A magyar királyi államvasutak Vácz állomásából kiágazólag Diósjenőn át a m. kir. államvasutak Drégelypalánk állomásáig vezetendő fővonalból és a diósjenő-romhányi szárnyvonalból álló duna-ipolyvölgyi helyi érdekü vasut létesitésének kérdése már egy évtized óta napirenden van. Még az 1898-ik évben megindultak ugyanis a tárgyalások a szóban levő vasut engedélyezése érdekében, miután ez az összeköttetés egyrészt a vidék helyi közlekedési érdekeit lenne hivatva szolgálni, másrészt pedig a Nógrád vármegye felső részén átvonuló vasutvonalak és a m. kir. államvasutak budapest-marcheggi vonala között ujabb kapcsolatot létesitene s ekként a vidék erdő- és bányatrmékeinek megfelelőbb értékesitésére és az élénkebb ipari tevékenység megteremtésére nyujtana alapot. Ezen vasutnak az 1899., illetve 1901-iki évben megtartott közigazgatási bejárásai, valamint az 1901. évi április hó 18-án és 1904. évi julius hó 9-én megtartott engedélyezési tárgyalások, illetve az azt követő iratváltások során végre sikerült is a vasut épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételei tekintetében oly megállapodásokat a vasutat tervező érdekeltség nevében eljárt gr. Berchtold Richárd és Laszkáry Gyula megbizottakkal létrehozni, melyek alapján immár a vasut létesitése biztositottnak tekinthető.
A helyi érdekü vasut ezen épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeit főbb vonásaiban az alábbiakban van szerencsém ismertetni. A tisztelettel csatolt helyrajzi vázlatban feltüntetett helyi érdekü vasut a m. kir. államvasutnak Vácz állomásából kiágazólag Diósjenőn át a m. kir. államvasutak Drégelypalánk állomásáig és azután a m. kir. államvasutak drégelypalánk-ipolysági vonalszakaszának együttes használata mellett Ipolyság állomásáig, mint forgalmi végpontig vezettetnék és azonkivül Diósjenőtől Romhányig egy szárnyvonal is létesittetnék. A helyi érdekü vasut rendes nyomtávval és gőzüzemre berendezve vétetett tervbe. Hossza 64. 6 kmt. -t tenne ki s a pálya olyképen rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 km. legnagyobb sebességgel közlekedhessenek.
A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15%-ben állapittatnék meg. A kanyarulatok a nyilt pályán általában 275 méternél kisebb sugárral nem birhatnának, kellően indokolt kivételes esetekben azonban 250 méteres sugarak is volnának alkalmazhatók. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23. 6 kgr-nál könnyebbek nem lehetnének és függő sinkötés alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6000 kgr. keréknyomás alatt cm2-ként 1000 kgr. -ot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasuton a csatlakozások folytán megfelelően átalakitandó Vácz, Drégelypalánk közbeeső és Ipolyság mint forgalmi végállomásokon kivül a következő állomások, illetve megállóhelyek volnának létesitendők.
I. A Vácz drégelypalánki fővonalon: 1. Katalinvölgye rakodómegállóhely 150 m. hosszban. 2. Szokolya vizállomás 305. m. 3. Berkenye rakodómegállóhely 150. m. 4. Nógrád állomás 250. m. 5. Diósjenő elágazó vizállomás 315. m. 6. Borsosberinke rakodómegállóhely 150. m. 7. Nagyoroszi állomás 250. m. hosszban. II. A diósjenő-romhányi szárnyvonalon: 8. Tolmács rakodómegálló hely 150 m. hosszban. 9. Rétság rakodóállomás 270 m. hosszban. 10. Nógrádbánk rakodómegállóhely 150 m. hosszban. 11. Romhány vég- és mozdonyállomás 320 m. hosszban.
A helyi érdekü vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 6.511.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 100,790 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 336,000 korona rendes tartalékalap képzésére 60,000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hóvédmüvek költségeinek fedezésére, valamint a személyforgalomnak netalán elrendelendő elkülönitése folytán a helyi érdekü vasuton és annak csatlakozó állomásain, ugyszintén forgalmi végállomásán szükséges létesitmények, berendezések és forgalmi eszközök szaporitásának czéljaira szolgáló külön tartalékalap képzésére 75.000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapból rendeltetésszerü felhasználás után netán fennmaradó rész a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A kilométerenkénti költségek aránylag magas voltának indokolására van szerencsém előadni, hogy a pálya jórészben hegyi jellegü, másrészben pedig mezőgazdaságilag használt területeken vezetvén keresztül, ezen körülmények egyrészt nagytöltések és bevágások létesitésére, másrészről a kisajátitandó területek magas megszerzési költségeire való tekintettel, annak létesitését igen megdrágitják.
Költségessé teszi továbbá a vasut épitését még az a körülmény is, hogy Vácztól Verőczéig - tehát mintegy 8 km. hosszuságban - a helyi érdekü vasut a budapest-marcheggi államvasuti fővonal harmadik vágányként vele egymagasságban vezettetik, a mely körülmény helyi érdekü vasutaknál szokatlan mérvü, alépitményi munkák előállitását igényli. Ezen III. vágány létesitése, a csatlakozó állomások bővitése, a forgalmi eszközök beszerzése és egyéb czimeken a 6.511,000 koronát tevő épitési tőkéből 1.176,000 K az államvasutaknak lesz fizetendő. Végül pedig nem hagyható figyelmen kivül az utóbbi időkben azon minden téren észlelhető nagymérvü drágulás sem, a mely ugy a munkabéreknél, mint az anyagáraknál nagyban hozzájárul a helyi érdekü vasutak épitési költségeinek emelkedéséhez. A 6.511,000 koronányi tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis kereken 2.279,000 K erejéig törzsrészvények. 65%-a, vagyis 4.232.000 korona beszerzése czéljából pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki.
A 2.279.000 K törzsrészvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosittattak: Nógrád vármegye részéről 280.000 K. Hont vármegye részéről 120,000 K. Vácz város részéről 64.000 K. Ipolyság város részéről 4000 K. Vonalmenti községek részéről 212,000 K, Magánérdekeltség részéről 146.000 korona. Összesen 826.000 korona. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4., illetve 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a vasut javára a következő állami hozzájárulások biztosittatnának: a) Postaszállitási átalányképen a vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő 20.500 korona átalány 410,000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 32,550 korona évjáradékot 651,000 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen. A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 6. 3, illetve 10%-át, vagyis együtt 16.3 százalékát teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10. vagyis összesen 20%-os maximális segélyen alul maradnak.
A törzsrészvénytőkének a fenti érdekeltségi és állami hozzájárulások után is fedezetlenül maradó 392,000 korona részletének fedezetéről akár további érdekeltségi hozzájárulások gyüjtése utján, akár valamely más alkalmas módon gondoskodni az engedélyes feladata leend. A helyi érdekü vasut üzletét a szabványszerződés alapján a m. kir. államvasutak kezelnék és a helyi érdekü vasuton az ugynevezett zagoriai olcsóbb dijszabás alkalmazásának feltétele alatt ezen szerződés keretében biztosittatnának a csatlakozási és köteléki forgalomban a kezelési illetékek mérséklése tekintetében mindazon dijszabási kedvezmények, melyek mint szabványosak minden egyes helyi érdekü vasut részére megadatni szoktak, mi mellett a helyi érdekü vasut dijtételének a m. kir. államvasutak drégelypalánk-ipolysági vonalán át Ipolyságig való átszámitása is biztosittatnék.
Engedélytkérő a pályát az engedélypkirat keltétől számitott legkésőbb 2 év alatt tartoznék megépiteni és a közforgalomnak átadni. Egyebekben az engedélyezés feltételei megegyeznek a helyi érdekü vasutakkal szemben kiköttetni szokott épitési, üzletberendezési és egyéb épitési feltételekkel. Van szerencsém végül tisztelettel felemliteni, hogy a gróf Berchtold Richárdnak időközben bekövetkezett elhalálozásával egyedüli előmunkálatai engedélyesként szereplő Laszkára Gyula romhányi földbirtokos, mint az érdekeltséf megbizottja a 310,000 koronában megállapitott engedélyezési biztositékot a m. kir. központi állampénztárnál már letette és a vasut létesitésére feltétlen kötelezettséget vállalt.
