1. § A király fontos közszolgálati érdekből, a kir. itélőtáblához kinevezett birónak, ha legalább 10 évet addigi, vagy annak megfelelő itélőbirói, vagy ügyészi állásban szolgált s magát kitüntette, - addigi szolgálati minőségében való meghagyása mellett, kir. curiai birói czimet és jelleget adományozhat.
Az 1891. évi XVII. tc. 29. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezések a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai birákra is megfelelően alkalmazandók.
2. § A kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai bírák száma 11-nél több nem lehet.
3. § A kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai birákat, valamint az 1891. évi XVII. tc. 26. §-a és 27. §-ának 1. pontja alapján kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököket a kir. Curia biráival egyenlő rang és az állami tisztviselők V. fizetési osztályára nézve megállapitott javadalmazás illeti meg.
A ktr. Curia birái, a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki elnökök, valamint a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. itélőtáblai birák egy országos létszámba foglaltatnak. A rangsort annak a legfelső elhatározásnak kelte állapitja meg, a melylyel a kinevezés, illetőleg a czim és jelleg adományozása történt.
A jelen törvény hatálybaléptekor kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök - eddigi rangsorukban - a jelen törvény hatálybaléptének időpontjáig kinevezett kir. curiai birákat rangsorban követik. Ez a rendelkezés az 1891. évi XVII. tc. 32. §-ában foglalt rendelkezést nem érinti.
4. § A kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birákat és járásbirákat, valamint a kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészeket a kir. itélőtáblák biráival és a kir. főügyészi helyettesekkel egyenlő rang és az állami tisztviselők VI. fizetési osztályára nézve megállapitott javadalmazás illeti meg.:
A kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák és járásbirák a kir. itélőtáblák biráival, a kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészek a kir. főügyészi helyettesekkel egy országos létszámba foglaltatnak. A rangsort annak a legfelső elhatározásnak kelte állapitja meg, a melylyel a kinevezés, illetőleg a czim- és jelleg adományozása történt.
A jelen törvény hatálybaléptekor kir. itélőtábla-birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák és járásbirák, illetőleg kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyészek - eddigi rangsorukban - a jelen törvény hatálybaléptének időpontjáig kinevezett kir. itélőtáblai birákat, illetőleg kir. főügyészi helyetteseket rangsorban követik.
Az 1891. évi XVII. tc. 50. §-ának utolsó előtti bekezdésében foglalt rendelkezés hatályát veszti.
5. § Az 1881. évi XVII. tc. 31. §-ának a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök, a kir. itélőtábla-birói, illetőleg kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek korpótlékára vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.
6. § Az 1893. évi IV. tc. 18. §-ának első bekezdése akként módosittatik, hogy a kir. törvényszéki biráknak, járásbiráknak és ügyészeknek a VII. fizetési osztályba tartozó hányada a kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek együttes számának háromtized részében állapittatik meg. Ezen hányad megállapitásánál a kir. itélőtáblai-birói, illetőleg kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek is számitásba veendők.
7. § Az 1871. évi XXXIII. tc. 9. §-a és az 1891. évi XVII. tc. 38. §-ának második bekezdése akként egészittetik ki, hogy a kir. ügyészségeknél, úgy Budapesten, mint a vidéken a szükséghez képest több kir. ügyész is alkalmazható.
Az 1871. évi XXXII. tc. 8. §-án alapuló tiszti pótlék csak a vezető kir. ügyésznek jár, ez a rendelkezés azonban az 1891. évi XVII. tc. 30. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezést nem érinti.
8. § Ezen törvény a kihirdetés napján lép hatályba.
9. § A jelen törvény végrehajtásával felmerült költségek addig, a mig azok az állami költségvetésbe beállithatók lesznek, a pénztári készletekből fedezendők és a kiadások az igazságügyi tárcza költségvetésének megfelelő czimei és rovatai szerint számolandók el.
10. § Jelen törvény végrehajtásával az 1904. évi I. tc. végrehajtása szempontjából a ministerium, a törvény 9. §-át illetően a pénzügyminister, egyebekben az igazságügyminister bizatik meg.
