Krassó-Szörény vármegyének egyrészt a m. kir. államvasutak jaszenova-aninai és vojtek-németbogsáni, másrészt pedig a magyar délkeleti helyi érdekü vasutak versecz-gattajai vonalai által határolt részein fekvő erdőségek és bányák kitermelése, illetve feltárása, kiaknázása és értékesitése érdekében közgazdasági szempontokból már régóta szükségesnek mutatkozott egy oly vasutvonal létesitése, mely az illető vidék lakosságának nemcsak kereseti viszonyait mozditsa elő, de e mellett politikai és kulturmissziót teljesitsen az által, hogy a nagyobbára román ajku lakosságot az ország magyar vidékeivel és központjával szorosabb kapcsolatba hozván, uj szellemet visz a magyarságtól jelenleg ugyszólván teljesen elszigetelt vidék körébe. Ezen vasuti összeköttetés pályanyomának megválasztásával a m. kir. államvasutak forgalmi és pénzügyi érdekei voltak első sorban irányadók.
A cs. kir. szab. osztrák-magyar államvasuttársaság resiczabányai és aninai kiterjedt ipartelepei közti élénk csereforgalom ugyanis, mely a telepek mai üzeme mellett évenkint átlag tizenötezer kocsira tehető, ez időszerint a m. kir. államvasutak anina-orsovicza-jaszenova-vojtek-németbogsáni vonalain és nevezett társaság németbogsán-resiczabányai bányavasutján bonyolittatik le. A társaság azonban lépéseket tett az iránt, hogy Resiczabánya és Anina közt bányavasutat épithessen, mely esetben a szóban forgó forgalom egészben a bányavasutra terelődnék s ekként a magyar kir. államvasutak évenkint mintegy 674,000 korona bruttó, illetve 260,600 korona tiszta üzleti feleslegtől esnének el. Minthogy a társaság a vasut vonalát saját területén tervezte s igy engedélyezésének megtagadására a jogalap hiányzott volna, ennélfogva keresni kellett a módott arra, hogy a társaságnak az olcsóbb szállitás lehetőségére vonatkozó igényei is kielégitést találjanak, másrészt pedig a m. kir. államvasutak érdekei is megóvassanak.
Erre a czélra a legalkalmasabb megoldásnak az oravicza-németbogsán-resiczai helyi érdekü vasut létesitése látszott, mely a korábbi jaszenova-vojteki utiránynyal szemben 80 kilométer utröviditést képezve, lehetővé teszi azt, hogy a resicza-aninai csereforgalomban egyrészt az osztrák-magyar államvasuttársaság ipartelepeinek oly alacsony dijszabások bocsáttassanak rendelkezésére, melyek mellett rá nézve a resicza-aninai közvetlen saját összeköttetés létesitése már nem lenne gazdaságos, másrészt pedig a m. kir. államvasutak saját részesedésük megfelelő hányadán felül, még a helyi érdekü vasutnak is juttathatók olyan pályahasználati dijak, a melyek mellett annak financzirozása lehetővé válik.
Az oravicza-németbogsán-resiczabányai helyi érdekü vasut eredetileg két különálló vállalatként terveztetett, melyeknek egyike az oravicza-zsidovini, a másika pedig a németbogsán-resiczabányai helyi érdekü vasutvonalból állott volna. Az oravicza-zsidovini vonalrész közigazgatási bejárása 1905. évi november hó 28-án és a következő napokon, engedélyezési tárgyalása pedig 1906. évi február hó 8-án tartatott meg, mig a németbogsán-resiczabányai vonal közigazgatási bejárása 1906. évi április hó 19-én foganatosittatott, engedélyezési tárgyalása pedig 1901. évi november hó 28-án tartatott meg.
A közbeeső és együttesen használandó zsidovin-németbogsáni államvasuti vonalszakaszra vonatkozólag közigazgatási bejárás tartásának szüksége önként érthetőleg nem forgott fenn. Utóbb a két helyi érdekü vasut tervezője azon kérelmét terjesztette elő, hogy a különálló vállalatokként tervezett vasutvonalak mint egységes helyi érdekü vasut engedélyeztessenek. A tervező ezen kérelme, tekintettel arra, hogy a két vasutvonal különösen az Anina-Resiczabánya közti csereforgalomban dijszabási tekintetekben amugy is egységes vonalnak lett volna tekintendő, indokoltnak mutatkozván, a két vasutvonalra vonatkozó épitési, üzletberendezési és engedélyezési feltételek a kérdéses vonalakra nézve külön-külön folyamatban volt tárgyalások eredményei alapján egységesen állapittattak meg. Ezen feltételeket főbb vonásokban a következőkben van szerencsém ismertetni: A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekü vasut a m. kir. államvasutak Oravicza állomásából kiágazólag Komoristye község irányában a m. kir. államvasutak Zsidovin állomásáig s innen folytatólag a m. kir. államvasutak zsidovin németbogsáni vonalrészek együttes használata mellett Németbogsánig, majd tovább a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut társaságtól megszerzett németbogsán-resiczai korlátolt közforgalmu bányavasut felhasználásával, illetve átépitésével Resiczabányáig vezettetnék.
A helyi érdekü vasut épitési hossza 77.61 kilométert tenne ki, és szabványos nyomtávval, illetve a németbogsán-resiczabányai vonalrész a bányaüzemü forgalom lebonyolitása czéljából egy harmadik sinszálnak a vágányokban való elhelyezésével egyuttal 1-0 méteres keskeny nyomtávval is épittetnék. A pálya gőzmozdonyu üzemre olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok a rendes nyomtávu vágányon óránként 40 km., a keskeny nyomtávu vágányon pedig óránként 30 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 10‰-ben állapittatnék meg s a nyilt pályán az oravicza-németbogsáni vonalrészen 250, a németbogsán-resiczabányai vonalrészen pedig 200 méternél kisebb sugárral biró kanyarulatok - egyes kivételes esetektől eltekintve - nem engedélyeztetnének.
A folyóméterenként 23.6 kgr. sulylyal biró aczélsinek függősinkötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6,000 kgr. keréknyomás alatt cm-ként 1,000 kgrot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó és kibővitendő Oravicza, Zsidovin és Németbogsán m. kir. államvasuti állomásokon kivül a következő állomások létesittetnének: I. Majdan-Agadics rakodó állomás 200 méter hosszban. 2. Kistikvány-Greovácz állomás 250 m. 3. Kakova-Nagytikvány állomás 360 m. 4. Komoristye vizállomás 370 m. 5. Forotik rakodó állomás 250 m. 6. Nagyszurduk vizállomás 370 m. 7. Doklin rakodó vizállomás 250 m. 8. Királykegye vizállomás 370 m. 9. Füzes rakodó állomás 250 m. 10. Bogsánhuta rakodó állomás 200 m. 11. Kolczán rakodó állomás 200 m. 12. Monio rakodó állomás 300 m. 13. Kölnik megállóhely 70 m. 14. Román-Resicza mozdony- és vizállomás 350 m. 15. Resiczabánya végállomás 300 méter hosszban.
A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje a németbogsán-resiczai bányavasut 780.000 korona vételárának betudásával 10.487,000 koronával, vagyis pályakilométerenként 135,124 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 636,000 korona, rendes tartalékalap képzésére 700,000 korona, külön tartalékalap képzésére pedig 100.000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalap a pályán létesitendő hóvédmüvek, valamint a magyar kir. államvasutak Zsidovin vagy Németbogsán állomásain a helyi érdekü vasut csatlakozása folytán eszközlendő kibővitési és átalakitási munkák költségeinek fedezésére szolgál s az ezen alapból rendeltetésszerüen fel nem használt összeg a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó. A kilométerenkénti épitési költségeknek aránylag magas volta, eltekintve az épitési anyagok és munkabérek árának az utóbbi időben történt rendkivüli emelkedésétől, a következőkben találja magyarázatát. A tervezett helyi érdekü vasut általában helyi pálya jellegével bir, melynek megfelelő vezetéséhez ugy a magas töltések, mint a mély bevágások czéljaira aránylag nagy területek igénybevétele válik szükségessé, ezenkivül a nagytöltések és bevágások nagy földmozgósitást idéznek elő, mely az anyagnak elszállitásával egybekötve és a magas mütárgyak miatt az alépitmény létesitését felette költségessé teszi.
Ezenfelül lényegesen emeli a költségeket az is, hogy a németbogsán resiczabányai vonalon az épitési munkálatok a korlátolt közforgalomra is berendezett bányavasut üzemének fentartása mellett akkép lesznek végrehajtandók, hogy ezen a vonalrészen három sinszálból két vágány képeztetnék ki. A 10.487,000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőkének a bányavasut 780,000 koronát tevő vételárának levonása után fenmaradó része, azaz 9.707,000 korona összeg 35%, vagyis 3.397.600 korona, törzsrészvények 65%-a, azaz 6.309,400 korona pedig 78%-os árfolyammal számitott és legfeljebb 5%-ra jogositó elsőbbségi részvények kibocsátása utján szereztetnék be, ugyancsak ily elsőbbségi részvények kibocsátása utján fedeztetnék a németbogsán-resiczai bányavasut 780.000 koronát tevő vételára is. A fentiek szerint tehát a 10.487.000 tényleges épitési és üzletberendezési össztőke 32%-a fedeztetnék törzsrészvények és 68%-a elsőbbségi részvények kibocsátása utján s miután ezen intézkedés a törzs- és elsőbbségi részvények egymáshozi arányára nézve az 1888. évi IV. törvénycikk 10. szakaszában foglalt rendelkezéstől eltér az ez irányu intézkedésre a törvényhozás külön felhatalmazása szükséges.
Ezen körülményre való tekintettel az orovicza németbogsán-resiczabányai helyi érdekü vasut engedélyezéséről szóló törvényjavaslat keretében egyuttal felhatalmazást bátorkodom kérni a kormány részére arra nézve is, hogy a vasut törzsrészvénytőkéjét, eltérőleg az 1888. évi IV. t. -czikk 10. §-ában a törzs- és elsőbbségi részvényekre nézve megállapitott aránytól, kivételesen a tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 32%-ában állapithassa meg. A törzsrészvénytőkének az idézett törvénycikkben megállapitott mértékétől való eltérés ezuttal az okból szükséges, mert a szóban levő helyi érdekü vasut németbogsán-resiczabányai szakasza a szabadalmazott osztrák-magyar államvasuttársaság tulajdonát képező németbogsán-resiczai korlátolt közforgalmu bányavasut felhasználásával létesittetvén, a helyi érdekü vasut tényleges épitési tőkéjében benfoglaltatik az emlitett bányavasutnak 780,000 koronában megállapitott vételára is. Ez a vételár azonban 1.000,000 korona névértékü elsőbbségi részvényeknek természetben való átszolgáltatása utján fog kiegyenlittetni s igy nem volna indokolt, hogy az engedélyes e 780,000 korona tényleges vételár 35%-a után is törzsrészvények kibocsátására köteleztessék és pedig annál kevésbé, miután ezen törzsrészvények elhelyezése egyébként is kizártnak tekinthető és ugy csak tárczában maradt értéktelen papirosok lennének.
A 3.397,600 koronát tevő törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak, illetve helyeztettek kilátásba: 1. Krassó-Szörény vármegye közönsége részéről 200.000 K. 2. Oraviczabánya község közönsége részéről 15,000 K. 3. Kistikvány község közönsége részéről 10,000 K. 4. Kákova község közönsége részéről 100,000 K. 5. Komoristye község közönsége részéről 40,000 K. 6. Forotik község közönsége részéről 30,000 K. 7. Szurduk község közönsége részéről 5,000 K. 8. Királykegye község közönsége részéről 25,000 K. 9. Füzes község közönsége részéről 25.000 K. 10. Greovácz község közönsége részéről 50,000 K. 11. Románoravicza község közönsége részéről 15,000 K. 12. Osztrák-Magyar államvasuttársaság részéről 500.000 K.
Összesen 1.015,000 K. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. illetve 7-ik szakaszai alapján a helyi érdekü vasut javára törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő 28,000 korona átalány 560.000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 52. 430 korona évjáradék 1.048.000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben s folyósitható legyen. A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 5.33. illetve 10%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%-os maximális állami segélyen alul maradnak, illetve azt meg nem haladják.
A fentebb biztositottnak jelzett, illetve kilátásba vett érdekeltségi és állami hozzájárulások összesen 2.623,600 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezeténél 3.397,600 = 774.000 korona hiány mutatkozik. Ezen hiány fedezéséről gondoskodni az engedélytkérő feladata leend. A tervezett oravicza németbogsán-resiczabányai helyi érdekü vasut üzletét a brutto szállitási bevételek feles megosztása ellenében a m. kir. államvasutak igazgatósága kezelné. Egyebekben az oravicza-németbogsán-resiczabányai helyi érdekü vasut engedélyezési feltételei teljesen megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. Van szerencsém végül felemliteni, hogy a vasutat tervező Brankovits Péter karánsebesi kereskedő az engedélyezési biztositékot a m. kir. központi állampénztárnál már letette.
