1907. évi XXVIII. törvénycikk indokolása

a dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József király megkoronáztatása negyvenedik évfordulójának emlékére alkotandó müvekről * 

Általános indokolás

A nemzet széles rétegeiben megnyilvánult az a közóhajtás, hogy dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József királyunk megkoronázásának negyvenedik évfordulója s ezáltal az alkotmány helyreállitása megünnepeltessék. Ennek a közóhajtásnak kiván eleget tenni a kormány a jelen törvényjavaslat előterjesztésével. A kormányt javaslataiban az az elv vezérelte, hogy az évforduló megülése ne zajos ünnepségek által történjék, hanem hogy a nemzet ebből az alkalomból széles társadalmi rétegek szükségleteit elégitse ki, vagy lerója a kegyelet adóját és hogy az e végett létesitendő alkotások maradandó és méltó emlékét képezzék dicsőségesen uralkodó királyunknak a nemzet történetében örömteljes fordulópontot képező megkoronáztatásának. A kormány tehát azonkivül, hogy az évforduló emlékét megörökitő verettel ellátott currans érmek forgalomba hozatalát tervezi - mire nézve külön törvényjavaslatot leszek bátor bemutatni - a fentebb jelzett irányelvnek megfelelően a következő alkotások létesitését hozza javaslatba: Budapesten alkalmas helyen 2.000,000 K költséggel munkáskórház lenne épitendő.

Ez a kórház, melynek létesitése sulyosan érzett szükséget elégitene ki, a lehető tág keretben létesittetnék, a legmodernebb egészségügyi követelményeknek megfelelően szereltetnék fel és azért, hogy czéljának teljesen megfelelhessen, a munkásbetegsegélyző pénztár kezelésébe adatnék. A kórház épitésére szükséges telket a székesfőváros közönsége engedné át ingyen. A népmüvelődés előmozditása véget mód nyujtatnék az Erzsébet-népakadémiának könyvtárral egybekötött munkás-otthon létesitésére azáltal, hogy átengedtetnék részére a Budapest székesfőváros VIII. kerületében Szentkirályi-utcza 7. sz. a. levő és 100,000 K költséggel uj rendeltetésének megfelelően átalakitandó és felszerelendő nőipariskolai épület - és hogy ezenkivül több vidéki központon a közművelődés minden ágának a helyi viszonyokhoz alkalmazott teljesitésére 500. 000 K költséggel kulturházak létesitése elősegittetnék. Ugy a Budapesten létesitendő nagyobbszabásu munkásház, mint a vidéki központokon felállitandó kulturházak hathatósan fogják szolgálni a munkások érdekeit, a mennyiben módot nyujtván nekik a müvelődésre, anyagi boldogulásukat is elő fogják segiteni.

Minthogy Árpád fejedelem halálának ezredik évfordulója szintén a folyó évre esik és miután a honalapitó szobrának felállitása iránt már is történt gondoskodás, királyi és nemzeti legmegfelelőbben azzal róná le a kegyelet adóját, ha királyunk megkoronázásának évfordulóján elhatározná az Alba Ecclésiának (Fehér egyháznak) ujból leendő felépitését, a melyet Szent István király az óbudai határban Árpád király emlékére ennek történelmileg beigazolt temetési helye fölé emelt volt. A templom környezete ligetté alakittatnék át és abba obeliszt emeltetnék; mindennek létesitésére pedig a teleknek ezidőszerint még számszerüleg meg nem állapitható árán felül 600.000 korona hitel volna engedélyezendő. Állami összetartozandóságunk végül kivánatossá teszi, hogy ebből az alkalomból Horvát-Szlavonországok területén is létesittessék valamely maradandó alkotás. Az ott felmerült kivánalomhoz képest ez azáltal lenne megvalósitható, ha a zágrábi kereskedelmi muzeum megnagyobbitására 200.000 K szenteltetnék.