1. § A bünvádi perrendtartás 400. §-ának 3. pontja következően egészittetik ki:
vagy ha az enyhitő körülmények alapján kiszabható legkisebb büntetés (1878:V. tc. 92. §, 1879:XL. tc. 21. §) megállapitása esetében az itélet ellen egyedül a vádlott, még pedig csak büntetésének enyhitése végett fellebbezett és hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok fenn nem forog;
2. § A bünvádi perrendtartás 426. §-a hatályon kivül helyeztetik és ugyanazon szám alatt a következővel helyettesittetik:
Semmiségi panasz a következő esetekben használható:
1. esküdtbiróság itélete ellen (352., 373. és 374. §);
2. a törvényszéknek olyan itélete ellen, melyre nézve a 381. § második bekezdésének 2. pontja a felebbezést kizárja;
3. a királyi itélőtáblának első fokban hozott itélete vagy érdemleges végzése ellen (333. és 418. §);
4. a kir. itélőtáblának, mint másodfoku biróságnak itélete ellen;
5. a törvényszéknek másodfokban hozott itélete ellen (554. § és 556. §-nak harmadik bekezdése);
6. összbüntetést kiszabó elsőbirósági itélet ellen (518. §).
A semmiségi panaszt az 1., 3. és 4. pont eseteiben, továbbá akkor, ha a 6. pont esetében az összbüntetést esküdtbiróság vagy törvényszék állapitotta meg, a kir. Curia, a 2. és 5. pont eseteiben pedig, továbbá akkor, ha a 6. pont esetében az összbüntetést kir. járásbiróság állapitotta meg, a kir. itélőtábla vizsgálja felül.
A kir. itélőtábla hatáskörébe utalt ezen semmisségi panaszokra a bünvádi perrendtartásnak vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
3. § Az igazságszolgáltatás egyöntetüségének megóvása végett büntető ügyekben a vitás elvi kérdések a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha a felmerült vitás elvi kérdés nem csupán büntetőjogi természetü, annak eldöntése végett vegyes teljes ülést kell tartani, a mely a kir. Curiának összes büntető és polgári tanácsaiból alakul.
Ha a kir. Curia valamelyik büntető tanácsának többsége valamely vitás elvi kérdés megoldásánál el kiván térni a kir. Curiának büntető teljes ülésén, vagy vegyes teljes ülésén korábban hozott határozatától, a tanács elnöke köteles az ügy elintézését felfüggeszteni, a megoldandó vitás elvi kérdést szövegeztetni s ezt a kir. Curia elnökének büntető teljes ülési vagy vegyes teljes ülési határozat kieszközlése végett megküldeni.
Ezen felül a kir. Curia elnöke, ha a kir. Curiának ellentétes elvi alapon nyugvó büntetőjogi határozatairól nyer tudomást, a vitás elvi kérdés eldöntése végett a büntető vagy a vegyes teljes ülést késedelem nélkül egybehivja.
A kir. Curiának büntető teljes ülési és vegyes teljes ülési határozata a büntető ügyek eldöntésénél irányadó.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kir. Curia elvi jelentőségü határozatainak előkészitését a kir. Curia büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének összhivását, alakitását és eljárását, a koronaügyész meghallgatásának módját, a határozathozatalt, a határozat hitelesitését és közzétételét rendeleti uton szabályozhassa.
Az 1890:XXV. tc. 13. §-ában foglalt rendelkezések érintetlenül maradnak.
4. § A kir. Curia büntető teljes ülésének és vegyes teljes ülésének határozataiból, valamint a kir. Curiának büntető ügyekben hozott egyéb elvi határozataiból hivatalos gyüjteményt kell késziteni. A gyüjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki, a mely bizottság elnöke a kir. Curia büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a kir. Curia büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese. A gyüjteményt, mint a kir. Curiának hivatalos kiadványát, az igazságügyminister téteti közzé. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a gyüjteménybe felveendő határozatok kiválasztásánál és a gyüjtemény közzétételénél követendő eljárást rendeleti uton szabályozhassa.
5. § E törvény életbelépésének idejét és a szükséges átmeneti intézkedéseket az igazságügyminister rendeleti uton állapitja meg.
E törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.
