1. § Azoknak a törvényhatósági joggal felruházott városoknak és azoknak a községeknek külső mezőrendőrségi hatóságai vagy előljáróságai, a melyeknek határában a marokkói sáska már az előző években is károkat okozott, ugyszintén a melyeknek határában a marokkói sáska előfordulása várható, kötelesek a törvényhatósági vagy községi határt, de különösen a határban levő legelőt, rétet, elparlagosodott földet vagy bárminemü elgyepesedett területeket minden év április havának 15-étől julius hó végéig állandóan felügyelet alatt tartani s hetenkint legalább is kétszer ezeket az összes területeket bejárni. Ezen kötelezettség pontos teljesitése érdekében a határ több részre osztható s az egyes részek a hatósági közegek külön felügyelete alá helyezhetők.
Hogy mely törvényhatósági joggal felruházott városok és mely községek azok, a melyeknek külső mezőrendőrségi hatóságai vagy előljáróságai az első bekezdésben jelzett időtartam alatt a marokkói sáska előfordulását állandóan megfigyelni kötelesek, azt a földmivelésügyi minister jelöli meg s közli az illetékes törvényhatóságokkal.
2. § Az előző szakaszban hatósági kötelezettségül megjelölt felügyeletet mindazokon a birtokokon, a melyek mezőrendőri felügyelet szempontjából a községi határtól elkülönitve kezeltetnek, az illető birtok tulajdonosa, haszonélvezője, illetőleg bérlője, vagy pedig a birtok önálló gazdasági vezetésével megbizott alkalmazott köteles teljesiteni.
Ezen kötelezettségükre a hatóság az illetőket a jogkövetkezmények határozott és részletes ismertetésével külön-külön elismervény mellett
figyelmezteti.
Az 1. §-ban felsorolt hatóságok a felügyelet helyes és pontos foganatositását ezeken a birtokokon is kötelesek ellenőrizni.
3. § Ha a felügyeletre hivatott hatósági közegek a felügyeletük alá tartozó határrészen marokkói sáskát vagy előttük ismeretlen, de tömegesen vagy legalább rendesnél nagyobb mennyiségben előforduló rovart találnak, arról a közvetlen felettes hatóságnak 24 óra alatt kötelesek jelentést tenni s a rovarokból néhány példányt jelentésük kiséretében szintén bemutatni.
Ezen jelentést a felügyeletre hivatott hatósági közegek egyuttal a földmivelésügyi ministerhez is kötelesek felterjeszteni s egyidejüleg annak másolatát és a rovarpéldányokat ugyancsak 24 óra alatt a m. kir. állami rovartani állomáshoz Budapestre tartoznak felküldeni s azt a szükséges vizsgálat megejtésére közvetlenül felkérik. A 2. § első bekezdésében emlitett egyének észleleteiket a községi előljáróságnak (külső mezőrendőri hatóság) még aznap tartoznak tudomására hozni, a községi előljáróság pedig ezen jelentés alapján a fentebbiek szerint jár el.
4. § A marokkói sáska irtásáról mindenütt, a hol előfordul, az illető törvényhatóságok első tisztviselőjének meghallgatásával és az illető ingatlanok lehető kimélésével megállapitandó eljárás szerint, a földmivelésügyi minister gondoskodik s az irtásköltségeket szükséghez képest tárczája terhére előlegezi.
5. § Az irtásköltségek fele része az államkincstárt, fele része pedig azt a törvényhatóságot terheli, a melynek területén a marokkói sáska irtó munkálatai folynak.
Az irtásköltségekhez az irtást vezető állami szakközegek kirendelésének költségei, valamint az irtó felszerelések költségei hozzá nem számithatók. Ezek egészben az államkincstár terhére esnek. Az irtásnak a törvényhatóságot terhelő azon költségei, a melyek az államkincstártól előlegeztettek a törvényhatóság által rendszerint ugyanazon év folyamán visszafizetendők. A földmivelésügyi minister azonban különös méltánylást igénylő esetekben megengedheti, hogy a költségek ezen visszafizetése több évi részletekben történhessen.
Kivételes esetekben a földmivelésügyi minister, a belügyi és pénzügyi ministerekkel egyetértőleg, az irtásköltségek kétharmadát is elvállalhatja tárczája terhére.
Azok a községek (törvényhatósági joggal felruházott városok), a melyeknek határában a marokkói sáska irtását a minister elrendelte, kötelesek az irtásmunkálatokhoz szükséges fuvart s igás erőt az irtásvezető állami közeg rendelkezésére bocsátani és a napszámosok feletti folytonos és közvetlen felügyeletet teljesiteni. Ha a község (törvényhatósági joggal felruházott város) ennek a kötelezettségnek nem tesz eleget, a fuvar- és igaerőről a mulasztó község (törvényhatósági joggal felruházott város) kárára és veszélyére az irtásvezető állami közeg gondoskodik.
6. § A marokkói sáska fertőzési helyeinek szemmel tartása s az irtás foganatositása végett szükséges járás-kelést s az irtási munkálatokat a birtokon a birtok tulajdonosa, haszonélvezője illetőleg bérlője vagy a birtok önálló vezetésével megbizott alkalmazott kártalanitás nélkül türni tartozik.
7. § Ott, a hol a marokkói sáska irtása szempontjából és az egyéb irtási módokon kivül a földmivelésügyi minister nélkülözhetetlennek találja: elrendelheti a mivelésmódok megváltoztatását s a marokkói sáska tojásaival nagyobb mértékben fertőzött helyeknek szeptember hava s a következő év április hó 15-ike közötti időben s legalább 16 cmnyi mélységben való felszántását, illetőleg a fertőzött gyeprészek feltörését és meghengerezését is. Hogy mily terjedelemben történjék a mivelési mód megváltoztatása, az irtási eljárás során (4. §) állapittatik meg. A felszántásra és hengerezésre a birtok tulajdonosa, haszonélvezője, illetőleg bérlője, vagy a birtok önálló gazdasági vezetésével megbizott alkalmazott kötelezendő s a mennyiben annak április hó 15-ig egyesek eleget nem tettek, vagy nem megfelelő módon tettek eleget, a munkálatok a hatóság által a mulasztó kárára és költségére hivatalból foganatositandók.
A hatóság e rendelkezése ellen felebbezésnek csakis birtokon kivül van helye.
8. § A felszántott területet a felszántás, illetőleg a gyeptörés után következő junius hava utolsó napjáig sem ujabban szántani, sem felásatni, sem semmiféle olyan mélyebb talajmunkának nem szabad alávetni, a melynek következtében a leforditott és sáskával fertőzött talajrészek a föld felszinére ismét felkerülnének.
Hogy a felszántott területek a fertőzés továbbterjedésének veszélye nélkül rétté vagy legelővé mikor alakithatók ismét át s a birtokos mikor térhet át oly mivelésmódra, mely a talajnak az április 15-ike és junius hó 30-ika közötti időben való megbolygatásával járna, azt a földmivelésügyi minister határozza meg. Ezen idő leteltével a közlegelőktől elvont ilyen feltört területek eredeti állapotukba okvetlenül visszahelyezendők.
A mivelési mód megváltoztatásának elrendelése és az ezzel kapcsolatos intézkedések állami kártalanitásra igényt egyáltalán nem adtak, a földmivelésügyi minister azonban egyes különös méltánylást érdemlő esetekben a kisbirtokosoknak megfelelő segélyt adhat.
9. § Községek és birtokosságok legelőinek a sáska irtása czéljából elrendelt feltörése esetén a feltört legelőrészek csakis takarmánytermesztésre használhatók s ily czélra azoknak adandók bérbe, a kiknek állatai a legelőterületről a feltörés folytán kiszorultak.
A bérösszeg az illető területre a legelői szabályrendelet szerint kihajtható állatok legeltetési dijánál és az illető területre eső évi adó aránylagos részénél nagyobb nem lehet.
Hol a legelőterület oly kiterjedt, hogy a felszántandó terület elvonása által a legeltetésre jogosultak érdekei nem érintetnek, vagy az eddigi legeltetésre kihajtott állatlétszám csökkentése szükségessé nem válik, a földmivelésügyi minister az érdekeltek kérelmére az előző rendelkezések foganatositásának kötelezettsége alól felmentést adhat.
10. § Kihágást követ el és 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a 6-ik §-ban megállapitott szolgalom gyakorlatát meg nem engedi vagy akadályozza.
11. § Kihágást követ el és 600 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a magánegyén:
a) a ki a marokkói sáskafertőzés megállapitása czéljából előirt felügyeletet, illetőleg bejelentést pontosan nem teljesiti (1., 2., 3. §);
b) a ki a marokkói sáska által fertőzött helyek felszántására és behengerelésére kiadott hatósági rendelkezéseknek szándékosan eleget nem tett;
c) a ki a marokkói sáska által fertőzött felszántott területen a 8-ik §-ban meghatározott idő alatt s tilalmazott módon munkálatokat foganatosit.
12. § Mindazon ügyekben, a melyek a jelen törvény szerint hatósági intézkedést igényelnek, a következő hatóságok járnak el:
Első fokban:
1. Kis- és nagyközségekben: a főszolgabiró illetőleg a szolgabiró.
2. Rendezett tanácsu városokban: polgármester, törvényhatósági joggal biró városokban: a tanács.
3. A székesfővárosban: a kerületi előljáró.
Másodfokban:
1. Vármegyékben: az alispán.
2. Törvényhatósági joggal biró városokban: a közigazgatási bizottság.
3. A székesfővárosban: a tanács.
Harmadfokban: a földmivelésügyi minister.
13. § A jelen törvény szerint minösitett kihágási ügyekben a biráskodást gyakorolják:
Első fokban:
1. Kis- és nagyközségekben a főszolgabiró illetőleg a szolgabiró.
2. Rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány illetőleg helyettese, ennek akadályoztatása esetén a tanács által e részben megbizott tisztviselő.
3. A székesfővárosban: a kerületi előljáró.
Másodfokban:
1. Kis- és nagyközségekben és rendezett tanácsu városokban: az alispán.
2. Törvényhatósági joggal felruházott városokban: a tanács.
3. A székesfővárosban: a tanács.
Harmadfokban: a földmivelésügyi minister.
14. § A földmivelésügyi minister felhatalmaztatik, hogy a törvény rendelkezéseit oly más tömegesen fellépő kártékony rovarok irtása czéljából is alkalmazhassa, a melyeknek irtása közérdek. A törvényeknek ilyen kiterjesztéséről a képviselőháznak jelentés teendő.
15. § A törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a földmivelésügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
