A m. kir. államvasutak Orosháza állomásából kiindulólag a szentes-kúnszentmártoni helyi érdekű vasut Szentes állomásán át, a Tisza folyó áthidalásával, a m. kir. államvasutak Csongrád állomásáig vezetendő helyi érdekű vasut terve, melyet közgazdasági, közforgalmi és közigazgatási jelentőségénél fogva Csongrád vármegye és az érdekelt vidék egész népessége melegen felkarolt, már az 1893. évben felmerült, létesítése azonban a tiszai áthidalásnak a vállalattal arányában nem álló nagy költségére való tekintettel mindeddig késett, míg az elföldi első transversális műút s annak pályáján Szentes és Csongrád között a Tisza folyón egy a helyi érdekű vasut átvezetésére is alkalmas közúti hid megépült. Török Emil budapesti vállalkozó mérnök tervei alapján a helyi érdekű vasut építési, üzleti és egyéb engedélyezési feltételei ekkor megállapíttattak és Ő császári és apostoli királyi Felségének Bécsben 1905. évi február 25-én kelt legfelsőbb elhatározása alapján az akkori kormány arra is megnyerte a felhatalmazást, hogy a vasut engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás végett az országgyüléshez benyujtassék és hogy az építési munkálatok megkezdésére az ideiglenes engedély - az engedélyokirat kiadását megelőzőleg - megadassék. Ezen felhatalmazás alapján az akkori kormány a helyi érdekű vasut építésének megkezdésére az ideiglenes építési engedélyt a tervező kárára és veszélyére meg is adta s ez alapon a helyi érdekű vasut építése megkezdetett, sőt annak orosháza-szentesi vonalrésze ez év elején már a közforgalomnak is átadatott, ellenben az engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslat - a törvényhozás működésének szünetelése folytán - az országgyülés elé terjeszthető nem volt.
A vasut építése közben a tervező a helyi érdekű vasutból, annak 60/61. szelvényeiből való kiágazással Szentes város határában a Tisza folyó partjáig egy vontató vágánynak, Fábián állomásból kiágazólag pedig a Zoltántér majorig egy szárnyvonalnak kiépítését is czélba vette. Ezen szárnyvonalak engedélyezési tárgyalása alkalmával, tekintettel arra, hogy még az eredetileg tervezett helyi érdekű vasutra sem volt az engedélyokirat kiadható - az egész vasuthálózatra, úgymint az orosháza-szentes-csongrádi fővonalra, valamint a tiszaparti vontató vágányra és a fábián-zoltántér-majori szárnyvonalra vonatkozó engedélyezési feltételek egységesen állapíttattak meg. Az újabb engedélyezési tárgyaláson létrejött lényegesebb megállapodásokat a következőkben van szerencsém ismertetni.
A ·/· alatt tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett és az 54.3 kilométer hosszú fővonalból az 1.5 hosszú tiszaparti vontató vágányból és a fábián-zoltántér-majori 8.5 kilométer hosszú szárnyvonalból álló összesen 64.3 kilométer hosszú pálya egységes helyi érdekű vasutként létesítendő és akként rendezendő be, hogy azon gőzmozdonyú vonatok óránkint 40 kilométer, a motorkocsi vonatok pedig óránkint 50 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés Csongrád és Szentes állomások között 5‰-ben, Szentes és Orosháza állomások között 4‰-ben, a szentes-tiszaparti vontató vágányon 15‰-ben és végül a fábián-zoltántéri majori szárnyvonalon 5‰-ben van előírva. A kanyarulatok a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem építhetők, a szentes-tiszaparti vonatkozó vágányon azonban 250 méter ívsugarú kanyarulatok is alkalmazhatók. A folyóméterenkint 23.6 kilogramm súlyú aczélsinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sűrűen rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybe vételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A m. kir. államvasutak Orosháza és Csongrád állomásainak, továbbá a kunszentmárton-szentesi helyi érdekű vasut Szentes állomásának a csatlakozások folytán szükségessé való kibővítésén és átalakításán kívül a pályán a következő új állomások és megállóhelyek létesítendők: Az orosháza-szentes-csongrádi fővonalon: 1. Lapistó rakodó megállóhely 150 m hosszban. 2. Fábián állomás 345 m hosszban. 3. Gádoros vizállomás 360 m hosszban. 4. Justmajor rakodó megállóhely 150 m hosszban. 5. Szentetornya rakodó állomás 200 m hosszban, 6. Gyopárosfürdő megállóhely 70 m hosszban. A szentes-tiszaparti szárnyvonalon; 7. Szentes tiszapart vasuti és hajózási átrakodó állomás 250 m hosszban. A fábián-zoltántér-majori szárnyvonalon: 8. Orommajor rakodó megállóhely 150 m hosszban. 9. Lajostanya rakodó állomás 250 m hosszban 10. zoltántér-major rakodó és végállomás 300 m hosszban.
Az orosháza-szentes-csongrádi helyi érdekű vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje a tiszaparti vontatóvágányt és a fábián-zoltántér majori szárnyvonalat is beleértve 3,884.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 60,404 koronában állapíttatott meg, mely összegben a forgalmi eszközök beszerzésére szükséges 238.000 korona és a tartalékalap megalkotására előírt 70,000 korona is benfoglaltatik. A tartalékalap készpénz helyett a helyi érdekű vasut kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiből is megalkotható, mindazonáltal oly kikötés mellett, hogy ezen czímleteknek felhasználása esetén azoknak legalább is a kibocsátási árfolyamon való értékesítéseért a financzirozó szavatosságot vállalni tartozik. A tényleges tőkének 60.404 korona pályakilométerenkénti aránylag magas összegének indokolásául bátorkodom arra utalni, hogy az aránylag rövid pályán három csatlakozási állomás létesítendő s ezeknek jelentékeny kibővítési és átalakitási költségei, továbbá a tiszai hidhoz való feljutás érdekében szükségessé váló tetemes földmunkák költségei a kilometrikus átlagot tetemesen növelték. A 3,884.400 korona tényleges építési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis 1,359.400 korona törzsrészvények, 65%-a, vagyis 2,524,600 korona pedig 78% árfolyamon számított 5%-os osztalékra jogosító és bemutatóra szóló elsőbbségi részvények kibocsátása útján fedeztetik. Az 1,359.400 K törzsrészvénytőke fedezetére a következő érdekeltségi hozzájárulások vetettek számításba: Békés vármegye részéről 140,000 K, Csongrád vármegye részéről 100.000 K, Szentes város részéről 100,000 K, Orosháza község részéről 100.000 K, Csongrád város részéről 60,000 K, Gádoros község részéről 15.000 K összesen 515,000 K.
Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) postaszállítási átalányként a vasuti körforgalomban helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számított egymás után következő 50 éven át fizetendő 12,200 K évjáradék 244,000 K tőkeértékben; b) a helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési hitelből ugyancsak 50 éven át évi 19.420 K járadék 388.400 K tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen állami hozzájárulás esetleg egy összegben vagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósítható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 10.0, illetve 6.2%-át teszik s így az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%-os maximumot meg nem haladják. Az állami tulajdont képező csongrádi hid és feljáróinak használati joga a vasut részére az engedély tartalmára díjtalanul biztosíttatik. A helyi érdekü vasút üzletét a bruttó bevételek feles megosztásának alapján álló szokásos szerződés mellett a m. kir. államvasutak kezelnék. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekű vasutakkal szemben rendszerint érvényesített építési, üzletberendezési és egyéb feltételekkel.
Török Emil mérnök a létrejött megállapításokat illetve most már a tiszaparti vontató vágány és a fábián-zoltántér-majori szárnyvonal kiépítése folytán módosított feltételeket és megállapodásokat elfogadta és ezen kiegészítő vonalakra nézve előírt 29.000 K engedélyezési biztosítékot is letette, illetve a szentes-orosháza-csongrádi fővonalra nézve már letett 165.000 K engedélyezési biztosítékot 194.000 K összegre kiegészítette.
