1. § Az állami elemi népiskolai tanitószemélyzet tagjai állami tisztviselők.
2. § Az összes állami elemi népiskolai tanitószemélyzet fizetés tekintetében három fizetési csoportban osztatik.
Az első fizetési csoportba tartoznak azok a tanitók, a kik az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben; a második csoportba azok, a kik a harmadik lakbérosztályba; és végre a harmadik csoportba azok, a kik a negyedik lakbérosztályba sorozott és lakbérosztályba egyáltalán nem sorozott községekben fennálló állami elemi népiskoláknál vannak alkalmazva.
Az egyes csoportokba tartozó tanitói állásokkal egybekötött alapfizetést, a fizetés emelkedésre igényt adó szolgálati idővel a fizetésemelkedésnek mértékét a következő táblázat tünteti fel:
| A fizetés | ||||
| az I-ső csoportban K | a II-ik csoportban K | a III-ik csoportban K | ||
| Alapfizetés | 1.200 | 1.100 | 1.000 | |
| 5 év mulva | 1.600 | 1.500 | 1.400 | |
| 10 év mulva | 1.800 | 1.700 | 1.600 | |
| 15 év mulva | 2.000 | 1.900 | 1.800 | |
| 20 év mulva | 2.200 | 2.100 | 2.000 | |
| 25 év mulva | 2.400 | 2.300 | 2.200 | |
| 30 év mulva | 2.600 | 2.500 | 2.400 | |
Külön csoportot képeznek fizetés tekintetében az állami gazdasági ismétlőiskoláknál alkalmazott szaktanitók és egy másik külön csoportot az ugyanott alkalmazott szaktanitónők, a kiknek alapfizetését s a fizetésnek a szolgálati idővel történő emelkedését a következő táblázat mutatja:
a) Az állami gazdasági szaktanitók illetménye
| Fizetése K | ||
| Alapfizetés | 1.400 | |
| 5 év után | 1.800 | |
| 10 év után | 2.100 | |
| 15 év után | 2.400 | |
| 20 év után | 2.600 | |
| 25 év után | 2.800 | |
| 30 év után | 3.000 |
b) Az állami gazdasági szaktanitónők illetménye
| Fizetése K | ||
| Alapfizetés | 1.200 | |
| 5 év után | 1.500 | |
| 10 év után | 1.800 | |
| 15 év után | 2.000 | |
| 20 év után | 2.200 | |
| 25 év után | 2.400 | |
| 30 év után | 2.600 |
E szakaszban felsorolt állami elemi népiskolai tanitókat és gazdasági szaktanitónőket a következő lakbérek illetik meg.
1. Az első lakbérosztályba sorozott községekben évi 600 K
2. A második lakbérosztályba sorozott községekben évi 420 K
3. A harmadik lakbérosztályba sorozott községekben évi 360 K
4. A negyedik lakbérosztályba sorozott községekben évi 300 K
5. A lakbérosztályba nem sorozott községekben évi 200 K
A gazdasági ismétlő iskolai szaktanitókat a XI-ik fizetési osztálynak megfelelő lakbér illeti meg.
Azok a tiszteletdijak, a melyeket az állami elemi népiskolai tanitók az iparos- és kereskedő-tanonczoktatásért, vagy pedig a gazdasági ismétlő iskola vezetéséért, vagy végre a kántori teendők ellátásáért nyernek, a kimutatásban számukra biztositott javadalmazásba be nem számithatók.
3. § Az állami elemi népiskolákhoz, a 4. §-ban felsorolt esetektől eltekintve, tanitó csakis az alapfizetéssel és megfelelő lakbérrel nevezhető ki.
4. § A jelen törvény hatályba léptéig állami iskoláknál rendes tanitói minőségben eltöltött szolgálati idő, a mennyiben az a jelen törvény határozatai szerint magasabb fizetésre igényt ad, az igényeknek egyénenként való megállapitásánál olykép veendő számba, mintha az a jelen törvény hatályának tartama alatt telt volna el. Ehhez képest az állami elemi népiskolai tanitóknak a jelen törvény hatályba léptétől kezdve az a fizetés és lakbér jár, a melyet részökre, figyelemmel az igénytadó szolgálati időre, a jelen törvény megállapit.
A magasabb fizetésre való igény szempontjából az állami iskoláknál töltött rendes tanitói szolgálati idővel egyenlőnek veendő:
a) a kincstári vagy államvasuti iskoláknál rendes tanitói minőségben megszakitás nélkül töltött szolgálati idő;
b) községi és hitelfelekezeti, továbbá társulati és magánosok által fentartott, nyilvános iskoláknak állami kezelésbe átvétele esetén, az azoknál alkalmazott és állami szolgálatba átvett tanitókra nézve az 1893. évi XXVI. tc. hatályba léptének napja, vagyis 1893. évi október hó első napja után ilyen iskoláknál megszakitás nélkül rendes tanitói minőségben töltött szolgálati idő;
c) a jelen törvény hatályba léptéig állami elemi népiskolákhoz saját kérésükre kinevezett rendes tanitóknak, megelőzőleg községi, hitfelekezeti, továbbá társulatok és magánosok által fentartott nyilvános népiskoláknál az 1893:XXIV. tc. hatályba lépte, vagyis 1893. évi október hó első napja után megszakitás nélkül, rendes tanitói minőségben töltött szolgálati ideje.
A kincstári, államvasuti, községi, hitfelekezeti, társulati és magán nyilvános népiskoláktól már átvett és a jelen törvény hatályba lépte után átveendő tanitóknak, továbbá a jelen törvény hatályba léptéig nem állami népiskoláktól saját kérésökre kinevezett állami tanitóknak fizetése az a), b) és c) pont alatt emlitett szolgálati idők figyelembevételével állapitandó meg.
Ha az állami kezelésbe átvett iskoláknál alkalmazott tanitónak előbb magasabb fizetése volt, mint a mennyi őt ezen szakasz fennebbi rendelkezése szerint megilleti, a különbözet személyi pótlék czimén jár a tanitónak, a mely személyi pótlék az állami tanitói fizetés emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig megszüntetendő.
Ha valami községi vagy felekezeti tanitó a jelen törvény hatályba lépte után saját kérésére neveztetik ki állami tanitóvá és ha előbb fizetés és korpótlék czimén magasabb illetményt élvezett, mint a milyen kezdőfizetés a jelen törvény második szakasza szerint az állami tanitókat megilleti, ezen alapfizetésen kivül előbbi illetményeinek többletét személyi pótlék czimén nyeri, a mely személyi pótlék állami tanitói fizetésének emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig szintén megszüntetendő.
5. § A fizetés előleges havi részletekben és pedig első kinevezés esetén az állami tanitói állás elfoglalásának napjától utaltatik ki. A lakbér negyedévi előleges részletekben és pedig első kinevezés esetén az uj állás elfoglalásának napját követő hó elsejétől, áthelyezés esetén az uj állás elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától tétetik folyóvá.
Ha különböző állomáshelyeken a lakbérnegyedek nem esnek össze, az uj lakbér az előbbi állomáshelyre érvényes lakbérnegyed lejártától folyósitandó. Bizonyos szolgálati idő eltöltése alapján e törvény rendelkezése értelmében magasabb fizetésre jogosult tanitónak magasabb fizetése ama hónap első napjától folyósitandó, mely az igényt megállapitó szolgálati idő leteltét közvetlenül követi.
6. § Azoknak az állami tanitóknak, a kik lakást természetben kapnak, lakbérre igényük nincs. A természetben nyujtott lakásnak legalább két szoba, konyha, kamara és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állani.
7. § Olyan állami tanitóknak, a kik e törvény hatályha lépte idején fizetés természetével biró és a nyugdijazásnál beszámitandó illetmények czimén együttvéve többet élveznek, mint a mennyi fizetésre e törvény értelmében igényt tarthatnának, a többlet személyi pótlék czimén utalványozandó.
Mindazon állami tanitóknak, a kik e törvény hatályba lépte előtt a lakbérosztályba nem sorozott községekben 200 koronánál magasabb lakbért élveztek, ezen lakbérkülönbözet szintén személyi pótlék czimén utalványozandó.
A személyi pótlékok azonban a fizetés emelkedése esetén a fizetési többlet erejéig megszüntetendők.
8. § A 3-6 tanitóval biró állami elemi népiskolák igazgató-tanitói évi 200 korona, a 7-10 tanitóval biró iskolánál 300 korona és a 10-nél több tanitóval biró iskolánál 400 korona igazgatói pótlékban részesülnek.
Az igazgatói pótlék fizetés természetével bir, annak élvezete azonban az igazgatói minőségnek, megbizatásnak fegyelmi itélettel való megvonása, vagy arról való lemondás esetén megszünik és ebben az esetben a nyugdij megállapitásánál sem veendő figyelembe.
9. § Az állami elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanitók és tanitónők, a népnevelés terén szerzett kiváló érdemeik elismeréseül állomáshelyükön igazgatótanitókká és igazgatótanitónőkké léptethetők elő. Az igy előlépő tanitó, tanitónő évi 200 korona, fizetés természetével biró pótlékban részesül, mely pótlék azonban megszünik, ha az illető a 8. §-ban megállapitott igazgatói pótlék élvezetébe lép, de ismét folyósittatik, ha az igazgatói pótlékot a 8-ik § értelmében lemondás következtében elveszitette.
Az ekkép előléptetett tanitók és tanitónők száma az évi állami költségvetésben rendszeresitett rendes tanitói és tanitónői állások számának 10%-át meg nem haladhaja.
Ezen állásokra való előlépés az alá az átmeneti korlátozás alá esik, hogy a létszámnak fent megállapitott 10%-a csak fokozatosan s a jelen törvény hatályba léptétől számitandó öt év alatt tölthető be.
10. § Budapesten és környékén, továbbá Kolozsvárott és Fiuméban alkalmazott családos tanitók és tanitónők részére az állami költségvetésben megállapitott működési pótlékok továbbra is érintetlenül hagyatnak.
11. § Azokra a kérdésekre nézve, a melyek az állami tanitókat a jelen törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásval - a vallás- és közoktatásügyi minister illetékes.
A hozott határozat ellen a m. kir. közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye.
12. § Az állami elemi népiskolai tanitóknak a jelen törvény 2. §-ában fizetésemelkedésökre nézve megállapitott igénye csak jogerős fegyelmi itélettel korlátozható.
13. § A tanitó egyik állami elemi népiskolától áthelyezhető a másikhoz, a mely áthelyezés történhetik akár a tanitó saját kérelmére, akár a közszolgálat érdekében, akár szabályszerü fegyelmi eljárás következtében.
Ha az áthelyezés oly állásra történik, a melyre nézve e törvény 2. §-a magasabb fizetést állapit meg, az áthelyezett tanitó e törvény értelmében beszámitható összes szolgálati idejének figyelembevételével erre a magasabb fizetésre tarthat igényt. Ellenkező esetben, ha a tanitó valamely kisebb fizetési csoportba tartozó község állami iskolájához helyeztetett át, megtartja ugyan addig élvezett fizetését, de uj állomásán magasabb fizetésbe csak akkor lép, ha összes szolgálati idejének beszámitásával ez uj állomáson szerzett igénye meghaladja előbbi fizetését.
14. § Addig is, mig a tanitók jogviszonyai általános rendezést nyernek, az 1876. évi XXVIII. tc. 7. §-ának 3. és 4. pontja az állami elemi népiskolai tanitókra vonatkozólag a következőleg módosittatik:
1. Az állami elemi népiskolai tanitó fegyelmi vétséget követ el:
a) államellenes cselekmény által. Ilyennek tekintendő különösen minden cselekmény, a mely a magyar állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása, területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása, az állam czimere, jelvényei vagy zászlója ellen irányul;
b) közbotrányt okozó erkölcstelen magaviselet által;
c) ha valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen való gyülöletre, ugyszintén ha a tulajdont vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdonnak felosztásával ámit; ha növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz;
d) a növendékekkel való durva bánásmód által;
e) a felettes hatósággal szemben tanusitott engedetlenség vagy durva tiszteletlenség által;
f) egyáltalán tanitói és nevelői kötelességének vétkes elmulasztása vagy azzal ellenkező minden cselekedete által;
g) ha a törvény ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik.
A felsorolt fegyelmi vétségek egyaránt megtorlandók, történtek legyen azok akár az iskolában, akár az iskolán kivül, akár más állam területén, élő szóval, irásban, vagy nyomtatány vagy képes ábrázolat, tankönyv vagy taneszközök közreadása, avagy terjesztése által.
2. Mindezen fegyelmi vétségek alapján a közigazgatási bizottság állami elemi népiskolában alkalmazott tanitó ellen a gondnokság vagy ennek valamely tagja, ugyszintén valamely növendék törvényes képviselőjének feljelentésére, vagy a nélkül is fegyelmi vizsgálatot rendelhet el, a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletére pedig elrendelni köteles.
A közigazgatási bizottság azt a tanitót, a ki ellen bünvádi vagy fegyelmi eljárás indittatott, indokolt esetben állásától felfüggesztheti. Ha a tanitó ellen büntett vagy hivatalvesztéssel is büntetendő vétség miatt indittatott meg a bünvádi eljárás, vagy ha ellene a büntető biróság jogerős vád alá helyező vagy ezzel egyenlő hatályu határozatot (főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot) hozott: a közigazgatási bizottság a felfüggesztést mindenesetre köteles kimondani.
Ha a tanitó ellen inditott fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény a fegyelmi vétség tényálladékán kivül büntetendő cselekmény (büntett, vétség vagy kihágás) ismérveit is feltünteti: akkor, a mennyiben a fenforgó fegyelmi vétség már tisztán fegyelmi szempontból is az állásról való elmozditás kimondását tenné szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő, de a büntető cselekményről a kir. ügyészséget vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatóságot a büntető eljárás meginditása végett szükséges adatok közlése mellett értesiteni kell. Ha pedig a fenforgó fegyelmi vétség az állásról való elmozditást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolja, az iratok a kir. ügyészséghez vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatósághoz azonnal átteendők, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bünügynek jogerős befejezéséig függőben tartandó.
3. A fegyelmi vizsgálatot kis- és nagyközségekhen a főszolgabiró, rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester teljesiti. A vizsgálat foganatositásának idejéről a tanfelügyelő értesitendő, a ki a vizsgálatnál személyesen vagy megbizottja által jelen lehet. A gondnokság a vizsgálatnál mindig meghallgatandó. Az állami tanitó az ellene inditott fegyelmi eljárás alatt védőt is nevezhet meg s annak segitségét igénybe veheti. Védő lehet nem ügyvéd is.
A vizsgálat befejeztével a fegyelmi biráskodást a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja.
A tanácskozásban és itélethozatalban nem vehet részt a fegyelmi választmánynak az a tagja, a ki a tanitó ellen panaszt vagy vádat emelt. Az itélet a tanitóval való közléstől számitott 15 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez felebbezhető; az állásról való elmozditásra történt elitélés pedig felülvizsgálat végett a vallás- és közoktatásügyi ministerhez hivatalból felterjesztendő. A felebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyujtandó be.
4. Az állami elemi népiskolai tanitók ellen foganatositott fegyelmi vizsgálat alapján a vizsgálat eredményéhez és a fegyelmi vétség fokozatához képest a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:
a) dorgálás;
b) pénzbirság, a mely a tanitó nyugdijába beszámitható illetményeinek 10%-áig terjedhet;
c) saját költségén más állomásra való áthelyezés;
d) a fizetésemelkedésnek bizonyos időre való megvonása; a megvonás csak határozott időre szólhat, mely azonban két évnél hosszabb nem lehet; a meghatározott idő a legközelebbi fizetésemelkedésre nézve irányadó szolgálati évekbe nem számitható be.
Ha az állami tanitóra nézve a büntetésből való áthelyezés büntetése is meg van állapitva, a fegyelmi itéletben ezzel a büntetéssel együtt a fizetésemelkedésre való igény időleges megvonása is kimondható. Ebben az esetben a megvonás leghosszabb tartama egy év. A megvonás joghatálya ugyanaz, mint az előző bekezdés esetében.
e) az igazgatói megbizatás és igazgatói pótlék megvonása.
f) állásáról való elmozditás.
15. § Minden községben, a hol állami népiskola áll fenn, Fiume kivételével, és a 19. §-ban foglalt kivételekkel, gondnokság alakitandó.
A gondnokságnak választott és kinevezett tagjai hat év tartamára nyerik megbizásukat; azok, a kik hivataluknál fogva tagjai a gondnokságnak, tagságukat addig tartják meg, mig hivatalukat.
Ott, a hol a politikai község anyagi részesedéssel, vagy a hol a hitközség iskolája átengedésével vagy egyéb anyagi támogatással járul az állami iskola szervezéséhez vagy fentartásához, a gondnokság nem hivatalos tagjainak felét a képviselőtestület, a törvényhatósági város bizottsága, illetőleg a hitközség képviselete választja saját kebeléből, másik felét pedig a tanfelügyelő javaslatára az illetékes főispán (Budapesten a főpolgármester) nevezi ki. A hol ugy a politikai, mint a hitközség vagy több hitközség járul az állami iskola fentartásához, mindezek a tényezők egyenlő arányban választják a gondnokságnak választás alá eső tagjait.
A hol az iskola kizárólag állami költségen állittatik fel és tartatik fenn, ott a gondnokság összes tagjait a főispán nevezi ki.
Minden esetben hivatalból tagjai a gondnokságnak: a községi biró (polgármester), mindazon törvényesen bevett hitfelekezet illetékes egy lelkésze, a mely hitfelekezet hiveinek száma az illető községben a lakosság 5%-át meghaladja, osztatlan iskolánál a tanitó, osztott iskolánál az igazgató-tanitó, a gazdasági szaktanitó, végül a községi vagy a körorvos. Ezeken kivül minden állami iskolánál, a hol legalább hat tanitó van, ott a tanitók egy, a hol 15 tanitó van, két és a hol 30 vagy annál több tanitó van, három képviselőt választanak saját kebelükből a gondnokságba.
Fiuméban az állami iskolák helyi felügyeletét a kir. kormányzói tanács látja el.
16. § Oly községekben, a hol több állami iskola van, a vallás- és közoktatásügyi minister ezekhez együttesen egy gondnokságot is szervezhet. Ez esetben a jelen törvény 15. §-áhan kijelölt tagokon kivül még az ott levő valamennyi állami iskolának igazgatótanitója szintén hivatalból tagja a gondnokságnak.
17. § A gondnokság állhat 4-26 tagból, ide nem értve a hivataluk után megjelölt tagokat, a számot az iskola szervezésekor a vallás- és közoktatásügyi minister állapitja meg, de mindig akkép, hogy a 15. § intézkedései teljesithetők legyenek, és hogy a választott és kinevezett tagok együtt többen legyenek, mint a hivataluk után megjelölt tagok. Az iskola fejlesztése alkalmából a vallás- és közoktatásügyi minister a gondnoksági tagok számát, a fentebbiek szemmeltartásával, fölemelheti.
18. § Nem lehet a gondnokság tagja és ha azzá lett, tagságát elveszti, a ki bünvádi eljárás, csőd, gyámság, illetőleg gondnokság vagy gazdai hatalom alatt áll, továbbá, a ki államellenes irányt követ, vagy az oktatás és nevelés hazafias, vallásos és erkölcsi jellege ellen iparkodik befolyását érvényesiteni, vagy a ki közbotrányt okozó erkölcsi magaviseletü, vagy a ki a ministeri utasitásban elrendelt esküt vagy fogadalmat letenni vonakodik.
19. § Gondnokság tagja csak az lehet, a ki magyar állampolgár és magyar nyelven irni és olvasni tud. Olyan községekben, a hol magyarul irni és olvasni tudók kellő számmal nincsenek, vagy a hol ezeknek kizárólagos alkalmazása a községben létező felekezetek valamelyikét a gondnokságból kizárná, a minister vagy kivételesen eltekinthet ettől a föltételtől vagy kimondhatja, hogy az illető községben gondnokság egyáltalán nem alakitandó. Ez utóbbi esetben a gondnokság feladatait a tanitótestület és a kir. tanfelügyelő, illetőleg népiskolai iskolalátogató teljesiti.
20. § A gondnokság felügyel az iskola jövedelmeire, kiadásaira, törzsvagyonára s a mennyiben arra eszközökkel rendelkezik, azt gyarapitja. Az 1868. évi XXXVII. tc. 40-ik §-a oda módosittatik, hogy ott, a hol az állami, elemi népiskola a községi elemi iskola helyébe lép, vagy azt ilyen hiányában pótolja, az idézett tc. 35. §-a értelmében kivethető adó és a 38-ik §-a szerint alakitandó iskolai alapvagyon jövedelme a község képviselőtestülete beleegyezésével az állami elemi népiskola czéljaira is igénybe vehető legyen.
A gondnokság őrködik továbbá a fölött, hogy az iskolakötelesek beirassanak és az iskolát rendesen látogassák; ellenőrzi az iskolai fegyelmet és az iskolai rendtartás pontos megtartását; tapasztalásairól a kir. tanfelügyelő utján a közigazgatási bizottságnak és a szükséghez képest a ministernek jelentést tesz. Az állami elemi népiskolai tanitó állások, különösen a tanév kezdetén és végén rendszerint pályázat utján töltetnek be. Minden ily esetben a királyi tanfelügyelő köteles a kinevezendő tanitó személyére nézve a helybeli iskolagondnokságot meghallgatni és annak kivánságait saját megjegyzéseivel együtt a ministerhez felterjeszteni.
21. § A 15-20. §-okban foglalt intézkedések végrehajtását a vallás- és közoktatásügyi minister részletes utasitásban szabályozza. Minden vitás kérdésben, mely azok alapján fölmerül, első fokon a közigazgatási bizottság, másodfokon a vallás- és közoktatásügyi minister dönt. A ministeri utasitás állapitja meg az e részben követendő eljárást, valamint azt is, mely esetekben van helye a ministerhez való felebbezésnek.
22. § Ott, a hol a községek vagy hitközségek az állami iskola létesitéséhez vagy fentartásához bármily módon hozzájárulnak, vagy a hol felekezeti iskolák az iskolafentartók szabad elhatározásából vagy a hitközség szegénysége miatt olvadnak bele az állami iskolába, a vallás- és közoktatásügyi minister a községgel, illetőleg hitközséggel vagy hitközségekkel és egyházi főhatósággal megállapodhatik a kinevezendő állami tanitók vallására és a vallásoktatásban való részvételökre nézve.
23. § Mielőtt az állami tanitó első állomását elfoglalná, köteles a királyi tanfelügyelő kezeibe a következő esküt letenni:
„Én, N. N. az . . . . . i állami népiskolához kinevezett rendes tanitó, esküszöm az élő Istenre, hogy Ő Felsége Apostoli Királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tántorithatatlan és rendületlen hüséggel viseltetem; az ország szentesitett törvényeit és törvényes szokásait megtartom; és hogy a hazai hatóságok törvényes rendeleteit, valamint a tanitói tisztemmel járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen, hiven és pontosan teljesitem; és a gondjaimra bizott ifjuságot a magyar haza szeretetében fogom nevelni. Isten engem ugy segéljen!”
Az állami tanitó csak ezen eskü letétele után foglalhatja el állását, az országos tanitói nyugdijintézetbe csak ezen eskü letételének igazolása mellett vehető fel.
24. § A jelen törvényben foglalt rendelkezések a gazdasági ismétlőiskolai állami szaktanitókra és szaktanitónőkre, továbbá az állami elemi népiskolai tanitónőkre épen ugy vonatkoznak, mint a tanitókra. Ugyancsak kiterjed a jelen törvénynek az állami tanitók illetményei szabályozására vonatkozó rendelkezése a földmivelésügyi és pénzügyi ministerium által fentartott vagy segélyezett kincstári elemi iskoláknál alkalmazott tanitókra és tanitónőkre, tekintet nélkül arra, hogy vajjon javadalmazásukhoz a kincstár fizetés-, avagy csak terményváltság czimén járul; ennek következtében e tanitók és tanitónők illetményeinek szabályozásra vonatkozó eddigi rendelkezések e törvény életbelépésének napján hatályukat vesztik. Ha azonban ez utóbb felsorolt iskoláknál valamely tanitó vagy tanitónő e törvény hatályba léptének idején a lakáson kivül olyan természetbeni járandóságot élvez, a melyre a törvény hatátyba lépte után igénye nem tehetne, az illető tanitó vagy tanitónő saját személyére nézve a járandóság élvezetét megtarthatja ugyan, de fizetésére igényét abban az esetben nem a jelen törvény állapitja meg, hanem arra nézve az eddig fennállott rendelkezések irányadók.
Jelen törvény egyébként a kincstári iskolák eddigi jellegét, az azokban müködő tanitók vagy kántortanitók kinevezésének módozatát s hivatali kötelességeit nem érinti.
25. § A jelen törvény 1907. évre julius hó 1-én lép életbe, ugyanakkor az 1904:I. tc. 1. §-ának b) pontja, továbbá az 1876:XXVII. tc. 7. §-ának 3-ik és 4-ik pontja az állami elemi népiskolai tanitókra vonatkozólag hatályát veszti.
A jelen törvényből 1907. évre eredő költségtöbblet az 1907. évi állami költségvetés XXI. fejezet 19., illetőleg 21. czimének terhére számolandó el.
26. § E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi, valamint a pénzügyminister bizatnak meg.
