Miután alapelv, hogy a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által megszavazott kiadások törvényerejü kiadásokká csak az országgyülés megajánlása után válhatnak s ezen oly szigoru megóvása végett azokra nézve az egyszerü zárszámadási elszámolás és felmentés elégségesnek nem tekinthető, az utóbbi években felmerült mindazon kiadásokra nézve, a melyek a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által ugyan már megszavaztattak, de a törvényhozás által még el nem fogadtattak, annak szüksége merül fel, hogy azok - praecedensek elkerülése végett - az alkotmányos szempontok megóvása és a rend helyreállitása végett törvénybe iktattassanak és ez alapon gondoskodás történjék, hogy e kiadások, a mennyiben törvényes felhatalmazás nélkül kifizetve és előirányzat nélküli kiadásképen elszámolva még nem lettek, természetüknek megfelelően, mint törvényesen megajánlott kiadások elszámolhatók legyenek.
Azok a közösügyi kiadások, a melyeknek a magyar szent korona országaira eső részét a törvényhozás még meg nem ajánlotta, a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok következő határozataival szavaztattak meg: A közösügyek tárgyalására 1902. évi május hó 6-ikára Budapestre összehivott bizottságok III. számu határozatukkal megszavaztak, az 1901. évre a közösügyi rendes kiadásokhoz 2,110.000 K póthitelt, IV. számu határozatukkal pedig megszavaztak az 1902. évre póthitelképen a közösügyi rendes kiadásokhoz 3,818.090 K-t és a közösügyi rendkivüli kiadásokhoz 1.940.000 K-t. E bizottságok V. számu határozatukkal 105.000 K póthitelt szavaztak meg az 1902. évi rendkivüli közösügyi kiadásokhoz, VI. számu határozatukkal pedig ugyancsak az 1902. évre 38,000.000 K rendkivüli hitelt szavaztak meg, a tábori taraczkütegosztályok felállitásával és a hegyi tüzérség ujjászervezésével felmerülő kiadásokra. A közösügyek tárgyalására 1903. évi deczember 15-ére Bécsbe összehivott bizottságok III. számu határozatukkal megszavaztak az 1904. évre az uj tábori tüzérségi anyag beszerzésére 15,000.000 K rendkivüli hitelt, IV. számu határozatukkal pedig megszavaztak e bizottságok az 1903. évre póthitelképen a közösügyi rendes kiadásokhoz 765.450 K-t és a közösügyi rendkivüli kiadásokhoz 1.358.700 K-t.
A közösügyek tárgyalására Budapestre 1904. évi május hó 14-ére összehivott bizottságok I. számu határozatukkal megszavaztak az 1905. évre közösügyi rendes kiadásként 341.051.366 K-t, közösügyi rendkivüli kiadásként pedig 28,096.517 K-t, azaz összesen 369.147.883 K-t, a miből levonva a határvámjövedék tiszta bevételei gyanánt előirányzott 114.716.729 K-t, marad a két állam által fedezendő közösügyi kiadásként 254.431.154 K. Ugyancsak e bizottságok II. számu határozatukkal megszavaztak 1905. évi rendkivüli közösügyi kiadásként a Bosznia és Herczegovinában, továbbá a Lim területén álló parancsnokságok, intézetek és csapatok rendkivüli szükségletére 7,583.000 K-t. Megszavaztak továbbá e bizottságok III. számu határozatukkal a hadfelszerelési tárgyak gyorsabb beszerzésére az 1904. évre 10,000.000 K és ugyancsak a hadfelszerelési tárgyak gyorsabb beszerzésére, továbbá az uj tábori tüzérségi anyag beszerzésére az 1905. évre 78.000.000 K rendkivüli hitelt. IV. számu határozatukkal pedig a haditengerészet rendkivüli szükségletének beszerzésére az 1904. évre 12,500.000 K-t s az 1905. évre 62.676.000 K-t. Ugyancsak e bizottságok V. számu határozatukkal a közösügyi rendkivüli kiadásokhoz póthitelképen az 1904. évre 228.000 K-t szavaztak meg. Végre a közösügyek tárgyalására Bécsbe 1906. évi junius hó 9-ére összehivott bizottságok póthitelképen megszavaztak V. számu határozatukkal az 1905. évre a közösügyi rendes kiadásokhoz 5.212.100 K-t és a közösügyi rendkivüli kiadásokhoz 206.477 K-t. VI. számu határozatukkal pedig az 1904. évre a közösügyi rendkivüli kiadásokhoz 73.587 K-t.
E határozatokkal megszavazott összegeknek a magyar szent korona országaira eső részéből törvényes felhatalmazás nélkül már tényleg kifizettetett és előirányzat nélküli kiadás gyanánt elszámoltatott: Az 1902. évi állami zárszámadásban a rendes kiadások IV. fejezetének 3. rovata alatt az 1901. és 1902. és 1902. évi közösügyi rendes kiadásokhoz póthitelképen megszavazott 5,928.090 K-ból a magyar szent korona országait terhelő hányad, azaz 2.039.262 K 96 f. az átmeneti kiadások II. fejezetének 1. czimén a 2. rovat alatt az 1902. évi közösügyi rendkivüli kiadásokhoz póthitelképen megszavazott 1,940. 000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 7.912.000 K, végre a 2. czim 2. rovata alatt az 1902. év rendkivüli hadseregi kiadásokhoz póthitelképen megszavazott 105.000 K-ból a magyar szent korona országait terhelő 36.120 K.
Az 1903. évi állami zárszámadásban elszámoltatott, a rendes kiadások IV. fejezetének 3. rovata alatt az 1903. évi közösügyi rendes kiadásokhoz póthitelképen megszavazott 765.450 K-ból a magyar szent korona országait terhelő hányad, azaz 263.314 K 80 f, az átmeneti kiadások II. fejezetének 1. czimén pedig a harmadik rovaton az 1903. évi közösügyi rendkivüli kiadásokhoz póthitelként megszavazott 1,358.700 K-ból a magyar szent korona országait terhelő 467.392 K 80 f s a 4. rovaton a hadsereg részére az 1902. évre megszavazott 38.000.000 K rendkivüli hitelből az 1902. évben felhasznált 23,000.000 K levonásával fennmaradó és 1903. évben igénybe vett 15.000.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 5.160.000 K. Az 1904. évi állami zárszámadásban elszámoltatott az átmeneti kiadások II fejezetének 1. czimén a 2. rovat alatt a hadsereg részére 1904. évre megszavazott 15,000.000 K rendkivüli hitelből a magyar szent korona országaira eső 5. 160. 000 K. a 3. rovat alatt a hadsereg részére 1904. évre megszavazott 10.000.000 K rendkivüli hitelből igénybe vett 1,700.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 584.800 K, a 4. rovat alatt a hadi tengerészet részére 1904. évre megszavazott 12.500.000 K rendkivüli hitelből igénybe vett 9.036.340 K-ból a magyar szent korona országaira eső hányad, azaz 3.108.500 K 96 f. végre az 5. rovat alatt az 1904. évi közösügyi rendkivüli kiadásokhoz póthitelképen megszavazott 228.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 78.432 K.
Az 1905. évi állami zárszámadásban pedig elszámoltatott a rendes kiadások IV. fejezetének 1. rovata alatt az 1905. évi közösügyi kiadásokból a határvámjövedék 148.630.360 K 15 f-t tevő tényleges tiszta bevételének levonása után a magyar szent korona országait illető 66.192.826 K 2 f, a 3. rovat alatt a külügyministerium 1905. évi rendes kiadásaihoz póthitelképen megszavazott 10.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 3.440 K és a 4. rovaton a hadsereg 1905. évi rendes kiadásaihoz póthitelképen megszavazott 5.000.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 1.720.000 K, továbbá az átmeneti kiadások II. fejezetének 1. czimén az 1. rovaton az 1905. évi közösügyi rendkivüli kiadásokból a magyar szent korona országait illető 9.665.201 K 85 f, a 2. rovaton a hadi tengerészet részére az 1904. évre megszavazott 12.500.000 K rendkivüli hitelből 1904. évben felhasznált 9,036.340 K levonásából fenmaradó 3.463.660 K-ból 1905. évben igénybe vett 3,200.000 K-nak a magyar szent korona országaira eső hányada, azaz 1.100.800 K, a 3. rovat alatt a hadsereg részére 1905. évre megszavazott 78.000.000 K rendkivüli hitelből igénybe vett 5.000.000 K-ból, továbbá a haditengerészet részére 1905. évre megszavazott 62.676.000 K rendkivüli hitelből igénybe vett 22.079.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 9,315.176 K és a 4. rovaton a külügyministerium 1905. évi rendkivüli kiadásaihoz póthitelképen megszavazott 201.477 K-ból a magyar szent korona országaira eső hányad, vagyis 69.308 K 69 f, végre a 2. czimen a Bosznia és Herczegovinában, továbbá a Lim területén álló parancsnokságok, intézetek és csapatok 1905. évi rendkivüli szükséglete gyanánt megszavazott 7.583.000 K-ból a magyar szent korona országaira eső 2,608.552 K.
Törvényes felhatalmazás nélkül kifizettettek és elszámoltattak, továbbbá a közösügyek tárgyalására 1902. évi május hó 6-án Budapestre összehivott bizottságok VIII. számu határozatával megállapitott 1900. évi, az 1903. évi deczember hó 15-ére Bécsbe összehivott bizottságok VIII. számu határozatával megállapitott 1901. évi és az 1904. évi május hó 14-ére Budapestre összehivott bizottságok X. számu határozatával megállapitott 1902. évi közösügyi zárszámadásra alapitott végleges leszámolás folytán a magyar szent korona országaira eső tartozás kiegyenlitésére szolgáló összegek. Nevezetesen elszámoltatott ily czimen az 1902. évi állami zárszámadásban az 1900. évi végleges leszámolásból kifolyólag a rendes kiadások IV. fejezetének 2. rovata alatt 1,503.676 K 67 f. az 1903. évi állami zárszámadásban az 1901. évi végleges leszámolásból kifolyólag a rendes kiadások IV. fejezetének 2. rovata alatt 2.587.260 K 23 f s az átmeneti kiadások II. fejezetének 1. czimén a 2. rovat alatt 155.439 K 35 f. végre az 1904. évi állami zárszámadásban az 1902. évi végleges leszámolásból kifolyólag a rendes kiadások IV. fejezetének 2. rovata alatt 2,748.090 K 58 f.
A közösügyek tárgyalására 1906. évi junius hó 9-ére Bécsbe összehivott bizottságok XII. számu határozatával megállapitott 1903. évi közösügyi zárszámadásra alapitott végleges leszámolás folytán a magyar szent korona országai által az 1903. évben kifizetett és elszámolt közösügyi rendes kiadásokon felül pótlólag még 1. 089.662 K 49 f, az 1903. évben kifizetett és elszámolt közösügyi rendkivüli kiadásokon felül pedig pótlólag még 599.514 K 48 f, összesen tehát 1,688.576 K 97 f fizetendő. Erre az összegre eddigelé törvényes felhatalmazás nélkül előlegképen kifizettett és az 1905. évi állami zárszámadásban a rendes kiadások IV. fejezetének 2. rovata alatt elszámoltatott 722.400 K.
Végre ugyancsak törvényes felhatalmazás nélkül kifizettetett és az 1904. évi állami zárszámadásban a rendes kiadások IV. fejezetének 3. rovata alatt elszámoltatott a törvényjavaslat 1. §-ának utolsó bekezdésében, emlitett 406.633 K 17 f, mely összeg azért terhelte a magyar szent korona országait, mert az osztrák tengermelléki vámhivataloknál az 1899. év második felében hitelezett, elismervények által fedezett és az 1900. év első felében esedékes 5,692.864 ar. forint 52 krnyi vámilleték, a fennálló szabályok ellenére, nem 1899. évre, hanem csak az 1900. évre mutattatott ki vámjövedéki bevétel gyanánt, a minek az lett a következménye, hogy a határvámjövedék tiszta bevételei által nem fedezett közösügyi kiadások, a leszámoláskor, az 1899. évben a kérdésben forgó 5,692.864 ar. forint 52 krnyi összeggel magasabbaknak s az 1900. évre ugyanannyival alacsonyabbaknak mutatkoztak a valóságnál. Miután pedig a quotakulcs 1900-el szemben Magyarország terhére 3%-kal emelkedett, a kérdésben forgó 5,692.864 ar. forint 52 krnak 3%-a, azaz 406.633 K 17 f a magyar szent korona országai által a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak utólag meg volt téritendő.
A kérdésben forgó kiadások ezek szerint a fentiekből kitünőleg jelentékeny részükben már fedezve vannak s a mennyiben még fedezve nincsenek, tulnyomó mérvben ama rendkivüli közösügyi hiteleknek részét képezik, a melynek mikénti fedezése iránt a hasonló természetü egyéb állami szükségletek mikénti fedezését tárgyazó külön törvényjavaslatban fogok előterjesztést tenni. Ez az oka annak, hogy a jelen törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. tc. 16. §-ában foglaltaktól eltérőleg, nem tartalmaz rendelkezéseket a kérdésben forgó kiadások fedezetének módozatai iránt.
