Az országos ipartanács első szervezése a kereskedelemügyi ministerium jelenlegi szervezetével esik össze. 1889-ben szervezte az akkori kereskedelemügyi minister véleményező szerv gyanánt, hogy gyakorlati szakkérdésekben tanácsadó közege legyen. A tanács akkori szervezete szerint a hivatalbóli és kinevezett tagokon kivül a tanácsban csupán egy kereskedelmi és iparkamara, egy országos jellegü egyesület ás egy munkásszervezet volt képviselve, abban tehát tulnyomó szerepük volt a kormány kinevezésétől függő tagoknak. Ily szervezettel müködött az ipartanács 1898-ig, a mikor ujjászerveztetett és ekkor szervezeti szabályzata már Ő cs. és ap. kir. Felsége legmagasabb jóváhagyása alá terjesztetett. Ebben a második szervezetben az érdekeltség más sokkal szélesebb alapon nyert képviseletet, a mennyiben az összes kereskedelmi és iparkamarák 1-1 tag kiküldésére nyertek jogot, azonfelül 24 tagsági hely biztosittatott az ipari, gazdasági és munkásegyesületek képviselőinek, ugy hogy a választott tagok száma felülmulta a kinevezett tagok számát. Ebben a szervezetben jelentkezett először a tanács teljes ülése mellett az előkészitő bizottság azzal a feladatkörrel, hogy a tanács elé utalt ügyeket a teljes ülés részére elkészitse.
Ez a bizottság képezte alapját a későbbi állandó bizottságnak, mely abból a czélból alakittatott, hogy a kereskedelemügyi minister rendelkezzék oly szervvel, a melyet a nagyobb ipar fejlesztési, segélyezési és általában minden fontosabb ipari, kereskedelmi és munkásügyben meghallgathasson. Az évek folyamán iparfejlesztésünkben igen fontos szerepe jutott ennek az állandó bizottságnak, mely működésével az utóbbi években rendkivül becses szolgálatokat tett iparfejlesztésünknek, sőt nem történt 1904 óta jelentősebb ipari segélyezés, mely nem ezen bizottság véleményén alapult volna. Másodszor módosittatott az országos ipartanács szervezete 1905-ben, a mikor a tanács ügykörébe utaltatott a kereskedelmi és a munkásügyekben való véleményezés is és ennek megfelelően egyrészt az érdekeltség szervezetei köréből választott tagok száma, tekintette a kereskedelmi és a szocziális egyesüléseknek nagyobb arányu képviseltetésére, felemeltetett 24-ről 40-re, másrészről pedig az előkészitő bizottságban, mely ekkor állandó bizottság elnevezést nyert, figyelemmel a tanács ipari, kereskedelmi és munkásügyi tevékenységére, ipari, kereskedelmi és munkásügyi osztályok szerveztettek.
Az a szervezete jelenleg is ennek a tanácsnak. Bár az országos ipartanács és különösen ennek állandó bizottsága ezen szervezet alapján is kiváló müködést fejtett ki eddig, melyért a legnagyobb elismerés illeti, mégis indokolt annak külön törvény által való szervezése, hogy ne ministeri intézkedésen alapuljon, hanem törvényes alapja, törvény biztositotta szervezete legyen, mely mint ilyen sokkal több garancziát nyujt és nagyobb sulyt is kölcsönöz annak. Ez az oka annak, a miért azt külön törvénynyel kivánom szerveztetni.
A 12. § értelmében az országos ipartanács azokat az ügyeket tárgyalja, a melyeket a törvény vagy a kereskedelemügyi minister eléje utal. Eddig még csak egy törvényünk van, a mely kötelezőleg az ipartanács elé utal bizonyos ügyeket és pedig az 1907:III. tc. (9. §) Ugyancsak a 12. § három pontban felsorolja azokat az ügyeket, melyeket a kereskedelemügyi minister köteles az ipartanács elé terjeszteni. Ez egyik leglényegesebb ujitása a törvényjavaslatnak, mert kötelezővé teszi bizonyos ügyekben a véleményező szerv meghallgatását, mig eddig kizárólag a kereskedelemügyi ministertől függött, meghallgatja-e a tanácsot valamely ügyben.
