Az országos közlekedési tanácsot a mult évi január hó 3-án kiadott rendelettel az akkori kereskedelmi miniszter szervezete. Feladata abban állott, hogy a szakminiszternek elvi jelentőségü vasuti, hajózási és posta-távirdai kérdésekben felhivásra véleményt adjon és saját kezdeményezéséből is javaslatokat tegyen. A tanács a fentebb érintett rendelettel megállapitott szervezeti szabályzata szerint - a hivatalból kirendelteken kivül - kinevezés és választás utján kizárólag oly tagokból alakult, kik a fentebb megjelölt közlekedési ágazatban vagy a közgazdaság terén általában érdekelt szakkörökből kerültek ki és a teljes ülésen kivül egyetlen szervvel: az állandó bizottsággal láttatott el, mely a tanács tagjaiból alakitott bizottság a teljes ülés elé viendő ügyek előkészitésére rendeltetett, de egyuttal hivatását képezte az is, hogy a kereskedelemügyi miniszterium állandó tarifa-bizottságaként müködjék. A közlekedési tanács ezen szervezet mellett nézetem szerint a kivánatos mértékben nem felelhet meg feladatainak és nem minden tekintetben alkalmas hathatósan közremüködni azon czélok megvalósitásában, melyeket szolgálni hivatva van. Igy nevezetesen már maga az a körülmény is megbénitja a közlekedési tanács müködését, hogy a teljes ülés elé viendő ügyek előkészitése nem szakbizottságok által történik, hanem az egyetlen, állandó bizottság által végzendő.
Ez pedig az ügyek eltérő természete és jelentékeny száma mellett alig lehetséges; mert azon különféle közlekedési ágazatok mindegyike, melyekre a tanács véleményező ügyköre kiterjed, egymástól sokban eltérő szempontok alá esik és külön szakértelmet igényel. Nem tekinthetem a közlekedési tanács ügyét jelenlegi szervezetében teljesen megfelelően megoldottnak azért sem, mert a közuti közlekedés kérdései abban egészen figyelmen kivül hagyattak. Már pedig a közuti forgalom a vasuti és hajózási szállitással való kapcsolata miatt, valamint azért is figyelembe vételt igényel, mert nincs kizárva, sőt valószinü, miszerint a közuti automobil-forgalom a technika haladása kapcsán oly lendelütet veend, melynél fogva a közforgalom lebonyolitásának jelentékeny tényezőjét fogja képezni és mint ilyenről, eleve gondoskodni kell. Kétségkivül nagy hiányát képezi a tanács jelenlegi szervezetének az is, hogy a mezőgazdaság érdekei nincsenek benne azon kiváló fontosságnak megfelelően képviselve, melylyel ezen közgazdasági ág Magyarországon bir. Mindezeknél fogva az országos közlekedési tanácsot ujjászervezendőnek tartom és ezért van szerencsém erre nézve a jelen törvényjavaslatot előterjeszteni.
E javaslat törvényerőre emelkedése által a közlekedési tanács egyuttal állandósittatik is, a mivel eléje vétetik annak a nálunk meghonosodott, nézetem szerint egyáltalán nem helyeselhető eljárásnak, mely szerint az ily szaktanácsok szervezete gyakori változásoknak vettetik alá. A törvényjavaslatban a jelenlegi szervezet hiányai mellőztetnek s e mellett az országgyülés két házának is mód és alkalom nyujtatik arra, hogy közlekedésügyi kérdések előkészitéséhez kebelükből választott tagok révén képviseletet nyerjenek a tanácsban. A tanácsnak a törvényjavaslatban kifejezésre jutó szervezete egyebekben az eddigi szervezet nyomán halad. Lényeges eltérés benne az országgyülés emlitett képviseltetésén kivül az, hogy az egyes közlekedési ágak szerint külön-külön osztályokra tagozódik, melyekben a tanács alé utalt kérdések tárgyalandók, továbbá, hogy az eddigi közös állandó bizottság megszünik.
Ezenkivül fontos részét képezi a törvényjavaslatnak, hogy visszaállitja ismét a kereskedelemügyi miniszteriumban régebben fennállott, de az évek folyamán jellegéből alaposan kiforgatott tarifa-bizottságot, melyre a helyes és gyakorlati élet követelményeivel számoló tarifa-politika szempontjából komoly szükség van. A tarifa-bizottság nem képezi tulajdonképen a közlekedési tanács bizottságát, csak szerves kapcsolatánál fogva oldatik meg, magában ebben a törvényjavaslatban, egyébként teljesen önálló intézménynek, a kereskedelemügyi miniszter külön szakbizottságának tekintendő. Végül igen lényeges ujitás a javaslatban az, hogy a földmivelésügyi érdekeltség nagyobb képviseletet nyer benne, még pedig a létesitendő mezőgazdasági kamarák utján.
