1. § Az 1892. évi XVII. törvénycikk 4. §-a értelmében veretendő husz- és tiz-koronás arany értékérméken kivül száz-koronás arany értékérmék is veretendők.
Egy kilogramm ötvözött aranyból 29.52 száz-koronás, tehát egy kilogramm finom aranyból 32.8 száz-koronás arany érme veretik.
A száz-koronások nyers sulya e szerint 33.8753387 gramm, finom sulya pedig 30.4878048 gramm lesz.
A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly eltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely ugy a sulyban, mint a finomságban egy ezredrészt nem halad meg.
A száz-koronás átmérője 37 milliméter lesz, forgalmi sulya pedig 33.8 grammban állapittatik meg.
A száz-koronásoknak magánosok számlájára való veretésére nézve megállapitandó verdedij a husz-koronások veretésére nézve érvényes százalékos verdedij legmagasabb mértékét meghaladhatja.
Minden egyéb tekintetben a koronaérték megállapitásáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikknek az arany értékérmékre vonatkozó rendelkezései a száz-koronás arany értékérmékre is megfelelően alkalmazandók.
2. § A jelen törvény hatálybaléptétől 1908. junius 8-ig terjedő időtartam alatt veretésre kerülő száz-koronások képlapjára Ő Felsége mellképe jő az 1892. évi XVII. törvénycikk 5. §-ában foglalt körirattal, valamint a veretés évszáma; a hátlapra jő Ő Felségének megkoronáztatását ábrázoló csoportozat ezzel a körirattal: „Megkoronáztatásának negyvenedik évfordulójára” és folytatólag 1867-1907. évszámok; a rajz alá az értékjelzés; „100 korona”.
Karimájok sima és rajta mélyitett betükkel e szavak lesznek: „Bizalmam az ősi erényben.”
A lapok pereme emelkedett és sima és azon belül gyöngysor vonul körül.
A fönnebb megállapitott időtartamon tul veretésre kerülő száz-koronások külalakja tekintetében az előző § határozatai irányadók.
3. § Az 1899. évi XXXII. törvénycikk alapján vert 19,200.000 K öt-koronás ezüst érmén felül további 19,200. 000 K öt-koronás ezüst érme veretendő.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy ezekből az érmékből 1,500.000 K öt-koronás ezüst érmét az 1908. évi junius hó 8-áig terjedő idő alatt kibocsátandó száz-koronás arany értékérmékre nézve a 2. §-ban megállapitotthoz hasonló külső kiállitással verethessen.
Egyebekben az 1899. évi XXXII. törvénycikk határozatai ezekre az ezüst érmékre is változatlanul érvényesek.
4. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe; az 1892. évi XVIII. törvénycikkel az ország törvényei közé iktatott, az érme. és pénzrendszerre vonatkozó szerződés hatályának tartama alatt azonban csak a mellett a feltétel mellett léptethető életbe, ha a száz-koronás arany értékérmék veretése és az öt-koronás ezüst érmék további veretése iránt a magyar szent korona országainak kormánya a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával megfelelő szerződést köt.
A törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg.
