A Sopron és Kőszeg városok között elterülő sürü népességü és belterjes gazdasági müvelés alatt álló vidék érdekeltségének már régi óhaja az, hogy a vasuti hálózatba bevonassék. Sopron és Kőszeg városok között közvetlen vasuti összeköttetés létesitése a helyi érdekeken kivül forgalompolitikai szempontokból is felette kivánatosnak mutatkozik, a mennyiben ezen vasuti összeköttetésnek és a kőszeg-szombathelyi h. é. vasutnak a m. kir. államvasutak üzletkezelésébe való átvétele utján Sopron és Szombathely között a m. kir. államvasutak fennhatósága alatt álló utirány létesülne. Ezen körülmény a m. kir. államvasutak üzemgazdasági előnyökkel is jár, a mennyiben a kezelésben levő sopron-pozsonyi h. é. vasut a szombathelyi üzletvezetőségi központból az eddigi csorna-pozsonyi kerülő utirány helyett közvetlenül lenne elérhető. A sopron kőszegi h. é. vasut megvalósitása iránt még az 1892. évben tétettek folyamatba tárgyalások, de az eleinte tervezett drágább vonalvezetés folytán e vasutvonal létre jötte biztositható nem volt. Első izben ugyanis oly vonalvezetés vétetett alapul, a mely szerint a forgalomba a brembergi kőszénbánya is bevonatott volna.
Miután azonban a brembergi kőszénbánya-társulat bányáit időközben bányavasut utján a cs. kir. szab. déli vasuttal összekötötte s igy a vasutnak a brembergi hegységen amugy is nehéz terepviszonyok mellett való átvezetése szükségtelenné vált, a szóban forgó összeköttetés megvalósitása iránt a további tárgyalások oly irányu vonalvezetés alapul vételével tétettek folyamatba, a mely szerint a vasut a brembergi hegységek elkerülésével a győr-sopron-ebenfurthi vasut Sopron állomásából kiágazólag a cs. kir. szab. déli vasut keresztezésével Németkeresztur, Lakompak, és Pulya községek határain át vezettetnék a kőszeg-szombathelyi h. é. vasut Kőszeg állomásáig. Ezen tervezet előmunkálataira az 1896. évben Lenek Kálmán és dr. Drexler József soproni lakosok nyertek előmunkálati engedélyt s miután nevezettek a vonatkozó műszaki müveleteket elkészitették, a vasut közigazgatási bejárása 1898. évben megtartott. Ezen tervezeten kivül Sopron vármegye közönségének óhajára bejáratott egy a vasutnak időközben felmerült oly irányu varians tervezete is, - a mely szerint a vasut a győr-soproni-ebenfurthi vasut sopron-nagyczenki vonalrészének együttes használatával e vonalból csak Nagyczenk-Hidegség megállóhely előtt ágazott volna ki - s a nagyczenki czukorgyárba vezető iparvasut felhasználásával Németkeresztur község érintésével vezettetett volna Kőszegig.
Miután azonban ezen utóbbi tervezett megvalósitása iránt kifejezett óhaját időközben maga a vármegye közönsége is elejtette s minthogy másfelől annak kivitele sem a költségek szempontjából, sem pedig hadászati és dijszabási szempontokból czélszerünek nem találtatott, az 1899. évi május hó 8-án megtartott engedélyezési tárgyalás eredményeként a kivitel alapjául a tisztelettel idezárt helyrajzi vázlatrajzban feltüntetett az a vonalvezetés fogadtatott el, a mely szerint a h. é. vasut a győr-sopron-ebenfurthi vasut Sopron állomásából közvetlenül kiágazólag a cs. szab. déli vasut sopron-szombathelyi vonalát az ujonnan épitendő Horka-Kopháza állomásban keresztezve, egyenes irányban Németkereszturon át vezettetnék a kőszeg-szombathelyi h. é. vasut Kőszeg állomásáig. A vasut épitési és üzletberendezési, valamint egyébb engedélyezési feltételei tekintetében a most emlitett engedélyezési tárgyaláson s az azt követő iratváltások során létrejött lényegesebb megállapodásokat az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A h. é. vasut hossza 57.6 kilométer szabványos nyomtávval épittetnék. A pálya olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok 40 kilométer óránkénti legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15%-ben állapittatnék meg, mig a kanyarulatok a nyilt pályán a 280/289, 356/361 és 520/525 szelvények között tervezett 250 m. sugaru ivek kivételével általában 300 méternél kisebb fél átmérővel nem birhatnának.
A folyó méterenkint 23.6 klgr. sulylyal biró sinek függő sinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybe vételök 5000 klgr. keréknyomás alatt négyzet czentiméterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó és kibővitendő Sopron és Kőszeg állomásokon kivül a következő állomások lennének létesitendők: 1. Horka-Kopháza forgalmi kitérő 250 méter hosszban. 2. Németkeresztur állomás 300 m. 3. Alsópéterfa megállóhely 70 m. 4. Nyék-Harácsony vizállomás 315 m. 5. Doborján rakodó állomás 200 m. 6. Lakompak állomás 300 m. 7. Sopronszentmárton állomás 300 m. 8. Csáva rakodó állomás 200 m. 9. Felsőpulya vizállomás 315 m. 10. Alsópulya megállóhely 70 m. 11. Felsőlászló állomás 300 m. Rőtrendek rakodó állomás 200 m. 13. Kőszeg sörgyár megállóhely 70 m. hosszban. A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 4.640.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 80.556 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 230,400 korona, rendes tartalékalap képzésére 50.000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hó-védművek költségeinek fedezésére külön tartalékalapként 10.000 korona lenne forditandó.
A külön tartalékalapból rendeltetésszerü felhasználása után netán fennmaradó rész a rendes beruházási tartalékalaphoz lenne csatolandó. A kilométerenkénti költségek aránylag magas voltának indokolására van szerencsém előadni, hogy a pálya jórészben dombos, sőt részben helyi jellegü vidéken vezet, ez a körülmény nagy töltések és bevágások, valamint sok költséges hid épitését teszi szükségessé. Nagy mértékben emelik továbbá a tényleges tőkét a kisajátitásokra szükséges költségek, melyek magassága, a mi vasut által érintett jobbára termékeny és intenziv müvelés alatt álló földterületek nagyobb értékére vezethető vissza. Végül a helyi érdekü vasut létesitését a három csatlakozó állomás létesitésének, illetve átalakitásának és kibővitésének költségei is nagymértékben drágitják. A 4. 640. 000 K-nyi tényleges épitési és üzletberendezési tőke fedezése czéljából annak 35%-a, vagyis 1.624.000 K erejéig törzsrészvények, 65%-a, vagyis 3.016.060 K erejéig pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki.
Az 1. 624,000 K-nyi törzsrészvénytőkéből a tervező bejelentése szerint eddigelé Sopron vármegye 160,000 K. Sopron város 50. 000 K, Kőszeg város 20. 000 K, az érdekelt községek 173. 100 K, a magán érdekeltek 140. 000 korona hozzájárulást biztositottak mig az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásutás következő 50 éven át fizetendő 20. 000 K évjáradék 400. 000 K tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 23. 200 K évjáradék 464. 000 K tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen. A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 8. 6 illetve 10%-át vagyis együtt 18. 6%-át tennék és igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%, vagyis összesen 20%-os maximumon alul maradnának. A fentiek szerint biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 1. 407. 100 K-t tesznek, minél fogva a törzsrészvénytőke fedezeténél 1. 624. 000-1. 407. 100=216. 900 K hiány mutatkozik.
Ezen hiány fedezéséről az engedélyt kérő fog gondoskodni. A h. é. vasut üzletének kezelése a brutto bevételek 5%-os megosztásán alapuló szerződés kötése mellett a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruháztatnék. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznének a k. é. vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételekkel. Az előadottak után, midőn még tisztelettel felemliteném, miszerint engedélyt kérő Stein Miklós budapesti mérnök, kire a vasut tervezése körül szerzett jogok és elvállalt kötelezettségek időközben kormányhatósági jóváhagyással átruháztattak, a 214. 000 koronában megállapitott engedélyezési biztositékot már letette s egyben a vasut megépitésére feltétlen kötelezettséget vállalt, kérem, hogy a szóban levő h. é. vasut engedélyezésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni s azt hasonló czélból a Főrendiházhoz is átküldeni méltóztassék.
