A m. kir. államvasutak helyzete az utolsó évtized forgalmának rohamos emelkedése folytán az utóbbi időben kedvezőtlenül alakult. A rendkivüli mértékben megnövekedett forgalommal nem áll arányban a vasut teljesitő képessége; részben innen származnak - az 1906-1907. évi téli szokatlanul nagy és husz év óta elő nem fordult hidegek által még igen nagy mértékben előmozditva - a legutóbbi hónapok alatt ismételten előfordult forgalmi zavarok és erre vezethető vissza a mult évi nagyobb forgalom idején beállott aránytalanul nagy kocsihiány. E forgalmi zavaroknak más okai is voltak, nevezetesen a forgalom lebonyolitásánál első sorban figyelembe jövő csatlakozó vasutak hasonló, sőt még sokkal rosszabb viszonyai, melyek természetes visszahatással voltak és vannak a m. kir. államvasutakra is, de viszont a létező bajok titkolásával és későbbi még nagyobb bajok tudatos előmozditásával egyértelmü volna annak tagadásba vétele, hogy a m. kir. államvasutak helyzete sürgős és alapos javitást igényel, mert csak az igazgatásnak és a személyzetnek önmegtagadással járó kitartó munkássága tette és teszi lehetővé a forgalomnak oly lebonyolitását, a mint ez eddig történt és jelenleg történik.
Nem tagadható az sem, hogy a m. kir. államvasutaknál némely igen lényeges szervezeti változtatások is elengedhetlenül szükségesek, nevezetesen a lehető deczentrálizáczió az igazgatásban, a nagy üzletvezetőségi központok okszerü megosztása és az igazgatás lényeges egyszerüsitése, melyeket ez év folyamán meg akarok oldani, ezeknek megoldása azonban az üzem megfelelő lebonyolitását csak akkor fogják előmozditani és biztositani, ha az intézet a szükséges felszerelésekkel és forgalmi eszközökkel el lesz látva. A forgalom fejlődését az utolsó tizenegy évben, magának a forgalomnak a felszerelésekhez és forgalmi eszközökhöz való viszonyát, a vontatási és forgalmi eszközök tényleges kihasználását és ez által közvetve a helyzet alakulását az alábbi néhány adat illusztrálja.
A m. kir. államvasutak forgalma. A hálózatnak, beleértve a m. kir. államvasutak által saját számlájukra kezelt helyi érdekü vasutakat is, üzletben volt hossza az 1906. évi költségelőirányzat szerint 11.717.671 kilométer, az 1907. évi költségirányzat szerint pedig 15.875,568 kilométer volt, a hálózat tehát ezen 11 év alatt 4157,897 kilométerrel, vagyis 35. 5%-kal növekedett, a mi 378. 0 Km. évi átlagos vonalszaporulatot jelent, mely kereken évi 3. 2% gyarapodásnak felel meg. Vizsgálva már most a teljesitményt ugyan abban az időközben kitünik - a mit az I. melléklet részletesen kimutat - hogy ez az 1896. évi 51.409.975 vonatkilométerről 1906. évben 76.170.000 vonatkilométerre emelkedett. A szaporulat tehát itt 24.760.025 vonatkilométer azaz 48.2%. Az utasok száma 1896-ban kereken 46 millió, az 1906. évi megközelitő adatok szerint 74 millió volt, vagyis az 1906. évben 28 millióval több utast szállitottak a m. kir. államvasutak, mint 1896-ban, a mi 60.9% emelkedésnek felel meg. Az átlagos évi szaporulat ezen időközben 6%-ot tesz, az 1904. évtől kezdve azonban e szaporulat az előző évvel szemben 8.2%, 10.5%, 1906. évben pedig 11 százalékot tesz ki.
A fizető teherforgalom (gyors- és teheráruforgalom) a mondott időszak alatt 22.1 millió tonnáról 37.6 millió tonnára szökött, a szállitásra került többlet tehát 15.5 millió tonna, vagyis az absolut emelkedés 70.2%, az átlagos évi emelkedés pedig 7%. A személyforgalomhoz hasonló meglepő eredményt mutat az áruforgalom fejlődése is, a mennyiben 1902-ben az előző évvel szemben 4.6%, 1903-ban 5.6%, 1904-ben 6.7%, 1905-ben 7.5% és 1906-ban az ideiglenes adatok alapján 10.9% az emelkedés. A teheráruforgalomnál mutatkozó évi 7%-os és a személyforgalomnál észlelt 6%-os emelkedés a vonalszaporulat 3.2%-os értékével való párhuzamban állitásából kitünik, hogy a fejlődés nemcsak a hálózat kiterjesztéséből folyó aránylagos növekedés, hanem a forgalom nagy arányu és belterjes fellendülésének at eredménye. A bevételek és kiadások alakulásáról szóló adatok a II-vel jelölt táblázatban foglaltattak össze. Ezek szerint a bevételek az előző eredménynyel szemben 1902-ben 3.3%, 1903-ban 3.9%, 1904-ben 4.6%, 1905-ben 6.7% és 1906-ban a rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint 9.4%-kal emelkedtek. A kiadások pedig 1902-ben 1.8%, 1903-ban 3.8%, 1904-ben 4.8%, 1905-ben 8.8% és 1906-ban 6.6%-kal emelkedtek. Az 1896-1906. évi tőkebefektetésekről, az ezen években elért forgalomról és az üzleti összbevételekről szóló adatokat a III. kimutatás tünteti föl.
Ezek szerint az előző évvel szemben 1902-ben 1.6%, 1903-ban 1. 23%, 1904-ben 2. 07%, 1905-ben 1. 79% és 1906-ban 0. 51% a tőkeemelkedés. Végül a m. kir. államvasutak zárszámadása szerinti üzleti összbevétel 1902-ben 3. 2%, 1903-ban 3. 9%, 1904-ben 4. 6%, 1905-ben 6. 7% és 1906-ban az ideiglenes adatok szerint 9%-kal emelkedett. Ezek az eredmények világosan bizonyitják, hogy a befektetések nem történtek arányosan a forgalom fejlődésével és az emelkedésével. A forgalom ezen nagymérvü emelkedésének természetes következménye az volt, hogy a kielégitésre váró szükségletek is nagyobb arányban növekedtek s bár az 1904. évi XIV. tc. vasuti beruházásokra különböző czimeken összesen mintegy 153. 040. 000 K hitelt biztositott, valamint az évi állami költségvetések keretében is történt a beruházásokról némi gondoskodás, a szükségletek, különösen a hálózatnak belterjes fejlesztése terén még sem nyertek kellő kielégitést s a m. kir. államvasutak tényleges beruházási szükséglete kielégitve nem lett.
E mellett figyelembe veendő az is, hogy a közönség igényei mindinkább fokozódnak s ezen igények kielégitése elől ezen nagy állami intézménynek elzákóznia nem lehet. A közönség ugy a helyi, de különösen a távolsági és nemzetközi forgalomban nagyobb kényelmet, gyorsabb szállitást, a teherforgalomnál gyorsabb kezelést kiván, mely gyors kezelés és elszállitás, különösen a gyorsan romlandó czikkekre nézve igen nagy fontosságu, mivel ezen czikkek kiviteli forgalmának emelkedése közgazdasági szempontból kiváló jelentőségü. A forgalom nagy emelkedése természetszerüleg a forgalmi eszközök fokozottabb kihasználását is vonja maga után. E részben igen jellemzők az alábbi adatok:
A) Személykocsik. A m. kir. államvasutak személykocsijainak teljesitménye 1901-től, a mikor azokon 51. 263,158 személy utazott, az 1906. évig, a midőn az utasok száma kereken 74 millióra emelkedett, 37%-kal növekedett, vagy ha a végzett teljesitmények elbirálására megbizhatóbb alapot szolgáltató személyszállitó vonatkilométerek mennyiségét tekintjük, ugy azt találjuk, hogy a teljesitmény vonatkilométerekben 32.062,878-ról 39.400,000-re, azaz: 22. 9%-kal emelkedett. A kocsiszükséglet kipuhatolásánál tehát arra az eredményre jutunk, hogy az 1906. évi utasforgalomnak ellátásához már az 1906. évben legalább is 22.9%-kal több, összesen tehát 64811 személykocsi szükségeltetett volna, ezzel szemben azonban - mint azt az V. kimutatás az évi fejlődés feltüntetésével kimutatja - csak 5553 személykocsi állott rendelkezésre s ugyanennyivel rendelkezett az államvasut az 1906. év végével is.
A személykocsi-állagnak ezen nagyobb teljesitmény következtében beállott elégtelensége miatt a különben is csak igen szorosan megállapitott fordulókat már az 1906. évben sem lehetett megtartani, illetve a kocsikat a végállomásokról még alapos megvizsgálás, kellő tisztogatás s a futó javitások eszközlése nélkül, tehát a kocsik jókarban tartásának rovására, korábban induló vonatokkal kellett visszaforditani mindannyiszor, midőn az utasforgalom csak némileg is fellendült. Ha pedig az utasforgalom nagyobb mérveket öltött, a mint az vasárnapok, ünnepek, országos vásárok, búcsúk, versenyek stb. alkalmával rendesen előfordul, akkor a szerelvények gyorsabb forditásán kivül nemcsak a javitásra szoruló személykocsiknak mühelybe utalását kellett beszüntetni, hanem még a mühelyekben állott futóképes javitásos kocsikat is ideiglenesen ujból forgalomba kellett helyezni. Ezen rendkivüli intézkedések daczára a lefolyt év erős forgalmu időszakaiban ugyszólván naponkint beállott annak a szüksége, hogy személykocsik hiányában még a rendes menetdijat fizető polgári utasok is e czélra ideiglenesen berendezett tehergépkocsikban továbbittattak.
Az 1906. év május hó 15-étől augusztus hó 31-éig, tehát 3 1/2 hó leforgása alatt, a m. kir. államvasutak vonalain, személygépkocsik hiányában, csupán polgári utasok által 12.949, vagyis átlagban naponta 119 „rn”jelü fedett teherkocsi (katonai legénység szállitására berendezve) vétetett igénybe. Volt azonban nap, mikor e czélra 440 „rn”jelü teherkocsi használtatott. Az pedig, hogy az utasok egy része a személykocsikban gyakran hosszabb uton át is a folyosón kénytelen állni, szintén nem ritkán fordul elő. A személygépkocsik elégtelen volta mellett bizonyit különben még azoknak tulságos nagy igénybevétele, illetve, az a körülmény is, hogy a m. kir. államvasuti személykocsik nemcsak a külföldi nagy vasutak, de még a magyar és az osztrák, illetve a német vasutak személykocsijainak átlagos teljesitményénél is jóval nagyobb teljesitményt értek el. A mig ugyanis a m. kir. államvasutak személykocsijai tengelyként 1906. évben átlagban 60,500 kilométert teljesitettek, addig az összes magyar és osztrák vasutak személykocsijai együttvéve tengelyenként csak 47,454 kilométert futottak be és a m. kir. államvasutak személykocsijainak tengelykilométer teljesitménye 12%-kal volt nagyobb, mint a német vasutegylethez tartozó összes vasutak személykocsijainak tengelykilométeres átlagos teljesitménye. Az idecsatolt V. jelü mellékletből kitünőleg egy m. kir. államvasuti személykocsitengely 1906. évben 60,500 kilométert teljesitett.
Ezt a teljesitményt az összehasonlitás okáért felsorolt vasutak személykocsijai 1904. évben (ezek a rendelkezésre álló utolsó adatok) még csak meg sem közelitették. Ahhoz pedig hogy a m. kir. államvasutak személykocsijainak évi tengelykilométer teljesitménye ne legyen nagyobb, mint például a cs. kir. osztrák államvasutak személykocsijainak tengelykilométer teljesitménye (mivel e vasut egy személygépkocsijának évi tengelykilométer teljesitménye a m. kir. államvasutak kocsitengelykilométer teljesitményénél csaknem 27%-kal volt kisebb) a m. kir. államvasutaknak az 1906. évben a tulajdonában volt 5553 kocsin felül még körülbelül 1460, vagyis összesen 7013 személykocsival kellett volna rendelkezni. Még kirivóbb a m. kir. államvasutak személykocsijainak igénybevétele, ha az egyes kocsikban rendelkezésre álló ülőhelyek átlagos mennyiségére is tekintettel vagyunk. A VI. kimutatás szerint ugyanis az egy kocsiban volt ülőhelyek mennyisége a m. kir. államvasutaknál a legkisebb. És mig a cs. kir. osztrák államvasut egy kocsiban átlag csak 8024 utast továbbitott, addig a m. kir. államvasutak által egy kocsiban elszállitott utasok átlagos mennyisége kereken 52%-kal több, azaz 12,190 volt, pedig a m. kir. államvasutak kocsijaiban.
Megjegyzendő azonban még, hogy a nevezett osztrák vasutnak 17%-kal több kocsija volt, mint a m. kir. államvasutaknak és ez utóbbiak mégis 29%-kal több utast szállitottak el, mint az osztrák vasut. Habár az 1906. évben a m. kir. államvasutak kezelésében levő 15,875 kilométer vonalhossznak csaknem felét helyi érdekü vasutak képezték, melyeken a korlátolt és gyér forgalom miatt a személykocsik jó ki sem használahatók, az ülőhelyek kihasználása tekintetében a m. kir. államvasutaknál az eredmény mégis kedvezőbb volt a bajor kir. államvasutaknál elért eredménynél. Kimutatásban szereplő vasutak tekintetében, melyeknél az ülőhelyek intenzivebben használtattak ki, meg kell állapitanom, hogy azoknál sokkal kedvezőbb viszonyok (igen sürü és egyenletes utasforgalom, aránylag kevesebb helyi érdekü vasut, fejlettebb helyi forgalommal biró viszonylatok stb.) vannak, mint nálunk.
B) Tehergépkocsik. Az 1905. valamint az 1906. évben az egész hálózaton növekedően jelentkezett áruforgalommal szemben mutatkozott nagy kocsihiány igen nagy gazdasági károkat okozott az országnak. Gyorsan romlandó és szállitási üzlet szempontjából is értékes küldemények, továbbá liszt, gabona, czukorrépa stb. hetekig vártak elszállitásra az állomásokon kitéve az idő viszontagságainak, mert a m. kir. államvasutak állomásainak nagy része ily megnövekedett forgalomra a megfelelő raktárakkal nem rendelkezik. A kocsihiány lehető enyhitésére nyomban hivatalba lépésem után megtettem ugyan minden intézkedést, igy elrendeltem, hogy a magyar vasuti forgalmi részvénytársaságnál megrendelt 2000 tehergépkocsi még ez év folyamán a m. kir. államvasutaknak rendelkezésére bocsáttassék s azonkivül - a ministertanács hozzájárulásával, illetőleg felhatalmazásával - ujabb 1500 teherkocsit rendeltem meg. Ennek daczára azonban a m. kir. államvasutak kocsiparkjában észlelt és folyton fokozódó hiány elenyésztetésére a már megrendelt kocsik, ha teljes mérvben bekövetkezett beszállitásukat is feltételezzük, a szükséglet kielégitésére nem elegendők.
Igazolja ezt az a körülmény, hogy korlátolt mennyiségben rendelkezésre állott kocsiállag mellett is a végzett teljesitmények 1906. év október havában 10.22%-kal, november havában 9.23%-kal növekedtek az 1905. év hason időszakához viszonyitva. Azon késedelmesen lebonyolitott vagy végleg elmaradt forgalomból, valamint a természetes fejlődésnek minden eddigi számitást halomra döntő emelkedéséből azonban, mely az államvasut lényeges teljesitmény százalékának fenti megállapitásával ez alkalommal azért nem érvényesült, mert a vasut a szállitó közönség igényeit nem volt képes teljesen ellátni, azon következtetés vonandó le, hogy a kocsiszükséglet nem a fentjelzett teljesitmény százaléknövekedésével arányosan állapitandó csupán meg, hanem e szükséglet megállapitásánál azon igények is figyelembe veendők melyek a lefolyt években kellő kielégitést nem nyerhettek, de figyelembe veendő az államvasut saját czéljaira való önköltségi szállitás is, mely a hálózatnak és forgalomnak évről-évre való növekedésével gyarapodó szükséglettel párhuzamosan növekedik s melynek mérvét illetőleg talán elég arra az egy adatra utalni, hogy évenként 200.000 kocsi szenet kell az államvasutnak saját sükségletének fedezésére szállitani.
A mult évi kocsihiányról a következő néhány adat tájékoztat: A maximális hiány 1906. évi október hóban a fedett kocsiknál 10,206. a nyitott kocsiknál 8387. ugyancsak a mult év november havában a fedett kocsiknál 12.227 és a nyitott kocsiknál 8867 kocsikra emelkedett, az átlagos napi hiány pedig a mult év október havában fedett kocsikban 5620, nyitott kocsiknál 4100 és november hóban fedett tehergépkocsiknál 10,200, nyitott kocsiknál pedig 5000 kocsit tett. E mellett még kedvező körülménynek tudandó be, hogy hazánkban a mult évben u. n. nagy hadgyakorlatok nem tartattak, a mira azonban jövőben aligha lehet számitani, a mi a kocsiszükségletet épen őszkor, a midőn a nagyobb hadgyakorlatok tartani szoktak, tehát a legerősebb szállitási idényben tetemesen növelni fogja.
C) A m. kir. államvasutak mozdonyainak állagára és igénybevételére vonatkozó adatokat összehasonlitva a figyelembe jöhető hazai és külföldi vasutak idevágó adataival egyébként már a személykocsik kihasználásánál emlitett V. számu kimutatás tünteti fel.
A m. kir. államvasutak 1907. évi forgalmi szükségletei. A forgalom jelzett nagymérvü és még folyton növekedő emelkedése tehát elodázhatatlanul szükségessé teszi a m. kir. államvasutak legsürgősebb forgalmi szükségleteinek kielégitését. Különösen hangsulyozni kivánnám itt a reám háruló nagy felelősség tudatában és érzetében, hogy csupán a legsürgősebb, az 1907. évre vonatkozó szükségletek kielégitését értem ez alatt, mert a m. kir. államvasutak tényleges szükséglete - mint lesz szerencsém arra alább visszatérni - ezzel korántsem tekinthető kimeritettnek és saját jól felfogott gazdasági érdekeink igen sürgősen követelik az 1907. éven tul mutatkozó, feltétlen szükséges felszerelésekről és beruházásokról való gondoskodást, nehogy néhány év mulva ugyanoly helyzetbe kerüljünk, mint a melyben államvasutainkkal ez idő szerint vagyunk.
Az 1907. évi szükséglet kielégitését czélozza tehát e jelen törvényjavaslat, melylyel 90.090,000 K engedélyezését kérem a törvényhozástól. Ez az összeg remélhetőleg elegendő lesz az emlitett legsürgősebb szükségletek fedezésére, melyek a szükségletek természete szerint két csoportba osztandók. Az első csoportba tartoznak: I. A forgalmi és vontatási eszközök, vagyis személy- és teherkocsik, valamint mozdonyok. A) Személygépkocsik. A mult év elején a hazai kocsigyáraknál 160 személy- és személyvonatu kalauzkocsi rendeltetett meg, melyek a jövő év végéig lesznek beszállitandók. Ezek számbavételével, a jelenleg utasforgalmat az 1907. évre is alapul véve, holott az annál az eddigi tapasztalatok szerint jóval nagyobb lesz, legalább még 900 személygépkocsi és 35 személyvonatu kalauzkocsira elkerülhetetlenül szükség van.
B) Tehergépkocsik. Fedett tehergépkocsikban a legnagyobb hiány a legutóbbi november hóban volt, a midőn gabonán, dohányon és són kivül nagy mennyiségben uj bor, káposzta, burgonya és egyéb gyors elszállitást igénylő áruk részére is nagy mennyiségü kocsira volt szükség. Ezzel szemben azonban ugy állott a helyzet, hogy a mult évi november hóban az átlagos napi hiány fedett kocsikban 10,200 kocsi volt. Miután azonban e hiány elenyésztetésére, a fordulók figyelembevételével megállapitva, az 1907. évre előrelátott 3000 fedett tehergépkocsi-szükséglettel szemben az előző rendelések alapján a folyó évben mintegy 900 darab fedett teherkocsi kerül beszállitás alá, a szükséglet csak 2100 darab fedett kocsi lenne. Mégis azon körülmények, melyek lelkiismeretes megfontolás után figyelmet érdemeltek, első sorban a növekvő s természetes forgalomemelkedés szülte szükséglet, másodsorban a szükséglet megállapitásánál fentebb figyelembe nem vett hadgyakorlatok, melyek ép a legnagyobb szükség idején igen sok kocsit vonnak el rendeltetésüktől, arra késztet, hogy a m. kir. államvasutak 1907. évi szükségletét fedett teherkocsikban mintegy 2200 darabban állapitsam meg. Nyitott teherkocsikban mult év november havában a m. kir. államvasutak átlagos napi hiánya 5000 kocsi volt.
Figyelembe véve az előző megrendelések alapján beszállitásra kerülő kocsikra is, szükségesnek tartom, hogy lehetőségekhez képest még a folyó évi beszállitásra, mintegy 1000 darab nyitott teherkocsi és körülbelül 800 darab külön czélu teherkocsi, összesen tehát fedett, nyitott és külön czélu kocsikból mintegy 4000 darab rendeltessék. A megrendelés tényleges keresztülvitelénél azonban e darabszám és a kocsitipusok esetleg kisebb változásnak is alá lesznek vetve, a körülmény azonban a költségfedezetre kihatással nem lesz. A nyitott tehergépkocsik kapcsán meg kell emlitenem, hogy a ponyvák, rinfus és egyéb kocsiberendezési tárgyak hiánya a mult év nagy szállitási idényében szintén igen sok panasz tárgya volt. A hiánypótlásról tehát e részben is gondoskodni kell. Ponyvák beszerzésének szükségességét indokolja az a körülmény, hogy a rendelkezésre álló fedett rakhelyek elégtelensége miatt a szállitási idényben főleg jótermésü években, az állomásokra feladás végett tömegesen beszállitott gabonát ponyvák alkalmazásával kell a szabadban tárolni.
Ezen kivül a nyitott kocsik is, ha ponyvákkal rendelkeznek az államvasutak, különösen a csukorrépa szállitásának megkezdése előtt, gabona szállitására is előnyösen kihasználhatók. A vonalhálózat folytonos nagyobbodásával a ponyvákkal ellátandó állomások száma is szaporodván, 1000 darab ponyvának beszerzését szükségesnek tartom. miután az ömlesztett állapotban szállitandó gabona forgalma is mindinkább emelkedik, mert a kereskedelem a kölcsönzsákok diját is lehetőleg megtakaritani óhajtja, még 500 kocsihoz szükséges rinfusa*berendezés beszerzését is tervezem, hogy a kereskedelemnek ez iránti kivánsága is jövőben minél teljesebb mértékben kielégithető legyen. Az igy beszerzendő 900 személykocsi és 35 kalauzkocsi, valamint mintegy 4000 darab különféle tehergépkocsi, valamint 1000 darab ponyva beszerzésére és kocsiberendezési tárgyakra a törvényjavaslat 1. §-ában kért 60.000.000 koronából 49.081,000 koronát irányzok elő.
C) Mozdonyok. Az emlitett 60.0000,000 koronából 8.254.000 korona mozdonyokra esik. A mozdonyokat illetőleg az 1906. évi forgalom fentebb ismertetett adatai a végleges eredmények tekintetében a számitott átlagértékénél előreláthatólag nagyobb teljesitményt fognak feltüntetni, miután ép a legerősebb forgalmu négy őszi, illetve téli hónap (szeptember-deczember) az átlagképzésnél nem volt figyelembe vehető. Feltéve, hogy a teljesitmény az 1906. év végén I. rangu mozdonyoknál a végleges adatok szerint csak 54 millió vonatkilométer, a másodranguaknál csak 20 millió vonatkilométer lesz, továbbá, hogy az 1907. évi teljesitmény és szükséglet, ha az I. rangu mozdonyoknál az átlagos teljesitmény határát 27.500, a II. tangu mozdonyoknál pedig 25.000 vonatkilométerrel felvesszük és ha tekintetbe vesszük, hogy az 1906. évi deczember 23-ával a m. kir. államvasutak mozdonyállománya az 1906. év folyamán selejtezett 17 darab elsőrangu mozdony leszámitásával a VI. számu kimutatás szerint I. rangu mozdonyokban ténylegesen 1915 darabot, II. rangu mozdonyokban pedig ténylegesen 760 darabot tesz, az 1907. évben összesen 173 darab mozdony beszerzéséről kell gondoskodni.
A már jelenleg is uralkodó s a folyó évi kocsibeszállitások következtében (mintegy 5362 darab kocsi, melyhez még hozzáadandó a most tervezett beszerzések foganatositása után a folyó év végéig még beszállitásra kerülő hányad) még tetemesen fokozódó mozdonyszüke arra késztet, hogy első sorban és mindenek felett az 1907. évi mozdonyszükséglet oly módoni kielégitését biztositsam, hogy az ezen szükséglet alapján beszerzendő mozdonyok szállitása a már megrendelt mozdonyokhoz folytatólagosan csatlakozzék. A beszerzendő szükségletet 1907. év végéig az állami gépgyár teljesitő képességének figyelembe vételével 173 darab különböző typusu mozdonyban állapitottam tehát meg a legszigorubb körültekintő takarékosság alapul vételével. E szükséglet gyanánt kimutatott 173 darab mozdony közül 47 darab a gépgyárnál már eszközölt megrendelésekre még szállitandó mozdonyokból fedeztetik, ugy hogy a folyó évben 126 darab mozdony beszerzéséről kell még feltétlenül gondoskodni. Miután pedig a szükségelt mozdonyok egy része (35 darabra) hitelfelekezet részben az 1907. évi költségvetés, részben az 1904. évi XIV. t. -czikk alapján, részben az 1907. évben megnyitandó helyi érdekü vasutak hozzájárulásaiból rendelkezésre áll, csupán 91 darab különféle jellegü mozdony beszerzési költségének fedezéséről kell ezuttal gondoskodni, a minek összege a jelzett 8.254,000 korona.
D) Postai beruházások. A törvényjavaslat 1. §-ában kért 60.000,000 koronából még fennmaradó 2.665.000 korona nem államvasuti, hanem postai elodázhatatlan szükségletekből merül fel, melyet a szolgálat részben rokon természeténél és a szükségletnek ugyancsak beruházási jellegénél fogva indokoltnak tartottam szintén ezen törvényjavaslatba felvenni, nehogy ezen aránylag csekély összegü beruházási szükséglet miatt külön felhatalmazást legyek kénytelen a törvényhozástól kérni. A postaküldeményeknek nagyobb forgalmu vasutvonalakon való szállitására ez idő szerint 198 darab mozgópostakocsi áll használatban. E kocsiállomány mennyiségileg szüken fedezné ugyan a jelenlegi szükségletet, de uj mozgóposták létesitésére, melyek berendezése pedig immár elodázhatlan, lehetőséget egyáltalán nem nyujt. A mi azonban a meglevő mozgópostakocsik nagy részének használhatósága illeti, e tekintetben a helyzet tovább alig tartható. A kocsi állománynak ugyanis csaknem fele, számszerint 85 darab, már 30 évnél több, sőt némelyik 40 év óta van forgalomban s ezek mind régi szerkezetü, faalvázas jármüvek, a melyek tetemes költséggel járó folytonos tatarozás mellett sem maradhatnak továbbra használatban.
Ehhez járul, hogy a kocsik kis terjedelmük, illetve aránylag szük belső területük miatt, a megnövekedett forgalom szabályszerü lebonyolitására már nem alkalmasak és rozoga állapotuk miatt átalakitásra sem érdemesek, különösen pedig az államvasutak a gyors- és személyvonatok menetsebességének fokozása érdekében a nagyforgalmu vonalakon - baleseteknek elejét veendő - kizárólag csak nagyobb tengelytávval és vasalvázzal biró kocsikat közlekedtethetnek, mely kellékeket a szóban forgó postakocsik teljesen nélkülözik, s ennélfogva előre látható, hogy azok a nagyobb sebességel járó vonatokba az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése nélkül maholnak besorozhatók nem lesznek. Az a helyzet állana elő tehát, hogy a levélposta és napilapok közvetitésére épen a legfőbb vasuti vonalakon másodrendü gyorsasággal közlekedő személy-, esetleg tehervonatokat kellene felhasználni, a mi a postai szolgálatunk magas szinvonalát tetemesen leszállitaná, de a gyors postaszolgálat követelményeivel sem lenne összeegyeztethető. De ez a kérdés a nemzetközi forgalom szempontjából is fontossággal bir, a mennyiben ugyanis a külföldi államok a legnagyobb sebességgel járó vonatokkal szállitják a magyar postát s ebből folyólag a viszonosság elvének megfelelően kötelességünk a külföld irányában ugyanily eljárást követni, nehogy jogos felszólalások támadjanak és a külföldi államok az átmenő forgalom közvetitésére a magyar posta elkerülésével más utirányokat használjanak fel.
Szigoru számitás mellett 50-re tehető azoknak a mozgó-postakocsiknak száma, melyeket ugy postaszolgálati, mint vonatbiztonsági szempontokból mihamarább selejtezni kell. Tekintettel mindezekre s a mozgópostai jármüveknek tervbe vett ujabb mozgóposták létesitése által követelt szaporitásra, legalább 60 drb. uj mozgóposta-kocsit kell beszerezni. A mozgópostai kocsiknak emlittett beszerzésén kivül még egy irányu sürgős postai szükségletet kell ez alkalommal kielégitenem. A székes fővárosban ugyanis öt év óta levélgyüjtésre háromkerekü gépkocsik (tricyklik) vannak állandóan forgalomban. Ez idő alattt ezeknek főbb alkatrészei annyira elhasználódtak, hogy ezeket halaszthatatlanul ujakkal kell pótolni. Előnyösebbnek mutatkozik azonban e jármüveknek rugókon nyugvó négykerekü, szekrényes kocsikká való átalakitása, egyfelől szolgálati szempontokból, másrészt pedig azért hogy magának a gépnek szerkezete, valamint a gépvezető altiszt vagy szolga az idő viszontagságai és a szerkezetet is veszélyesen megtámadó kocsirázás ellen megvédessék. Továbbá Budapeset postai forgalmának állandó emelkedése folytán a nagyközönség s főleg az ipar és kereskedelem fokozott igényeinek lehető kielégitése czéljából szükségessé vált a levélgyüjtésnek s ezzel párhuzamosan a levél és pénzes zárlatok közvetitésének gyorsitása.
E végből a főváros egy részében a kincstári posta és távirda-hivatalok között kisérletkép gépkocsi-járatok rendeztettek be. A kisérlet jó sikerrel járt, s a mellett pénzügyi tekintetben is előnyösnek bizonyult, a mennyiben a már közlendő 8 gépkocsi-járat napi üzemköltsége csak 100 korona 48 fillér, mig a lóüzemben fentartott ugyanezen járatok napi 149 koronába kerültek s igy a gépkocsijáratok már ez idő szerint is - a befektetett tőke 4%-os kamatát levonva - évenkint 15.018 korona 60 fillér megtakaritást biztositanak. Hogy tehát a levélgyüjtés Budapest egész területére kiterjeszthető s a jelzett zárlatok szállitása még gyorsitható legyen, 50 darab négykerekü, szintén szekrényes gépkocsira van szükség. Ekként a postaszállitási költségeknél, a berendezés terjedelmével arányban növekedő megtakaritástól eltekintve, biztositható lesz, hogy a továbbitandó anyag a postahivataloknál nem torlódnék össze, hanem rövid időközökben egymást követő járatok utján összegyüjtenének, a kezelő személyzet pedig állandóan foglalkoztatva lévén, nem állana szemben - mint most főleg az esti órákban történik - munkaerejét meghaladó levéltömegekkel és személyszaporitás nélkül is meggyőzné az emelkedő forgalom rendes ellátását. Végül minthogy a székes fővárosban a postai csomagszállitás nincs egy pályaudvarban összpontositva, hanem azt a keleti és nyugati pályaudvarok között kocsikkal közuton kell közvetiteni, ezen szolgálat ellátása most felette nehézkes.
Részint tehát a végből, hogy az egyik pályaudvaron érkező és a másikon induló vonatok között a csatlakozás mindig fentartható legyen, részint pedig a központi postahivatal és a pályaudvarok között a csomagszállitásnak több fordulóval végezhetése és csomagtorlódások elkerülése végett csomagszállitó gépkocsik beszerzése mulhatatlanul szükséges annyival is inkább, mert a rendelkezésre álló raktárak a pályaudvarokon nagyobb csomagtömeg befogadására elégtelenek. E mellett a gépkocsik használata előreláthatólag itt is számottevő megtakaritást fog eredményezni a jelenlegi lóüzem költségeihez képest. A felsorolt szükségletek az előadottak szerint a következők: 60 darab mozgóposta-kocsi beszerzése, 30 darab háromkerekü gépkocsi átalakitása négykerekü kocsikká, 50 darab négykerekü gépkocsi beszerzése levélgyüjtésre, illetve levél- és pénzes zárlatok közvetitése és 16 darab gépkocsi beszerzése csomagszállitásra, mely szükséglet együttesen 2.665,000 koronát tesz.
Az 1907. évi sürgős szükségletek második csoportjába tartoznak: II. Az épitkezések és egyébb forgalmi szükségletek, melyekre a törvényjavaslat 3. §-ában 30.090,000 korona engedélyezését kérem. Azon munkálatokat, melyek az emlitett összeg terhére foganatositandók lesznek, a következőkben foglalhatom össze, megjegyezve, hogy az egyes összegek nem véglegesek és csak általános tájékozásra szolgálnak, de az alább kérendő átruházási jog révén végeredményükben teljesen elégségesek lesznek.
| Korona | ||
| I. A budapesti pályaudvarokon végrehajtandó, részben ideiglenes jellegü épitkezésekre | 2.480.000 | |
| II. A fiumei pályaudvarnak és kikötőnek vasuti berendezésekkel való kiegészitésére | 1,200,000 | |
| III. Vonalak teljesitő képességének fokozására (szajol-arad-tövis; szajol-püspökladány-predeali; budapesti-zimonyi; budapest-fiumei; győr-fehérvári; kis-czell-székesfehérvári; budapest-orsovai; temesvári-báziási; piski-petrouzsényi vonalak) | 5.090,000 | |
| IV. Második vágányok épitése (váralja-hátszeg-petrozsényi; rákos-uszászi; szolnok-czeglédi vonal; tövis-állomás; nagyvárad-várad-velenczei). | 1.950,000 | |
| V. Másodrangu vonalak elsőranguságára (nagy-surányi-nyitrai; dombovár-báttaszéki; adonyszabolcs-csörögöndi; vojtek-németbogsáni vonal). | 2.120,000 | |
| VI. Térközben való közlekedés czéljából vonalblock-berendezések előállitására | 100.000 | |
| VII. Állomásokon biztositó-berendezések és előjelzők létesitésére | 400.000 | |
| VIII. Távirda-, harangjelző- és telefon-berendezésekre | 250.000 | |
| IX. A nyilt vonalakon őrházak, őrházi toldalékok és telefon-bódék létesitésére | 350.000 | |
| X. Nagyobb vidéki pályaudvarok bővitésére (Felső-Galla, Szombathely, Vácz, Érsekujvár, Diószeg, Pozsony, Dévény-Ujfalu, Czegléd, Hatvan, Vámosgyörk, Füzesabony, Miskolcz, S. A. -Ujhely, Csap, Bátyu, Munkács, Kassa, Szolnok, Szajol, Kisujszállás, Püspökladány, Kükülőszög, Segesvár, Brassó, Nagykároly, Szatmár, Királyháza, Máramaros-sziget, Kétegyháza, Piski, Fehértemplom, Kecskemét, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Szeged, Zágráb, Károlyváros, Eszék, Vinkivce, Nyiregyháza, Orosháza, Zombor, Zólyom-Brezó, Bánréve, Nagyszőllős) | 8.200,000 | |
| XI. Kisebb kiegészitő munkákra | 2. 500,000 | |
| XII. Állomásokon világitó-berendezésekre | 250,000 | |
| XIII. Vonatvilágitási telepek épitésére és kiegészitésére | 200,000 | |
| XIV. Vontató-telepek épitésére és kiegészitésére, mozdonytápvizek javitására és szaporitására, mozdony forditó-korongok, szénszinek, szénrakhelyek, mozdonyszemélyzeti fürdők stb. létesitésére | 1. 400,000 | |
| XV. Laktanyákra a mozdony- és vonatkisérő-személyzet és munkások részére | 750,000 | |
| XVI. Mühelyek épitésére és kiegészitésére | 1. 800,000 | |
| XVII. Személyzeti- és munkáslakóházak épitésére | 250. 000 | |
| XVIII. Jóléti és egészségügyi berendezésekre (fürdők, étkező, pihenő, melegedő helyiségek) | 210. 000 | |
| XIX. A m. kir. államvasutak által kezelt helyi érdekü vasutak teljesitő-képességének fokozása végett a felépitmény megerősitésére és egyéb az üzemi kiadások apasztása végett szükséges kiegészitésére | 500. 000 |
Ezen általános tájékoztató összeállitás nem nyujtván kellő képet az engedélyezni kért összeg felhasználására, indokoltnak tartom, a törvényhozásnak részletesebb tájékozást is nyujtani, mire nézve az alábbiakra van szerencsém utalni. (Lásd bővebben az indokolásnak itt helyszüke miatt nem közölhető részleteit).
Ezekben a lehető legnagyobb részletességgel nyujván tájékozást a jelen törvény 3. §-ában kért 30. 090. 000 K felhasználásáról, szükségesnek tartom ismételten hangsulyozni, hogy a felsorolt munkálatok czéljaira egyes összegek nem tekinthetők véglegeseknek, miért is fenn kell magamnak tartanom azt a jogot, hogy a 30. 090. 000 K keretében az egyes jelzett vagy netalán hirtelen felmerülő szükséghez képest sürgősen elrendelendő más munkálatokat ugy végeztethessem, hogy a kimutatásban foglalt tételek és rovatok között eltolásokat eszközölhessek, azaz az egész összeg keretében az egyes tételek és rovatok között az átruházás jogát gyakorolhassam, valamint abban az esetben, ha valamely előre nem látható okból valamely tervezett munkát az 1907. év folyamán nem bonyolithatna le az államvasut, az 1907. számadási évben fel nem használt összegeket az 1908. évben használhassam fel, illetve számolhassam el. Nem lévén költségvetési hitelről szó, az erre vonatkozó felhatalmazásokat nem kell magában a törvényjavaslatban kérnem, azért csupán itt emlitem fel ezt a körülményt.
Fedezet. Hátra van még, hogy a fedezet kérdésében is nyujtsanak teljes tájékoztást. Erre nézve tisztelettel a következőket jegyzem meg: A törvényjavaslat 1. §-ában emlitett vasuti jármüvek, továbbá a m. kir. posta- és távirdaintézet czéljaira szükséges mozgó-postakocsik és a közuti gépkocsik beszerzésével felmerülő 60.000.000 K-t a pénzügyminiszter ur a pénztári készletekből szándékozik fedezni, a melyeknek jelenlegi és a közel jövőben várható alakulása ennek a kiadásnak a javasolt módon való fedezését lehetővé teszi. A 30.090,000 K-val előirányzott különböző természetü beruházási kiadások fedezetét az alábbiakban ismertetendő módon tervezem: Az 1905. évben beállott költségvetésen kivüli állapotban az állami beruházások általában a lehető legszükebb körre korlátoztattak, a minek következtében a m. kir. államvasutaknál is a kevésbé sürgős beruházások végrehajtása elhalasztott s az 1905. évre beruházásokra előirányzott összegek sem vétettek igénybe. Az 1906. évi állami költségvetésben ugy az 1905. évről ekként elmaradt, valamint az 1906. évre tervezett folytatólagos beruházások czéljaira szükséges összegek fedezéséről gondoskodás történt; minthogy azonban az 1906. évi állami költségvetés késői törvényerőre emelkedése következtében e beruházások nagy része az 1906. év folyamán sem kerülhetett végrehajtás alá, az 1906. számadási év végén e hitelek jelentékeny része felhasználatlan maradt.
A munkálatok most ismertetett késedelme az 1907. évre engedélyezett különböző folytatólagos beruházási hitelek igénybe vételére is kihat s a beruházások e szükségszerü halasztása előreláthatólag azt fogja eredményezni, hogy a m. kir. államvasutaknál az 1907. évre előirányzott beruházási hitelek egy része az 1907. évben nem lesz felhasználható. E körülmény figyelembe véve tehát, az 1906. év végén mutatkozott hitelmaradványokat, valamint az 1907. évben előreláthatólag felhasználás alá nem kerülő hitelrészleteket szándékozom eredeti rendeltetésöktől eltérőleg a m. kir. államvasutaknál megállapitott sürgős természetü szükségletek kielégitésére forditani s ennek keresztülvitelére kérek felhatalmazást a törvényjavaslat 3. §-ában. Az ekként felhasználandó 1906. évi hitelmaradványoknak és az 1907. évi hitelrészleteknek az állami költségvetés egyes rovatai közötti megoszlására nézve a mellékelt VIII. sz. kimutatás nyujt közelebbi tájékozást. A fedezetnek e módja nem jelenti azt hogy ezeknél a munkálatoknál ily összegü megtakaritás mutatkoznék, vagy pedig hogy azok ily összegek erejéig teljesen elmaradnának, hanem csakis azt, hogy az emlitett munkák egy évvel később kerülnek befejezésre, mert a m. kir államvasutak kizárólag technikai okokból nincsenek abban a helyzetben, hogy ezeket az összegeket ez évben még az emlitett munkálatokra felhasználhassák.
A törvényjavaslat 3-ik szakaszában emlitett 30.090.000 K két alkatrészből áll. u. m. 3. 740.000 K-ból, mely a m. kir. államvasutak költségvetéseiben a rendes beruházási hitelek czimén engedélyeztetett és 26.350,000 K-ból mely összeg az 1904. évi XIV. törvénycikk alapján eszközlendő és hitelmüvelet utján fedezendő beruházások czéljaira lett volna felhasználandó. A jelen előterjesztés alapján eredeti rendeltetésétől eltérően felhasználandó 30.090.000 K mint fent jelezni szerencsém volt, annak idején ujólag igénybe fog vétetni s igy természetszerüleg oly ujabb beruházási kiadást is fog jelenteni, melynek fedezete iránt is intézkedni kell. E fedezetről a pénzügyminister ur olyképen szándékozik gondoskodni, hogy a m. kir. államvasutak rendes beruházási hiteleiből elvonandó 3.40,000 K a szükséghez képest a későbbi évek költségvetéseibe ujból előirányzandó lesz, mig az 1904. évi XIV. törvénycikk alapján engedélyezett, de a jelen előterjesztés szerint más czélra felhasználandó 26.350.000 K ujbóli igénybevétele tekintetében az 1904. évi XIV. törvénycikk 18. és 19. §-aiban foglalt határozatok lesznek irányadók, vagyis ez az összeg nem az állam rendes bevételeiből, hanem szintén hitelmüvelet utján lesz fedezendő.
A m. kir. államvasutak további beruházási szükségletei. Miként fennebb már érintetem, a jelen törvényjavaslatban a m. kir. államvasutak forgalmi és vontatási eszközeinek szaporitására kért 57.335,000 korona és az egyéb beruházásokra kért 30.090,000 korona korántsem meriti ki azt a szükségletet, melylyel a m. kir. államvasutak teljesitő képességének feltétlen biztositása szempontjából már a legközelebbi jövőben számolnunk kell. Ez a 90.090,000 korona csak az 1907. évi szükségletet fedezi. Már az ennek részösszegét képező 30.090,000 korona felhasználását kimutató fentebbi megokolás is reámutat arra, hogy egyes sürgős forgalmi szükségletek kielégitése mily nagy összegeket igényel. De ezenkivül is vannak még igen nagy arányu szükségletek, melyek a következő években okvetlenül kielégitendők lesznek. Erre nézve készitettem az öt évi szükséglet kielégitését felölelő programmot, mert ennél hosszabb időre előre alig lehet reális alapon számitott programmot késziteni és legkevésbbé a mi közgazdasági és forgalmi viszonyaink mellett, melyek épen a jelenlegi bizonytalan helyzet közepette rövidebb idő alatt is ugy alakulhatnak, hogy az előre már alapokon felállitott számitást halomra dönthetik.
Nem kivánom ezt az öt évi programmot itt most részletezni, de felelősségem érzetében kötelességemnek tartom jelezni, hogy a budapesti pályaudvarok rendezésén kivül, a mi egészen önállóan megoldandó ügyet képez, a legközelebbi öt évben legkevesebb 300 - háromszáz - millió koronát fog tenni az az összeg, melyet a m. kir. államvasutak teljesitő képességének biztositása követelni fog s a mely beruházása nélkül a folyton emelkedő forgalom lebonyolitása állandó akadályba fog ütközni, - mindazonáltal ezen összeg igénybevételénél, az ország pénzügyi helyzetét kénytelen vagyok tekintetbe venni. Az emlitett nagyobb szükségletre vonatkozó részletes programm készen áll, annak csak minden oldalról való szakszerü megvizsgálása és legalaposabb megbirálása van hátra, hogy az állam jelenlegi pénzügyi viszonyai között csak arra szoritkozzék a forgalmi igények kielégitésére, a mire valóban és tényleg szükség van.
