1907. évi XLVI. törvénycikk

a gazdasági munkásházak épitésének állami támogatásáról * 

1. § Ha valamely törvényhatóság vagy község munkásházak létesitése czéljából gazdasági munkásoknak ingatlant ad el, vagy az épitéshez kölcsönt nyujt, vagy kész munkásházakat ad el, vagy ad bérbe, a földmivelésügyi minister:

a) az államkincstár költségére dijtalanul elkészittetheti a szükséges felméréseket, felosztási vázlatokat, terveket, a szerződések és egyéb okmányok terveit;

b) az államkincstár terhére évenkint összesen 300,000 koronáig a törvényhatóság vagy községek irányában a munkások helyett, ezek javára, kötelezettséget vállalhat a vételár, illetőleg a kölcsön után járó évi tőke- és kamattörlesztési részletek meghatározott hányadának legfeljebb 100 féléven át, illetőleg az évi bérösszeg meghatározott hányadának legfeljebb 30 éven át való megfizetésére.

2. § Az első szakaszban megállapitott kedvezmények csak akkor engedélyezhetők:

a) ha a munkásházak épitési helyéül kijelölt ingatlan fekvésénél, minőségénél fogva gazdasági munkásházak létesitésére alkalmas;

b) ha az épitéshez kizárólag hazai anyag használtatik;

c) ha a telkek vagy házak eladása (bérbeadása), illetőleg a házépitési kölcsön a közérdekeket szolgálja és nem üzérkedési czélu;

d) ha az eladás (bérbeadás), illetőleg a kölcsön feltételei s a létesités terve a gazdasági munkásokra nézve előnyösek;

e) ha a gazdasági munkásoknak az eladóval (bérbeadóval), hitelezővel szemben váltói kötelezettséget, kezességet, vagy egyetemleges kötelezettséget nem kell vállalniok;

f) ha a törlesztési idő 100 félévnél nem hosszabb s a tartozás a megállapitott idő előtt is bármikor és bármily részletben, minden külön dijfizetés nélkül, visszafizethető;

g) ha a bérbeadott munkásházakra nézve a szerződésben ki van kötve, hogy a munkások az előre megállapitott évi bérösszegnek legfeljebb 30 éven át megszakitás nélkül eszközölt pontos fizetése által a tulajdonjogot megszerezhetik és a bérviszonyt a munkás özvegye és leszármazói az eredeti feltételek mellett föntarthatják;

h) ha legalább tiz munkásház létesittetik;

i) ha a vevő vagy bérlő gazdasági munkások magyar állampolgárok.

3. § Ha valamely törvényhatóság vagy község gazdasági munkásházak létesitése czéljából ingatlant szerez, vagy kölcsönt vesz fel, az ingatlan megszerzésére vonatkozó jogügyletek, a kölcsönszerződések, az esetleges engedmények, valamint a kölcsön telekkönyvi bekebelezése és kitörlése, továbbá a tulajdonjog és a kölcsön bekebelezése végett a telekkönyvi hatósághoz benyujtandó beadványok és ezek mellékletei s mindennemü vonatkozó okirat, beleértve a telekkönyvi kivonatokat is, bélyeg- és illetékmentesek.

4. § A törvényhatóság vagy község és a gazdasági munkás között létrejött jogügyletek, melyek az 1. § értelmében támogatott gazdasági munkásházak létesitésének ügyére vonatkoznak, valamint az e czélból benyujtandó mindennemü beadványok bélyeg- és illetékmentesek (10. §)

5. § Az 1. § alapján állami támogatással ujonnan létesitett gazdasági munkásházakra nézve a fennálló általános törvények alapján járó ideiglenes adómentességnek időtartama husz évre emeltetik fel, mely idő alatt e munkásházak mindennemü állami, törvényhatósági és községi adónak fizetése alól mentesek. A felemelt ideiglenes adómentesség megszünik azonban:

a) ha a munkás a munkásházat bérbeadja, de csak a bérbeadás évében s csak a bérbeadott részére nézve;

b) ha a munkásház - örökösödés esetét kivéve - oly egyén tulajdonába megy át, a ki nem gazdasági munkás.

Az 1. § első bekezdése alapján törvényhatóságok vagy községek által eladott ingatlanok vételárhátraléka, vagy az általok nyujtott kölcsönök után járó kamatok, minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek. (10. §)

Az ezen §-ban engedélyezett adómentesség kiterjed azokra a gazdasági munkásházakra is, a melyek az 1901. évtől kezdve állami támogatással létesültek és az eddigi törvények alapján már ideiglenes adómentességben részesültek. A felemelt adómentesség iránti kérvény a jelen törvény életbeléptétől számitott egy év alatt a pénzügyi hatóságnál nyujtandó be.

Az 1907. évi III. tc. 3. §-ának rendelkezései érintetlenül maradnak.

6. § A gazdasági munkásházak létesitésére kijelölt, vagy már felhasznált területen az 5. §-ban megjelölt időtartam alatt italmérési engedélyt kiadni nem szabad.

7. § Az állami támogatással létesitett gazdasági munkásház e jellege a telekjegyzőkönyv, illetőleg telekkönyvi betét birtoklapján feljegyzendő. A munkásháznak ez a jellege a vételár, illetőleg kölcsön törlesztésének tartamáig áll fenn. Ezen idő alatt az ingatlan, a vételárból vagy a létesitésre adott kölcsönből eredő követeléseket kivéve, végrehajtás alá nem vonható és a törvényhatóság első tisztviselőjének kivételes esetekben megadható engedélye nélkül más ingatlannal nem egyesithető, fel nem osztható, meg nem terhelhető, el nem idegenithető s bérbe (albérletbe) nem adható. A törvényhatóság első tisztviselőjnek határozata ellen a közigazgatási bizottsághoz lehet felebbezni.

8. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy az állami költségvetésben gazdasági munkásházak épitésének előmozditására engedélyezett évi hitelekből, az illető számadási év végéig fel nem használt részösszegeket, 1907. évtől kezdve „Országos gazdasági munkásház épitési alap” létesitésére, illetőleg gyarapitására fordithassa s ezen alapból a gazdasági munkásházak épitését segélyek engedélyezésével előmozditsa.

Ezen alap álladékáról s minkénti felhasználásáról a törvényhozásnak évenkint a költségvetési előirányzatok benyujtásával egyidejüleg jelentés teendő.

9. § A jelen törvény alapján engedélyezhető kedvezmények megadásánál a földmivelésügyi minister azon községek és törvényhatóságok kérelmét részesiti előnyben, a melyek a munkásházak épitését ingyen telek, vagy kert létesitésére is alkalmas telek adományozásával támogatja, kivételesen figyelembe veendők azonban azon törvényhatóságok és községek, a melyek területén a kivándorlás indokolttá teszi a munkásházak létesitését.

10. § Felhatalmaztatik a földmivelésügyi minister, hogy ha a törvényhatóság vagy a község a gazdasági munkásházak létesitésére általa kiadott felhivásnak meg nem felel, a jelen törvényben megállapitott kedvezményeket más erkölcsi testületeknek és jogi személyeknek engedélyezhesse.

11. § Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi minister, hogy az 1. § szerint támogatásban részesitett gazdasági munkásházak épitéséhez szükséges épitési anyagokat a magyar királyi államvasutakon és az állami biztositást élvező vonalakon az önköltségek megtéritése mellett szállittathassa.

12. § A törvény végrehajtásával a m. kir. földmivelésügyi, a pénzügyi az igazságügyi és a kereskedelemügyi minister bizatik meg.