1. § A vasuti, hajózási és postaforgalomban a magyar korona országainak területére behozott és a magyar szent korona országainak területéről kivitt áruk bejelentési kötelezettség alá esnek.
A kivételeket a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapitja meg.
2. § A vasuti és hajózási forgalomban a bejelentés irásban, e czélból kiadott árunyilatkozati ürlapokon teljesitendő.
Minden egyes szállítási okmányhoz (fuvarlevélhez, szállitólevélhez, hajóselismervényhez stb.) tartozó küldeményről csak egy árunyilatkozatot kell kiállitani, melyen azonban a küldeményben foglalt különnemü áruk darabonkint és egyenkint felsorolandók.
3. § Az árunyilatkozaton a vasuti és hajózási forgalomban a következő adatokat kell felsorolni: a feladási és leadási állomást, a származási és rendeltetési országot, az árudarabok jelét és számát, az árudarabok darabszámát és a csomagolás nemét az áru megnevezését, közelebbi meghatározását és mennyiségét, a feladó, illetve czimzett (átvevő) nevét és lakóhelyét.
Az árunyilatkozati ürlap alakját, példányszámát és kitöltésének részleteit a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg szabályozza.
4. § A magyar korona országainak területéről vasuton vagy hajón külföldre szállitott küldeményekről a feladó, a magyar szent korona országainak területére érkezett küldeményekről pedig a czimzett, illetőleg átvevő köteles az árunyilatkozatot kiállitani és beszolgáltatni. Arra nézve, hogy kivételesen mely esetekben állithatják ki az árunyilatkozatokat a feladók és czimzettek, illetőleg átvevők helyett hivatalos közegek, a végrehajtási rendelet intézkedik.
Ha a külföldről érkezett küldeményt a külföldi feladó által kiállitott oly árunyilatkozat kiséri, mely a jelen törvény határozmányainak megfelel; a belföldi czimzett, illetőleg átvevő a bevalláshoz ezt az árunyilatkozatot használhatja fel, melyet e czélból felülvizsgálni, a szükséghez képest helyesbiteni, aláirni, s a szabályszerű bélyeggel (14. §) ellátni tartozik.
A czimzett, illetőleg átvevő az igy felhasznált s általa benyujtott árunyilatkozatért a 13. § értelmében ugy felel, mintha eredetileg maga állitotta volna ki.
5. § A vasuti és hajózási vállalatoknak valamely küldeményt - a rendeleti uton megállapitandó kivételektől eltekintve - a magyar szent korona országainak területéről külföldre leendő elszállitás végett átvenni, a külföldről érkezett árukat pedig kiadni mindaddig nem szabad, mig a feladó vagy czimzett, illetőleg átvevő a szabályszerü árunyilatkozatot be nem szolgáltatja.
6. § Ha valamely árunyilatkozaton foglalt bevallás helyességére nézve alapos gyanu merül fel, a vasuti és hajózási vállalatoknak a kereskedelemügyi miniszter által a végrehajtási rendeletben erre felhatalmazandó közegei kötelesek a küldemény tartalmát a feladó vagy czimzett, illetőleg átvevő, vagy azok meghatalmazottja, szükség esetén két tanu jelenlétében az árunyilatkozattal összehasonlitani és hitelesen megállapitani.
7. § A vasuti és hajózási vállalatok tartoznak személyzetüket a jelen törvény és az ennek alapján kibocsátandó rendeletek és utasitások pontos végrehajtására szigoruan utasitani s az azok ellen vétő közegeiket felelősségre vonni.
8. § A m. kir. központi statisztikai hivatal időnkénti kiküldetések és állandó kirendeltségek utján meggyőződést szerezhet arról, hogy a vasuti és hajózási vállalatok, valamint a nyilvános áruraktárak, illetőleg azok közegei ezen törvény és az ennek alapján kiadott rendeletek és utasitások értelmében járnak el.
A vállalatok kötelesek a m. kir. központi statisztikai hivatal kirendeltségeinek és kiküldöttjeinek a kellő felvilágositásokat megadni és nekik az ellenőrzés gyakorlásához szükséges könyveiket és okmányaikat előmutatni.
A m. kir. központi statisztikai hivatal kiküldöttjei és kirendeltségei a vasuti és hajózási vállalatok közegeit a jelen törvényben és az ennek alapján kibocsátandó rendeletekben előirt feladataik teljesitésében helyettesithetik.
9. § A vasuti és hajózási vállalatok az árunyilatkozatokat, mint szigoruan bizalmas természetüeket kötelesek kezelni s azokat a kereskedelemügyi miniszter által meghatározandó időközökben a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz beküldeni.
10. § Az árunyilatkozatokon foglalt adatok, nemkülönben a külkereskedelmi statisztikai adatgyüjtés vagy ellenőrzés alkalmával a m. kir. központi statisztikai hivatal tudomására jutott egyéb adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők.
A m. kir. központi statisztikai hivatal a beszolgáltatott árunyilatkozatokat csak a statisztikai összeállitások czéljára használhatja fel és azoknak egyéni adatait magánfeleknek épen nem, hatóságuknak pedig csak az adatszolgáltató fél beleegyezésével vagy akkor szolgáltathatja ki, ha azt a kereskedelemügyi miniszter nyomatékos közérdekből, vagy a biróság vagy más közhatóság előtt folyamatban lévő eljárás czéljára megengedi, vagy ha az adatok kiszolgáltatása a jelen törvény 11., illetőleg 13. §-a alapján inditott eljárás czéljára szükséges.
11. § A m. kir. központi statisztikai hivatal alkalmazottja vagy a jelen törvény értelmében szolgáltatandó statisztikai adatok gyüjtésével, az adatok ellenőrzésével vagy feldolgozásával megbizott, avagy a külkereskedelmi értékek megállapitásában résztvevő más egyén, ki ily minőségében tudomására jutott egyéni természetü statisztikai vagy egyéb adatokat, akár alkalmaztatásának vagy megbizatásának idejében, akár annak megszünte után magánosoknak, vagy oly hatóságoknak, melyek azok átvételére jogositva nincsenek, elbeszél, kiszolgáltat, felmutat, megtekinteni enged, vagy a jelen törvény ellenére köztudomásra juttat, - a mennyiben cselekménye sulyosabb büntetőjogi beszámitás alá nem esik, - kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, valamint 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Fenmarad ezenkivül a fegyelmi felelősség és az okozott kár megtéritésének kötelezettsége.
Az eljárás a m. kir. járásbiróságoknak, Horvát-Szlavonországokban pedig az ott illetékes kir. biróságoknak hatáskörébe tartozik.
12. § A feladók és czimzettek, illetőleg átvevők kötelesek az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatok adataira nézve a m. kir. központi statisztikai hivatal, esetleg a vasuti és hajózási vállalatok által kivánt felvilágositásokat pontosan és késedelem nélkül megadni és s az árunyilatkozatokat szükség esetén helyesbiteni.
Ez a kötelezettség azon árunyilatkozatoknál, melyeket közvetitő személyek (szállitmányozók) szolgáltattak be, kiterjed a megbizókra is, a kiket a közvetitő személyek a m. kir. központi statisztikai hivatalnak megnevezni tartoznak.
13. § A ki szándékosan, vagy vétkes mulasztásból valótlan adatokat tartalmazó árunyilatkozatokat szolgáltat be, az illetékes iparhatóság által 100 korona rendbirsággal büntettetik.
A kiszabott rendbirságok közigazgatási uton hajtandók be.
14. § A vasuti és hajózási forgalomban szállitott küldemények feladói és czimzettjei, illetőleg átvevői az általuk beszolgáltatott árunyilatkozatokon statisztikai illetéket tartoznak leróni.
A statisztikai illeték postai értékjegyeknek az árunyilatkozati ürlapra való felragasztása által rovandó le.
A statisztikai illeték egy-egy küldemény után szállitási okmányonkint általában 10 fillér. Kivételt képeznek a legalább 2000 kg. sulyu gyüjtőküldemények, melyek után a statisztikai illeték szállitási okmányonkint 1 korona és a legalább 5000 kg. sulyu egyéb áruküldemények, melyek után az illeték szállitási okmányonkint 30 fillér.
A két vagy több példányban kiállitott árunyilatkozatoknak mindenkor csak első példánya esik statisztikai illeték alá, a többi példányok illetékmentesek.
A postai forgalomban beszolgáltatott árunyilatkozatok illetékmentesek.
Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszter, hogy a vasuti és hajózási forgalom bizonyos viszonylataiban illetékmentességet állapithasson meg, vagy az illetéknek évi átalányösszegben való lerovását engedélyezhesse.
15. § A postai küldeményekre vonatkozó adatgyüjtés módozatait a kereskedelemügyi miniszter rendeletileg állapitja meg.
16. § A külkereskedelmi statisztikai adatgyüjtésre az 1897:XXXV. tc. hatálya nem terjed ki.
17. § E törvény 1907. évi január hó 1-én lép életbe s ennek életbelépésével egyidejüleg az 1881:XIII. és 1895:XIII. törvénycikkek hatályukat vesztik.
Ezen törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi m. kir. minister, illetőleg a 11. és 13. §-oknak Horvát-Szlavonországokban való végrehajtásával a bán bizatik meg.
