1. § A szlavoniai-drávavidéki helyi érdekü vasut halózatát képező belisce-viljevo-kapelnai; viljevo-kapelna-noskovcei, humljani-drevonaci, vörösmajor-orahoviczai és vörösmajor-vocini vasutvonalokra nézve kiadott engedélyokirat, illetve engedélyokirati függelékek egyesitése, valamint a belisce-eszéki és a moslavina-vörösmajori iparvasut felhasználásával tervezett moslavina-vörösmajori helyi érdekü vasutvonalak engedélyezése tárgyában előterjesztett engedélyokirat jóváhagyatván, beczikkelyeztetik.
2. § Jelen törvény az „Országos Törvénytár”-ban való megjelenése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
1. § Ezen „engedélyokirat” erejénél fogva a szlavonai-drávavidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság nagykanizsai czég, engedélyt kap és kötelezettséget vállalt arra, hogy a birtokában levő következő vasutvonalakat, ugymint:
1. A közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minister által 1889. évi márczius hó 5-én 10.681. szám alatt kiadott engedélyokirattal engedélyezett és Beliscétől (Drávapart) Viljevo-Kapelnáig vezető keskenyvágányu helyi érdekü gőzmozdonyu vasutat és annak Miholjactól a Drávapartig vezető szárnyvonalát.
2. Az előbb idézett engedélyokirathoz a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1896. évi julius hó 10-én 45.984. szám alatt kiadott függelékkel engedélyezett és a helyi érdekü vasut Viljevo-Kapelna állomásától a szentlőrincz-szlatina-nasiczi helyi érdekü vasut Noskovci állomásáig vezető vasutvonalat.
3. A fentidézett engedélyokirathoz a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1898. évi julius hó 25-én 50.459. szám alatt kiadott II függelékkel engedélyezett és a helyi érdekü vasut Belisce állomásától a szlavoniai helyi érdekü vasutak eszék-batrinai vonalán létesitett: Prandauovci állomásáig vezető vasutvonalat.
4. A fentidézett engedélyokirathoz a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1904. évi szeptember hó 20-án 53.428. szám alatt kiadott III. függelékkel engedélyezett és Vörösmajortól kiindulólag a szentlőrincz-szlatina-nasiczi helyi érdekü vasut Cacinci állomásához való csatlakozással a Vocin melletti Kőbányáig vezető fővonalat, és vörösmajor-orahovicai, továbbá humljani-drenováci szárnyvonalait „Szlavoniai, drávavidéki keskenyvágányu helyi érdekü gőzmozdonyu vasut” elnevezés alatt egységes vasuthálózatként az alábbi feltételek mellett és a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzemben tartsa.
Ezen engedélyokirat erejénél fogva engedélyt kap és kötelezettséget vállal engedélyes társaság továbbá arra is, hogy Belisce állomástól Petrijevcin át a m. kir. államvasutak, Eszék állomásáig, valamint Moslavina állomástól a moslavina-vörösmajori iparvasut felhasználásával Vörösmajor állomásig vezető h. é. vasutvonalakat, mint a fenti vasuthálózat kiegészitő részeit ugyancsak az alábbi föltételek alatt megépitse és azokat a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.
Ezen engedélyokirat kiadásával egyidejüleg a fentebb idézett engedélyokirat, illetve az ahhoz kiadott függelékek hatályukat vesztik.
2. § A nevezett engedélyes társaság részére a jelen engedélyokirat értelmében továbbra is biztosittatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. törvénycikk és az annak kiegészitéséről és módositásáról szóló 1888. évi IV. tc. a h. é. vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes társaság a most idézett tc. azon határozatainak, melyek reá - mint engedélyesre - kötelezettséget rónak, magát feltétlenül aláveti.
Az engedélyes társaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) a jelen egységes engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka- és közlekedésügyi minister által 1868. évi julius hó 8-án, az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1899. évi XXX. tc. 1. §-a értelmében törvényerővel biró vasuti üzletrendtartáshoz annyiban, a mennyiben ezek a jelen egységes engedélyokiratban megállapitott egyes határozatok és a h. é. vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozólag a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1904. évi márczius hó 26-án 15,400. szám alatt kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek;
c) a vasuti árufuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. tc. -kel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészitéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. tc. -kel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi deczember hó 10-én 83,249. szám alatt kibocsátott vasuti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre:
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasitásokhoz és rendeletekhez.
3. § Az 1. § 1-3. pontjaiban emlitett vasutvonalak a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministernek 1899. évi márczius hó 5-én 10,681., továbbá a kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1896. évi julius hó 10-én 45,934. és 1898. évi julius hó 25-én 50,459. szám alatt kiadott rendeleteivel megállapitott és a jelen egységes engedélyokirat által nem érintett épitési és üzletberendezési feltételek értelmében már kiépitve és forgalomban lévén, azoknak jelenlegi épitési és berendezési állapota minimálisnak tekintendő, kiköttetvén, hogy a jelen engedélyokirat hatályba lépte előtt előállitott épitkezések és berendezések mérve és minősége a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélye nélkül egyáltalán le nem szállitható, ép ugy, a mint az épitkezések minden változtatására nézve is a nevezett minister előzetes engedélye kieszközlendő.
Az engedélyes részvénytársaság, minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával, köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által az 1. §-ban emlitett vasutvonalak engedélyezési tárgyalásairól felvett jegyzőkönyvekben foglalt határozatok alapján, ugyszintén az üzlet biztonságának és a forgalom folytonosságának követelményeire való tekintetekből kivánt módositásokat és kiegészitéseket foganatositani.
A vörösmajor-vocini fővonal és humljani-drenovaci, valamint vörösmajor-orahoviczai szárnyvonalainak épitésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1904. évi szeptember hó 20-án 53,428. szám alatt kiadott, a belisce-eszéki és vörösmajor-moslavinai vonalak épitésére és az üzlet berendezésére nézve pedig a kereskedelemügyi m. kir. minister által egyidejüleg kiadandó és a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képező épitési feltételek irányadók, fentartván nevezett minister részére a jog, hogy ezen épitési feltételekből egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.
A belidce-eszéki és a moslavina-vörösmajori helyi érdekü vasutvonalakon létesitendő állomásokat és megállóhelyeket a legközelebbi közuttal összekötő hozzájáró utakat engedélyes társaság tartozik létesiteni és mindenkor jó karban tartani.
A müszaki müveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes társaság felelős s a mennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtörténte után tünnék ki, köteles az engedélyes társaság a netán ennek következtében a kereskedelemügyi m. kir. minister által elrendelt kiegészitő munkákat teljesiteni, a nélkül, hogy a jelen engedélyokirat 7. §-ában megállapitott tényleges épitési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt.
4. § Az engedélyes társaság köteles a belisce-eszéki és a vörösmajor-moslavinai vonalakra vonatkozó és a fennálló szabályok szerint elkészitett épitési terveket oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi m. kir. minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapitott határidőre való tekintettel a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek.
A késedelem következményei egyedül az engedélyes társaságot terhelik.
A kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratban, a kiadandó épitési feltételekben, vagy az engedélyezési tárgyalásról 1905. évi május hó 23-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, ugyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és a mennyien az érintett szempontból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az épitési engedélyt harmadik személyeknek, az 1881. évi XLI. tc. szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja.
Az engedélyes minden kárpótlási, vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi m. kir. minister által a pálya épitése közben, vagy bármikor azután is, a fent érintett tekintetekből, s alapon kivánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módositásokat és kiegészitéseket is foganatositani.
Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kivánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik.
A vonalak épitését engedélyes társaság az engedélyokirat keltétől számitott két év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik.
5. § A jelen egységes engedélyokiratban tárgyalt vasutvonalak épitése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. tc. szerinti kisajátitási jog az engedélyes részvénytársaságnak továbbra is megadatik.
Engedélyes a kisajátitási és kártalanitási ügyeket, utóbbiakat annyiban, a mennyiben a birói utra nem tereltettek volna, a jelen engedélyokirat 10. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni tartozik.
6. § A szentlőrincz-szlatina-nasici h. é. vasut Noskovci és Cacinci állomásaihoz és a szlavoniai h. é. vasut Prandauovci állomásához való csatlakozás, valamint ezen állomások és a csatlakozó vonalrészek közös használata iránt az e részben fennálló szerződések határozmányai irányadók.
A m. kir. államvasutak Eszék állomásához való csatlakozás, az ennek folytán szükséges uj épitkezések és átalakitások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásnak közös használata iránt engedélyes társaság a m. kir. államvasutak igazgatóságával a kereskedelemügyi m. kir. minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles.
A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés folytán a csatlakozási közös állomáson szükségessé váló uj épitkezések és átalakitások költségeit engedélyes társaság az uj épitési tőkéből fedezni tartozik.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nem különben az állomások, vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös, vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a vasuthoz való csatlakozására, vagy a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes társaság más pályákkal ilynemü szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes társaság vasutjához való csatlakozása, vagy a pályán való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosittatott.
A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasuti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja rendeleti uton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapitani.
7. § Az 1. §-ban felsorolt vasutvonalak tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje a belisce-eszéki és a vörösmajor-moslavinai vonalak megépitéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges 3. 233,500 korona azaz hárommilliókétszázharminczháromezerötszáz korona betudásával, 9.460,000 korona, azaz: kilenczmilliónégyszázhatvanezer koronában állapittatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes társaság a fenti 1. §-nak 1-4. pontjai alatt felsorolt vonalakba már beruházott 834,260 koronán felül a belisce-eszéki és vörösmajor-moslavinai vonalakra 425,000 koronát, tehát együtt 1.259,860 koronát, tartalékalap képzésére pedig a már kihasitott 54,000 koronán felül a belisce-eszéki és vörösmajor-moslavinai vonalak után 9000 koronát, tehát együtt 63,000 koronát tartozik forditani.
A tartalékalap, valamint a jelen egységes engedélyokirat 22. §-a értelmében a tartalékalap növelésére forditandó összeg ezentul is csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
8. § Az engedélyes társaság köteles a forgalmi eszközöket, sineket és egyéb az épitésnél és az üzletnél használandó anyagokat ezentul is a belföldön beszerezni, mely rendelkezés alól csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől esetenkint előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
A belisce-eszéki és vörösmajor-moslavinai vonalak épitésével az engedélyes társaság, vagy az épitési vállalat által megjelölendő épitésvezető megerősitése, valamint az épitésnél alkalmazott többi személyzet minősitésének és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi m. kir. ministernek tartatik fenn.
Az engedélyes társaság továbbá köteles a vasuti épitésnél alkalmazott munkásokról az államvasuti épitkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapitott módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az épitésnél a lehetőséghez képest belföldi illetőségü munkások alkalmazandók.
9. § A pálya müszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeli el.
A mennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya müszaki felülvizsgálata az illető épitkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes társaság kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni.
10. § Az engedélyezési biztositékoknak a m. kir. központi állampénztárban ezidőszerint még letétként kezelt egyes részletei az illető pályák müszaki felülvizsgálatai alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig visszatarthatók, önként érthetőleg jogában állván a kereskedelemügyi m. kir. ministernek ezen biztositékrészleteket az illető hiányok pótlására felhasználni, miáltal az alábbi 26. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.
Engedélyes társaság köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt a belisce-eszéki és vörösmajor-moslavinai vonalak után 40,000 korona, azaz negyvenezer korona biztositékot készpénzben, vagy óvadékképes értékpapirokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni.
Ezen biztositék csak a vonalak müszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után s illetőleg a müszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztositék a müszaki felülvizsgálat alkalmával megállapitott hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátitási, kártalanitási és telekkönyvezési ügyek végleges lebonyolitásáig, illetve a jótállási határidők lejártáig egészben vagy aránylagos részben visszatartható.
Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépitését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §-ban megállapitott kiépitési határidő tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztositékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépitésére, vagy a kisajátitási kártalanitások fedezésére felhasználni, miáltal az alábbi 26. §-ban foglalt rendelkezések nem érintenek.
11. § Az egyesitett vasutvonalak üzletének kezelését engedélyes társaság másra csak a kereskedelemügyi m. kir. minister engedélyének előzetes kikérése mellett ruházhatja át. Az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészitő részét képezendi.
12. § A menet- és szállitási dijak az egyesitett vasutvonalak számára a következőleg szabatnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.
A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangu vasutakon használatban levő II. osztályu, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésü kocsikban szállitandók.
A mennyiben engedélyes társaság három kocsiosztályt rendezne be, a közbenső osztályért személy- és kilométerenkint 8 fillér dijtétel szedhető be.
b) Uti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kg-nyi sulytételekre fölfelé kikerekithetők, 10 kg. és kilométerenkint 0.80 fillérnyi legmagasabb dijtétel alkalmazható. Uti podgyásznál szabadsuly nem követelhető.
Gyorsáruként szállitandó élőállatok, hullák és hintók viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállitásánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenkint és 100 kg-onként az I. darabáruosztályban 1.80 fillér, a II. mérsékelt darabáru osztályban 1.20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kő, mész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenkint és 100 kg-onként legfeljebb 1 fillér dijtétel mellett szállitandó.
Ugyanezen 100 kg-nyi és kilométerenkinti dijtétel szolgál maximális viteldij gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállitásánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsuly alapján szállitandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabáruosztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb dijtételként.
Az áruk osztályozása, s a többi szállitási és dijszabási, illetve dijszámitási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében ugyszintén a különvonatok szállitására és viteldijaira nézve a m. kir. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalak tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapitott tényleges épitési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi m. kir. ministernek - az engedélyes társaság meghallgatása mellett - a dijszabásokat megfelelően leszállitani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a dijszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás - tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira - az egyesitett vasutvonalakra is érvényes leend.
Engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalak üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy dijszabási intézkedései a hazai ipar és termelés általános, másrészt pedig a m. kir. államvasutak külön érdekeivel összhangzásban legyenek; különösen kötelezi magát engedélyes társaság:
1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyuttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállittatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb dijtételt vagy dijrészletet nem fog engedélyezni, mint a milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállitott hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy a m. kir. államvasutak kivánatára ezekkel, illetve az általuk esetleg megjelölendő hajózási vállalatokkal ugy a csatlakozás, mint az átmenő forgalomra nézve közvetlen dijszabásokat fog felállitani, ellenben más vasutakkal, vagy hajózási vállalatokkal közvetlen dijszabásokat csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján fog felállitani;
5. hogy - a mennyiben a m. kir. államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi m. kir. minister közérdekből különleges dijmérsékléseket rendelne el - a minister kivánatára engedélyes társaság saját illető összdijtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállitani, - mint a mely százalékarányban azt a m. kir. államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;
6. hogy oly viszonylatokban, a melyeknél a m. kir. államvasutak érdekelve vannak, engedélyes társaság közvetlen dijtételeket csakis a m. kir. államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállitani és ilyeneknek felállitásához a m. kir. államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;
7. hogy a Belisce állomásra nézve a m. kir. államvasutakkal esetleg létesitendő közvetlen dijszabásokat egyenlő dijtételekkel Belisce ipartelepre is ki fogja terjeszteni;
8. hogy a m. kir. államvasutakon a személy- és árudijszabás tekintetében életbeléptetett uj rendszerekhez, saját vonalait illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára csatlakozni fog.
Engedélyes társaság tartozik az állami, továbbá a horvát-szlavon országos kormány kezelése alatt álló országos, törvényhatósági, valamint a községi utak részére a szükséges utépitési és fenntartási anyagokat, nevezetesen a téglát és kavicsot vasuthálózatán az engedély egész tartama alatt oly kedvezményes dijtételek mellett szállitani, mint a mily dijak az állami, törvényhatósági, illetve községi utak részére a szükséges ilynemü és hasonló rendeltetésü anyagok szállitására nézve a m. kir. államvasutakon fenállanak, vagy a jövőben megállapittatni fognak.
13. § Az előző § értelmében meghatározott dijszabási tételek engedélyes társaság által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egyesitett vasutvonalak egyik, vagy mindkét irányában, minden szállitási távolságra egyenlően vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállithatók.
Az ekként leszállitott dijszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal ezen felemelés csak a szabályszerü kihirdetés napjától számitott három hó mulva lép hatályba.
Minden szállitási kedvezmény - a fennálló szabályok értelmében - előzetesen kihirdetendő és abban, ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesitendő.
14. § Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkivüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi m. kir. ministernek azok fuvardijait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb dijtételek felére leszállitani.
15. § A katonaság és katonai javak leszállitott dijtételekkel szállitandók és pedig egyrészt a cs. és kir. közös hadügyminister és a m. kir. honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt az 1905. évi május hó 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállitási dijszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállitás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények az egyesitett vasutvonalakra is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállitása tekintetében is.
Az engedélyes társaság köteles alkalmazkodni a katonai szállitásokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodásokhoz és egyezményekhez, melyek által a szállitáshoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésére bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegités és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasuti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes társaság azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasuti osztályoknak s azoknak béke idején uj épitkezésekhez, vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a cs. és kir. közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapittatni fognak.
Háboru és mozgósitás esetén köteles az engedélyes társaság a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerü igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyhez legközelebb eső állomásig a katonai leszállitott dijszabás alkalmazásával szállitani.
A katonai szállitásokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként értetőleg érvényesek a szolgálatban utazó m. kir. honvédségre és azon csapatokra is, melyek, mint a hadsereg kiegészitő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles az engedélyes társaság feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. tc. ben megállapitvák.
16. § Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbizásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból az egyesitett vasutvonalakat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, uti málháikkal együtt ingyen szállitandók.
17. § Engedélyes társaság rokkantság vagy öregség folytán szolgálatképtelenné vált alkalmazottairól akár nyugdijintézet alkotása, akár más, a kereskedelemügyi m. kir. minister által elfogadhatónak talált módon gondoskodni tartozik.
18. § Az engedélyes társaság a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakon, vagy azoknak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi m. kir. minister kivánatára a m. kir. postát szállitani köteles.
A postaszállitás feltételeit - az 1888. évi IV. tc. 4. §-ának b) pontja értelmében - a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeleti uton állapitja meg.
A vasut igazgatósága és alárendeltjei vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasuti közegek által postabérmentesen szállitható.
19. § Engedélyes társaság az üzleti távirda előállitásától egyelőre felmentetik és az állomásoknak egymásközti értekezése czéljaira az 1888. évi XXXI. tc. határozmányainak szem előtt tartásával távbeszélő-készüléket tartozik felállitani.
A mennyiben azonban a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalak mentén később üzleti üzleti távirda és villamos jelzőberendezések felállitása szükségesnek mutatkoznék, engedélyes társaság az 1888. évi XXXI. tc. alapján már most engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a szükséges üzleti távirda és villamos jelzőberendezéseket az egyesitett vasutvonalak területén felállithassa, jelen egységes engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővithesse; mig azon berendezések felállitására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából az egyesitett vasutvonalak területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi m. kir. ministertől mindenkor külön engedély kérendő.
Az engedélyes társaság az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. tc. s az ennek végrehajtása tárgyában Horvát-Szlavonországokra nézve 1892. évi julius hó 2-án 41,215. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emlitett törvénycikk és egyezmény alapján kibocsátott, vagy ezentul kibocsátandó rendeletekhez.
Engedélyes társaság a vasutvonal irányát - az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75,000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett - oly esetben, a mikor a jelen § első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépitése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések az elkészitésükre kitüzött határidőre elkészithetők és használhatók legyenek.
Uj épitkezések és meglévő berendezések bővitése alkalmával a vezetéket a vasut felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes társaság költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasutvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, ez esetben mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett - a vonatkozó táborkari térkép kapcsán - külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes társaság az épitést saját személyzetével és munkásaival csak az esetben végezheti, ha az uj épités, vagy bővités egy és ugyanazon pályaudvar határán tul nem terjed és a vezetékek felerősitésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda-, távbeszélő- és villamos berendezések épitésével egyidejűleg a vasuti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélő-vezetékek is erősittetnek fel, engedélyes társaság az állami és vasuti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasuti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb épitési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtériteni.
A vasuti távirda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések - az 1888. évi XXXI. tc. 11. §-ban körülirt következmények terhe alatt - csakis vasutüzleti czélokra és csakis a vasut közegei által állami és magántáviratok továbbitására pedig csak a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését az egyesitett vasutvonalak területére illetékes posta- és távirda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerünek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes társaság köteles a kivánt segédkezést és felvilágositásokat megadni.
20. § Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom az egyesitett vasutvonalakon valamelyikén annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése - a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalu megitélése szerint - kivánatosnak, vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes társaság köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasitások szerint szükségesek, s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesitési képesség határán tulmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes társaság hozzájárulásával lesznek érvényesithetők.
Mihelyt az egyesitett vasutvonalakon az évi elegybevétel kilométerenkint 28,000 koronát elér, köteles engedélyes társaság az egyesitett vasutvonalakon, a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére, minden kárpótlás nélkül, vagy a második vágányt kiépiteni, vagy pedig ezen vonalakat elsőrangu főpályává átépiteni.
Ezen kötelezettség teljesitése azonban engedélyes társaságtól csak 1971. évi május hó 17-éig követelhető.
21. § Az engedélyes társaság köteles az egyesitett vonalak üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni, s a lezárt üzleti számlát - a vagyonmérleg, nyereség és veszteségszámlával együtt - legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá az engedélyes társaság a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhirré tenni s mindennemü - a felügyeleti hatóságok által kivánt - statisztikai adatot beszolgáltatni.
22. § Az engedélyes részvénytársaság alaptőkéjének, az ennek beszerzése czéljából kibocsátandó czimleteknek, ezek arányának, árfolyamának, osztalékigényeinek, ugyszintén az alaptőke törlesztési módozatainak megállapitására nézve - az 1888. évi IV. tc. 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett a kereskedelemügyi m. kir. ministernek, a pénzügyi m. kir. ministerrel egyetértő jóváhagyása szükséges.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint a mely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
Engedélyes részvénytársaság alapszabályainak minden módositása, valamint a czimletek és szelvényeik mintái és azok megváltoztatása - átvizsgálás és jóváhagyás végett - a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez felterjesztendők és a minister által azokban netán kivánt módositások feltétlenül foganatositandók.
Az alapszabályokban mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapitott engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemü kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.
23. § A jelen engedély tartama, a fenti 2-ik §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. § a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztositott megváltási jog épségben tartásával, 1991. évi május hó 17-én éjféli 12 órakor jár le.
Ezen idő leteltével az 1. §-ban felsorolt vasutvonalak és az összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak átadni.
Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak átruházása, valamint az egyesitett vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ában és az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók.
Az állami megváltási jog, az 1880. évi XXXI. tc. 2. §-ának második bekezdése értelmében a tényleges tőke visszafizetése mellett, a jelen egyesitett engedélyokirat hatálya alá eső összes vonalakra 1911. évi május hó 17-ig gyakorolható.
Ezen időponton tul az idézett szakaszban körülirt hét évi tiszta jövedelem képezi a megváltás alapját.
Az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1931. évi május hó 17-ik napja állapittatik meg.
Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét, a föld és mümunkálatokat, a fel- és alépitményeket minden hozzátartozókkal, ugymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodóhelyekkel, a vasutvonatak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távirda-, távbeszélő- és villamosjelző-berendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó- és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapot és a künnlévő cselekvő követeléseket, valamint azon épitkezéseket, a melyek megszerzésére vagy előállitására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.
24. § A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. § első bekezdéséből kifolyólag biztosittatik:
a) a bélyeg- és illetékmentesség a vörösmajor-vocini, a vörösmajor-orahoviczai, a humljáni-drenváci, a belisce-eszéki és vörösmajor-moslavinai vonalak után az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ának a) pontja és az 1888. évi IV. tc. 5. §-a értelmében;
b) az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ának c) pontja szerinti adómentesség 1931. évi május hó 31-éig;
c) a szállitási adómentesség (1880. évi XXXI. tc. 6. §) az 1907. évi julius hó 1-jétől 1912. évi deczember hó 31-ig terjedő időtartamra.
25. § A kereskedelemügyi m. kir. minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogositva van magának az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fenntartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy - a forgalom növekedéséhez képest - engedélyes társaságot a forgalmi eszközöknek időnkinti megfelelő szaporitására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi m. kir. ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.
A kereskedelemügyi m. kir. minister által kiküldött biztosnak jogában áll az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyülésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz, vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.
26. § A kereskedelemügyi m. kir. ministert megilleti az a jog, hogy engedélyes társaságot a jelen egységes engedélyokirat és az annak kiegészitő részét képező okmányokban megállapitott kötelezettségeknek, ugyszintén a kormány által az engedélyes társaságot kötelező törvények, szabályok, utasitások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesitésére 200 K-tól 20.000 K-ig terjedhető rendbüntetés vagy birság kivetése által szorithassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi m. kir. minister által kitüzött záros határidő alatt az engedélyes társaság által be nem fizetett rendbüntetés, illetve birság a vasut bármely birtokából, vagy annak jövedelméből egyszerü közigazgatási uton be fog hajtatni.
Ha az engedélyokiraton, vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes társaság részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kivánt eredményre nem vezetne: a kereskedelemügyi m. kir. minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kivül helyezheti s megszüntnek nyilvánithatja, a nélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes társaság az állam irányában bármi néven nevezendő czimen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kivül helyezése esetén, vagy ha az engedélyes társaság a pálya üzletét megszakitaná, az üzlet továbbvitele érdekében minő intézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi m. kir. ministert illeti meg; önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyes társaságot terhelendi.
27. § Ezen engedély kiegészitő részét képező okmányok kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdij alá esnek.
