Temesvármegye közönségének, főleg azonban a Temesvár szab. kir. város és Varjas község között elterülő mezőgazdasági termelése, valamint ipari fejlődésre kiválóan alkalmas vidék lakosságának régi óhaját képezte az, hogy ezen vidék a m. kir. államvasutak Temesvár-Józsefváros és Varjas állomásaival való összeköttetés utján a meglevő vasuthálózattal kapcsolatba hozassék. Miután pedig az, hogy ezen vidék a vasuti szállitás számára megnyittassék, illetve, hogy Temesvár szab. kir. várossal - mint a környéki ipari és kereskedelmi központjával - kapcsolatba hozassék: közgazdasági szempontból is kivánatosnak mutatkozott, ennélfogva az emlitett végpontok között vezetendő ezen vasut megvalósitása iránt a tárgyalások még az 1905. év folyamán folyamatba tétettek. Az előmunkálati engedélyes által elkészitett tervek és költségvetés alapján a vasut közigazgatási bejárása 1906. évi márczius hó 22-én, engedélyezési tárgyalása pedig azon év szeptember hó 19. napján tartatott meg. A vasut épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételei tekintetében létrejött lényegesebb megállapodásokat az alábbiakban van szerencsém ismertetni:
A létesitendő helyi érdekü vasut a tisztelettel idezárt helyrajzi vázlat szerint a m. kir. államvasutak Temesvár-Józsefváros állomásából mint forgalmi végpontból kiindulólag az arad-temesvári államvasuti vonal temesvár*szentandrási szakaszának együttes használata mellett Szentandrás állomásból ágaznék ki és Hódony, Knéz, Baraczháza és Kétfél községeken át a m. kir. államvasutak valkány-varjas vonalának Varjas állomásáig vezettetnék. A 28.5 km. hosszu helyi érdekü vasut rendes nyomtávval épittetnék ki s a pálya olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 km. legnagyobb sebességgel közlejedhessenek. Az épitési és üzletberendezési feltételek megállapitásánál a motoros kocsiközlekedés alkalmazása is előirányoztatott ugyan, a motoros kocsik beszerzése azonban csak akkor fogna engedélyeztetni, illetve a motoros forgalom csak akkor fogna tényleg bevezettetni, a mikor az előző kormányok által már nagy számban beszerzett motoros kocsikkal a különböző vonalakon folyamatban levő üzem keretében - az a typus, melylyel a forgalom folytonosságának és biztonságának igényei kielégithetőknek mutatkoznak - megállapitható leend. Erre az időre a motorkocsi-vonatoknál az óránkénti legnagyobb menetsebesség 56 kilométerrel vétetett kilátásba.
A pálya legnagyobb emelkedése, illetve esése 5‰-ben állapittatnék meg, s a nyilt pályán 300 méternél kisebb sugárral biró kanyarulatok nem engedélyeztetnének. A folyóméterenként 23. 6 kilogramm sulylyal biró aczélsinek függő sikötés alkalmazása mellett oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó, illetve kibővitendő Szentandrás és Varjas államvasuti állomásokon kivül a következő állomások létesittetnének: Hódony rakodó állomás 200 méter hosszban, Knéz vizi állomás 375 méter hosszban, Kétféle állomás 360 méter hosszban.
A helyi érdekü vasut épitési és üzletberendezési tényleges tőkéje összesen 2.410,000 koronában, vagyis pályakilométerenként 84,561 koronában állapittatnék meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 172,500 korona, a rendes beruházási tartalékala képzésére 20.000 korona, külön tartalékalap alkotására pedig 31,200 korona lenne forditandó. A külön tartalékalap oly czélból lenne kihasitandó, hogy abból fedeztessenek egyrészt a szerzendő tapasztalatok alapján a hóvédművek költségei, másrészt a motorkocsi forgalom esetleges berendezése alkalmával a csatlakozó állomásokon szükségessé váló pótépitkezéseknek annak idején megállapitandó költségei. A külön tartalékalanak fel nem használt része a rendes beruházási tartalékalaphoz lenne csatolandó. A 2.410.000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 35%-a, vagyis kereken 843,600 korona erejéig törzsrészvények teljes névértékben, 65%-a, vagyis kereken 1. 566,400 korona erejéig pedig legfeljebb 5%-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények 78%-os árfolyamon bocsáttatnának ki.
A 843,600 korona törzsrészvénytőke részbeni fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak: I. Temes vármegye közönsége részéről 100,000 K. 2. Temesvár szab. kir. város részéről 50,000 K. 3. Baraczháza község részéről 20,000 K. 4. Knéz község részéről 90,000 K. 5. Hodony község részéről 40,000 K. 6. Varjas község részéről 60,000 K. 7. Kétféle község részéről 25,000 K. 8. Kistelep és Kisszentpéter községek részéről 10.000 K. Összesen 395.000 K. Ezen hozzájárulásokra vonatkozó érdekeltségi határozatok egy része még jogerőre ugyan nem emelkedett, az e részbeni koczkázatot azonban az engedélytkérő magára vállalta. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: 1. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-a alapján postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymást követő 50 éven át fizetendő 9000 K évi átalány, tőkeértékben 180. 000 korona. 2. Az 1888. évi IV. törvénycikk 7. §-a alapján a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az épités megkezdésétől számitott 50 egymást követő éven át évenként 12,050 korona évjáradék tőkeértékben 240,000 korona, oly kikötéssel, hogy ezen összeg a költségvetési hitel állásához képest 50 évnél rövidebb idő alatt nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is kifizethető lenne.
A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 7.4, illetve 10%-át, vagyis együtt 17.4%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10%-os, vagyis összesen 20%-os maximális segélyen alul maradnak. Fentebb jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 816,000 koronát tesznek, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetében (843,600-816,000=27,600) még 27,600 korona hiány mutatkozik, melynek fedezetéről engedélytkérő fog gondoskodni.
A pálya épitési munkálatai az engedélyokirat keltétől számitott egy év alatt befejezendők s a pálya a közforgalomnak átadandó. A tervezett temesvár-varjasi helyi érdekü vasut üzletének kezelése a bruttó szállitási bevételek feles osztása alapján ugyanazon módozatok és feltételek mellett ruháztatnék a m. kir. államvasutak igazgatóságára, mint a mely módozatok és feltételek az ugyan ily alapon kezelendő uj helyi érdekü vasutakra nézve megállapitvák. Egyebekben a tervezett helyi érdekü vasut engedélyezési feltételei teljesen megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételekkel. A tisztelettel előadottak után s annak felemlitése mellett, hogy engedélytkérő Pallós Ignácz épitési vállalkozó, budapesti lakos az engedélyezési biztositékot letette s egyben a vasut megépitésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt, kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy a vasut engedélyezésére vonatkozó tisztelettel ide zárt törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.
