A volt közmunka- és közlekedésügyi m. kir. miniszter által a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. törvénycikk alapján 1887. évi szeptember hó 17-én 38.335 szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett szabadka-zenta-óbecsei és zenta-horgos-szegedi Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasutak, tová az 1898. év XXIV. törvénycikkben nyert felhatalmazás alapján akkori hivatali elődöm által 1898. évi julius hó 25-én 50.511. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett óbecse-ujvidék-titeli helyi érdekű vasut építésére és üzletére alakult részvénytársaságok az 1905. év folyamán kormányhatósági jóváhagyással „Bács-Bodrog vármegyei egyesült helyi érdekű vasutak részvénytársaság” czég alatt egy közös társasággá egyesültek, minek folytán az emlitett két helyi érdekű vasutnak ugyanazon részvénytársaság lett engedélyese. Ezen, a tisztelettel idezárt vázlatrajzban feltüntetett vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratoknak a törvényhozás engedélyét igénylő egyesitése azonban, bár az e részben hivatali elődöm által szinten folyamatba tett tárgyalások során az illető részvénytársaságokkal megfelelő megállapodások jöttek létre, a törvényhozás működésének szünetelése folytán keresztülvihető nem volt, mihez képest az illető engedélyokiratok hatályukban továbbra is fennmaradván, a vasutvonalak engedélyidejének tartama, valamint a biztosított adózási kedvezmények s egyéb mentességek lejárati ideje is, mindegyik vasutvonalnál különböző időpontokra esik. Minthogy pedig az egyesült helyi érdekű vasut részvénytársaság egységes alaptőkéje törlesztési tervének megállapíthatása, valamint az üzletkezelő m. kir. államvasutak elszámolásának egyszerűsítése és egyéb szempontok is a két vasutvonalra biztosított adózási kedvezmények és egyéb mentességek lejárati ideinek egységes időtartamban való megállapítását kivánatossá, sőt szükségessé teszik, indokoltnak tartottam, hogy az említett határidők egységesítése iránt az intézkedés a két különböző engedélyokirat helyett kiadandó egységes engedélyokirat keretében mielőbb megtétethessék. Erre való tekintettel, midőn a szóban levő engedélyokiratok egyesítésére vonatkozó törvényjavaslatot benyújtom, egyúttal a kiadandó egységes engedélyokiratnak még a korábbi kormány által megállapított főbb határozmányait a következőkben bátorkodom ismertetni.
Az egységes engedélyokirat kiadásával egyidejűleg a Bács-Bodrog vármegyei és az óbecse-ujvidék-titeli helyi érdekű vasutakra korábban kiadott engedélyokiratok hatályukat vesztenék. A szerzett jogok és vállalt kötelezettségek teljes épségben fentartásának elvéből kifolyólag az egységes engedélyokirat 5. §-ába változatlanul átvétetnék a Bács-Bodrog vármegyei helyi érdekű vasutak engedélyokiratában foglalt azon kötelezettség, mely szerint ezen vasut a szabadka-óbecse és zenta-horgosi vonalaknak a torontáli helyi érdekű vasutakkal leendő összeköttetése czéljából esetleg létesítendő tiszai áthidalás előállítási költségeihez tőkében vagy járadékban az ezen összeköttetés folytán a szabadka-óbecse és zenta-horgosi vonalakra háramló tiszta jövedelmi többlet erejéig hozzájárulni tartozik. A vasutvonalak egységes tényleges építési és üzletberendezési tőkéje egyesülő helyi érdekű vasutakra vonatkozó megállapított építési és üzletberendezési tényleges költségek egyszerű összeadása utján 12,950.000 koronában állapíttatnék meg. Ugyanily számítás alapján állapíttatnék meg azon ténykörülmény is, hogy az egyesített helyi érdekű vasutak szóban forgó tényleges tőkéjéből forgalmi eszközök beszerzésére összesen 967.000 K, tartalékalap képzésére pedig 144.000 K fordíttatott. Az egységes engedélyokirat 21. és 22. §-ában a Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasut r.-t. vasutvonalainak egységes engedélytartama, az állami megváltási jog gyakorolhatásának egységes időpontja, továbbá a jövedelmi adómentességnek egységes tartama a vasutvonalak épitési és üzletberendezési tényleges tőkéinek, építési hosszainak, az üzleti feleslegeknek és a hátralévő időtartamoknak egybevetése alapján számítva. - a szokásos módon állapíttatnék meg. Az ismertetett számítási mód szerint és kiindulási alapul 1907. évi január hó 1-et véve fel, az egyesült vasutak egységes engedélytartama 1893. év április hó 22-én, az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ának c) pontja szerinti (kereseti jövedelmi, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója) adómentesség 1923. évi április hó 22-én járna le, az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának c) pontjában körülírt állami megváltási jog pedig ugyancsak 1923. évi április hó 22-től fogva volna gyakorolható. Oly czélból azonban, hogy a fennebb említett kereseti adómentesség a számadási év valamelyik hónapjának a végére essék, s így külön havi zárlatnak készítése elkerülhető legyen, az egységes engedélyokirat 21. §-ában ezen adómentességére nézve az 1923. évi május hó 1-ére kikerekített egységes lejárati határidő vétetnék fel.
Az 1880. évi XXXI. tc. 6. §-a szerint szállítási adómentesség egységes lejárati ideje a helyi érdekű vasutak nyers bevételeinek és a hátralevő időtartamoknak egybevetése alapján számíttatott ki, mi mellett figyelembe vétetett az a körülmény, hogy a szabadka-zenta-óbecsei és zenta-horgos-szegedi vonalakon a szállítási adómentesség 1897. évi szeptember hó 17-én már lejárt s ezen helyi érdekű vasut a szállítási adót 1907. évi január hó 1-éig, - mint a mely időpontra az egységesítés alapíttatott, - fizetni fogja. Ezen számítási mód szerint a szállítási adómentesség az egyesített vasutvonalakon 1907. évi január hó 1-től kezdődőleg 1907. évi szeptember hó 16-ig terjedne, a fennebb már említett okokból azonban az egységes engedélyokirat 21. §-ában ezen határidő is kikerekítve, vagyis 1907. évi október hó 1-éig számitott időponttal vétetnék fel. Az egységes engedélyokirat határozmányai egyebekben teljesen azonosak a helyi érdekű vasutak építésére és üzletére kiadatni szokott engedélyokiratok szabványos határozmányaival.
