1907. évi XLIV. törvénycikk

az országos ipartanácsról * 

1. § A magyar szent korona országainak területére kiterjedő hatáskörrel és Budapest székhelylyel a kereskedelemügyi ministernek ipari, kereskedelmi és munkásügyi kérdésekben való véleményező szerve gyanánt országos ipartanács alakittatik.

2. § Az országos ipartanács elnöke a kereskedelemügyi minister, alelnöke a kereskedelemügyi államtitkár, a kik a tanács minden szervének hivatalból tagjai.

Az országos ipartanács tagjai választottak, kinevezettek és hivatalból kirendeltek.

3. § Az országos ipartanácsba választanak:

a) az országgyülés képviselőháza tizenkét és az országgyülés főrendiháza hat tagot saját tagjaik sorából;

b) valamennyi kereskedelmi és iparkamara, a budapesti tudományegyetem és a József-műegyetem, valamint a budapesti áru- és értéktőzsde egy-egy tagot;

c) a kereskedelemügyi minister által kijelölt országos jellegü ipari, mezőgazdasági, erdészeti, kereskedelmi és munkásegyesületek tagjaik sorából a kereskedelemügyi minister által meghatározott számban összesen legfeljebb 30 tagot.

4. § A kereskedelemügyi minister az országos ipartanácsba harmincz tagot nevez ki és pedig kettőt a földmivelésügyi, egyet-egyet a belügyi és pénzügyi ministerek, valamint a horvát-szlavon-dalmátországi bán kijelölése alapján.

5. § Hivatalból tagjai a tanácsnak:

a) a kereskedelemügyi ministerium ama szak- és ügyosztályainak főnökei és vezetői, melyekben az ipari, kereskedelmi és munkásügyek tárgyaltatnak;

b) a m. kir. központi statisztikai hivatal igazgatója, a m. kir. technologiai - a m. kir. kereskedelmi - a társadalmi muzeum, valamint a zágrábi országos statisztikai hivatal igazgatói és az ipari főfelügyelőségek vezetői.

6. § A választás és kinevezés utján nyert megbizás öt évre szól, de előbb is megszünik, ha a választott tag a kiküldő kereskedelmi és iparkamaránál, ipari, kereskedelmi és munkásegyesületnél tagságát vagy állását elveszti, illetve, ha az országgyülés valamelyik háza által választott tag megszünik az illető ház tagja lenni.

Az időközben kivált tag helyett más tagot kell választani, illetőleg kinevezni, ennek megbizása azonban csupán a többi tag megbizásának lejártáig tart.

Az országgyülés feloszlatása vagy berekesztése esetén a képviselőház és a főrendiház által választott tagok megbizása mindaddig tart, mig az ujonnan összeülő országgyülés illető háza a tanács tagjait ujból meg nem választja.

7. § Az országos ipartanács szervei: az állandó bizottság, az osztályok és a teljes ülés.

A teljes ülés az országos ipartanács összes választott, kinevezett és hivatalból való tagjaiból áll.

8. § A kereskedelemügyi minister a választott és kinevezett tagok sorából az ügyviteli szabályokban (20. §) meghatározott számban állandó bizottságot nevez ki, melyben a kinevezett tagok sorából vett tagok száma nem lehet több a választottak sorából vett tagok egyharmadánál.

Az állandó bizottságba az országgyülés két háza által választott tagok sorából hat tag nevezendő ki, a kik közül négynek országgyülési képviselőnek és kettőnek főrendiházi tagnak kell lennie.

Egy hely az állandó bizottságba a Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánja által kijelölt taggal töltendő be.

Az állandó bizottság szavazótagjainak (15. §) száma 30-nál több nem lehet. A nyert megbizás érvénye a tanácsban való tagság tartamáig terjed.

9. § Az állandó bizottság elnökét és alelnökét a bizottság tagjainak sorából a kereskedelemügyi minister nevezi ki.

A kinevezéssel nyert megbizás érvénye addig tart, mig a bizottság elnöke, illetve alelnöke az országos ipartanácsnak tagja.

10. § Az országos ipartanács, valamint annak állandó bizottsága is, ipari, kereskedelmi és munkásügyi osztályokból áll.

Az állandó bizottság osztályaiba a tagokat a kereskedelemügyi minister a kinevezéssel egyidejüleg sorozza be. Ugyanaz a tag több osztályba is sorozható, de minden osztályban fentartandó a kinevezésre nézve megállapitott arány (8. §)

A munkásügyi osztályban a tagok száma egyharmadának az érdekelt munkásegyesületek kiküldötteiből kell állania.

Azokat a választott és kinevezett tagokat, a kik az állandó bizottságnak nem tagjai, az egyes osztályokba az ügyviteli szabályokban megállapitott számarány szerint a teljes ülés osztja be. Minden tag legalább egy osztályba beosztandó.

Az állandó bizottság osztályaiba besorozott tagok egyuttal a tanács illető osztályának is tagjai.

11. § Az állandó bizottság a hozzáutalt ügyeket osztályonként külön-külön tárgyalja. Az összes osztályokat érintő ügyekben mindhárom osztály együttes ülésben tanácskozik.

A tanács a hozzáutalt ügyeket ugyaily módon tárgyalja.

Minden ügy, mely akár az osztályok, akár a teljes ülés elé utaltatik, előzetesen az állandó bizottság tárgyalása alá bocsátandó.

Azokat az ügyeket, melyek a tanács egyes osztályai vagy teljes ülése elé terjesztendők, esetről-esetre a kereskedelemügyi minister jelöli ki.

12. § Az országos ipartanács azokat az ügyeket tárgyalja, melyeket a törvény vagy a kereskedelemügyi minister elé utal.

A kereskedelemügyi ministernek az ipartanács elé kell utalnia:

a) az ipari, kereskedelmi és munkásügyekben a kereskedelemügyi minister megbizásából készitett törvénytervezeteket, illetve javaslatokat;

b) az ipari, kereskedelmi és munkásügyi törvények végrehajtásánál fölmerülő és a kereskedelemügyi minister által eldöntendő általános érdekü kérdésekben az elvi állásfoglalások tervezeteit; de Horvát-Szlavonországokat illetőleg csak a mennyiben azok nem a bán illetékessége alá tartoznak.

c) ipari, kereskedelmi és munkásügyi érdekeket szolgáló fontosabb intézmények létesitésének tervezetét.

13. § Az országos ipartanács, annak állandó bizottsága, valamint osztályai ipari, kereskedelmi és munkásügyi kérdésekben saját kezdeményezésükre is mondhatnak véleményt illetve tehetnek javaslatokat a kereskedelemügyi ministernek.

14. § Az országos ipartanács állandó bizottságának üléseit annak elnöke, osztályainak üléseit, valamint a teljes ülést a szükséghez képest a kereskedelemügyi minister hivja össze.

Az állandó bizottság minden hónapban legalább egyszer, minden egyes osztály negyedévenkint, a tanács teljes ülése pedig évenkint legalább egyszer összehivandó. A tagok egyharmadának irásbeli óhajára állandó bizottsági illetve osztályülés nyolcz napon belül összehivandó.

15. § Az országos ipartanács állandó bizottságának és osztályainak ülésében csak a bizottsághoz illetve az illető osztályhoz tartozó választott és kinevezett tagok vehetnek részt. Az országos ipartanács elnöke és alelnöke azonban a tanács bármely szervének ülésén részt vehet.

Az országos ipartanácsnak hivatalból való tagjai a tanács bármely szervének azon üléseiben vesznek részt, a melyeken az illető osztály vagy hivatal ügykörét érintő ügyek tárgyaltatnak.

A kereskedelemügyi minister a tanács üléseire a hivatalból való tagokon kivül a szükséghez képest a hatósága alá tartozó más tisztviselőket is kirendelhet.

Ugy az állandó bizottság, mint az osztályok üléseiben és a teljes ülésben csak a választott és kinevezett tagoknak vagy szavazati joguk, mig a hivatalból való tagok ugyszintén az esetről-esetre kirendelt tisztviselők és meghivott szakértők (18. §) csak a tanácskozásokban vehetnek részt.

16. § Az országos ipartanács minden tagja köteles beosztása szerint az állandó bizottság vagy az osztályok ülésein, illetve a teljes ülésen részt venni.

Ha valamely választott vagy kinevezett tag öt egymásután következő ülésről indokolatlanul távol marad, helye megüresedettnek tekintendő és a kereskedelemügyi minister annak betöltése iránt intézkedik.

A tagok állása tiszteletbeli.

17. § Az országos ipartanács állandó bizottságának, osztályainak és teljes üléseinek előadója rendszerint a kereskedelemügyi ministerium illetékes szak- vagy ügyosztályának erre kijelölt tagja.

Azonban ugy az állandó bizottság, mint az osztályok saját kebelükből is választhatnak előadót, ki ez esetben az ügyet, a mennyiben teljes ülés elé utaltatott, - ott is előadja.

18. § Az országos ipartanács állandó bizottságának és osztályainak ülései valamint teljes ülései nem nyilvánosak. Az állandó bizottság üléseire a bizottság elnöke, az osztályok üléseire vagy a teljes ülésre a tanács elnöke a tanács körén kivül álló szakértőket is meghivhat.

19. § Az országos ipartanács összes irodai teendőit a kereskedelemügyi ministerium látja el és annak költségei a kereskedelemügyi tárczát terhelik.

20. § Az országos ipartanács állandó bizottságának, az osztályoknak és a teljes ülésnek szervezetét és működését egyebekben az ügyviteli szabályok határozzák meg, melyeket a kereskedelemügyi minister rendelti uton állapit meg.

21. § Az országos ipartanács hatóságokkal és magánosokkal csak a kereskedelemügyi minister utján érintkezhetik.

22. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.