Ő Felsége attól az érzéstől áthatva, hogy az elődeire hosszu századokon át sulyosan nehezedett ellentétek és félreértések ma már egy végkép letünt korszak történelmi emlékeit képezik; a nemzetnek ismételten kifejezett közóhajára, a király és nemzet kölcsönös bizalmának ujabb zálogául II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai hamvainak hazaszállitását legkegyelmesebben elrendelvén s az országgyülés mindkét háza e felett érzett hálás örömét nyilvánitván, elhatároztatik, hogy:
1. § II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak tetemei hazaszállittatván, országos küldöttségek által ünnepélyesen a kassai székesegyházban, Thököly Imre tetemei pedig a késmárki ágostai hitvallásu evangelikus egyház templomában tétessenek örök nyugalomra.
2. § Az 1715. évi XLIX. törvénycikknek 2. és 3. §-ai eltöröltetnek.
3. § A II. Rákóczi Ferencz és bujdosó társai emlékének megörökitésére felállitandó emlékmü és a hazaszállitás költségeire ötszázötvenezer korona ajánltatik meg, a mely az állami költségvetésben a ministerelnökség átmeneti kiadásai közt számolandó el s a pénztári készletekből fedezendő.
4. § Jelen törvény rendelkezései semminemü magánjogi következményekkel nem birnak.
5. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerelnök, a pénzügyminister és a vallás- és közoktatásügyi minister bizatnak meg.
