A Bükk hegységen elterülő nagykiterjedésű erdőségek, valamint a hányaművelésre alkalmas, de ez idő szerint parlagon heverő igen gazdag szén-, mész- és kőtelepek termékeinek forgalomba hozatala czéljából már évek óta tervbe vétetett a m. kir. államvasutak Eger állomását a bánréve-miskolczi államvasuti vonallal összekötő helyi érdekű vasut létesítése. Nevezetesen Nagy Zsigmond és érdektársai még az 1899-ik évben engedélyt kértek és nyertek a m. kir. államvasutak Eger állomásából kiágazólag Felnémet, Monosbél, Visnyó, Dédes és Nagybárcza községek irányában a m. kir. államvasutak Vadna állomásáig vezetendő szabványos nyomtávu gőzüzemű helyi érdekű vasut előmunkálataira. Engedélyt kérők a terveket kidolgozván, azok alapul vétele mellett a vasut közigazgatási bejárása az 1900. évben, majd a bemutatott részletes költségvetés alapján az 1902-dik évben az engedélyezési tárgyalás is megtartatott s a tervezett helyi érdekű vasut építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei megállapíttattak.
Az előmunkálati engedélyesek azonban ezen tervezetet a vasutépítkezéshez szükséges tőke beszerzését gátló nehézségek miatt megvalósítani képesek nem voltak s miután időközben azon meggyőződésre jutottak, hogy a vonal egy részének más irányu vezetése fokozottabb mérvű érdekeltségi hozzájárulás biztosítására, de főként nagyobb forgalomra és jövedelmezőségre nyujt kilátást, az eger-vadnai vasutnak Mikófalván tervezett megállóhelyétől Bekölcze irányában Nádasdig, továbbá ugyanennek a vonalnak Nagy-Tapolcsányban tervezett állomásától Uppony, Bóta és Bánszállás irányában Királdig való vezetését vették czélba. Folyamatba tették továbbá a tervezők egyuttal a tárgyalásokat a „Magyar Álltalános Kőszénbánya Részvénytársasággal” az ennek tulajdonát képező királd-putnoki bányavasut megvétele iránt, azzal a czélzattal, hogy a közforgalom czéljaira megfelelően átalakítandó bányavasutat tervezetük keretébe annak folytatásaként beillesszék oly módon, hogy a helyi érdekű vasut másik végpontja a m. kir. államvasutak Putnok állomása legyen. A szóban forgó variáns tervezet, illetve az eger-királd-putnoki vasutvonal főként azért, mert ily módon a királdi kőszénbányatelep mintegy évi 3000 kocsirakományra becsülhető termékeinek szállítása biztosítható volt, az eger-vadnai vonalnál tényleg előnyösebbnek mutatkozván, az előmunkálati engedély a tervezett variáns vonalra az 1902. évben tervezők e részbeni kérelmére szintén kiadatott.
Ezen előmunkálati engedély alapján az uj variáns vonal az eredetileg tervbe vett iránytól - a felmerült terepnehézségek folytán - eltérően nem Tapolcsánytól, hanem Visnyótól kiágazóan Sátán át Királdig megterveztetvén, a megfelelően kidolgozott tervek alapján a visnyó-királd-putnoki vonalrész közigazgatási bejárása az 1903-ik évben, a helyi érdekű vasut ujabb engedélyezési tárgyalása pedig az 1904-ik évben megtartatott. Az említett engedélyezési tárgyalás során, valamint a későbbi iratváltások során végül sikerült a tervezők jogutódjával, Wessely Károly szilvási földbirtokossal az engedélyezési feltételek tekintetében oly megállapodásra jutni, amelyek alapján nevezett földbirtokos a szóban levő vasut megépítésére és üzletbentartására kötelezettséget vállalt. Az előző tárgyalások folyamán, valamint a későbbi iratváltások során a helyi érdekű vasut építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeire nézve létrejött lényegesebb megállapításokat a következőkben van szerencsém ismertetni. A tisztelettel ide csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekű vasut a m. kir. államvasutak Eger állomásából ágazna ki és Apátfalván és Királdon át a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulattól kormányhatóság jóváhagyással megszerzett királd-putnoki bányavasut felhasználásával a m. kir. államvasutak Putnok állomásáig vezettetnék. A gőzmozdony helyi érdekű vasut hossza 69,5 kilométert tenne ki, szabványos nyomtávval építtetnék s a pálya olykép rendeztetnék be, hogy azon vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A helyi érdekü vasuton az annak csatlakozása folytán megfelelően átalakítandó Eger és Putnok államvasuti állomásokon kívül a következő állomások és megállóhelyek létesíttetnének:
1. Tihamér rakodó állomás . . . . . 200 m. hosszban
2. Egervár megállóhely . . . . . 70
3. Felnémet állomás . . . . . 290
4. Szarvaskő rakodó állomás . . . . . ˙200
5. Monosbél vizállomás . . . . . 305 ˙
6. Borsod-Apátfalva állomás . . . . . 290 ˙
7. Bükk-Szilvás rakodó . . . . . 200
8. Visnyó-Dédes vizállomás . . . . . 305
9. Nekersem-Sáta állomás . . . . . 290
10. Kiskapud rakodó megállóhely . . . . . 150
11. Királd vizállomás . . . . . 305
Az eger-putnoki helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 8.200.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 117 986 koronában állapíttatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 278.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 40.000 korona, külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona lenne fordítandő. A kilométerenkénti költségek magasságának indokolására a következőket vagyok bátor előadni. A vasutvonal mintegy 5 km. hosszban beltelkeken és értékes szőlőkön vezet át, melyek kisajátitása tetemes költséget fog igényelni; további 10 kilométer hosszban a szarvaskői szük sziklaszoroson halad keresztül s az itt kanyargó Eger pataknak és a közutnak szabályozása is szükségessé válik. A visnyó-királdi pályarész pedig völgyeken és hegyeken át vezet, miért is e vonalrész mentén magas töltéseket és mély bevágásokat, sőt négy helyen 150, 100, 170 és 120 méter hosszban alagutakat is kell létesiteni. A terep- és vizlefolyási viszonyok a vonalon 116 drb kisebb-nagyobb áteresz és hid létesitését teszik szükségessé s ezenkivül a vizek akadálytalam lefolyása érdekében a patakok 25 helyen - mintegy 1600 méter hosszban - szabályozandók.
A tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-a, azaz 2,870.000 korona törzsrészvényeknek teljes névértékben, további 38%-a, azaz 3,116.000 korona elsőbbségi részvényeknek 72%-os árfolyamon való kibocsátása utján szereztetnék be, a fennmaradó 27%-a, vagyis 2,214.000 korona fedezésére pedig az 1888:IV. t. -czikk 10. §-ának negyedik bekezdésében foglalt kikötések mellett 90%-os árfolyam számitott és 4 1/4%-os kamatozásra jogositó egyszerü kötvények bocsáttatnának ki. A 2,870.000 koronát tevő törzsrészvénytőkéből az érdekelt törvényhatóságok és községek a következő hozzájárulásokat biztositották:
1. Heves vármegye közönsége . . . . . 100.000 K
2. Borsod vármegye . . . . . 80.000
3. Eger r. t. város . . . . . 200.000
4. Szilvás község közönsége . . . . . 20.000
5. Visnyó ˙. . . . . 20.000
6. Matyinka ˙ . . . . . 2.000
7. Dédes ˙˙. . . . . 4.000
8. Csokva ˙˙. . . . . ˙2.000
9. Monosbél ˙˙. . . . . 4.000
10. Szentmárton község közönsége . . . . . 2.000
11. Apátfalva ˙˙. . . . . ˙15.000
12. Sáta ˙˙. . . . . ˙10.000
13. Nekerény ˙˙. . . . . ˙7.000
14. Tardona ˙˙. . . . . ˙4.000
tehát összesen . . . . . 470.000 koronát.
A magánérdekeltek pedig 755.000 korona névértékü törzsrészvényt jegyeztek, mely utóbbi összegben 300.000 korona értékkel szerepel a magyar általános kőszénbánya részvénytársulat által a királd-putnoki bányavasut átengedésével természetben adandó hozzájárulás. Az 1888. évi IV. t. -czikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvényel ellenében a következő állami hozzájárulások bizotsittatnának: a) postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomban helyezése, illetve a postaszállitási tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 36.350 korona átalány 727.000 korona tőkeértékben. b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 38.400 korona évjáradék 768.000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egyszerre egy összegben, avagy megfelelő nagyobb részletekben is folyósitható lenne.
A fent számjelzett postahozzájárulás a tényleges tőke 8.86%-át, a külön segély pedig a tőke 9.36%-át, vagyis együtt 18.22%-át teszik s így az 1888. évi IV. t. -czikkben megszabott 10-10%. vagyis összesen 20%-os maximumon alul maradnak. Az összes érdekeltési és állami hozzájárulások, vagyis az 1,225.000 koronát kitevő érdekeltségi és az 1,495.000 koronát kitevő állami hozzájárulás, összesen tehát 2,720.000 korona számításba vétele után a 2,870.000 korona törzsrészvénytőkében még mindig mutatkozó 150.000 korona hiány fedezéséről gondoskodni az engedélytkérő feladata leend. A helyi érdekü vasut üzletét a bruttó szállitási bevételek feles osztása alapján a m. kir. államvasutak igazgatóság fogná kezelni. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott építési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel.
A tisztelettel előadottak alapján s annak felemlitése mellett, hogy a kérdéses vasut létesitése a jelen tiszteletteljes jelentésem bevezetésében emlitett bányatermékek kiaknázásának lehetővé tétele és a csatlakozó államvasuti vonalak szállitásainak tetemses fokozása folytán ugy közgazdasági, mint közforgalmi és pénzügyi szempontból jelentékeny fontossággal bir, kérem a tisztelt képviselőházat, hogy az eger-putnoki helyi érdekü vasut engedélyezésére vonatkozó idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni s azt hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék.
