Krassó-Szörény vármegye keleti és Hunyad vármegye nyugati részén fekvő területek, bár erdőségekben és vasérczben rendkivül gazdagok, mégis az ország legszegényebb vidékei közé tartoznak, mivel megfelelő közlekedési eszközök hiányában természeti kincseik ki nem aknázhatók. Ennek tudatában a helyi érdekeltség rég idők óta arra törekedett, hogy ezen vidék vasutvonal által a közforgalmi hálózatba bekapcsoltassék s ez által termékeink a világpiaczra biztos és megfelelő ut nyittassék. Nagy jelentőséggel bir a vasut létesitése az ottani vasipar szempontjából is, mely vasut hiján nem képes fejlődni. A vasut közigazgatási bejárása a Pogány Károly akkori előmunkálati engedélyes tervei alapján, még az 1894. évben megtartatott. A helyi érdekü vasut tervezetével utóbb a kaláni bánya- és kohó-részvénytársaság, legutóbb pedig a vele érdekközösségbe lépett Mandel, Hoffmann, Quittner budapesti épitési vállalkozó czég foglalkozott. Ez a czég a helyi érdekü vasut müszaki müveleteit ujból átdolgozta s azok alapján a helyi érdekü vasutra vonatkozólag az 1906. évi május hó 7-én ujabb engedélyezési tárgyalás tartatott. Ezen tárgyalás, valamint az ezt követő iratváltások során megállapitott épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeit főbb vonásaiban az alábbiakban van szerencsém ismertetni.
A csatolt helyrajzi vázlaton feltüntetett helyi érdekü vasut a m. kir. államvasutak Karánsebes állomásából kiágazólag, Várhelyen át, ugyancsak a m. kir. államvasutak Váralja-Hátszeg állomásáig vezettetnék és mint vegyes rendszerü vagyis részben „Abt”-féle fogasolt rudu felépitménynyel biró rendes nyomtávu gőzüzemü vasut terveztetnék. A helyi érdekü vasut hossza 76 kilométert tenne ki s a pálya olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel. Felsőbauczár és Várhely állomások közt azonban azon vonalrészeken, melyeken fogasrudu felépitmény lesz fektetendő, 15 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés Karánsebes és Alsóbanczár állomások, valamint Várhely és Váralja-Hátszeg állomások közt 15%-ben állapittatnék meg és csak kivételesen engedélyeztetnék közvetlen Alsóbauczár állomás előtt, valamint a vasut 552-564 szelvényei között 20% maximális emelkedés illetve esés. Ellenben az utóbb emlitett állomás és a pálya 412 szelvénye, valamint a 470 szelvény és Várhely állomás közt a maximális emelkedés, illetve esés 25%-el, végül a 412-470 szelvények közt 50%-el állapittatnék meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnának.
A helyi érdekü vasut vonalának Karánsebes és Váralja-Hátszeg csatlakozó állomásoktól számitott 300-300 méter hosszu részeinek, továbbá az 50‰-es lejtviszonyban fekvő vonalszakaszoknak és az ezekhez az esés irányában csatlakozó legalább is 155 méter hosszu pályarészeknek kivételével a nyilt vonalon és az összes állomásokon a sinek, melyek aczélanyagból lennének gyártandók, folyóméterenként 23.6 kilogrammnál, az 50‰-es lejtviszonyban fekvő vonalszakaszon pedig és az ezekhez az esés irányában csatlakozó legalább 15 méter hosszu pályarészben folyóméterenkint 39 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnének és függő sinkötés alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6,000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenkint 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó és kibővitendő Karánsebes és Váralja-Hátszeg állomásokon kivül a következő állomások lennének létesitendők: 1. „Karánsebes erdélyi állomás” 290 méter hosszban, 2. „Obrezsa” rakodó állomás 200 m. 3. „Nándorhegy” állomás 290 m. 4. „Csirczia” rakodó állomás 200 m. 5. „Voiszlova” vizállomás 335 m. 6. „Alsó-Bauczár” állomás 290 m. 7. „Felső-Bauczár” kisegitő vizállomás 290 m. 8. „Bukova” rakodó állomás 200 m. 9. „Vaskapu forgalmi kitérő” állomás 315 m. 10. „Várhely” vizállomás 320 m. 11. „Poklisa” rakodó állomás 200 m. 12. „Hátszeg” állomás 290 méter hosszban.
A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 7.565,000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 99.540 koronában állapittatnék meg, mely összegből gorgalmi eszközök beszerzésére 977,000 korona, rendes tartalékalap képzésére 75.000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hóvédmüvek költségeinek fedezésére külön tartalékalapként 25,000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapból rendeltetésszerü felhasználása után netán fenmaradó rész a rendes beruházási tartalékalaphoz lenne csatolandó. A kilométerenkinti költségek aránylag magas voltának indokolására van szerencsém előadni, hogy a pálya jórészben hegyi jellegü vidéken vezetvén keresztül, ez a körülmény egyrészt nagy töltések és bevágások létesitését, másrészt vegyes rendszerü pálya épitését teszi szükségessé, mely vegyes rendszerü pályán a költségeket nemcsak a drágább létesitmények, hanem azon körülmény is növelik, hogy a forgalmi eszközök, illetve mozdonyok mindkét rendszernek megfelelően szerzendők be. Igen megdrágitja a helyi érdekü vasut létesitését továbbá a két csatlakozó állomás létesitésének, illetve átalakitásának és bővitésének 188,500 koronára rugó költsége is.
Végül pedig nem hagyható figyelmen kivül azon minden téren észlelhető nagymérvü drágulás sem, a mely ugy a munkálatok, mint a beszerzéseknél nagyban hozzájárul a helyi érdekü vasutak épitési költségeinek magasságához. A 7.565.000 koronányi tényleges építési és üzletberendezési tőke 35%-a vagyis 2.647,800 korona erejéig törzsrészvények, 65%-a vagyis 4.917.200 korona erejéig pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. A 2.647.800 koronányi törzsrészvénytőkéből érdekeltségi hozzájárulások biztositása utján fedeztetnek: Krassó-Szörény vármegye részéről 240.000 K. Hunyadvármegye részéről 200,000 K, Határőrvidéki vagyonközösség részéről 179.200 K, Karánsebes város részéről 60.000 K, Hátszeg község részéről 50,000 K. Összesen 729,200 K.
Azon kiváló fontosságra való tekintettel, melylyel a helyi érdekü vasut az erdészeti és a bányakincstár érdekeltsége szempontjából bir., a földmüvelésügyi minister ur az erdészet érdekeltsége czimén 200,000 K, a pénzügyministerium vezetésével megbizott ministerelnök ur pedig a bányászat érdekeltsége czimén 100.000 K hozzájárulást biztositott. Az 1888. évi IV. t. -czikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosttatnának: a) postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott 50 éven át fizetendő 27,000 korona évjáradék 540,000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 37.820 kor. évjáradék 756.400 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen.
A fenti állami hozzájárulások a tényleges tőke 7. illetve 10%-át, vagyis együtt 17%-át teszik és igy az 1888. évi IV. t. -czikkben megszabott 10-10%, vagyis összesen 20%-os maximumon alól maradnak. A fentebb biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások, továbbá a kaláni bánya- és kohó-részvénytársaság által adott 200.000 korona magánérdekeltségi hozzájárulás összesen 2.525,600 koronát tesznek, minélfogva 2.647,800 koronát tevő törzsrészvénytőke fedezeténél 122.200 korona hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezéséről akár további érdekeltségi hozzájárulások gyüjtése, akár valamely más alkalmas módon gondoskodni az engedélytkérő feladata leend.
A helyi érdekü vasut üzletének kezelése a tonnakilometrikus önköltségek megtéritésén alapuló szabványszerződés kötése mellett a m. kir. államvasutakra ruháztatnék át, mindazonáltal oly kikötéssel, hogy a m. kir. államvasutak igazgatóságának a helyi érdekü megnyitásának napjától számitandó 5 év elteltével jogában álland követelni, hogy a szerződés az 5 év alatt elért üzleti bevételek átlaga alapján meghatározandó osztó kulcs mellett, a brutto bevételek százalékos megosztása szerinti szabványszerződésre alakittassék át. A m. kir. államvasutak pénzügyi érdekeire való tekintettel engedély-okiratilag kiköttetnék, hogy a helyi érdekü vasut az átmeneti forgalomba való részeltetésre igényt egyáltalában nem tarthat.
Ha pedig az átmeneti forgalom lebonyolitására esetleg üzemgazdasági vagy czélszerüségi okokból a helyi érdekü vasut idővel mégis igénybe vétetnék, ennek a feltételei a szerzett tapasztalatok alapján a kereskedelemügyi miniszter által egyoldalulag fognának megállapittatni. A pálya épitése az engedélyokirat kiadásától számitott legkésőbb 2 év alatt fejezendő be. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. Van szerencsém végül emliteni, hogy az engedélyt kérők, nevezetesen Mandel Gyula és quittner Vilmos budapesti lakosok a 350,000 koronában megállapitott engedélyezési niztositékot a m. kir. központi állampénztárnál már letették.
