1. § A marokkói reformok tárgyában Algecirasban tartott nemzetközi értekezletnek ugyanott 1906. április 7-én aláirt főokmánya ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az 1. §-ban emlitett főokmánynak büntető és egyéb rendelkezései Marokkóban a magyar állampolgárokra és a magyar hajókra is irányadók, azzal, hogy a jelzett büntető rendelkezések megszegését vétségnek kell tekinteni.
Az eljárásra a magyar állampolgárok és a magyar hajók irányában illetékes hatóságokat a ministerium az 1891:XXXI. tc. értelmében rendeleti uton fogja meghatározni.
A jelen § első bekezdésében emlitett vétségek miatt a terhelt személye ellen a magyar korona országainak határain belül eljárásnak vagy büntetésnek helye nincs.
3. § Az 1. §-ban emlitett főokmány szövege a következő:
Az algecirasi nemzetközi értekezlet főokmánya
A Mindenható Isten Nevében:
Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya a Német Birodalom nevében;
Ő Felsége az Ausztriai császár, Csehország királya stb., és Magyarország apostoli királya;
Ő Felsége a Belgák királya;
Ő Felsége Spanyolország királya;
az Amerikai Egyesült-Államok elnöke;
a Franczia Köztársaság elnöke;
Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területeknek királya, India császárja;
Ő Felsége Olaszország királya;
Ő Felsége Marokkó szultánja;
Ő Felsége Németalföld királynője;
Ő Felsége Portugália és Algarbia királya; stb. stb. stb.;
Ő Felsége Minden Oroszok császárja;
Ő Felsége Svédország királya:
Áthatva attól az érdektől, a mely ahhoz füződik, hogy Marokkóban rend, béke és jóllét uralkodjék és felismervén azt, hogy ez a becses czél csak ugy lesz elérhető, ha olyan ujitások lépnek életbe, a melyek a Szultán Ő Felsége szuverénitásának és függetlenségének, államai területi épségének és minden egyenlőtlenség nélkül való gazdasági szabadságunk hármas elvén alapulnak, Ő Serifi Felsége részéről hozzájuk intézett felhivás folytán elhatározták, hogy Algecirasban Értekezletet tartanak az emlitett ujitásokra vonatkozó egyetértés elérése végett, valamint azért is, hogy megvizsgálják, mi módon lehetne az ujitások életbeléptetéséhez szükséges segélyforrásokat megszerezni, és Meghatalmazott Kiküldötteikké kinevezték, még pedig;
Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya a Német birodalom nevében;
de Radowitz József urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét ő Katholikus Felségénél, és
Tattenbach Keresztély gróf urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét ő Igen Hithü Felségénél;
Ő Felsége az Ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya:
Welsersheimb Rudolf gróf urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét Ő Katholikus Felségénél, és
Bolesta-Koziebrodzki Lipót gróf urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Marokkóban;
Ő Felsége a Belgák királya:
Joostens Móricz báró urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Ő Katholikus Felségénél, és
Buisseret-Steenbecque de Blarenghien Konrád gróf urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Marokkóban;
Ő Felsége Spanyolország királya:
De Castro Juan Manuel Sánchez y Cuttérrez urat, Almodóvar del Río herczegét államministerét, és
Pérez-Caballero y Ferrer Juan urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Ő Felségénél a Belgák királyánál;
az Amerikai Egyesült-Államok elnöke:
White Henrik urat, az Amerikai Egyesült-Államoknak rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét Ő Felségénél Olaszország királyánál, és
Gummeré R. Sámuel urat, az Amerikai Egyesült-Államoknak rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Marokkóban;
a Franczia Köztársaság elnöke:
Révoil Pál urat, a Franczia Köztársaságnak rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét a Svájczi szövetségnél, és
Regnault Jenő urat, meghatalmazott ministerét;
Ő Felsége Nagy-Britannia és Irhon egyesült királyságának és a tengerentuli brit területek királya, India császárja:
Sir Nicolson Arturt, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét Ő Felségénél Minden Oroszok császárjánál;
Ő Felsége Olaszország királya:
Visconti Venosta Emil marquis urat, az Igen-szent Annunziata-rend lovagját, és
Malmusi Gyula urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Marokkóban;
Ő Felsége Marokkó Szultánja:
El Hadj Mohammed Ben-El Arbi Ettorres urat, tangeri kiküldöttjét és rendkivüli nagykövetét,
El Hadj Mohamed Ben Abdesselam El Mokri urat, pénzügyministerét,
El Hadj Mohamed Es-Seffar urat és
Abderhaman Bennis urat;
Ő Felsége Németalföld királynője:
Testa Hannibal jonkheer urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Ő Katholikus Felségénél;
Ő Felsége Portugallia és Algarbia királya stb. stb. stb.:
Tovar Antal gróf urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Ő Katholikus Felségénél, és
Martens Ferrao Ferencz Róbert gróf urat, a királyság pairjét, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Marokkóban;
Ő Felsége Minden Oroszok császárja:
Cassini Artur gróf urat, rendkivüli és meghatalmazott nagykövetét Ő Katholikus Felségénél, és
de Bacheracht Vazul urat, ministerét Marokkóban;
Ő Felsége Svédország királya:
Sager Róbert urat, rendkivüli követét és meghatalmazott ministerét Ő Katholikus Felségénél és Ő Igen Hithü Felségénél.
A kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásokkal ellátva, Ő Serifi Felsége és a Hatalmak közt egyetértőleg megállapitott programm értelmében megvitatták és elfogadták:
I. A rendőrség szervezésére vonatkozó Nyilatkozatot;
II. A fegyvercsempészet ellenőrzésére és elnyomására vonatkozó Szabályzatot;
III. A Marokkói Állami Bank Engedély-okmányát;
IV. Az adók jövedelmezőbbé tételére és uj jövedelmi források nyitására vonatkozó Nyilatkozatot;
V. A birodalmi vámokra, valamint a csalás és a csempészet elnyomására vonatkozó Szabályzatot;
VI. A közüzemekre és közmunkákra vonatkozó Nyilatkozatot;
és ugy vélekedvén, hogy ezek a különböző okmányok czélszerüen egyesithetők egy iratban, azokat egy Főokmánynyá egyesitették, a mely a következő czikkekből áll:
I. FEJEZET
A rendőrség szervezésére vonatkozó Nyilatkozat
Első czikk. A Szultán Ő Felsége nyilatkozatot kivánván a tekintetben, minő rendszabályok volnának szükségesek a rendőrség szervezése czéljából, az Értekezlet kijelenti, hogy a következő intézkedéseket kell tenni.
2. czikk. A rendőrség a Szultán Ő Felségének szuverén fennhatósága alatt fog állni. A rendőrséget a marokkói muzulmánok közül a Makhzen fogja összeállitani, a marokkói kaidok lesznek annak parancsnokai és a kereskedelem számára megnyitott nyolcz kikötő közt fog a rendőrség szétosztani.
3. czikk. Abból a czélból, hogy a Szultán e rendőrség szervezésénél támogatásban részesüljön, a spanyol oktatótiszteket és altiszteket, franczia oktatótiszteket és altiszteket bocsátanak ezeknek Kormányai a Szultán rendelkezésére és a kinevezéseket jóváhagyás végett Ő Serifi Felsége elé terjesztik. A Makhzen és az oktatók közt a 4. czikkben megjelölt szabályzatnak megfelelően kötött szerződés határozza meg az alkalmazás feltételeit és a fizetést, a mely utóbbi a tisztet vagy altisztet rangfokozatánál fogva megillető fizetés kétszeresénél alacsonyabb nem lehet. Ezenkivül a tisztek és altisztek lakbérben is részesülnek, a melynek összege a helységek szerint változik. A Makhzen alkalmas lakásokat bocsát az illetők rendelkezésére és beszerzi a szükséges hátasállatokat és takarmányt.
Azok a Kormányok, a melyekhez az oktatók tartoznak, fentartják maguknak azt a jogot, hogy őket visszarendelhessék és helyüket betölthessék másokkal, a kiknek megerősitésére és alkalmazására az előbbi feltételek állnak.
4. czikk. Ezek a tisztek és altisztek az Értekezletről szerkesztett Okmány megerősitésétől számitott öt éven át fognak segédkezni a serifi rendőrtestület szervezésénél. A kiképzést és a fegyelmet az ebben a tárgyban kibocsátásra kerülő szabályzatnak megfelelően biztositják és ügyelnek arra is, hogy a besorozott legénység a katonai szolgálatra alkalmas legyen. Általánosságban tartoznak őrködni a csapatok igazgatása fölött és ellenőrizniök kell a zsoldfizetést, a melyet a számvivő oktatótiszt segédlete mellett az Amin foganatosit. Az oktatótisztek azoknak a marokkói hatóságoknak, a melyek e csapatok fölött parancsnokságot gyakorolnak, szakszerü segitségére lesznek.
Azokat a szabályzati rendelkezéseket, a melyek a rendőrtestület ujonczozását, fegyelmét, kiképzését és igazgatását vannak hivatva a biztositani, a serifi Hadügyminister vagy ennek kiküldöttje, a 7. czikkben emlitett felügyelő, a legmagasabb rangu franczia oktató és spanyol oktató közös egyetértéssel allapitják meg.
A szabályzatot a tengeri Diplomácziai Testület elé kell terjeszteni, a mely egy hónap leforgása alatt arra véleményt nyilvánit. Ha ez a határidő eltelt, a szabályzat hatályba lép.
5. czikk. A rendőrcsapatok összes tényleges állománya kétezerötszáz főt meg nem haladhat, sem pedig kétezer főn alul nem maradhat. Ez a tényleges állomány a kikötők fontossága szerint szerint százötventől hatszáz főig terjedő csoportokra oszlik. A spanyol és franczia tisztek száma tizenhattól huszig terjed; a spanyol és franczia altiszteké harmincztól negyvenig.
6. czikk. A csapatok és az oktató tisztek és altisztek fentartására és fizetésének fedezésére szükséges pénzösszegeket a serifi Kincstárnak az Állami Bank előlegezi, a rendőrségre vonatkozó évi költségvetés határai közt, a mely költségvetés nem haladhat tul két és fél millió pesetát kétezerötszáz főnyi tényleges állományu legénységet számitva.
7. czikk. A rendőrségnek müködése az emlitett öt évi időtartam alatt főfelügyelet alatt áll. Ezzel Ő Serifi Felsége a svájczi hadseregnek egy magasabb rangu tisztjét bizza meg, a kit a svájczi szövetségtanács hoz javaslatba és Ő Serifi Felsége erősit meg.
Ez a tiszt a Főfelügyelő czimet veszi fel és székhelyét Tangerben tartja.
Évenkint legalább egyszer megvizsgálja a különböző rendőrcsapatokat és ezen vizsgálatok befejeztével jelentését a Makhzennek küldi be.
A rendes jelentéseken kivül, ha szükségesnek tartja, a rendőrség müködését érintő bármely kérdésre vonatkozólag külön jelentéseket is tehet.
A Főfelügyelő a nélkül, hogy közvetlenül beavatkoznék a vezényletbe és a kiképzésbe, tájékozódást szerez arról, hogy a serifi rendőrség azokon a helyeken, a hol felállitották, minő eredményeket ért el a rend fentartása és a közbiztonság szempontjából.
8. czikk. Azokat a jelentéseket és közléseket, a melyeket a Főfelügyelő a reáruházott hatáskörben a Makhzennek benyujt, másolatban egyidejüleg a tangeri Diplomácziai Testület Doyenjével is közölni kell oly czélból, hogy a Diplomácziai Testületnek hasonlóképen módjában álljon meggyőződést szerezni arról, vajjon a serifi rendőrség az Értekezlet határozmányainak megfelelően müködik-e és ellenőrizni azt, vajjon a rendőrség hathatósan és a szerződéseknek megfelelően megvédelmezi-e a külföldi állampolgárok személyének és vagyonának, valamint a kereskedelmi forgalomnak biztonságát.
9. czikk. Ha valamely érdekelt Követség a Diplomácziai Testületnél felszólalásokkal élne, a Diplomácziai Testületnek jogában áll a Szultán képviselőjének előzetes értesitése mellett a főfelügyelőt felszólitani arra, hogy tartson vizsgálatot és tegyen a felszólalások tárgyában jelentést, a melyeknek mindenre ki kell terjeszkedniök.
10. czikk. A Főfelügylőnek évi huszonötezer frank fizetés jár. Ezenkivül hatezer frank utazási átalányban részesül. A Makhzen alkalmas házat bocsát rendelkezésére és lovainak tartásáról gondoskodik.
11. czikk. A Főfelügyelő alkalmazásának és hivatalba lépésének anyagi feltételeit, a melyekről a 10. czikk szól, a közte és a Makhzen közt kötött szerződés rendezi. Ezt a szerződést másolatban a Diplomácziai Testülettel közölni kell.
12. czikk. A serifi rendőrség oktatóinak kerete (tisztek és altisztek) spanyol lesz Tetuánban, vegyes Tangerben, spanyol Laracheban, franczia Rabatban, vegyes Casablancaban és franczia a többi három kikötőben.
II. FEJEZET
A fegyvercsempészet ellenőrzésére és megakadályozására vonatkozó Szabályzat
13. czikk. A 14. és a 15. czikkben megjelölt esetek kivételével a Serifi Birodalom egész területén tiltva van a hadi fegyvereknek, fegyverrészeknek, mindennemü töltött vagy nem töltött lövegeknek, mindennemü lőporfajtáknak, salétromnak, lőgyapotnak, nitro-glycerinnek és kizárólag lőszerek gyártására rendelt mindenféle vegyi szernek behozatala és árusitása.
14. czikk. Mindazonáltal behozhatók azok a robbanó szerek, a melyek az ipar üzéséhez és a nyilvános munkáknál szükségesek. A 18. czikkben megjelölt módon alkotott szabályzat határozza meg azokat a feltételeket, a melyek mellett behozataluknak helye lehet.
15. czikk. Azok a fegyverek, fegyverrészek és lőszerek, a melyek Ő Serifi Felségének csapatai részére vannak szánva, a következő alakszerűségek betöltése után bocsáttatnak be:
A külföldi ipart érdeklő ilyenfajta szállitmányok megrendelésénél a marokkói Hadügyminister aláirásával ellátott árubevallást, a mely a szállitmányt számszerüleg és neme szempontjából részletezi, be kell mutatni a származási ország Követségénél, a mely a bevallást láttamozza.
A marokkói Kormány megrendelése folytán szállitott fegyvereket és lőszereket tartalmazó ládák és csomagok vámkezelésének lebonyolitása végett elő kell mutatni:
1. a fent körülirt árubevallást;
2. a szállitólevelet, a mely a csomagok számát és sulyát és az azokban levő fegyvereknek és lőszereknek számát és nemét megjelöli. Ezt az okmányt a származási ország Követségének láttamoznia és a hátlapon jeleznie kell, hogy megelőzőleg már mily mennyiség került vámkezelés alá. A láttamozást meg kell tagadni, ha a megrendelés a maga egészében már teljesitve van.
16. czikk. Hasonlóképen tilos a vadász- és fényüzési fegyvereknek, fegyverrészeknek, töltényeknek és töltényhűvelyeknek behozatala. A behozatal mindazonáltal megengedhető:
1. a behozónak szorosan vett személyes szükségleteire;
2. ama fegyverraktárak felszerelésére, a melyek a 18. czikk értelmében engedélyezvék.
17. czikk. A behozónak szorosan vett személyes szükségleteire szolgáló vadász- és fényüzési fegyverek és lőszerek oly engedély előmutatása mellet bocsáthatók be, a melyet a Makhzennak tangeri képviselője állitott ki. A mennyiben a behozó külföldi, az engedélyt csak akkor állitják ki, ha ezt az ő Követsége kiséri.
A mi a vadászati lőszereket illeti, minden engedély legfeljebb ezer töltényre vagy ezer töltény készitéséhez szükséges kellékekre szólhat.
Ily engedély csak azoknak a személyeknek adható, a kik ellen büntető itéletet még nem hoztak.
18. czikk. A külföldi gyártmányu, nem vont csövü vadász- és fényüzési fegyvereknek, valamint az ezekhez használt lőszereknek árusitását, a tangeri Diplomáczia Testület szótöbbséggel megállapitott véleményével egyetértve hozott serifi határozat fogja, mihelyt a körülmények engedik, szabályozni. Ugyanez áll azokra a határozatokra is, a melyek azt czélozzák, hogy az ilyenfajta kereskedés üzése felfüggesztessék vagy megszorittassék.
Vadászfegyverekkel és lőszerekkel kereskedést csak oly személyek kezdhetnek és folytathatnak, a kik erre a marokkói Kormánytól külön és időleges engedélyt nyertek. Ily engedélyben az érdekelt csak akkor részesül, ha ezt irásban kéri és ha kérelmét az illetékes Követségnek pártoló véleményével támogathatja.
A jelen czikk első bekezdésében megjelölt módon létrejött szabályzat határozza meg a Tangerben és az esetleg utólag kijelölt kikötőkben nyitható üzletek számát. Ezek a szabályzatok állapitják meg az iparüzési és nyilvános munkálati czélokra szolgáló robbanó szereknek, az üzletek berendezésére szánt fegyverek és lőszereknek behozatala alkalmával megkövetelt alakszerüségeket, valamint a legnagyobb mennyiséget, a melyben ezek az áruk raktáron tarthatók.
A szabályzatokban foglalt rendelkezések megszegése esetén az engedély ideiglenesen vagy véglegesen visszavonható, de érintetlenül maradnak azok a többi büntetések, a melyeket a terheltek magukra vontak.
19. czikk. A tilalmazott áruk mindennemü behozatala vagy behozatalának mindennemü kisérlete okul szolgál azok elkobzására és ezenkivül azokra az alábbi szabadságvesztés büntetésekre és pénzbüntetésekre, a melyeket az illetékes biróság fog megállapitani.
20. czikk. A behozatal vagy a behozatalnak kisérlete, ha a kereskedelem számára megnyitott kikötőn vagy a vámhivatalon át történik, következőképen büntetendő:
1. ötszáztól kétezer pesetáig terjedhető pénzbüntetéssel és mellékbütetésül a behozott áru háromszoros értékének megfelelő pénzbüntetéssel;
2. öt naptól egy évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel;
vagy ennek a két büntetésnek egyikével.
21. czikk. A behozatal vagy a behozatalnak kisérlete, ha a kereskedelem számára megnyitott kikötő vagy a vámhivatal kikerülésével történik, következőképen büntetendő:
1. ezertől ötezer pesetáig terjedhető pénzbüntetéssel és mellékbüntetésül a behozott áru háromszoros értékének megfelelő pénzbüntetéssel;
2. három hónaptól két évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel;
vagy ennek a két büntetésnek egyikével.
22. czikk. A jelen szabályzatban tilalmazott áruknak csalárd árusitása, az ezekre vonatkozó orgazdaság és az ezekkel üzött házalás a 20. czikkben megjelölt büntetés alá esik.
23. czikk. A 20., a 21. és a 22. czikkben megjelölt büncselekmények részesei ugyanazon büntetések alá esnek, mint a tettesek. A részességnek tényálladéki elemeit az eljáró biróság saját törvényei szerint mérlegeli.
24. czikk. Ha nyomatékos gyanuokok merülnek fel a tekintetben, hogy a kereskedelem számára megnyitott kikötőben horgonyzó hajó fegyvereket, lőszereket vagy más tilalmazott árukat szállit azzal a czélzattal, hogy azokat Marokkóba behozza, a serifi vámhatóság közegeinek kötelességük a fenti gyanus okokat az illetékes konzuli hatósággal közölni, hogy ez a konzuli hatóság a serifi vámhatóság valamely kiküldöttjének segédkezése mellett a szerint, a mint szükségesnek találja, nyomozást tartson, a hajót igazolásra szólitsa fel vagy átkutassa.
25. czikk. Ha a kereskedelemnek megnyitott kikötőn kivül fordul elő a tilalmazott áruknak behozatala vagy e behozatal kisérlete, a marokkói vámhatóság az illető hajót a legközelebbi kikötőbe terelheti oly czélból, hogy azt a konzuli hatóságnak átadja, a mely a hajót lefoglalhatja és a lefoglalást fentarthatja mindaddig, a mig a kiszabott pénzbüntetések lefizetése meg nem történt. Mindazonáltal fel kell oldani a hajót a lefoglalás alól - feltéve, hogy ez a rendszabály a birósági eljárásnak nincsen hátrányára - mihelyt a konzuli hatóságnál a pénzbüntetést a kiszabható legmagasabb összegben letétbe helyezik, vagy a vámhatóság részéről elfogadott oly biztositékot nyujtanak, a melyből a pénzbüntetés fedezhető.
26. czikk. A Makhzen az elkobzott árukat megtartja és pedig akár saját czéljaira, ha hasznukat veheti, de csak ugy, hogy a birodalmi alattvalók azokat meg ne szerezhessék, akár oly czélból, hogy azokat külföldön eladassa.
A szárazföldi szállitási eszközök elkobozhatók és a serifi Kincstár javára értékesitendők.
27. czikk. A marokkói Kormány által kiselejtezett fegyverek eladása a Serifi Birodalom egész területén tiltva van.
28. czikk. A feljelentők, a kik a tilalmazott áru felfedezését lehetővé tették és azok a közegek, a kik ezen áruk lefoglalását foganatositották jutalomban részesülnek a kirótt pénzbüntetések összegéből olyképen, hogy az eljárás költségeinek levonása után, a mennyiben ily levonásnak helye van, egy harmadrészt a vámhatóság a feljelentők között oszt ki, egy harmadrész pedig az áru lefoglalását foganatositó közegeknek és egy harmadrész a marokkói Kincstárnak jut.
Ha a lefoglalás feljelentő közremüködése nélkül történt, a pénzbüntetések felerésze a lefoglalást eszközlő közegeknek és másik felerésze a serifi Kincstárnak jut.
29. czikk. A marokkói vámhatóságuk kötelezvék a diplomácziai vagy konzuli tisztviselőkkel a jelen szabályzatnak azokat a megszegéseit, a melyeket a hozzájuk tartozó polgárok követték el, közvetlenüt közölni oly czélból, hogy ezek az illetékes biróság előtt bünvádi eljárás alá vonassanak.
Ha ugyanazokat a büncselekményeket marokkói alattvaló követi el, a vámhatóság ezt közvetlenül a serifi hatóságnak jelenti föl.
A különböző biróságok előtt folyamatban levő ügyek menetét a vámhatóságnak egy e végből megbizott kiküldöttje figyelemmel kiséri.
30. czikk. A fegyvercsempészetre vonatkozó szabályzatnak alkalmazása Algir határszéli vidékén kizárólag Francziaország és Marokkó ügye marad.
Hasonlóképen Spanyolország és Marokkó kizárólagos ügye marad a fegyvercsempészetre vonatkozó szabályzatnak alkalmazása Riffben és általában a spanyol Birtokok határszéli vidékén.
III. FEJEZET
Az Állami Bank Engedélyokmánya
31. czikk. Marokkói Állami Bank név alatt Marokkóban bank alakul oly czélból, hogy gyakorolja az alább részletezett jogokat, a melyekre a banknak a Szultán Ő Felsége a jelen Okmány megerősitésétől számitott negyven évi időtartamra engedélyt ad.
32. czikk. A bankot, a mely az ügykörébe tartozó mindenféle müvelettel foglalkozhatik, megilleti az a kizárólagos kiváltság, hogy bemutatóra szóló és bemutatáskor fizetendő jegyeket bocsáthasson ki, a melyek a marokkói Birodalom nyilvános pénztárainál fizető erővel birnak.
A bank, működésének megkezdésétől számitott két évi időtartamon át a forgalomba hozott jegyeknek legalább felerészével és ezen két évi időszak lejártával legalább egyharmadrészével egyenlő pénztári fedezetet tart. Ennek a pénztári fedezetnek legalább egyharmad részben aranyból vagy aranypénzből kell állnia.
33. czikk. A bank minden más banknak vagy hitelintézetnek kizárásával teljesiti a Birodalom állampénztárának teendőit. Ebből a czélból a marokkói Kormány megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a bank pénztáraiba beszolgáltassák a vámjövedelmek hozadékát - annak a résznek kivételével, a mely az 1904. évi Kölcsön fedezetére van lekötve - és azokat a többi jövedelmeket, a melyeket a Kormány ki fog jelölni.
A mi annak a külön adónak a hozadékát illeti, a melyet bizonyos közmunkákra való tekintettel hoztak be, a marokkói kormány köteles ezt a bankba beszállittatni ép ugy, mint azokat a jövedelmeket is, a melyeket esetleg később köt le kölcsönei biztositékául, a bank lévén külön megbizva azzal, hogy ezek rendezését biztositsa, mindazonáltal az 1904. évi Kölcsön kivételével, a melyre külön szerződés irányadó.
34. czikk. Ugy a Birodalomban, mint azon kivül a bank lesz a Kormánynak bankárja a nélkül, hogy ez által megszünnék a Kormánynak az a joga, hogy nyilvános kölcsönök végett más bankházakhoz vagy hitelintézetekhez fordulhasson. Mindazonáltal ilyen kölcsönök tekintetében a bank ugyanazon feltételek elfogadása mellett minden más bankházzal vagy hitelintézettel szemben elsőbbségi jogot élvez.
Azonban a Kincstári Jegyeket és a rövid lejáratu másféle kincstári értékpapirokat illetőleg, a melyeket a marokkói Kormány elhelyezni óhajt a nélkül, hogy ezeket nyilvánosan kibocsátaná, a bank fog minden más intézet kizárásával megbizatni azzal, hogy ezeknek elhelyezését akár Marokkóban, akár a külföldön a marokkói Kormány számlájára eszközölje.
35. czikk. A bank a marokkói Kormánynak folyószámlára egy millió frank erejéig előlegeket nyujt a kincstári jövedelmekből való megtérités ellenében.
A bank ezenkivül, alakulásától számitott tiz évi időtartamra, hitelt nyit a Kormánynak, a mely hitel nem haladhatja felül a bank alaptőkéjének kétharmadrészét.
Ezt a hitelt több évre kell elosztani és első sorban az Értekezlet határozmányainak megfelelően szervezett rendőrség felállitásának és fentartásának költségeire és másod sorban oly általános érdekü munkálatoknak költségeire kell forditani, a melyek a következő czikkben emlitett külön alap terhére nem esnek.
Ezen kétféle előleg kamatlába, a bank bizományi diját beleértve, legfeljebb hét százalék lehet és a banknak jogában áll kivánni, hogy a Kormány ezen előlegek összegének biztositékául Kincstári Jegyekben egyenlő értékü összeget szolgáltasson át.
Ha e tiz év lejárta előtt a marokkói Kormány kölcsönt venne fel, a banknak joga van azoknak az előlegeknek azonnal való megtéritését követelni, a melyeket a jelen czikk második bekezdése értelmében nyujtott.
36. czikk. A külön adó (33. és 66. czikkek) jövedelme külön alapot alkot, a melyről a bank külön könyveket vezet. Ennek az alapnak felhasználása az Értekezlet által megállapitott előirásoknak megfelelően történik.
Ha az alap erre elégtelen lenne, a bank az utólagosan befolyó jövedelmekből való megtérités ellenében ennek az alapnak hitelt nyithat, a melynek nagysága nem haladhatja felül a megelőző évi bevételek összegét.
A kamatlábra és a bizományi dijra ugyanazok a feltételek állnak, mint a melyeket a megelőző czikk a folyó-számlára nyujtott előlegekre nézve megállapitott.
37. czikk. A bank olyan intézkedéseket tesz, a melyeket alkalmasnak tart arra, hogy Marokkó pénzrendszerének helyzetét orvosolhassa. A spanyol érczpénz fizető erővel továbbra is forgalomban marad.
Következésképen kizárólag a bank fog megbizatni azzal, hogy nemes érczeket vásároljon, pénzeket verethessen és beolvasztathasson, valamint minden más pénzmüveletet elvégezzen a marokkói Kormány számlájára és hasznára.
38. czikk. A bank, a melyek székhelye Tanger, Marokkónak főbb városaiban és bárhol másutt, a hol szükségesnek tartja, fiókokat és ügynökségeket állit fel.
39. czikk. A banknak, valamint a bank fiókjainak és ügynökségeinek felállitásához szükséges telkeket a Kormány ingyenesen bocsátja a bank rendelkezésére és az engedély lejártával a telkeket a Kormány ujra birtokába veszi és a banknak a fenti intézetek felállitása folytán támadt költségeit megtériti. Ezenkivül a bank fel van hatalmazva arra, hogy bármely épületet vagy területet megszerezhessen, a melyre a fenti czélból szüksége lehet.
40. czikk. A serifi Kormány a banknak, fiókjainak és ügynökségeinek biztonságáért és megvédelmezéseért felelősséget vállal. Ebből a czélból elegendő számu őrséget bocsát minden városban ezen intézetek mindegyikének rendelkezésére.
41. czikk. A bank, ennek fiókjai és ügynöksége mentesek minden rendes vagy rendkivüli, már fennálló vagy a jövőben behozandó adó vagy szolgáltatás alól; ugyanez áll a bank czéljait szolgáló ingatlanokra, a bank részvényeinek és jegyeinek czimleteire és szelvényeire. A bank műveleteihez szükséges érczeknek és pénzeknek behozatala és kivitele meg van engedve és minden vámtól mentes.
42. czikk. A serifi Kormány a bankra vonatkozó főfelügyeleti jogát egy marokkói Főbiztos utján gyakorolja, a kit a bank Igazgató-Tanácsával való előzetes megegyezés után nevez ki.
Ennek a főbiztosnak joga lesz a bank ügymenetéről tudomást szerezni; ellenőrzi a bankjegyek kibocsátását és az engedély rendelkezéseinek szigoru figyelemben tartása fölött őrködik.
A Főbiztosnak minden bankjegyet névaláirásával vagy pecsétjével kell ellátni; megbizatik azzal is, hogy a banknak a Szultáni Kincstárral való érintkezésére felügyeljen.
A banknak igazgatásába és ügyvitelébe be nem avatkozhatik, de jogában áll a Felügyelők ülésein bármikor résztvenni.
A serifi Kormány egy vagy két Segédbiztost is nevez ki, a kik különösen azzal bizatnak meg, hogy a Kincstárnak a bankkal folytatott pénzügyi müveleteit ellenőrizzék.
43. czikk. Az 57. czikkben emlitett külön Bizottság szabályzatot dolgoz ki, a melyet a Felügyelők jóváhagynak s a mely banknak a marokkói kormánynyal való érintkezését tüzetesen körülirja.
44. czikk. A bank, a mely Ő Serifi Felségének jóváhagyása mellett részvénytársaság formájában alakul meg, a franczia törvénynek e tárgyra vonatkozó szabályai alatt áll.
45. czikk. A bank által Marokkóban inditott perek az államszerződésekben vagy a serifi ferumánokban megállapitott illetékességi szabályok szerint az alperesnek konzuli birásága vagy a marokkói igazságszolgáltatás elé tartoznak.
Marokkóban a bank ellen inditott perek külön biróság elé tartoznak, a mely három konzulátusi tisztviselőből és két ülnökből van összeállitva. A Diplomácziai Testület minden évben megállapitja ezeknek a tisztviselőknek, az ülnököknek és helyetteseiknek jegyzékét.
Ez a biróság ezekben az, ügyekben a franczia törvényhozásnak a kereskedelmi ügyekre megállapitott jogszabályai, eljárási szabályai és illetékességi szabályai szerint jár el. Az ezen biróság által hozott itéletek ellen használt fellebbvitel a lausanne-i Szövetségi Birósághoz terjesztetik fel, a mely utolsó fokban határoz.
46. czikk. Ha a marokkói Kormány és a bank között az engedély feltételei tekintetében nézeteltérés vagy per keletkeznék, ezt a jogvitát, mindennemü jogorvoslat kizárásával, a lausanne-i Szövetségi Biróság elé kell vinni.
Ugyanezen Biróság elé tartoznak, mindennemü jogorvoslat kizárásával, azok a jogviták, a melyek részvényesek és a bank között az alapszabályok végrehajtása vagy a társaság ügyei tekintetében támadhatnak.
47. czikk. A bank Alapszabályait az 57. czikkben emlitett külön Bizottság a következő alapelvek szerint állapitja meg. Ezeket az Alapszabályokat a Felügyelők hagyják jóvá és a részvényesek közgyülése erősiti meg.
48. czikk. A részvénytársaságnak alakuló Közgyülése megállapitja azt a helyet, a hol a részvényesek gyülései és az Igazgató-Tanács ülései tartatnak; mindazonáltal az utóbbinak, ha szükségesnek tartja, jogában áll bármely más városban összejönni.
A bank Igazgatóságának Tangerben van a székhelye.
49. czikk. A bankot Igazgatótanács vezeti, a mely annyi tagból áll, a hány részre a bank alaptőkéje felosztatott.
Az Igazgató-Tanács Tagjainak a társaság igazgatása és ügyvitele tekintetében a legszélesebb körü felhatalmazásuk van; nevezetesen ők azok, a kik az igazgatókat, aligazgatókat és az 54. czikkben megjelölt bizottság tagjait, valamint a fióküzletek és ügynökségek igazgatóit kinevezik.
A társaságnak összes alkalmazottai, a mennyire csak lehetséges, azoknak a különböző Hatalmaknak polgárai közül vétetnek, a melyek a tőke aláirásában részt vettek.
50. czikk. Az Igazgató-Tanács Tagjait, a kiknek kinevezése a részvényesek Közgyülését illeti, a tőkét aláiró csoport jelölik ki közgyülési megerősités végett.
Az első Igazgató-Tanács öt éven át müködik. E határidő lejártával évenkint három taggal megujul. A sors dönti el, hogy az Igazgató-Tanács tagjai minő sorrendben lépjenek ki; a kilépettek ujra választhatók.
A Társaság megalakulásakor minden aláiró csoportnak meg van az a joga, hogy annyi Igazgatótanácsi Tagot jelölhessen ki, a hány egész részét a tőkének aláirta, azonban ezek a csoportok nincsenek kötelezve arra, hogy oly jelöltet szemléljenek ki, a ki honfitársuk.
Az aláiró csoportok abban az esetben, ha az Igazgatótanácsi Tagok helyettesitéséről vagy az ezek részére adott megbizás megujitásáról van szó, csak abban az esetben tartják meg kijelölési jogukat, ha igazolni tudják, hogy birtokában vannak azon tőkerész felének, a melynek alapján ezt a jogot gyakorolhatták.
Abban az esetben, ha e rendelkezések folytán valamely aláiró csoport nem lenne többé abban a helyzetben, hogy Igazgatótanácsi Tagot jelölhessen ki, a részvényesek Közgyülése közvetlenül teszi meg a kijelölést.
51. czikk. A következő intézetek: a Német Birodalmi Bank, az Angol Bank, a Spanyol Bank, a Franczia Bank, Kormányaik jóváhagyása mellett a Marokkói Állami Bankhoz Felügyelőt neveznek ki.
A Felügyelők négy éven át müködnek. A kilépő Felügyelők ujból kijelölhetők.
Ha valamelyikük elhalálozik vagy leköszön, helyének betöltéséről ugyanaz az intézet gondoskodik, a mely a volt Felügyelőt kijelölte, de csakis arra az időre, a meddig az utóbbinak megbizása tisztjét viselni kellett volna.
52. czikk. A Felügyelőknek, a kik az aláiró Hatalmak ezen okmánya értelmében végzik megbizásukat, kötelességükben áll, hogy e Hatalmak érdekében őrködjenek a bank müködésének helyessége fölött és hogy biztositsák az Engedély és az Alapszabályok rendelkezéseinek szigoru betartását Őrködniök kell a bankjegyek kibocsátására vonatkozó szabályok pontos teljesitése fölött és ellenőrizniök azokat a müveleteket, a melyek a pénzrendszer helyzetének orvoslását czélozzák; azonban soha semmiféle ürügy alatt nem szabad a banknak ügyvitelébe vagy belső igazgatásába avatkozniok.
Bármely Felügyelő bármikor megvizsgálhatja a Bank számadásait és akár az Igazgató-Tanácstól, akár az Igazgatóságtól felvilágositásokat kérhet a Bank ügyviteléről és részt vehet az Igazgató-Tanács ülésein, de itt csak véleménynyilvánitási joga van.
A négy Felügyelő Tangerben két évenként legalább egyszer hivatalosan összejön valamely általuk egyetértőleg megállapitott napon. Ha három Felügyelő kivánja, akkor Tangerben vagy másutt más összejöveteleket is kell tartani.
A négy Felügyelő közös egyetértéssel évi jelentést szerkeszt, a melyet az Igazgató-Tanács jelentéséhez kell csatolni. Az Igazgató-Tanács ennek a jelentésnek másolatát haladéktalanul közli az Értekezlet okmányát aláiró Kormányok mindegyikével.
53. czikk. A Felügyelőknek járó fizetést és a költözködési illetményeket az Alapszabályoknak kidolgozására hivatott Bizottság állapitja meg. Ezeket a költségeket a kijelöléssel megbizott bankok fizetik ki közvetlenül ezeknek az alkalmazottaknak, a Marokkói Állami Bank pedig az előbbi intézetekkel szemben a megtéritést eszközli.
54. czikk. Tangerben az Igazgatóság mellett bizottság állittatik föl, a melynek tagjait az Igazgató-Tanács választja állampolgárságra való tekintet nélkül azok közül a Marokkóban lakó tekintélyes egyének közül, a kik a Bank részvényeinek tulajdonosai.
Ez a Bizottság, a melynek elnöke az Igazgatók vagy az Aligazgatók egyike lesz, véleményt nyilvánit a leszámitolások és a hitelnyujtások tekintetében.
Ezekre a különböző kérdésekre vonatkozólag ez a Bizottság havi jelentést terjeszt az Igazgató-Tanács elé.
55. czikk. A tőkét, a melynek nagyságát az 57. czikkben kijelölt külön bizottság állapitja meg, a mely azonban sem tizenöt millió franknál kisebb, sem husz milliónál több nem lehet, aranypénzben kell befizetni és a részvények, a melyek ötszáz névértéket képviselnek, különböző aranypénzekre szólnak, a melyeknek állandó értékarányát az Alapszabályok állapitják meg.
Ezt az alaptőkét a részvényesek Közgyülése hatarozatával egy vagy több izben utólagosan fölemelheti.
A felemelt tőke aláirása a csoportokra való tekintet nélkül a részvénybirtokosoknak van fentartva, a mindegyikük birtokában levő czimletek egymásközti arányában.
56. czikk. A Banknak alaptőkéje annyi egyenlő részre oszlik, ahányan azt az Értekezleten képviselt Hatalmak közül átveszik.
Ebből a czélból, minden Hatalom kijelöl egy bankot, a mely akár saját maga részére, akár a bankok valamely csoportja részére az alább részletezett aláirási joggal, valamint az 50. czikkben az Igazgatótanács tagjaira vonatkozó kijelölési joggal élni fog. Bármely bank, a melyet valamely csoport vezetőjévé választanak, Kormányának engedélyével ugyanazon országnak más bankjával helyettesithető.
Azok az Államok, a melyek aláirási jogukat érvényesiteni akarják, ezt a szándékukat a jelen okmánynak a Hatalmak képviselői részéről történt aláirásától számitott négy hét alatt a Spanyol Királyi Kormánynyal közölni tartoznak.
Azonban az aláiró csoportok mindegyikének fentartott részszel egyenlő két rész illeti meg az 1904. évi junius 12-iki szerződést aláiró bankok Konzorcziumát, kárpótlásul azért az engedményért, a melyet a nevezett Konzorczium a Marokkói állami Banknak tesz:
1. a szerződés 33. czikkében részletezett jogok;
2. a szerződés 32. czikkében (2. §) befoglalt jog tekintetében, mely utóbbi a vámbevételek rendelkezésre álló fölöslegére vonatkozik, határozott fentartásával annak az általános kiváltságnak, a melylyel ugyanazon szerződésnek 11. czikke a vámjövedék egészére nézve első sorban a czimletek birtokosait ruházta fel.
57. czikk. Három hét alatt az aláirások lezárásától számitva, a mit a Spanyol Királyi Kormány az érdekelt Hatalmaknak tudomására hoz, külön Bizottság ül össze a Bank alapszabályainak kidolgozása czéljából, a mely Bizottság az aláiró csoportok Kiküldötteiből áll, a kiket ezek a csoportok az Igazgató-tanács Tagjainak kinevezésére nézve az 50. czikkben megszabott feltételek mellett neveznek ki.
A Társaság alakuló Közgyülése a jelen Okmány megerősitésétől számitott két hónap mulva ül össze.
A külön Bizottság szerepe a Társaság megalakulásával azonnal megszünik.
A külön Bizottság maga határozza meg üléseinek helyét.
58. czikk. Az Alapszabályok bármely módositásának csak akkor lehet helye, ha ezt az Igazgató-Tanács a Felügyelőknek és a Szultáni Főbiztosnak előzetes hozzájárulása mellett inditványozza.
Ezeket a módositásokat a részvényesek Közgyülése a jelenlevő vagy a képviselt tagok háromnegyed részének szótöbbségével szavazhatja csak meg.
IV. FEJEZET
Az adók jövedelmezőbbé tételére és uj jövedelmi források nyitására vonatkozó Nyilatkozat
59. czikk. A mint a tertib adóintézménynek kezelése a marokkói alattvalókkal szemben szabályszerü lesz, a Hatalmaknak tangeri Képviselői annak e Hatalmak polgárait alávetik. De magától értetődik, hogy a nevezett adót a külföldiekre:
a) csakis a tangeri Diplomácziai Testületnek 1903. évi november 23-án kelt Szabályzatában meghatározott feltételek mellett és
b) csakis azokban a helységekben lehet kivetni, a hol azt a marokkói alattvalókra tényleg alkalmazzák.
A konzuli hatóságok az illető állampolgároktól beszedett összegek bizonyos százalékát visszatartják oly czélból, hogy abból az adólajstromok összeállitása és az adóbehajtás folytán felmerült költségeket fedezzék.
E levonás százalékát a Makhzen és a tangeri Diplomácziai Testület közös egyetértéssel állapitják meg.
60. czikk. A külföldiek, a madridi Egyezmény 11. czikkében elismert joguk alapján ingatlanokat a Serifi Birodalom egész területén szerezhetnek és a Szultán Ő Felsége a közigazgatási és birói hatóságokat el fogja látni a szükséges utasitásokkal, hogy a szerződések kötéséhez szükséges jóváhagyást törvényes ok nélkül meg ne tagadják. A mi az élők közt kötött vagy halál esetére szóló jogügyletek utján való további átruházásokat illeti, ezeknek jövőben és minden akadály nélkül helye van.
A kereskedelem számára megnyitott kikötőkre és ezen kikötők körül tiz kilométernyi területen a Szultán Ő Felsége általánosságban megadja a madridi Egyezmény 11. czikében megkivánt beleegyezését ugy, hogy a külföldieknek azt ezután minden ingatlanszerzéshez külön megszerezniök nem szükséges.
Ksar el Kebirre, Arzilára, Azemmurra és esetleg más tengerparti vagy belföldi helységekre a külföldiek a fent emlitett általános felhatalmazást szintén elnyerik, de csak az oly szerzésekre vonatkozólag, a melyek az emlitett városok körül két kilométernyi kerületben történnek.
Mindenütt, a hol külföldiek ingatlant szereztek, jogukban áll épületeket emelni, ha a szabályzatokhoz és a szokásokhoz alkalmazkodnak.
Az ingatlanok átruházására vonatkozó szerződések jóváhagyása előtt a kadi tartozik meggyőződni arról, hogy a musulmán törvénynek megfelelő jogczim fenforog-e?
A Makhzen minden egyes városra és az emlitett kerületekre nézve kijelöli azt a kadit, a ki ezzel a vizsgálattal meg fog bizatni.
61. czikk. Abból a czélból, hogy a Makhzennek uj jövedelmi forrásokat nyisson, az Értekezlet elvben elismeri, hogy a városi épületek megadóztatás alá vonhatók.
Az igy elért bevételek egy részét a városi utak fentartására és a városok közegészségügyi szükségleteire és általánosságban a városok emelésének és fentartásának költségeire kell forditani.
Az adót különbség nélkül a marokkói vagy külföldi tulajdonos tartozik fizetni, de a bérlő vagy az, a kinek az épület kulcsa birtokában van, felelős az adóért a marokkói Kincstárral szemben.
A serifi Kormány és a tangeri Diplomácziai Testület közös egyetértésével kiadott Szabályzat állapitja meg az adó-kulcsot, az adó beszedésének és felhasználásának módját, valamint az igy megnyitott jövedelmi forrásoknak azt a részét, a melyet a városok emelésének és fentartásának költségeire kell forditani.
Tangerben ezt a hányadot a nemzetközi Egészségügyi Tanács részére kell kiszolgáltatni, a mely annak felhasználása tekintetében rendelkezik mindaddig, a mig helyhatósági szervezet nem lép életbe.
62. czikk. Minthogy Ő Serifi Felsége az 1901. évben elrendelte, hogy a feladó beszedésével megbizott marokkói tisztviselőknek ezentul a lakosságtól sem sokhra, sem muna nem jár, az Értekezlet azt a véleményt nyilvánitja, hogy ezt a szabályt, a mennyire csak lehetséges, általánositani kell.
63. czikk. A serifi Kiküldöttek előadták, hogy idegen államok polgárai a hat százalékos szolgáltatás megfizetése mellett habu-birtokokat vagyis bizonyos kincstári birtokokat, a melyek nevezetesen a Makhzennek ingatlanai, foglaltak el s azokat birtokukban tartják szabályszerü jogczim nélkül vagy oly szerződések erejénél fogva, a melyek felülvizsgálatra szorulnak. Az Értekezlet, ezeket az állapotokat orvosolni óhajtván, megbizza a tangeri Diplomácziai Testületet, hogy ezt a két kérdést, egyetértve azzal a külön Biztossal, a kit majd e czélból Ő Serifi Felsége kijelöl, méltányos módon oldja meg.
64. czikk. Az Értekezlet tudomásul veszi azokat a javaslatokat, a melyeket a serifi Kiküldöttek bizonyos kereskedelmi, ipari és kereseti ágak megadóztatására nézve előterjesztettek.
Ha ezeknek az adóknak a marokkói alattvalókra történt kivetése után a tangeri Diplomáczia Testület abban a nézetben volna, hogy azok a külföldi állampolgárokra kiterjeszthetők, erre az esetre már most megállapitást nyer az, hogy az emlitett adók kizárólag helyhatósági adók lesznek.
65. czikk. Az értekezlet hozzájárul a marokkói Kiküldötteknek ahhoz a javaslatához, hogy a Diplomácziai Testület közremüködése mellett a következő illetékek hozassanak be, ugymint:
a) bélyegilleték az adulok előtt kötött szerződésekre és előttük felvett hiteles okiratokra;
b) átruházási illeték, legfeljebb két százalék, az ingatlanok eladására;
c) statisztikai és mérlegilleték, legfeljebb egy százalék az érték után, a parti hajózás utján szállitott, árukra;
d) utlevél illeték, a melyet a marokkói alattvalóktól kell szedni;
e) esetleg rakparti és fénytorony-illeték, a melynek hozadékát a kikötők javitására kell forditani.
66. czikk. A külföldi származásu áruk Marokkóba történt bevitelük alkalmával egyelőre külön adó alá esnek, a mely az érték után számitott két és fél százalékra rug. Ennek az adónak egész jövedelme külön alapot képez, a melyet a hajózásnak és a kereskedelemnek a serifi Birodalomban való fejlesztését czélzó nyilvános munkák költségeire és elvégzésére kell forditani.
A munkák programját és sorrendjét közös egyetértéssel a serifi Kormány és a tangeri Diplomácziai Testület állapitja meg.
Az idevonatkozó tanulmányokat, költségvetést, terveket és a vonatkozó feltételeket a serifi Kormánynak és a Diplomácziai Testületnek egyetértésével kinevezett hozzáértő mérnök állitja össze. Ennek a mérnöknek szükség esetén egy vagy több segédmérnök segédkezhetik. Ezeknek fizetése a külön pénztár terhére esik.
A külön pénztár alapját a Marokkói Állami Bankban kell elhelyezni, a mely erre vonatkozólag a számvitelt végzi.
A nyilvános árlejtéseket a szabályzatilag megszabott alakszerüségeknek és általános feltételeknek alkalmazásával kell megtartani. A tangeri Diplomácziai Testület van megbizva azzal, hogy ezt a szabályzatot ő Serifi Felségének kiküldöttjével elkészitse.
Az árlejtési iroda a serifi Kormánynak képviselőjéből, a Diplomácziai testület öt kiküldöttéből és a mérnökből áll.
A megbizást az az ajánlattevő nyeri el, a ki az árlejtési feltételek keretében legelőnyösebb általános feltételek mellett tesz ajánlatot.
A mi a külön adóból származó és a vámszabályzat 103. czikkében megjelölt területeken felállitott vámhivatalok által beszedett összegeket illeti, ezeknek felhasználását a Makhzen a határos Állam beleegyezésével a jelen czikk előirásainak megfelelőleg szabályozza.
67. czikk. Az Értekezlet az e tárgyban előadott észrevételek fentartása mellett azt a kivánságát fejezi ki, hogy az alább megjelölt áruk kiviteli vámja a következő módon szállittassék le:
„csicseri borsó” 20 százalékkal,
„tengeri” 20
„árpa” 50
„buza” 34.
68. czikk. Ő Serifi Felsége beleegyezését adja ahhoz, hogy hatezerről tizezerre emeltessék azoknak a szarvasmarháknak a száma, a melyeket bármely hatalom jogositva van Marokkóból kivinni. A kivitelnek bármely vámhivatalon át helye van. Ha szerencsétlen körülmények következtében valamely meghatározott vidéken a marhaállományban nagy hiány állapittatnék meg, Ő Serifi Felsége ideiglenesen megtilthatja a marháknak kivitelét oly kikötőn vagy kikötőkön át, melyek ezzel a vidékkel a forgalmat közvetitik. Ez a rendszabály két évet meghaladó időtartamra nem terjedhet és a Birodalom összes kikötőire egyszerre nem alkalmazható.
Különben magától értetődik, hogy a megelőző rendelkezések nem módositják azokat a feltételeket, a melyeket régebbi fermánok a marhakivitelre nézve megállapitottak.
Az Értekezlet ezenkivül azt a kivánságát nyilvánitja, hogy a parti kikötőkben minél előbb állategészségügyi felügyeleti szolgálat szerveztessék.
69. czikk. Ő Serifi Felségének megelőző rendelkezéseihez és nevezetesen az 1901. évi szeptember hó 28-iki rendelkezéséhez képest a birodalom összes kikötőiben a gabonaféléknek, magvaknak, zöldségeknek, tojásoknak, gyümölcsöknek, szárnyasoknak és általában mindennemü áruczikknek és állatnak (akár marokkói, akár egyéb származásu) parti hajózási utján való szállitása meg van engedve, kivéve a lovakat, öszvéreket, szamarakat és tevéket, a melyekre nézve a Makhzennek külön engedélye szükséges. A parti hajózás bármily honosságu hajókkal eszközölhető a nélkül, hogy az emlitett áruczikkek utáni kiviteli vámot kellene fizetni, de a külön vámokhoz és az erre a tárgyra vonatkozó szabályzatokhoz alkalmazkodni kell.
70. czikk. Minthogy a marokkói kikötőkben a hajókra rótt állomásozási vagy horgonyzási illeték nagyságát bizonyos Hatalmakkal kötött szerződések szabályozzák, ezek a Hatalmak hajlandóknak mutatkoznak arra, hogy az emlitett vámoknak átvizsgálásába beleegyeznek. A tangeri Diplomácziai Testület megbizást nyer arra, hogy a Makhzennel egyetértve meghatározza ezen átvizsgálás feltételeit, a melynek csak a kikötők javitása után lehet helye.
71. czikk. A vámraktári illetékeket azokban a marokkói kikötőkben, a hol elegendő számu raktárak vannak, ama szabályzatok szerint szedik, a melyeket e tekintetben ő Serifi Felségének Kormánya a tangeri Diplomácziai Testülettel egyetértőleg megállapit.
72. czikk. Az opium és a kif továbbra is a serifi Kormányt illető egyedáruság tárgyai lesznek. Mindazonáltal a tisztán gyógyszerészeti használatra szánt opium behozatala meg van engedve, ha erre külön engedély ad a Makhzen annak a Követségnek kérelmére, a melyhez a behozó gyógyszerész vagy orvos tartozik. A serifi Kormány és a Diplomácziai Testület közös egyetértéssel állapitják meg a behozható legnagyobb mennyiséget.
73. A Hatalmak Képviselői tudomásul veszik a serifi Kormánynak azt a szándékát, hogy a dohánynak mindenféle fajtájára ki akarja terjeszteni azt az egyedáruságot, a mely a burnótra fennáll. Fentartással élnek a hatalmak képviselői állampolgáraiknak ama joga tekintetében, hogy ezek kellőleg kártalanittassanak azokért a hátrányokért, a melyeket az emlitett egyedáruság okozhat közülök azoknak, a kik a jelenlegi rendszer mellett a dohánynyal összefüggő iparágat teremtettek. Békés megegyezés hiányában ezt a kártalanitást a közérdekben szükséges kisajátitás tárgyában kibocsátott szabályok szerint a Makhzen és a Diplomácziai Testület által kijelölt szakértők állapitják meg.
74. czikk. Az ópiumra és kifre vonatkozó egyedáruság bérbeadására, állampolgárságára való tekintet nélkül, a megbizásoknak fenti elvét kell alkalmazni. Ugyanigy lesz a dohányegyedáruságnál is, ha ez felállitására kerül.
75. czikk. Ha előállna az az eset, hogy a jelen Nyilatkozat rendelkezéseinek valamely intézkedését módositani kell, e tárgyban megegyezésnek kell létrejönnie a Makzhen és a tangeri Diplomácziai Testület között.
76. czikk. Minden olyan esetben, a mikor a jelen Nyilatkozat értelmében a Diplomácziai Testület közremüködésére van szükség, a 64., 70. és 75. czikkben megjelölt esetek kivételével a határozatokat szótöbbséggel hozzák.
V. FEJEZET
A birodalmi vámokra és a csalás, valamint a csempészet megakadályozására vonatkozó Szabályzat
77. czikk. Minden kereskedelmi hajó kapitányának, akár külföldről, akár Marokkóból jön, kötelességében áll huszonnégy óra alatt attól az időponttól számitva, a mikor a Birodalom valamely kikötőjében partrabocsátási engedélyt nyert, letenni a vámhivatalban a hajórakományi nyilatkozat pontos másolatat, a melyet maga aláirt s a melynek egyezését az eredetivel az, a kit a hajórakomány megillet, igazolja. Ezenkivül, ha kivántatnék, a vámhivatali közegeknek a hajórakományi nyilatkozat eredetijét is elő kell mutatnia. A vámhatóságnak szabadságában áll a hajóra egy vagy több őrt állitani oly czélból, hogy minden törvényellenes forgalom megakadályoztassék.
78. czikk. Fel vannak mentve a hajórakományi nyilatkozat bemutatása alól:
1. a hadi czélokra szolgáló vagy valamely Hatalom által kibérelt hajók;
2. a magánszemélyek csónakjai, a kik ezeket saját czéljaikra használják és áruczikkeknek mindennemü szállitásától tartózkodnak;
3. a parti halászatra használt hajók vagy jármüvek;
4. a tisztán szórakozási czélokra használt és a származási hely hajólajstromában ebbe az osztályba sorozott jaktok;
5. azok a hajók, a melyek pusztán a távirókábelek lerakásával és javitásával foglalkoznak;
6. a pusztán mentési czélokra rendelt hajók;
7. a kórházhajók;
8. a kereskedelmi tengerészet iskolahajói, a melyek kereskedelmi müveletekbe nem bocsátkoznak;
79. czikk. A vámhatóságnál letéteményezett hajórakományi nyilatkozatnak meg kell jelölnie a rakomány természetét és származási helyét a ládák, göngyölegek, csomagok, hordók stb. jelzésével és számával együtt.
80. czikk. Ha nyomós gyanuokok forognak fenn a tekintetben, hogy a hajórakományi nyilatkozat nem pontos, vagy ha a hajónak kapitánya vonakodik megengedni, hogy a vámhivatal közegei a hajót átkutassák vagy rakományát megállapitsák, az ily esetet be kell jelenteni az illetékes konzuli hatóságnak oly czélból, hogy ez a serifi vámhivatal kiküldöttével együtt a hajón a szükségesnek talált nyomozásokat, átkutatásokat és megállapitásokat teljesitse.
81. czikk. Ha a 77. czikkben emlitett huszonnégy órai idő leforgása alatt a kapitány nem teszi le hajórakományi nyilatkozatát, e miatt - hacsak e késedelmet nem vis major okozta, a késedelem minden napja után százötven peseta pénzbüntetés alá esik, a mely pénzbüntetés azonban hatszáz pesetát felül nem haladhat. Ha a kapitány csalárd módon terjesztett elő tökéletlen vagy hiányos hajórakományi nyilatkozatot, saját személyében marasztalható oly összegeknek megfizetésére, a mely azoknak az áruczikkeknek értékével egyenlő, a mely áruczikkekre vonatkozólag hajórakományi nyilatkozatot nem tett és ötszáztól ezer pesetáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtható, ezenkivül pedig a hajó és az áruczikkek az illetékes konzuli hatóság részéről a pénzbüntetés biztositására lefoglalhatók.
82. czikk. A behozott vagy a kivitelre szánt áruknak vámkezelésre bocsátásakor mindenki köteles a vámhivatalnál részletes árubevallást benyujtani, az áruczikkek nemének, minőségének, sulyának, számának, méretének és értékének, valamint az azokat tartalmazó csomagok nemének, jeleinek és számának megjelölésével.
83. czikk. Abban az esetben, ha a vámvizsgálat alkalmával kevesebb csomagot vagy áruczikket találnának, mint a mennyiről az árubevallás szól, a bevallást tevő, ha nem tudja jóhiszemüségét igazolni, a hiányzó áruk után kétszeres vámot tartozik fizetni és a bemutatott árukat a vámhivatalban visszatartják ezen kétszeres vám biztositékául; ha ellenben a vizsgálat alkalmával azt találnák, hogy akár a csomagok száma, akár az áruk minősége vagy sulya tekintetében fölösleg mutatkozik, ezt a fölösleget a Makhzen javára le foglalják és elkobozzák, feltéve, hogy a bevallást tevő jóhiszemüségét igazolni nem tudja.
84. czikk. Ha az árubevallás akár az áruk neme, akár azok minősége szempontjából pontatlannak mutatkoznék és ha a bevalló jóhiszemüségét igazolni nem tudná, az illetékes hatóság a nem pontosan bevallott árukat a Makhzen javára lefoglalja és elkobozza.
85. czikk. Ha az árubevallás a bevallott érték tekintetében mutatkoznék helytelennek és a bevalló nem tudná jóhiszeműségét igazolni, a vámhivatal vagy rövid uton természetben szedheti be a vámot, vagy ha az áru oszthatatlan, megszerezheti az árut oly módon, hogy a bevallónak a bevallott értéket öt százalékkal megtoldva azonnal kifizeti.
86. czikk. Ha a bevallás az áruk természetét illetőleg hamisnak mutatkoznék, az árukat be nem vallottaknak kell tekinteni és a szabályoknak ez a megszegése az alábbi 88. és 90. czikkek alkalmazását vonja maga után és azok alá a büntetések alá esik, a melyek az emlitett czikkekben vannak megjelölve.
87. czikk. Vámköteles áruk behozatalával vagy kivételével tengeren, vagy szárazföldön elkövetett minden csempészet, akár kisérlet, akár tettenérés forog fenn, az áruk elkobzását vonja maga után és fenmaradnak azok a büntetések és pénzbüntetések is, a melyeket az illetékes biróság kiszab.
E mellett a szárazföldi szállitási eszközök elkobzás alá esnek, ha a szállitmány főrésze dugáru volt.
88. czikk. Áruknak a kereskedelem számára megnyitott kikötőn vagy vámhivatalon át történt behozatalával vagy kivitelével elkövetett csempészet, akár kisérlet, akár tettenérés forog fenn, a csalás tárgyát képező áruk értékének háromszorosát meg nem haladó pénzbüntetéssel és öt naptól hat hónapig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel vagy csak ezeknek a büntetéseknek egyikével büntetendő.
89. czikk. Áruknak a kereskedelem számára megnyitott kikötőn vagy a vámhivatalon kivül történt behozatalával vagy kivitelével elkövetett csempészet, akár kisérlet, akár tettenérés forog fenn, háromszáztól ötszáz pesetáig terjedhető pénzbüntetéssel és mellékbüntetésül az áru értékének háromszorosával egyenlő pénzbüntetéssel, vagy egy hónaptól egy évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel büntetendő.
90. czikk. A 88. és 89. czikkekben megjelölt büncselekmények részesei ugyanazok alá a büntetések alá esnek, mint a tettesek. A részesség tényálladéki elemeit az eljáró biróság törvényei szerint mérlegeli.
91. czikk. Áruknak hajón a kereskedelem számára megnyitott kikötőn kivül történt behozatala vagy kivitele esetén, akár kisérlet, akár tettenérés forog fenn, a marokkói vámhatóság a hajót a legközelebbi kikötőbe terelheti oly czélból, hogy azt a konzuli hatóságnak rendelkezésére bocsássa, a mely jogositva van azt lefoglalni és a lefoglalást mindaddig fentartani, a mig a kiszabott büntetések összegének lefizetése meg nem történik.
A hajó lefoglalását fel kell oldani az eljárás bármely szakában feltéve, hogy ezek a rendszabály a birósági eljárásnak nincsen hátrányára - ha a konzuli hatóságnál a pénzbüntetést a kiszabható legmagasabb összegben letétbe helyezik vagy a vámhatóság részéről elfogadott oly biztositékot nyujtanak, a melyből a pénzbütetés fedezhető.
92. czikk. Az előző czikk rendelkezései a parti hajózásra alkalmazást nyernek.
93. czikk. Kiviteli vámok alá nem eső áruczikkeket, ha azokat marokkói kikötőben hajóra rakják oly czélból, hogy azok tengeren a Birodalomnak egy másik kikötőjébe szállittassanak, a vámhatóság által kiállitott kilépési bizonyitványnyal kell ellátni oly büntetés terhe alatt, hogy azok különben beviteli vám fizetése alá esnek, sőt el is kobozhatók, ha a hajórakományi nyilatkozatban elő nem fordulnak.
94. czikk. Kiviteli vámok alá eső termékeknek parti hajózás utján való szállitása csak akkor foganatositható, ha annál a vámhivatalnál, a melynél a kilépés történik, nyugta ellenében letétbe helyezik az ezekre az áruczikkekre vonatkozó kiviteli vámok összegét.
Ezt a letétet az a hivatal, a hol a letéteményezés történt, a letevőnek visszafizeti, ha ez az illetékes vámhivatalnak az áru megérkezését igazoló nyilatkozatával ellátott árubevallást mutat be és beszolgáltatja azt a nyugtát, a mely a vámilletékek letéteményezését bizonyitja. Az árunak megérkezését igazoló okiratokat kiadásuktól számitott három hónap alatt kell bemutatni. Ha ez a határidő elmult, feltéve, hogy a késedelem oka nem vis major, a letétbe helyezett összeg a Makhzen tulajdonába megy át.
95. czikk. A beviteli és kiviteli vámokat készpénzben annál a vámhivatalnál kell lefizetni, a mely azoknak felszámitását végezte. Az értékvámok a vámhivatalba szállitott és vámilletékektől és raktárdijtól mentes áru után en gros ár szerint készpénzértékben számittatnak fel.
Hajó-kár esetén a becslésnél figyelembe jön az árunak értékcsökkenése. Az áruk csak a vámilletékek és a raktárdij lefizetése után szállithatók el.
Minden átvételről és fizetésről szabályszerü nyugtát kell a kezeléssel megbizott közegnek kiállitani.
96. czikk. A marokkói vámhatóságok által elvámolt főbb áruk értékét az előző czikkben részletezett feltételek mellett vámérték-megállapitó Bizottság határozza meg, a mely Tangerben ül össze s a mely áll:
1. a marokkói Kormány által kijelölt három tagból;
2. a tangeri Diplomácziai Testület által kijelölt három tagból;
3. az Állambank kiküldöttéből;
4. az 1904. évi marokkói 5%-os Kölcsön Bizottságának egy közegéből.
A Bizottság a marokkói lakosok közül tizenkét-husz tiszteletbeli tagot nevez ki, a kiket véleményadásra hiv fel, a mikor ez érték megállapitásáról van szó és mindannyiszor, a mikor szükségesnek tartja. Ezeket a tiszteletbeli tagokat tekintélyes egyének lajstromaiból kell választani, a melyeket minden Követség a külfödiekről és a szultán Képviselője a marokkóiakról vezet. A mennyiben lehetséges, a kijelölésnek arányosan az egyes nemzetek kereskedelmének jelentőségéhez képest kell történnie.
A Bizottság kinevezése három évre szól.
A Bizottság által megállapitott értékek tarifája alapul szolgál azoknál a becsléseknél, a melyeket a marokkói vámkezelőség minden hivatalban meg fog ejteni. Ezt a tarifát kifüggesztik a vámhivatalokban és a tangeri Követségek és Konzulátusok irodáiban.
A tarifa hat hónap leteltével átvizsgálás alá vehető, ha egyes áruk értékében jelentékeny változások történtek.
97. czikk. Tangerben „Vámbizottság” név alatt állandó bizottság alakul s három éves megbizást nyer. Ez a bizottság Ő Serifi Felségének külön biztosából, a Diplomácziai vagy Konzuli Testületnek a tangeri Diplomácziai Testület részéről kijelölt egy tagjából és az Állambanknak egy kiküldöttéből áll. Ez a Bizottság maga mellé veheti tanácskérés czéljából a marokkói vámkezelésnek egy vagy több képviselőjét.
Ez a Bizottság főfelügyeletet gyakorol a vámhivatalok müködése fölött és Ő Serifi Felségének oly rendszabályokat hozhat javaslatba, a melyek a vámszolgálat tökéletesbitését előmozditani alkalmasak és biztosithatják a vámmüveletek és vámszedések (kirakodás, berakodás, szárazföldi szállitás, kezelés, áruk be- és kilépése, raktározás, becslés, a vámilletékek felszámitásának és beszedésének) szabályosságát ellenörzését. A „Vámbizottság” felállitása semmiképen nem érinti azokat a jogokat, a melyek az 1904. junius 12-iki Kölcsönszerzödésnek 15. és 16. czikkében a czimletek birtokosai javára kiköttettek.
A Vámbizottság és az érdekelt szolgálati ágak által kidolgozott utasitások szabják meg a 96. czikk és a jelen czikk alkalmazásának részleteit. Ezekre az utasitásokra a Diplomácziai Testület véleményt nyilvánit.
98. czikk. Azokban a vámhivatalokban, a hol elegendő számu raktárak vannak, a kirakott árukat a vámhivatali közegek attól a pillanattól kezdve, a mint azokat a hajók kapitánya vevény ellenében átadta a kirakodási vállalat élen álló közegeknek, egész addig a pillanatig, a mig a vámkezelés szabályszerüen megtörtént, őrizet alatt tartják. A vámszolgálat felelős az áruban előálló azokért a veszteségekért és károkért, a melyek közegeinek vétkességére vagy mulasztására vezethetők vissza. Nem felelős azokért a károkért, a melyiket akár az árunak természetes megromlása akár a raktározás tulhosszu időtartama, akár vis major okoz.
Azoknál a vámhivataloknál, a hol elegendő számu raktárak nincsenek, a Makhzennek közegei csak arra vannak kötelezve, hogy azokat a megőrzési eszközöket alkalmazzák, a melyekkel a vámhivatal rendelkezik.
A raktározásra nézve jelenleg érvényben álló Szabályzat átvizsgálásáról a Diplomácziai Testület a serifi Kormánynyal egyetértve szótöbbséggel hozandó határozat utján gondoskodik.
99. czikk. Az elkobzott áruknak és szárazföldi szállitási eszközöknek eladásáról a vámhatóság az illetékes bíróság itéletének jogerőre emelkedésétől számitott nyolcz nap alatt gondoskodik.
100. czikk. Az elkobzott áruk és tárgyak értékesitéséből befolyó tiszta jövedelem az államot illeti; a pénzbüntetések után és az egyesség utján befolyó összeg pedig, az öszes költségek levonása utján, felosztásra kerül a serifi Kincstár és azok közt, a kik s csalás vagy a csempészet meggátlásnál közremüködtek.
A vámhatóságnak egy harmadrészt ki kell osztania a feljelentők közt,
egy harmadrész jut az áru lefoglalását eszközlő közegeknek,
egy harmadrész a marokkói Kincstárnak.
Ha a lefoglalás feljelentő közremüködése nélkül történt, a pénzbüntetések felerésze a lefoglalását eszközlő közegeknek és másik felerésze a marokkói Kincstárnak jut.
101. czikk. A marokkói vámhatóságok kötelezvék a diplomácziai vagy konzuli ügynökökkel a jelen szabályzatnak azokat a megszegéseit, a melyeket az illető állampolgárok követtek el, közvetlenül közölni oly czélból, hogy ezek az illetékes biróság előtt bünvádi eljárás alá vonassanak.
Ha ugyanazokat a büncselekményeket marokkói alattvalók követik el, a vámhatóság ezt közvetlenül a serifi hatóságnak jelenti fel.
A különböző biróságok előtt folyamatban levő ügyek menetét a vámhatóságnak egy e végből megbizott kiküldöttje figyelemmel kiséri.
102. czikk. Minden elkobzást, pénzbüntetést vagy szabadságvesztésbüntetést a külföldiekre vonatkozólag a konzuli biróságnak, marokkói alatt valókra a serifi biróságnak kell kimondani.
103. czikk. A jelen szabályzatnak alkalmazása Algir határszéli vidékén kizárólag Francziaország és Marokkó ügye marad.
Hasonlóképen Spanyolország és Marokkó kizárólagos ügye marad a jelen szabályzatnak alkalmazása Riffben és általában a Spanyol Birtokok határszéli vidékén.
104. czikk. A jelen szabályzat rendelkezéseit, eltekintve a büntetésnemekre vonatkozó rendelkezésektől, a tangeri Diplomácziai Testület a szabályzat hatálybaléptétől számitott két évi időszak lejárta után átvizsgálhatja, a mely alkalommal szótöbbséggel és a Makhzennel egyetértve határoz.
VI. FEJEZET
A közüzemekre és közmunkákra vonatkozó Nyilatkozat
105. czikk. Abból a czélból, hogy a gazdasági szabadság elvének minden egyenlőtlenség nélkül való alkalmazása biztosittassék, az aláiró Hatalmak kinyilatkoztatják, hogy a Serifi Birodalomnak egyetlen közüzeme sem idegenithető el magánérdekek javára.
106. czikk. Abban az esetben, ha a serifi Kormány szükségesnek találná, hogy közüzemek folytatása vagy közmunkák, közutak, vasutak, kikötők, távirdák létesitése végett külföldi tőkéhez, vagy külföldi iparhoz forduljon, az aláiró Hatalmak fentartják maguknak az őrködést a fölött, hogy az Államnak fenhatósága e közérdekü nagy vállalatok fölött épségben maradjon.
107. czikk. A 106. czikkben jelzett vállalatoknak, valamint az állami vállalatoknak engedélyezése az egész Serifi Birodalomban az állampolgárságra való tekintet nélkül a nyilvános árlejtés elve szerint fog történni mindazon tárgyakra nézve, a melyekre ennek a külföldi törvényhozások által elfogadott szabályok szerint helye lehet.
108. czikk. Mihelyt a Serifi Kormány elhatározza, hogy valamely közmunkát árlejtés utján fogja foganatosittatni, erről értesiteni fogja a Diplomácziai Testületet, azután közölni fogja vele az árlejtési feltételeket, a terveket és az árlejtéssel kapcsolatos összes iratokat oly módon, hogy az aláiró összes Hatalmak polgárai a tervbe vett munkálatokról tájékoztatást szerezhesenek és hogy az árlejtésben részt vehessenek. E czélból az árlejtési hirdetményben megfelelő határidő fog kitüzetni.
109. czikk. Az árlejtési feltételek nem közvetlenül, sem közvetve nem tartalmazhatnak oly feltételt vagy rendelkezést, a mely a szabad versenyt korlátozhatná, vagy a mely egy bizonyos állampolgárságu pályázóra nézve más állampolgárságu pályázóval szemben hátrányos lehetne.
110. czikk. Az árlejtések oly alakban és azon általános feltételek mellett fognak megtartatni, a melyeket a Serifi Kormány által a Diplomácziai Testület közremüködésével megállapitandó szabályzat elő fog irni.
A megbizást a Serifi Kormány azon ajánlattevőnek juttatja, a ki az árlejtési feltételek keretében a legelőnyösebb általános feltételek mellett tesz ajánlatot.
111. czikk. A 106-110. czikkekben foglalt szabályok a paratölgyerdők kihasználására vonatkozó engedélyekre a külföldi törvényhozásokban szokásos rendelkezéseknek megfelelőleg alkalmazandók.
112. czikk. Serifi fermán fogja meghatározni a bányák, a föld felszinén eszközölt vájások és kőbányák engedélyezésének és kiaknázásának feltételeit. Ezt a fermánt a Serifi Kormány az e tárgyra vonatkozó külföldi törvényhozások nyomán fogja kidolgozni.
113. czikk. Ha a 106-112. czikkekben jelzett esetekben idegen ingatlanok elfoglalása válik szükségessé, azok megfelelő kártalanitási összeg megfizetése után a következő szabályok szerint kisajátithatók.
114. czikk. Kisajátitásnak csak közérdekből és csak annyiban lehet helye, a mennyiben annak szükségességét a Diplomácziai Testület közremüködésével kidolgozandó serifi szabályzatban meghatározott alakszerüségek mellett lefolytatott közigazgatási eljárás megállapitotta.
115. czikk. Ha az ingatlanok tulajdonosai marokkói alattvalók, Ő Serifi Felsége meg fogja tenni a kellő intézkedéseket, hogy semmiféle akadálya ne legyen az Általa közhasznuaknak nyilvánitott munkálatok foganatositásának.
116. czikk. Ha külföldi tulajdonosokról van szó, a kisajátitás tárgyában következőleg kell eljárni:
Ha az illetékes igazgatási ág és a kisajátitandó ingatlan tulajdonosa közt megegyezés nem jönne létre, a kártalanitási összeget külön esküdtszék, esetleg, ha ennek helye van, választott biróság fogja megszabni.
117. czikk. Ez az esküdtszék hat szakértő becslőből fog állni, kik közül hármat a tulajdonos, hármat a kisajátitást kivánó igazgatási ág választ. Az absolut többség véleménye dönt.
Ha a többség meg nem alakulhalt, a tulajdonos és az igazgatási ág egy-egy választott birót nevez meg és ez a két választott biró kijelöli a harmadik választott birót.
Ha a harmadik választott biró jelölése tekintetében megegyezés nem jön létre, ez utóbbit a tangeri Diplomácziai Testület nevezi meg.
118. czikk. A választott birákat a Diplomácziai Testület által az év elején megállapitott jegyzékből és, a mennyire lehet, oly szakértők közül kell választani, a kik nem laknak a foganatositandó munkálat helyén.
119. czikk. A tulajdonos a választott birák határozata ellen illetékes biróságánál és saját hazájának törvényhozása által a választott biráskodásra vonatkozólag megállapitott szabályok szerint felebbvitellel élhet.
VII. FEJEZET
Általános rendelkezések
120. czikk. Az aláiró Hatalmak mindegyike kötelezi magát, hogy azon esetre, ha szükség van arra, hogy saját törvényhozása az ezen Főokmánynyal kölcsönösen elfogadott kötelezettségekkel összhangba hozassék, ezen czélból az erre vonatkozólag netalán szükséges törvényhozási intézkedéseket kieszközli.
121. czikk. A jelen Főokmány mindegyik Állam külön alkotmányos törvényének megfelelően meg fog erősittetni; a megerösitési okiratok Madridban fognak letétetni, mihelyt lehetséges, legkésőbb az ezerkilenczszázhatodik évi deczember hó harminczegyedikén.
A letétről jegyzőkönyv fog felvétetni, a melynek hitelesitett másolata az aláiró Hatalmaknak diplomácziai uton fog megküldetni.
122. czikk. A jelen Főokmány azon a napon lép hatályba, a mely napon az összes megerősitési okiratok már letétettek, legkésőbb az ezerkilenczszázhatodik évi deczember hó harminczegyedikén.
Abban az esetben, ha egyes országokban a netalán oly czélból szükséges külön törvényhozási intézkedések, hogy a jelen Főokmány némely határozmányai Marokkóban lakó honosaikra alkalmazhatók legyenek, a megerősitésre kitüzött időpontig nem volnának megtéve, ezek a határozmányok rájuk nézve csak akkor lesznek alkalmazhatók, ha az itt fent jelzett törvényhozási intézkedések kihirdettettek.
123. és utolsó czikk. Az aláiró Hatalmaknak Marokkóval kötött összes szerződései, egyezményei és megállapodásai hatályban maradnak. Önként értetődik azonban, hogy rendelkezéseknek a jelen Főokmány rendelkezéseivel való összeütközése esetén ez utóbbinak határozmányai lesznek irányadók.
Minek Hiteléül a Meghatalmazott Kiküldöttek a jelen Főokmányt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Algecirasban, az ezerkilenczszázhatodik évi április hó hetedik napján, egy példányban, a mely Ő Katholikus Felsége kormányának levéltárában marad letéve, s a melynek hiteles másolatai az aláiró Hatalmaknak diplomácziai uton meg fognak küldetni.
[Aláírások]
