idezárva tisztelettel benyújtom, egyuttal az ezen vasut épitésbiztosításának alapját képező s már az előző kormány alatt megállapított engedélyezési feltételek lényegesebb határozmányait az alábbiakban vagyok bátor ismertetni.

A ·/· alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett 89.6 kilométer hosszú helyi érdekű vasut a m. kir. államvasutak Zombor állomásából kiágazólag Csonoplya, Kerény, Ujszivácz, Ószivácz és Cservenka községek érintésével a hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekű vasut Kula állomásáig, innen a m. kir. államvasutak budapest-zimonyi fővonalának Verbász állomásáig és folytatólag Bácsszenttamás, Turia és Bácsföldvár községek irányában a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasutak óbecse állomásáig vezet. A szabványos nyomtávval építendő vasut olykép rendezendő be, hogy a pályán a gőzmozdonynyal vontatott vasutak óránkint 40 kilométer, a motoros kocsik vagy az ezekkel vontatott vonatok pedig 45 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés egyes vonalrészeken 5‰-ben állapíttatott meg, a mely emelkedés, illetve esés azonban kanyarulatokban megfelelően csökkentetni fog. A kanyarulatok legkisebb sugara a nyilt pályán 300 méterben állapíttatott meg. A folyóméterenkint legalább 23.6 kgr. súlyú aczélsinek függő sínkötés alkalmazása mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5.000 kgr. keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1.000 kgrot meg ne haladjon. A m. kir. államvasutak Zombor és Verbász állomásai, továbbá a hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekű vasut Kula állomása és a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasutak Óbecse állomása a tervezett helyi érdekű vasut csatlakozása folytán megfelelően átalakítandók és kibővítendők s ezenkívül a pályán a következő új állomások létesítendők: 1. Bikárszállás megállóhely 70 méter hosszban, 2. Csonoplya rakodó állomás 220 méter hosszban, 3. Kerény állomás 345 méter hosszban, 4. Ujszivácz rakodó állomás 220 méter hosszban, 5. Ószivácz vízállomás 300 méter hosszban, 6. Cservenka állomás 345 méter hosszban, 7. Óverbász megállóhely 70 méter hosszban. 8. Bácsszenttamás vízállomás 360 méter hosszban, 9. Turia rakodó állomás 220 méter hosszban, 10. Bácsföldvári szállások forgalmi kitérő- és rakodó állomás 320 méter hosszban.

A zombor-óbecsei helyi érdekű vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6,187.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 69.051 koronában állapíttatott meg. Ezen tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 358,400 korona, rendes tartalékalap képzésére pedig készpénzben, vagy a helyi érdekű vasut építésére és üzletére alakítandó részvénytársaság kibocsátási árfolyamon számított elsőbbség részvényeiben 50.000 korona hasítandó ki. További 10.000 korona a pálya mentén esetleg szükségessé váló hóvédművek költségeinek fedezésére külön tartalékalapba helyezendő. A külön tartalékalapnak a fenti czélra fel nem használt része a rendes tartalékalaphoz fog annak idején csatolni. A tényleges építési és üzletberendezési tőke 35%-a 2,165.600 korona, melynek fedezetére törzsrészvények, a további tökerészletnek, nevezetesen a tényleges tőke 65%-ának, szám szerint 4,021.400 koronának fedezetére pedig 78%-os kibocsátási árfolyammal számított elsőbbségi részvények fognak kibocsáttatni.

A törzsrészvénytőke fedezésére az érdekeltség részéről a következő hozzájárulások biztosíttattak: Bács-Bodrog vármegye részéről 762.000 korona, Cservenka község részéről 40.000 korona, Zombor szabad kir. város részéről 120.000 korona, Csonoplya község részéről 70.000 korona, Ujszivácz község részéről 50.000 korona. Turia község részéről 30.000 korona összesen: 1,072.000 korona.

A helyi érdekű vasut létesítésének biztosítása érdekében az 1888. évi IV. tc. 4. és 7. §-ai alapján - megfelelő névértékű részvények ellenében - a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: a) postaszállítási átalányképen, a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 22.500 korona 450.000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból, a helyi érdekű vasut építésének megkezdésétől számított ugyancsak 50 éven át fizetendő évi 30.930 korona 618.600 korona tőkeértékben és pedig ezen utóbbi hozzájárulás azzal a további kikötéssel, hogy a költségvetési adomány állásához képest, nagyobb részletekben, rövidebb idő alatt, esetleg egy összegben egyszerre is folyósítható legyen. Az állam ezen hozzájárulásai a tényleges építési és üzletberendezési tőkének 7.3, illetve 10%-át teszik, minélfogva az 1888. évi IV. törvénycikkben megállapított 10-10, összesen tehát 20%-nyi segélyezés mérvén alul maradnak. Az első sorban emlitett 1,072000 koronányi érdekeltségi hozzájárulás, valamint az együttesen 1,068.600 korona tőkeértékű állami hozzájárulás számításba vétele mellett a 2,165.600 koronányi törzsrészvénytőke fedezeténél még 25.000 korona hiány mutatkozik, ennek fedezéséről az előmunkálati engedélyesek jogutódjának Pallós Ármin építési vállalkozónak kell gondoskodnia. Az engedélyezendő helyi érdekű vasut üzletét a magyar királyi államvasutak kezelnék a brutto bevételek 50%-os megosztására alapított szerződés mellett azzal a lényeges kikötéssel, hogy a helyi érdekű vasuton alkalmazandó személy- és árúdíjszabások a helyi érdekű vasut és az üzletet kezelő m. kir. államvasutak között közös egyetértéssel fognak a kereskedelemügyi minster jóváhagyásának fentartásával megállapíttatni. Az e részben kötendő üzletkezelési szerződésnek, valamint általában a helyi érdekű vasut engedélyezésének feltételei egyebekben azonosak a hasonforgalmi viszonyok között levő helyi érdekű vasutak engedélyezésénél kikötni szokott feltételekkel.