1. § A magyar királyi államvasutak szolgálatában álló tisztviselők kilencz fizetési osztályba soroztatnak, a többi évi fizetéssel alkalmazottak pedig harmincznégy fizetési csoportba osztatnak, a mely besorozást, illetve beosztást a jelen törvény kiegészitő részét képező A. és B. alatt mellékelt táblázatok tüntetik fel.
Ugyanezek a táblázatok tüntetik fel azt, hogy az egyes állások mely fizetési osztályba, illetve fizetési csoportba tartoznak, feltüntetik továbbá az állásokkal egybekötött alapfizetést, a fizetésemelkedésre igényt adó szolgálati időnek (várakozási időnek) mérvét, végül azt, hogy a fizetéssel mily összegü lakáspénz jár.
Azok az állások, a melyek a jelen törvény hatálybalépte után rendszeresittetnek, rendszeresitésük alkalmával az állami költségvetés határozatai szerint sorozandók a megfelelő fizetési osztályokba, illetőleg fizetési csoportokba.
2. § A jelen törvény hatálya alá tartozó államvasuti alkalmazottak az A. és B. táblázatokban feltüntetett állásokba kinevezés utján jutnak, a kinevezési okmány állapitja meg azt a fizetési osztályt, vagy fizetési csoportot, illetve fizetési fokozatot, a melybe a kinevezés történt.
A magasabb fizetési fokozatokba, magasabb fizetési osztályokba, illetve fizetési csoportokba, figyelemmel a 3. és 4. § határozataira, előléptetés utján jut az államvasuti alkalmazott.
A kinevezések és előléptetések rendszerint az év május és november havának 1-ével foganatositandók.
3. § Az évi fizetés élvezetével egybekötött állásra való kinevezés az A. táblázat legutolsó fizetési osztályának, illetve a B. táblázat megfelelő fizetési csoportjának legalsó fizetési fokozatába történhetik.
Kivételnek a következő esetekben van helye:
1. a mérnökök és a fogalmazók kinevezésénél, a kik az A. táblázat VIII. fizetési osztályának 3-ik fizetési fokozatába nevezendők ki;
2. valamely más hazai vasut állami kezelésbe vétele esetén, midőn az átvett alkalmazottak legfeljebb azokba a fizetési osztályokba, fizetési csoportokba és fizetési fokozatokba sorozandók, a melyekben a rendszeresitett fizetések az átvétel idejében élvezett fizetés összegével egyenlő; ha pedig a táblázatokban ily fizetés megállapitva nincs, a besorozásra nézve esetről-esetre véglegesen a kereskedelemügyi minister határoz;
3. ha a kiváló képzettségü egyéneknek a vasuti szolgálatban való alkalmazása a vasuti szolgálat érdekében kivánatos; ily kinevezés csak a kereskedelemügyi minister által, illetve az ő engedélyével történhetik.
Az elnök és az igazgatók kinevezésére vonatkozó és ezidőszerint érvényben levő szabályokat jelen törvény nem érinti.
4. § A jelen törvény kiegészitő részét képező A. táblázat IX., VIII. és VII. fizetési osztályaiba tartozó tisztviselők a táblázatban megállapitott várakozási idők elteltével a legközelebbi magasabb fokozatba, illetve fizetési osztályba, időszaki előléptetés utján jutnak s ehhez képest minden tisztviselőnek igénye van arra, hogy a megállapitott várakozási idők elteltével a VII. fizetési osztály 1. fokozatában rendszeresitett fizetést elérhesse, a mérnök és segédtitkárnak pedig arra, hogy minden további fokozatban három éves várakozási idő eltelte után a VI-ik fizetési osztály első fokozatában rendszeresitett fizetést elérhesse.
A VI., V., IV. és III. fizetési osztályokba való előléptetés, valamint az V., IV. és III. fizetési osztály magasabb fizetési fokozataiba való jutás csak a mindenkori üresedések arányában történhetik és ily előléptetésre igény nem biztosittatik; a VI. fizetési osztályba tartozó főellenőrök azonban az ebben a fizetési osztályban rendszeresitett magasabb fizetési osztályokba négy-négy év után lépnek elő.
A VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselőknek ebben a fizetési osztályban eltöltött tizenegy szolgálati év után 300 K, és tizenhat szolgálati év után további 300 K korpótlékra van igényük. Ez a korpótlék mindenben a fizetés természetével bir és magasabb fizetési osztályba való előléptetés esetén a fizetési többlet erejéig beszüntethető.
A B. táblázatban felsorolt alkalmazottak az egyes fizetési csoportok magasabb fizetési fokozataiba e táblázatban megállapitott várakozási idők eltelte után lépnek elő.
A B. táblázatban felsorolt alkalmazottaknak az alacsonyabb fizetési csoportból a megfelelő magasabb fizetési csoportba való előléptetése az eddig élvezett fizetéshez legközelebb álló magasabb fizetéssel történik. Ez az előléptetés, kivéve a soronkivüli előléptetések eseteit (8. §), a rendszeresitett állások számához képest a rangsor, illetőleg a szakvizsga letételének sorrendjében történik.
A B. táblázat alsóbb fizetési csoportjaiból a megfelelő magasabb fizetési csoportba, a jelen törvény életbelépte után kinevezett személyzet csak külön szakvizsga letételének igazolása után léptethető elő. E szakvizsgára vonatkozó szabályzatot a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.
5. § A várakozási idők a jelen törvény 2. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott napoktól számitandók; ha a kinevezés vagy előléptetés nem ezeken a napokon történt, a várakozási idő a kinevezés vagy előléptetés idejét követő május, illetve november 1-től számittatik.
6. § Az előlépésre vagy a korpótlékra a jelen törvény 4. §-ában, valamint az A. és B. táblázatokban megállapitott igény csak jogerős fegyelmi határozattal vonható meg. A várakozási időnek ily meghosszabbitása csak határozott időre szólhat, mely félévnél rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet, s azzal a joghátránynyal jár, hogy ez az idő a közvetlenül következő előlépésre vagy korpótlékra való igény megállapitásánál nem számit. A további előlépésre vagy korpótlékra a fegyelmi büntetés nem hat ki és a magasabb illetmény akként utalványozandó, mintha fegyelmi eljárás nem jött volna közbe.
7. § Ha az időszakos előléptetésre igénynyel biró alkalmazott ellen, igénye megnyiltának időpontjában, fegyelmi eljárás van folyamatban, a magasabb illetmények folyósitása az eljárás jogerős befejezéséig függőben tartandó. Ha az eljárás nem fejeztetik be oly fegyelmi határozattal, a mely a várakozási idő meghosszabbitásának, vagy a szolgálatból való elbocsátásának büntetésére szól, a magasabb illetmények attól a naptól teendők folyóvá, a melytől azok különben jártak volna.
8. § A jelen törvény 4. §-ában, valamint a A. és B. táblázatokban biztositott időszakos előléptetésen kivül, rendkivüli szolgálatok és kiváló képesség esetén, az állami költségvetésben e czélra engedélyezett hitel keretén belül, soronkivüli előléptetésnek is van helye.
A soronkivüli előléptetés az A. táblázatban felsorolt tisztviselőknél, azokban a fizetési osztályokban, a melyeken belül várakozási idők vannak megállapitva, a várakozási idők megröviditésével történik. Ez a megrövidités minden egyes esetben a megállapitott várakozási idő felén tul nem terjedhet.
A várakozási idők megröviditésével soronkivül előléptethetők száma, az ugyanabban az évben a várakozási idők letelte alapján időszaki előléptetésben részesülő tisztviselők 25%-át nem haladhatja meg. Azon fokozatokban, a melyekben várakozási idő megállapitva nincs, az előléptetés kizárólag érdem, képesség és rátermettség szerint történik.
A B. táblázatban felsorolt alkalmazottak soronkivüli előléptetése, csak a magasabb fizetési csoportokban beálló üresedés esetén és pedig az alacsonyabb fizetési csoportból a megfelelő magasabb fizetési csoportba való sorolással történik. (4. §)
9. § Az évi fizetéssel kinevezett alkalmazottaknak természetbeni lakásra vagy arra a lakáspénzre van igényük, mely az A. és B. táblázatokban megállapitott mérvekben az állomásuk helyére nézve érvényes lakáspénzosztály szerint jár.
A lakáspénzek szempontjából az állomáshelyek öt osztályba soroztatnak.
A I. lakáspénzosztályba tartoznak: Budapest, Fiume és a magyar szent korona országain kivül fekvő állomáshelyek;
a II. lakáspénzosztályba tartoznak a Budapesten kivül fekvő üzletvezetőségi székhelyek;
a III. lakáspénzosztályba tartoznak a kereskedelemügyi minister által a pénzügyministerrel egyetértőleg megállapitott nagyobb vasuti góczpontok és rendelkező állomások;
a IV. lakáspénzosztályba tartoznak az I-III. osztályokba nem tartozó törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városok, végül
az V. lakáspénzosztályba tartoznak mindazok a községek és telepek, melyek az I-IV. lakáspénzosztályokba nem sorozhatók.
A kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a pénzügyministerrel egyetértőleg a jelen szakasz szerint a II. lakáspénzosztályba az üzletvezetőségi székhelyeken kivül oly nagyobb városokat is felvehessen, melyekben a lakásbérek magas volta ezt indokolttá teszi.
A kezelőnők részére eddig érvényben lévő lakáspénzek mértéke továbbra is érvényben marad.
10. § Az államvasuti alkalmazottak a nekik természetbeni lakásul kijelölt helyiségeket elfogadni kötelesek.
Az egyes alkalmazottak állásának megfelelő természetbeni lakás lakhelyiségeinek számát és azok méreteit a kereskedelemügyi minister szabályzatilag állapitja meg, mely szabályzatban egyszersmind megállapittatnak azoknak a pótlékoknak összegei is, a melyek valamely alkalmazottat megilletik arra az esetre, ha a kijelölt természetbeni lakás helyiségeinek száma és méretei a szabályzat megállapitásának nem felelnek meg.
11. § Az államvasuti alkalmazott fizetése, havidija, napidija vagy napibére le nem szállitható.
12. § A Budapesten beosztott nős vagy családos alkalmazottak évi fizetésének és lakpénzének együttes összege, ha az annyi nem volna, 1,300 koronára kiegészitendő.
13. § A jelen törvény kiegészitő részét képező A. és B. táblázatban megjelölt szolgálati minőségekben végzendő szolgálatok ellátására havidijjal, napidijjal vagy napibérrel alkalmazottak, abban az esetben, ha három éven át megszakitás nélkül kifogástalanul teljesitenek szolgálatot, továbbá, ha az illető évre megállapitott állami költségvetésben rendszeresitett megfelelő állások közül a szükséges számu állás üresedésben van, és végül, ha az általuk betöltendő álláshoz megkivánt kellékeket beigazolták, évi fizetés élvezetével egybekötött állásra, végleges minőségben kinevezendők.
14. § A jelen törvény hatálya alá tartozó államvasuti alkalmazottak az A. és B. táblázatnak abba a fizetési osztályába, illetve abban a fizetési csoportjába sorozandók, a mely fizetési osztályba, illetve fizetési csoportba sorozott állás a jelen törvény hatályba léptének idejében elfoglalt állásuknak (szolgálati minőségüknek) megfelel.
Az A. táblázatba tartozó tisztviselők az egyes fizetési osztályokon belül általában azokba a fizetési fokozatokba soroztatnak, a mely fizetési fokozatban a jelen törvény hatálybaléptének idejében vannak.
A B. táblázatba tartozó alkalmazottak az egyes fizetési csoportok keretén belül általában a fizetési fokozatokba soroztatnak, a melyekben a fizetés az alkalmazottaknak a jelen törvény hatálybaléptének idejében élvezett fizetésénél közvetlenül magasabb. Az esetre, ha ezen az alapon a besorozás valamely alsóbb fizetési csoport két utolsó fokozatába eső oly fizetést eredményez, a mely fizetés a szolgálati minőségnek megfelelő magasabb fizetési csoport valamely fokozata részére is meg van állapitva, a besorozás ezen magasabb fizetési csoport illető fokozatába történik. Azoknál az alkalmazottaknál, a kik a jelen törvény hatálybaléptének idejében fizetésükön felül korpótlékot is élveznek, a besorozásnál a korpótlék a régi fizetéshez hozzászámitandó.
15. § Az utolsó kinevezéstől vagy előléptetéstől a jelen törvény hatályba léptéig eltöltött szolgálati idő, a mennyiben az a jelen törvény határozatai szerint magasabb illetményekre igényt ad, az igények egyénenkinti megállapitásánál olykép veendő számba, mintha az a jelen törvény hatályának tartama alatt telt volna el.
Ehhez képest a jelen törvény hatálya alá tartozó államvasuti alkalmazottaknak a jelen törvény hatálybaléptétől kezdve az a fizetés (korpótlék) és az a lakáspénz jár, a melyet részükre, figyelemmel az utolsó kinevezéstől vagy előléptetéstől eltöltött és az igényt adó szolgálati időre, a jelen törvény állapit meg.
16. § A következő esetekben a besorozás, valamint ezzel kapcsolatban a magasabb fizetésre igényt adó szolgálati idő számitása a 14. és 15. §-ban foglalt határozatoktól eltérőleg történik.
1. A felső ipariskolát végzett s a jelen törvény hatálybaléptekor érvényben levő illetményszabályzat szerint az államvasuti altisztek létszámába tartozó művezetők, továbbá a vontatási, pályafentartási, épitési és egyéb szakszolgálatban levők az A. táblázatnak abba a fizetési osztályába és fizetési fokozatába sorozandók, a melyben a rendszeresitett fizetés az illető művezető legutóbb élvezett fizetésével és netáni korpótlékának összegével egyenlő; ha pedig a fizetési táblázatban ily fizetés megállapitva nincs, a besorozás a legközelebbi magasabb fizetésnek megfelelő fokozatba történik.
2. Azok a mozdonyfelvigyázók, főművezetők, a kik a jelen törvény hatálybalépte idejében az államvasuti altiszti fizetési táblázat I. fizetési osztályának 3. fokozatába való sorozás mellett évi 2.400 K fizetést élveznek, a jelen törvény kiegészitő részét képező B. táblázat 4. fizetési csoportjának 2. fizetési fokozatába (2.800 K), azok mozdonyfelvigyázók, főművezetők pedig, a kik az államvasuti altiszti fizetési táblázat II. fizetési osztályának 1. fokozatában évi 2.200 K fizetés és évi 200 K korpótlék élvezetében vannak, a B. táblázat 2. fizetési csoportjának 5. fizetési fokozatába (2.800 K) sorozandók.
A B. táblázat 1. fizetési csoportjának 2. fizetési fokozatába sorozott mozdonyfelvigyázóknál, főművezetőknél azonban az utolsó kinevezés vagy előléptetés idejétől eltelt szolgálati idő, e fizetési csoport magasabb fokozatában rendszeresitett fizetésre való igény szempontjából olykép számitandó, mintha a besorozás az 1. fizetési csoport 1. fizetési fokozatába történt volna.
3. A B. táblázat 4., 7., 9., 11. és 16. fizetési csoportjába tartozó alkalmazottak közül azok, a kik a jelen törvény hatálybalépte idejében az államvasuti altiszti fizetési táblázat III. fizetési osztályának 3. fizetési fokozatába történt sorozás mellett évi 1.200 K fizetést élveznek, az emlitett fizetési csoportok 3. fizetési fokozatába (1.400 K) sorozandók.
Az a szolgálati idő azonban, mely ezeknek az alkalmazottaknak utolsó kinevezése vagy előléptetése óta eltelt, az egyes fizetési csoportok magasabb fizetési fokozataiban rendszeresitett fizetésre való igény szempontjából olyképen számitandó, mintha a besorozás alkalmával a megfelelő fizetési csoport 2. fizetési fokozatába soroztattak volna.
4. A B. táblázat 22. és 26. fizetési csoportjaiba tartozó alkalmazottak közül azok, a kik a jelen törvény hatálybalépte idején az államvasuti szolgák fizetési táblázata III. fizetési osztályának 3. és 2. fokozatában évi 800 vagy 700 K fizetést élveznek, a jelen törvény kiegészitő részét képező B. táblázat 22., illetve 26. fizetési csoport 1. fizetési fokozatába (1.000 K) soroztatnak, a magasabb fokozatokban rendszeresitett fizetésre való igény szempontjából azonban várakozási idejük 1907. évi május hó 1-től számitandó.
5. A besorozás alkalmával a B. táblázat 35. fizetési csoportjába sorozott őrök közül azok, a kik jelen törvény hatályba lépte idejében évi 660 K fizetést élveznek, e fizetési csoport 3. fizetési fokozatába (800 K) sorozandók, a magasabb fokozatokban rendszeresitett fizetésre való igény szempontjából azonban várakozási idejük 1907. évi május hó 1-től számitandó.
6. A besorozás alkalmával a B. táblázat 35. pontjába sorozott őrök közül azok, a kik jelen törvény hatálybalépte idejében 720 K fizetést és évi 60 K korpótlékot élveznek, a 35. fizetési csoport 4. fizetési fokozatába (900 K) sorozandók.
7. A kezelőnők közül azok, a kik pénztárt kezelnek, vagy önálló számadást vezetnek és e törvény szerint 1300, illetőleg 1400 korona fizetéshez jutnak, a felsőbb fizetési csoportba sorozandók, várakozási idejük azonban 1907. évi május hó 1-től számitandó.
17. § Az előző szakaszok értelmében foganatositott besorozások után, azoknak az államvasuti alkalmazottaknak, kik természetbeni lakást nem élveznek, arra a lakáspénzre van igényök, melyet a jelen törvény 9. §-a és a törvény kiegészitő részét képező A. és B. táblázatok megállapitanak.
Azok az alkalmazottak, a kik a jelen törvény hatálybaléptének idejében magasabb lakáspénzt élveznek, mint a mennyi őket a jelen törvény határozatai értelmében megilletné, a magasabb lakáspénzt mindaddig megtartják, mig magasabb lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyre áthelyeztetnek vagy előléptetés utján oly fizetés élvezetébe jutnak, a mely fizetéssel összekötött lakáspénz, addigi lakáspénzükkel egyenlő vagy annál magasabb.
18. § A jelen törvény 14. és 16. §-ai értelmében foganatositott besorozás alapján járó fizetések (korpótlékok) és lakáspénzek azoknak az államvasuti alkalmazottaknak is kiutalványozandók, a kik ellen a jelen törvény hatálybaléptének idejében fegyelmi eljárás van folyamatban. Ha azonban ezeknek az alkamazottaknak a jelen törvény 15. §-ában foglalt határozatok értelmében egyszersmind igénye volna a magasabb fizetési fokozatban rendszeresitett fizetésre, illetve lakéspénzre, a magasabb fizetésnek, illetve lakáspénzek megállapitása és folyóvá tétele a fegyelmi eljárás jogerős befejeztéig függőben tartandó.
Ha a fegyelmi eljárás nem oly fegyelmi határozattal fejeztetik be, a mely az előléptetésre vagy korpótlékra igényt adó várakozási idő meghosszabbitásának vagy a szolgálatból való elbocsátásának büntetésére szól, a magasabb összegü fizetés (korpótlék), illetve lakáspénz attól a naptól teendő folyóvá, a melytől az különben járt volna.
19. § Azokra az alkalmazottakra, a kik a jelen törvény hatálybalépte előtt hozott jogerős fegyelmi határozat folytán az előléptetésből ki vannak zárva, a jelen fejezet határozatai akkép alkalmazandók, hogy az az időtartam, melyen át a fokozatos előléptetésből való kizárás tartott volna, a magasabb fizetésre (korpótlékra), illetve magasabb lakáspénzre igényt adó időbe nem számit.
20. § Az alkalmazottak személyi pótlékai a jelen törvény határozatai alapján nyert fizetési többlet erejéig beszüntetendők, és ujabb személyi pótlékok törvényhozási felhatalmazás nélkül nem engedélyezhetők.
Az A. táblázatba sorozott s jelen törvény hatálybalépte idején rendszeresitett fizetésükön felül korpótlékot élvező tisztviselők korpótléka a 14. és 15. §-ok szerint foganatositott besorozás alapján nyert fizetési többlet erejéig szintén beszüntetendő.
21. § Az alkalmazottaknak a jelen törvény szerint járó magasabb fizetés 1907. évi julius 1-től, a magasabb lakáspénz pedig azokon az állomáshelyeken, a hol a lakbérnegyed julius 1-vel nem esik össze, az emlitett napot követő lakbérnegyed első napjától utalványozandó.
22. § Az előző határozatok szerint járó magasabb illetményekre nincs igényük azoknak az alkalmazottaknak, a kik 1907. évi julius 1-én már nincsenek tényleges szolgálatban.
23. § Az előző határozatok alapján az 1907. év folyamán foganatositott kiadások, az 1907. évi költségvetés XIX. fejezet 11. czim terhére számolandók el.
24. § Az 1907. évi julius hó 1-ével a magyar királyi államvasutak alkalmazottainak illetményeiről szóló szabályzatnak jelen törvény határozataival ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik.
25. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a jelen törvény kiegészitő részét képező A. és B. táblázatokban feltüntetett illetmény-mérvek és a jelen törvény II. fejezetében foglalt határozatok megfelelő alkalmazásával a m. kir. állami vasgyáraknál alkalmazott személyzet illetményeit 1907. évi julius 1-től kezdődő hatálylyal rendeleti uton szabályozhassa; - e szabályozás végrehajtásával az 1907. évben felmerülő kiadások fedezésére legfeljebb 130. 130 koronát vehessen igénybe s a tényleg felhasznált összegeket az 1907. évi állami költségvetés „Rendes kiadások” XVIII. fejezet 26. czim 1. rovatán elszámolhassa.
26. § Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe. Végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi ministerek bizatnak meg.
Táblázatok *
