Az 1906. évi III. törvénycikk 1. §-ában a külkereskedelmi viszonyok ideiglenes rendezhetésére a kormánynak adott felhatalmazás a folyó évi deczember hó végével már lejár, miután az erre vonatkozó felhatalmazást az idézett törvény azzal a korlátozással adja meg, hogy az ideiglenes rendelkezések és megállapodások legkésőbb 1906 deczember 31-éig terjedhető hatálylyal léptethetők életbe. Minthogy azonban az egyes külállamokkal folyamatban levő szerződéses tárgyalások nemcsak hogy eddig befejezhetők nem voltak, de sőt a tárgyalások némelyik állammal kereskedelempolitikai okokból még megkezdhetők nem is voltak, a jövő év folyamán is feltétlenül szükség lesz még arra, hogy a kormánynak meglegyen a kellő felhatalmazás oly irányban, hogy esetenként és addig, míg a törvényhozásnak a végleges szerződéseket bemutathatja, átmenetileg és ideiglenesen rendelhesse a külkereskedelmi viszonyokat. Ezt czélozza az ezennel előterjesztett törvényjavaslat, mely mindössze 2 szakaszból áll; az 1. §-ban a kormánynak teljesen az 1906. évi III. törvénycikk határozmányaihoz igazodólag, illetve annak részleges meghosszabbításaképen megadatnék a fentebb szükségesnek jelzett felhatalmazás, a törvényjavaslat 2. §-a pedig az életbeléptetésre és végrehajtásra vonatkozó szükséges rendelkezéseket tartalmazza. Czélszerűnek tartom még megjegyezni, hogy a végleges s nevezetesen az 1907. évi deczember hó 31-én túl terjedő hatálylyal kötendő szerződések iránt ez alkalommal rendelkezésre szükség nincsen, mert ezeknek kötésére az 1906. évi III. törvénycikk 1. §-ának 2. bekezdése már megadja a kormánynak a kellő felhatalmazást.
